Ugrás a tartalomhoz

Deutsche Bahn

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deutsche Bahn AG
BahnTower, a DB székháza Berlinben, a Potsdamer Platzon
BahnTower, a DB székháza Berlinben, a Potsdamer Platzon
Típus
JogelődDeutsche Bundesbahn
Alapítva
SzékhelyBahnTower, Berlin, Németország
VezetőkEvelyn Palla
Iparág
  • vasúti közlekedés
  • logisztika
  • business and other management consulting
TulajdonosNémetország (1)[3][4]
FormaAktiengesellschaft
TermékekVasúti szállítás, Logisztika
Árbevétel47 075 000 000 € (2021)[5]
Alkalmazottak száma336 990 (2021. december 31.)[5]
AnyavállalataNémetország
Leányvállalatai
A Deutsche Bahn AG weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Deutsche Bahn AG témájú médiaállományokat.

A Deutsche Bahn AG (rövidítve DB AG vagy DB) egy Németországban található szövetségi tulajdonú mobilitási és közlekedési vállalatcsoport, amelynek fő tevékenységi területe a vasút. A DB-csoport égisze alatt a DB Fernverkehr (távolsági személyszállítás), a DB Regio (helyi személyszállítás) és a DB Cargo (vasúti áruszállítás) végzi az operatív tevékenységet; a csoport leányvállalata, a DB InfraGO pedig a német vasúti infrastruktúra nagy részét, és ezzel Európa legnagyobb vasúti hálózatát üzemelteti.

A csoporthoz több vasúti infrastruktúra-vállalat és számos vasúti közlekedési vállalat tartozik. A DB a német vasúti hálózat legnagyobb részét, valamint a német vasúti közlekedés nagy részét üzemelteti, emellett nemzetközi szinten is aktív a szállítási és logisztikai területen. A DB 1994-ben jött létre a Deutsche Bundesbahn és a Deutsche Reichsbahn egyesülésével, ugyanakkor egy mélyreható vasúti reform keretében az állami monopolhelyzet megszüntetésével magánvállalkozásként, részvénytársaság formájában alakult, amelynek tőkéjét az állam, a Szövetségi Közlekedési Minisztérium (BMV) képviselte. (Ekkor jöttek létre az önálló közlekedési társaságok a regionális és elővárosi közösségi közlekedési igények összehangolt koordinációjára és korszerű kiszolgálására.)

A vállalat teljes forgalmának körülbelül felét a vasúti közlekedés tette ki. A működési üzletág másik felét a további szállítási és logisztikai tevékenységek, valamint különböző szolgáltatások alkották. A vállalat forgalmának egy részét közszférával kötött közlekedési szerződésekből szerezte; az infrastruktúra karbantartását és bővítését is támogatással finanszírozták.

Csoportszerkezet és szervezet

[szerkesztés]

Vállalati területek

[szerkesztés]
Bővebben: A DB-csoport vállalatainak listája

Személyszállítás

[szerkesztés]

A személyszállítási részleg (márkanév: DB Personenverkehr, korábban DB Bahn) a DB Fernverkehr (távolsági személyszállítás) és a DB Regio (helyi tömegközlekedés) üzleti területekre oszlik.[6] 2020-ban a DB távolsági közlekedésben 81,3 millió utast szállított..[7] Ezek nagy részét a DB Fernverkehr AG szállította nemzeti és nemzetközi távolsági vonalain.

A helyi közlekedésben a vállalat 2020-ban több mint 1,2 milliárd utast szállított, 23 897 millió utaskilométert tett meg. Az utasok a Regio üzletág bevételének 32 százalékát adták, a bevételek körülbelül 67 százaléka azoktól a tartományoktól származott, amelyek a regionalizációs törvény szerint felelősek a helyi közlekedésért. A korábbi városi közlekedési üzletág 2005 és 2010 között a berlini és hamburgi elővárosi vasutakért, valamint számos regionális busztársaságért volt felelős.[8]

2011 januárjában az Arriva felvásárlása során a személyszállítási részleg átalakításra került. A DB Stadtverkehr GmbH és a DB Regio AG a DB Regio közös üzletágba olvadtak össze. Azóta a nemzeti helyi személyszállítást a DB Regio üzletág, a külföldi tevékenységeket pedig a DB Arriva végzi, egészen annak 2023-as eladásáig.[9] 2015-ben megváltozott a DB márkastruktúrája, ezért a személyszállítás ernyőmárkáját DB Bahn-ról DB-re, illetve DB Personenverkehr-re nevezték át. 2022. augusztus 1-je óta a DB a Star Alliance első intermodális partnere.[10]

Szállítás és logisztika

[szerkesztés]
A DB frankfurti telephelye. Az irodakomplexum a Deutsche Bahn több leányvállalatának székhelye.

