Ugrás a tartalomhoz

Japán vasúti közlekedése

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Japán
Működtetés
Fő üzemeltetőkfő szócikk: Üzemeltetők
Engedélyezett legnagyobb sebesség320 km/h
Statisztika
Felmérés éve2006
Teherszállítás51,9 millió tonna évente
A hálózat hossza
Teljes hossz23 474[1] km
Nagysebességű vonalakÜzemelő: 3041 km
Építés alatt: 402[2] km
Nyomtávok
Fő nyomtáv1067 mm
Nagysebességű nyomtáv1435 mm
1435 mm3204[1] km
1372 mm77[1] km
1067 mm20 182[1] km
762 mm11[1] km
További információk
Leghosszabb alagútSzeikan-alagút
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán témájú médiaállományokat.

Japánban a vasúthálózat keskeny nyomtávval épült. Ez alól kivétel a nagysebességű Sinkanszen hálózat, amely normál nyomtávú. Az első vasútvonal 1872-ben nyílt meg Simbasi (Tokió) és Jokohama között.

Sinkanszen

[szerkesztés]
Ez a szakasz az alábbi szócikkből származik: Sinkanszen.[szerkesztés]
Sinkanszen N700-as sorozat
Sinkanszen E5-ös sorozat

A Sinkanszen (新幹線; Hepburn: Shinkansen?, ’új fővonal’) egy nagysebességű vasúthálózat Japánban, amelyet a Japan Railways, az ország fő vasúttársasága üzemeltet. Kezdetben azért épült, hogy összekösse a távoli japán régiókat a fővárossal, Tokióval, és így segítse a gazdasági növekedést és fejlődést. A távolsági utazásokon túl a legnagyobb nagyvárosi területek körüli szakaszok egy részét ingázó vasúti hálózatként használják.[3][4] Tulajdonosa a Japán Vasútépítési, Közlekedési és Technológiai Ügynökség, üzemeltetője pedig a Japan Railways Group öt vállalata.

Mióta 1964-ben megnyitották az első vonalat, a „Tókaidó Sinkanszent” (Tokió és Oszaka között; 515,4 km),[5] a hálózat jelenleg csaknem 3000 km 260–320 km/h maximális sebességű vonalból, 283,5 km 130 km/h maximális sebességű mini-sinkanszen vonalból és 10,3 km sinkanszen-járatokkal ellátott mellékvonalakból áll.[6] A hálózat jelenleg Honsú és Kjúsú szigetek legtöbb nagyvárosát, valamint Hakodatét Hokkaidó északi szigetén köti össze, a Szapporóig tartó meghosszabbítás pedig építés alatt áll, és a tervek szerint 2038-ban készül el.[7] A maximális üzemi sebesség 320 km/h (a Tóhoku Sinkanszen 387,5 km hosszú szakaszán).[8] 1996-ban a hagyományos vasútnál a tesztfutások elérték a 443 km/h sebességet, 2015 áprilisában pedig a 603 km/h világrekordot az SCMaglev vonatoknál.[9]

A Tokiót, Nagoját és Oszakát, Japán három legnagyobb városát összekötő eredeti Tókaidó Sinkanszen a világ egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala. A 2017 márciusát megelőző egy évben 159 millió utast szállított,[10] és a több mint öt évtizeddel ezelőtti megnyitása óta összesen több mint 6,4 milliárd utast szállított,[5] csúcsidőben a vonalon óránként akár 16 vonat is közlekedik mindkét irányban, egyenként 16 kocsival (1323 férőhelyes ülőkapacitással és esetenként további állóhelyekkel), a vonatok közötti minimális követési idő három perc.[11]

A japán Sinkanszen-hálózatnak volt a legnagyobb éves utasforgalma (2007-ben maximum 353 millió) a nagysebességű vasúthálózatok közül 2011-ig, amikor a kínai nagysebességű vasúthálózat évi 370 millió utassal megelőzte azt.[12]

Sinkanszen vonalak

[szerkesztés]

Fővonalak:

Mini-Sinkanszen:

Épülő vonalak

Vasúttársaságok

[szerkesztés]

Japán fontosabb vasúttársaságai. A lista nem teljes!

Vasúti kapcsolata más országokkal

[szerkesztés]

Mivel sziget, így nincs és nem is volt a vasútja más országokkal kapcsolatban. A távlati tervek közt szerepel egy tenger alatti alagút építése Oroszország felé,[13] és egy másik alagút Dél-Korea felé.[14]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 3 4 5 CIA - The world factbook. [2020. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  2. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  3. ↑ Joe Pinker. „What 50 Years of Bullet Trains Have Done for Japan”, The Atlantic, The Atlantic Monthly Group, 2014. október 6.. [2022. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 1.) 
  4. ↑ Philip Brasor and Masako Tsubuku. „How the Shinkansen bullet train made Tokyo into the monster it is today”, The Guardian, Guardian News and Media Limited, 2014. szeptember 30.. [2022. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 1.) 
  5. 1 2 About the Shinkansen (angol nyelven). global.jr-central.co.jp. Central Japan Railway Company. [2022. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
  6. ↑ JR-East: Fact Sheet Service Areas and Business Contents. East Japan Railway Company. [2022. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 30.)Sablon:Failed verification
  7. ↑ 北海道新幹線札幌開業、2038年度が軸 国交省が調整 1月以降に決定 開業時期変更は2度目（北海道新聞） (japán nyelven). Yahoo!ニュース. [2024. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 30.)
  8. ↑ Tohoku Shinkansen Speed Increase: Phased speed increase after the extension to Shin-Aomori Station. jreast.co.jp. East Japan Railway Company, 2007. november 6. [2021. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 2.)
  9. ↑ Japan's maglev train breaks world speed record with 600 km/h test run. The Guardian. Guardian News and Media Limited, 2015. április 21. [2022. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 21.)
  10. ↑ (2017) „Central Japan Railway Company Annual Report 2017”, 23. o, Kiadó: Central Japan Railway Company. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
  11. ↑ JR Central Annual Report 2019, 2020. november 16. [2020. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
  12. ↑ 2024年中国高铁行业研究报告 - 21经济网. www.21jingji.com. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  13. ↑ Russia Wants to Build a Rail Bridge to Japan, Linking Tokyo to Europe
  14. ↑ Japan-Korea Tunnel could generate billions in revenue, analyst says

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Japán_vasúti_közlekedése&oldid=28252233”