Leányvállalat
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Leányvállalatot a gazdálkodó szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy. Gazdaságilag a létesítő vállalathoz tartozik, az anyavállalat pénzzel támogathatja, anyagi eszközöket vonhat el tőle, a szoros gazdasági függés nem kétséges. Általában tőkeerős gazdasági társaságok alapítanak leányvállalatot, leggyakrabban akkor, amikor termelésüket, szolgáltatásnyújtásukat más országba helyezik át.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény[1] úgy rendelkezik, hogy a Ptk. hatálybalépésekor működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak[2]
Története Magyarországon[szerkesztés]
Magyarországon a tervutasításos gazdaságirányítási rendszerben az államigazgatás vállalatalapítási monopóliuma érvényesült. 1967-ben, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével a jogi szabályozás már lehetővé tette, hogy állami vállalat más vállalatokkal együttesen közös vállalatot alakítson. Arra nem volt lehetőség, hogy egyetlen állami vállalat egyedül is alapíthasson leányvállalatot. A leányvállalat alapítását a vállalati törvény módosítása tette kifejezetten lehetővé.[3]
Leányvállalatot állami vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv illetve jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás (a továbbiakban: anyavállalat), sőt, tröszt is létrehozhatott. A létrehozás feltételei megegyeztek a gazdasági társaságok alapításának feltételeivel.
Az anyavállalattal való szoros függőség minden szinten kimutatható, így a leányvállalat vezetőit az anyavállalat nevezi ki, az üzletmenetet, üzletszabályzatot is az anyavállalat határozza meg, azonban garanciális, munkajogi szabály, hogy a leányvállalat dolgozói a leányvállalattal állnak munkaviszonyban.
További információk[szerkesztés]
- 1983. évi 17. törvényerejű rendelet egyes szervezetek leányvállalat alapítási jogáról
- 1977. évi VI. tv.
Források[szerkesztés]
|