A szállítás és logisztika üzletág a piacon a DB Schenker Logistics és a DB Schenker Rail üzletágakkal működött, amelyek a DB Schenker égisze alatt voltak összevonva, valamint az intermodális üzletággal, amely a kombinált közlekedésben tevékenykedik. 2016-ban a vasúti árufuvarozást leválasztották a logisztikai üzletágról, és a DB Schenker Rail nevét DB Cargo-ra változtatták. A DB logisztikai vállalatai 2020-ban 213 millió tonna árut szállítottak vasúti árufuvarozással.[7]

Infrastruktúra

[szerkesztés]
Bővebben: DB Netze és DB InfraGO

Az infrastruktúra részleg a vasúti infrastruktúra, az utasállomások és az energia üzletágakra oszlik. A DB Engineering & Consulting, amely az építésfelügyeletért, az építési tervezésért és a karbantartásért felelős, szintén ehhez a részleghez tartozik, anélkül, hogy valamelyik üzleti területhez tartozna. 2024 januárjában a DB Netz és a DB Station & Service infrastrukturális részlegeket egy új, közérdekű társaságba egyesítették. Ez a társaság a „DB InfraGO” nevet viseli, és 2023 decemberében került bejegyzésre a kereskedelmi nyilvántartásba.

Tanácsadó testületek

[szerkesztés]

2002 és 2017 között létezett a „vasúti tanácsadó testület”, 2004-ben pedig ügyfél tanácsadó testületet hoztak létre.

Ezek egy holdingba összevonva működnek együtt.

Főbb mutatók

[szerkesztés]
A vasúti személyszállítás aránya Németországban az összes motorizált közlekedéshez viszonyítva (modal split milliárd utaskilométerben).[11]

Németországban átlagosan napi 40 000 vonat közlekedik. Ezen utak nagy részét a DB-csoport vasúti közlekedési vállalatai végzik. A Deutsche Bahn vasúti hálózata a svájci SBB-hálózat, a cseh ČD-hálózat és a belga vasúti hálózat után a negyedik legsűrűbb Európában (a Vatikán és Monaco nélkül). 1994 és 2018 között a DB hálózatának több mint 5400 kilométerét szüntették meg.[12] A Szövetségi Vasúti Hivatal statisztikái és az üzleti jelentések adatai szerint azonban ez a tendencia csökkenőben van.[13] 2019-ben 150,7 millió utas utazott a DB távolsági vonataival. A távolsági közlekedés részesedése 2024-re várhatóan 180 millió utasra nő.[7]

2024-ben körülbelül a Deutsche Bahn 223 000 alkalmazotta dolgozott Németországban. 2023-ban világszerte körülbelül 235 000 alkalmazott volt. 2019-ben a DB a 19. helyet foglalta el a legnépszerűbb munkaadók között Németországban.[14] 2018 tavaszán a Deutsche Bahnhoz körülbelül 26 500 köztisztviselő és körülbelül 3500 szabadságon lévő köztisztviselő tartozott.[15] A jelenlegi 65 éves munkavégzési korhatár alapján számuk 2025-re körülbelül 15 500-ra, 2035-re pedig körülbelül 1600-ra csökken. 2041-től, a 65 éves korhatár mellett, a DB AG-nál már nem lesznek köztisztviselők. A vállalat a szövetségi vasúti vagyonkezelőnek fizeti a hozzá tartozó köztisztviselők után azokat a költségeket, amelyek hasonló alkalmazottak után felmerülnének. 2006-ban a vállalat összesen 1,537 milliárd eurót fordított erre a célra.[16] A volt Német Szövetségi Vasút tisztviselői pályafutásához való hozzáférés már 1992-ben megszűnt.[17] A vállalat 2015-ig az alkalmazottak átlagéletkorának 50 év fölé emelkedésével számolt.[18] 2011-től a vállalat 500 millió euró osztalékot fizetett ki a szövetségi kormánynak, mint egyedüli tulajdonosnak. 2012-ben 525 millió euró, 2013-ban 200 millió euró,[19] 2014-ben 700 millió euró, 2015-ben és 2016-ban pedig 850-850 millió euró[20] osztalékot fizettek ki. 2017-től a vasút 600 millió euróra csökkentette az osztalék kifizetését. Néhány éve az osztalék teljes egészében visszakerül a vállalathoz.[21] A „vasúti osztalékot” a vasúti finanszírozási ciklus keretében fizetik ki, 2020-ban az „osztalék” 650 millió euró volt.

