Leányvállalat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Leányvállalatot a gazdálkodó szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy. Gazdaságilag a létesítő vállalathoz tartozik, az anyavállalat pénzzel támogathatja, anyagi eszközöket vonhat el tőle, a szoros gazdasági függés nem kétséges. Általában tőkeerős gazdasági társaságok alapítanak leányvállalatot, leggyakrabban akkor, amikor termelésüket, szolgáltatásnyújtásukat más országba helyezik át. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény [1] úgy rendelkezik, hogy a Ptk. hatálybalépésekor működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak[2]

Története Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létrehozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leányvállalatot

hozhat létre. A létrehozás feltételei megegyeznek a gazdasági társaságok alapításának feltételeivel.

Viszonya a létesítő vállalathoz – anyavállalathoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anyavállalattal való szoros függőség minden szinten kimutatható, így a leányvállalat vezetőit az anyavállalat nevezi ki, az üzletmenetet, üzletszabályzatot is az anyavállalat határozza meg, azonban garanciális, munkajogi szabály, hogy a leányvállalat dolgozói a leányvállalattal állnak munkaviszonyban.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1983. évi 17. törvényerejű rendelet egyes szervezetek leányvállalat alapítási jogáról

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2013. évi CLXXVII. törvény
  2. 2013. évi CLXXVII. törvény 9. § (5) bekezdése