Ugrás a tartalomhoz

Air China

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Air China
OrszágKína
Jogi formarészvénytársaság
IATA: CA  ICAO: CCA   Hívójel: AIR CHINA
Adatok
Alapítás1988. július 1.
AnyavállalatChina National Aviation Holding Company
Tőzsde
BázisrepülőtérPekingi nemzetközi repülőtér
Csengtu-Suangliui nemzetközi repülőtér
Sanghaj-Putungi nemzetközi repülőtér
KözpontokHangcsou Hsziaosan nemzetközi repülőtér
Csungking Csiangpej nemzetközi repülőtér
Tiencsin Pinhaj nemzetközi repülőtér
Hohhot-Baita nemzetközi repülőtér
Flotta mérete482
Flotta repülőgép típusa
Úti célok201
Törzsutas klubPhoenixMiles
VáróVIP Lounge
SzékhelyPeking, Kína
VezetőWang Changshun, vezérigazgató
LégiszövetségStar Alliance
Az Air China weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Air China témájú médiaállományokat.
Headquarters of Air China

Az Air China (IATA: CA, ICAO: CCA, Hívójel: AIR CHINA) Kína állami tulajdonban levő második legnagyobb kereskedelmi légitársasága a China Southern Airlines után.

A logó tartalmazza a VIP betűire formált főnix mitológiai alakját, valamint a légitársaság kínai nevét Teng Hsziao-ping kalligráfiájában. A légitársaság szállított utasok alapján 2014-ben a világ 10. legnagyobb légitársasága, Ázsiában a 3. Az Air China fő repterei a Pekingi nemzetközi repülőtér, a Csengtu-Suangliui nemzetközi repülőtér és a Sanghaj-Putungi nemzetközi repülőtér. Az Air China jelenleg 201 célállomásra repül, a pekingi repülőtér a legforgalmasabb bázisa. A légitársaság 54,674 millió utast szállított 2014-ben. A repülőinek telítettsége átlagosan 81%-os. Az Air China a 4. legnagyobb légitársaság Ázsiában, az 5. legnagyobb a világon a teherszállítás tekintetében.

2015. május 1. óta az Air China járatot működtet Peking és Budapest között.

Az Air China kínai légitársaság 2022. július 7-től újraindította a több mint két éve bezárt járatát Peking és Budapest között, így újra közvetlen menetrend szerinti repülőjárat köti össze a két fővárost – jelentette be a hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hivatalos Facebook-oldalán.[1]

Rövid Története

[szerkesztés]

Az Air Chinát 1988.július 1-én alapították. Megalakulásának az volt az oka, hogy a kormány döntése értelmében részekre bontották a CAAC-t (Civil Aviation Administration of China) különálló légitársaságokká.

A CAAC-t újraszervezték és hat légitársaságra osztották. Így született az Air China, China Southwest és China Northwest.

Flottája

[szerkesztés]
Az Air China utasszállító flottája
Típus Szolgálatban Rendelés Utasok Jegyzetek
F B E+ E Total
Airbus A319–100 24 — — 8 — 120 128
Airbus A319neo 1[2] 9 — 8 — 120 128
A320–200 38 — — 8 — 150 158
Airbus A320neo 53 – — 8 — 150 158 [3]
Airbus A321–200 61 — — 16 — 161 177
12 173 185
Airbus A321neo 30 45[4] — 12 — 182 194 [3]
186 198
Airbus A330–200 15 — — 30 — 207 237
18 247 265
12 271 283
Airbus A330–300 28 — — 30 16 255 301
36 20 311
Airbus A350–900 30 — — 32 24 256 312[5]
Boeing 737-700 17 — — 8 — 120 128
Boeing 737–800 87 — — 8 — 159 167
168 176
12 147 159
Boeing 737 MAX 8 28 3 — 8 — 168 176
Boeing 747–400 2 — 10 42 — 292 344
Boeing 747–8I 7 — 12 54 66 233 365[6] A B-2479 lajstromjelű gép VIP utasokat szállít.
Boeing 777–300ER 28 — 8 42 — 261 311
— 36 356 392[7]
Boeing 787–9 14 — — 30 34 229 293[8]
Comac C909 35[9] — — — 90 90
Comac C919 5[10] 100 — 8 — 150 158 Kiszállítás 2024 augusztusától 2031-ig.[11][12]
Air China business jetek
Boeing BBJ1 1 — VIP Üzemeltetője a Beijing Airlines.
Boeing BBJ2 3 — VIP
Dassault Falcon 7X 1 — VIP
Összesen 503 174

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar Nemzet: Szijjártó Péter: Júliustól újraindítja budapesti járatát az Air China (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 26.)
  2. ↑ Csen Csuanren: Air China Receives First Airbus A319neo. Aviation Week. (angolul) Szingapúr: Informa PLC (2025. június 5.) (Hozzáférés: 2025. augusztus 5.) arch
  3. ↑ a b Air China to acquire five A320neo, 13 A321neo. Ch-Aviation, 2021. március 21.
  4. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Airbus 2022 nevű lábjegyzeteknek
  5. ↑ Air China to take first A350 in early August (angol nyelven). atwonline.com. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
  6. ↑ Air China Boeing 747-8I Interior Information. talkairlines, 2014. szeptember 30. [2019. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
  7. ↑ Air China begins 2-class 777 service from Dec 2016. routesonline.com. [2016. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 1.)
  8. ↑ Air China Files Preliminary Boeing 787-9 Operational Routes in S16, 2016 (Hozzáférés: 2016. szeptember 8.)
  9. ↑ Tantavat Homhuan: Air China Operates First Comac C909 International Route. Airways. (angolul) Dallas: Airways Publishing. LLC (2025. július 3.) (Hozzáférés: 2025. augusztus 5.) arch
  10. ↑ Air China receives fifth C919. Centre for Aviation (angolul) (2025. augusztus 11.) (Hozzáférés: 2025. augusztus 22.)
  11. ↑ 国航、南航今同时接收首架中国国产C919 各订100架 (egyszerűsített kínai nyelven). Lianhe Zaobao. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  12. ↑ Air China orders 100 C919s with extended range. Ch-Aviation. (Hozzáférés: 2024. április 28.)

Források

[szerkesztés]
Ez a légi közlekedéssel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Air_China&oldid=28349532”