A Deutsche Bahn hosszú távú hitelképességét a Standard & Poor’s hitelminősítő intézet „AA−” minősítéssel értékelte (a nyilatkozat időpontja: 2020. december).[7] 2021 óta a DB teljes adóssága ismét kissé csökkent, 29,1 milliárd euróról 28,8 milliárd euróra 2022-ben.[22][23]

Vezetők

[szerkesztés]
  • Heinz Dürr (1994–1997, vezérigazgató)
  • Johannes Ludewig (1997. július 9. – 1999. szeptember 30., vezérigazgató)
  • Hartmut Mehdorn (1999. december 16. – 2009. április 30., vezérigazgató)
  • Rüdiger Grube (2009. május 1. – 2017. január 30., vezérigazgató)
  • Utz-Hellmuth Felcht (2010. március 24. – 2018. március 31., a felügyelőbizottság elnöke)
  • Richard Lutz (2017. március 22. – 2025. szeptember 30., vezérigazgató)
  • Evelyn Palla (2025. október 1. – , vezérigazgató)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.bpb.de/nachschlagen/lexika/handwoerterbuch-politisches-system/40395/verkehrspolitik?p=all
  2. ↑ SIRENE (francia nyelven)
  3. ↑ éves jelentés, 2013. november 18.
  4. ↑ Beteiligungsbericht des Bundes 2020 pp. 134. (Hozzáférés: 2021. április 27.)
  5. ↑ a b https://www.dbcargo.com/resource/blob/7539766/7d38dfcb4de528171002c09ae29ba705/DB21_integrierter_Bericht_2021-data.pdf
  6. ↑ Deutsche Bahn AG: Geschäftsbericht 2017, S. 103.
  7. ↑ a b c d Geschäftsbericht 2020. Investor Relations der Deutschen Bahn. Deutsche Bahn AG, 2020. december 31. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
  8. ↑ DB Presseinformation 074/2010.
  9. ↑ Geschichte mit Zukunft Archiválva 2020. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, abgerufen am 2. Dezember 2019.
  10. ↑ DB wird erster intermodaler Partner der Star Alliance. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  11. ↑ BMDV: Verkehr in Zahlen 2021/2022 (xlsx-Datei). (Hozzáférés: 2022. november 26.)
  12. ↑ Seit 1994 mehr als 5400 Strecken-Kilometer von Deutscher Bahn stillgelegt, 2018. december 29. (Hozzáférés: 2018. december 29.)
  13. ↑ EBA – Listen und Statistiken zu Streckenstilllegungen. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
  14. ↑ Integrierter Bericht 2019. Investor Relations der Deutschen Bahn. Deutsche Bahn AG, 2019. december 31. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
  15. ↑ Die Bahn hat bald nur noch wenige Beamte. Welt. Axel Springer SE, 2018. április 3. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  16. ↑ Sablon:BT-Drs Antwort der Bundesregierung auf die Kleine Anfrage der Abgeordneten Horst Friedrich (Bayreuth), Patrick Döring, Joachim Günther (Plauen), weiterer Abgeordneter und der Fraktion der FDP (PDF; 76 kB).
  17. ↑ Manfred Schell: Die Lok zieht die Bahn. Rotbuch-Verlag, Berlin 2009, ISBN 978-3-86789-059-5, S. 153.
  18. ↑ Fit bleiben im Job leicht gemacht. In: DB Welt, Ausgabe April 2009, S. 17.
  19. ↑ Sablon:Literatur
  20. ↑ Sablon:Literatur
  21. ↑ Sablon:Literatur
  22. ↑ Deutsche Bahn: Finanzielle Lage bleibt angespannt, 2023. március 30. (Hozzáférés: 2023. június 3.)
  23. ↑ Deutsche Bahn – Integrierter Bericht 2022. (Hozzáférés: 2023. június 3.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Heiner Monheim, Klaus Nagorni (Hrsg.): Die Zukunft der Bahn: Zwischen Bürgernähe und Börsengang. Evangelische Akademie Baden, Karlsruhe 2004, ISBN 3-89674-119-5.
  • Erich Preuß: Die zerrissene Bahn: 1990–2000 − Tatsachen, Legenden, Hintergründe. transpress, Stuttgart 2001, ISBN 3-613-71154-0.
  • Erich Preuß: Bahn im Umbruch: Tatsachen − Hintergründe − Konsequenzen. transpress, Stuttgart 2004, ISBN 3-613-71244-X.
  • Christian Esser/Astrid Randerath: Schwarzbuch Deutsche Bahn – Die brisante Wahrheit über die Machenschaften der Deutschen Bahn. Bertelsmann 2010, ISBN 978-3-570-10036-3.
  • Tim Engartner, Die Privatisierung der Deutschen Bahn. Über die Implementierung marktorientierter Verkehrspolitik, Wiesbaden 2008, 342 Seiten, ISBN 978-3-531-15796-2.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Deutsche_Bahn&oldid=28690819”