Ázsia vasúti közlekedése
Ázsia | |
![]() | |
Nagysebességű vonatok Japánban | |
Statisztika | |
Utaskilométer | 2 079,3 milliárd km[1] évente |
Felmérés éve | 2010 |
Teherszállítás | 3 462,0 milliárd tonna-km[2] évente |
A hálózat hossza | |
Teljes hossz | 222 205[3] km |
Kétvágányú vonalak | több mint 44 191[4][5] km |
Villamosított vonalak | több mint 77 778[4][6] km |
Nagysebességű vonalak | 40 378[7] km |
Nyomtávok | |
Fő nyomtáv | 1 520 mm |
Nagysebességű nyomtáv | 1 435 mm |
További információk | |
Leghosszabb alagút | Szeikan-alagút, Japán |
Legmagasabban fekvő pályaszakasz | Csinghaj–Tibet-vasútvonal m |
Térkép | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsia témájú médiaállományokat. |
Mivel Ázsia fejletlenebb részén még nem olyan nagymértékű a motorizáció, a tömegközlekedésnek igen fontos szerepe van a nagyméretű és nagy lakosságszámú országokban. Szükség van az olcsó teherszállításra és a nagy kapacitású távolsági személyszállításra. A fejlett országokban pedig a zsúfoltság miatt hárul nagy szerep a kötöttpályás közlekedésre. Jelentős fejlesztések zajlanak Oroszországban, Indiában és Kínában. A meglévő vasútvonalakat korszerűsítik, és új, nagysebességű vasutakat helyeznek üzembe. Kína ehhez saját járműveket is elkezdett fejleszteni. Ázsia felzárkózott a fejlett nyugathoz, rengeteg rekordot döntöttek meg az elmúlt években, továbbá számos csúcstechnológiát vásároltak Európából.
A nagyméretű iparosodás és gazdasági fejlődés is igényli a nagysebességű, gyors vasúti közlekedést és az olcsó teherszállítást.
Érdekességek[szerkesztés]
- Sanghajban üzemel a világ leggyorsabb közforgalmú maglev vonata, a Sanghaj maglev,
- Kína új nagysebességű vonalat épített Peking és Sanghaj között, melyen az engedélyezett menetrendszerű sebesség 380 km/h,
- 1964-ben Japán helyezte üzembe az első nagysebességű vonatokat, a Sinkanszent.
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ↑ a b Nem áll rendelkezésre információ minden országról, így az összeg sem pontos
- ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2020. január 27.)