Litvánia vasúti közlekedése
| Litvánia | |
 | |
| Két LG ER20 dízelmozdony egy tehervonattal | |
| Működtetés | |
| Nemzeti vasúttársaság | Lietuvos geležinkeliai |
| Fő üzemeltetők | Lietuvos Geležinkeliai |
| Statisztika | |
| Utasok száma | 5 millió fő[1] évente |
| Utaskilométer | 409 millió km[1] évente |
| Felmérés éve | [[2006, 2008]] |
| Teherszállítás | 54 millió tonna[1] évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 1765[2] km |
| Kétvágányú vonalak | 383 km |
| Villamosított vonalak | 122[2] km |
| Nagysebességű vonalak | 0 km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1520 mm |
| 1520 mm | 1743 [2] km |
| 1435 mm | 22[2] km |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Litvánia témájú médiaállományokat. | |
Litvánia nemzeti vasúttársasága a Lietuvos geležinkeliai, vagy ahogy még nevezik: Litván Államvasutak. A vasúthálózat hossza 2008-ban 1765 km volt, melyből a kétvágányú vonalak hossza 383 km. A villamosított vonalak hossza 122 km.[2] A Litván Vasutak 2007-ben 5 millió utast szállítottak, 409 millió km-en, továbbá 54 millió tonna árut.[1] Az első normál nyomtávolságúú vonal 1861-ben nyílt meg Szentpétervár és Varsó között.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1851-ben az orosz kormány döntést hozott a Varsó-Szentpétervár vasútvonal megépítéséről. A vonal magában foglalta a Daugavpils-Vilnius-Kaunas-Virbalis közötti szakaszt, amelyet 1858-ban kezdtek el építeni és 1860-ban fejeztek be. Amikor a német hadsereg 1915-ben megszállta Litvániát, a vasút lett a német hadsereg fő élelmiszer- és lőszerellátója. 1918-ban Litvánia függetlensége helyreállt, és 1919-ben a litván kormány megállapodást kötött Németországgal a vasúti vagyon átadásáról a Közlekedési Minisztériumnak.
Az első világháborút követő években a litván vasút újjáépítette a pályákat, és teljes hálózattá kapcsolta össze őket. 1923-ban Klaipėda régiót újraegyesítették Litvániával, és Klaipėda kikötője a litván vasúthálózat részévé vált. 1940-ben a Szovjetunió megszállta Litvániát, a vasúti tevékenységet átszervezték, és Litvánia minden, a szomszédos országokkal kötött megállapodását felmondták. 1941-ben a náci megszálló hatalom a hálózat nagy részét széles nyomtávról normál nyomtávra változtatta. Ezt a szovjetek 1944-ben változtatták vissza. A szovjet időkben az összes balti állam vasútját Rigából irányították. 1991-ben a balti régió vasútjait ismét különálló vasúttársaságokra osztották fel.
Járműállomány
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vasúti kapcsolata más országokkal
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lengyelország - azonos nyomtáv 1435 mm (Rail Baltica)
Fehéroroszország - azonos nyomtáv 1520 mm
Oroszország - azonos nyomtáv 1520 mm
Lettország - azonos nyomtáv 1520 mm
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Thorsten Büker (2011). "www.bueker.net - Litvánia vasúti térképe". bueker.net (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. október 24.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link) - Hivatalos weboldal (angolul) (litvánul)
- Lithuanian Railways (angolul)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 "www.uic.org - 2006-os statisztika". 2012. január 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 11.
- 1 2 3 4 5 "CIA - The World Factbook". www.cia.gov. 2020. május 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 13.
{{cite web}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó)
