Ugrás a tartalomhoz

Tókaidó Sinkanszen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tókaidó Sinkanszen
Sinkanszen N700 S sorozat a vonalon
A Tókaidó Sinkanszen útvonala
Hossz:515,4 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV, 60 Hz ~
Üzemeltető:
Central Japan Railway Company
Shinkansen Operations Division
Maximális sebesség:285 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Tókaidó Sinkanszen témájú médiaállományokat.
0,0 km Tokió pályaudvar, Tokió
6,8 km Sinagava pályaudvar, Tokió
híd a Tamagava felett
híd a Curumigava felett
25,5 km Sin-Jokohama pályaudvar, Jokohama
felüljáró a Daiszan Keihin autópályán
híd a Szagamigava felett
híd a Szakavagava felett
76,7 km Odavarai vasútállomás, Odavara
95,4 km Atami vasútállomás, Atami
111,3 km Misimai vasútállomás, Misima
135,0 km Sin-Fudzsi vasútállomás, Fudzsi
híd a Fudzsigava felett
felüljáró a Tómei autópályán
167,4 km Sizuoka pályaudvar, Sizuoka
felüljáró a Tómei autópályán
híd a Óigava felett
211,3 km Kakegavai vasútállomás, Kakegava
felüljáró a Tómei autópályán
híd a Tenrjúgava felett
238,9 km Hamamacu pályaudvar, Hamamacu
274,2 km Tojohasi pályaudvar, Tojohasi
híd a Tojogava felett
312,8 km Mikava-Andzsó vasútállomás, Andzsó
felüljáró az Iszevangan autópályán
342,0 km Nagoja pályaudvar, Nagoja
híd a Sónaigava felett
felüljáró a Tómei autópályán
híd a Kiszogava felett
367,1 km Gifu-Hasima vasútállomás, Hasima
felüljáró a Hokoriku autópályán
408,2 km Maibarai vasútállomás, Maibara
híd a Jaszugava felett
felüljáró a Meisin autópálya felett
híd a Kamogava felett
476,3 km Kiotó pályaudvar, Kiotó
híd a Kacuragava felett
515,4 km Sin-Ószaka pályaudvar, Oszaka

A Tókaidó Sinkanszen (japánul: 東海道新幹線) a Sinkanszen-hálózat egy nagysebességű vasútvonala Japánban. A vonal kétvágányú, normál nyomtávú, 25 kV 60 Hz-cel villamosított.

A vonal elődje az 1930-as években létrehozott dangan ressa (magyarul: puskagolyó) vasút volt, amely Tokió és Simonoszeki között létezett. A vonal az első része volt egy olyan Kelet-ázsiai vasúthálózatnak, amivel a Japán a tengerentúli területet is kiszolgálta. A II. világháború kezdetével elakadt a projekt, mindössze három alagutat építettek, amit a későbbi Sinkanszen vonalon használtak.[1]

1955-re az eredeti Tókaidó-vasútvonal Tokió és Oszaka között túlterheltté vált. Még annak ellenére is, hogy a vonal villamosítása megtörtént, túlzsúfolt maradt: a kereslet az akkori kapacitás duplája volt. Hosszas tárgyalások után a Japán Vasúttársaság úgy döntött, hogy a meglévő keskeny nyomtávú vonal mellé egy szélesebbet épít, hogy kiegészítse a meglevő vonalat. A vasúttársaság akkori elnöke, Szogó Sindzsi politikusok segítségét kérte a beruházás megvalósítására. Azonban az akkor forradalmian újnak számító technológia nagyon költséges lett volna, ami miatt kevesebb kormányzati támogatást kapott a vonal, mint amire számítottak.

1958. decemberében a japán országgyűlés jóváhagyta a beruházásról szóló tervet, amiben a kormány az 5 éves beruházás 300 milliárd jenes költségéből, 194,8 milliárd jent átvállalt. Az akkori pénzügyminiszter Szató Eiszaku javasolta, hogy a többi pénzt nem kormányzati forrásból kéne biztosítani, hogy a beruházás ne függjön a politikai változásoktól. A vonal építése 1959. április 20-án kezdődött el Sima Hideo főmérnök vezetésével.

1960-ban Szogót és Simát az Egyesült Államokba küldték, hogy a Világbanknál kölcsönhöz folyamodjanak. Eredetileg mintegy 200 millió dollárnyi kölcsönt igényeltek, de ebből csak 80 millió dollárt kapott a projekt. Ez a beruházás teljes költségének 15%-a volt. A kölcsönt pedig nem lehetett "kísérleti technológiára" felhasználni. Ráadásul az építkezés előre haladásával bizonyos költségek megnövekedtek a tervezetthez képest, ami miatt mindkettejüknek le kellett mondania.

Az építkezésre az 1964-es tokiói olimpia miatt komoly nemzetközi figyelem és politikai nyomás irányult. Eredetileg két viszonylat működött: a gyorsabb Hikari, amivel a Tokió-Oszaka vonal négy óra volt, a másik a Kodama vonal, ahol több megálló miatt 5 órás volt az út.[2]

A vonalat az 1964-es tokiói olimpiára nyitották meg. Ez volt a világ első nagysebességű vasútvonala. A vonalon a Sinkanszen 0 sorozat közlekedett.

A Sinagava állomáson 2003 októberében új peronok nyíltak meg a Sinkanszen-járatok számára, amit egy jelentős menetrendváltás kísért, amely növelte a napi Nozomi járatok számát, amely most már nagyobb volt, mint a Hikari vonatok száma.[3][4] Kezdetben egyes Nozomi és Hikari járatok nem álltak meg az állomáson, néhányan kihagyták Sinagava vagy Sin-Jokohama megállóhelyet, míg a több járat mindkettőn megállt. 2008 márciusától kezdve minden járat megáll mindkét állomáson.[5][6] 2012-ben egy másik állomás megnyitását tervezték, amely a Maibara és Kiotó közötti Rittó várost szolgálná ki. Az építkezés 2006 májusában kezdődött, de a projektet a következő évben törölték a környező Siga prefektúra kormányának politikai ellenállása miatt, és a Japán Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a 4,35 milliárd jen értékű kötvény, amelyet a város az építkezés finanszírozására bocsátott ki, törvénytelen volt, és törölni kellett.[7]

A következő sebességemelést, amely továbbfejlesztett fékezési technológia alkalmazásával a jelenlegi 285 km/h-ra emelte a végsebességet, 2014-ben jelentették be, és 2015. március 14-én, a legutóbbi sebességemelés 23. évfordulóján vezették be.[8][9] Kezdetben óránként csak egy járat közlekedett volna ezzel az új sebességgel.[10] Miután 2020 márciusában a régebbi, lassabb 700-as sorozatot lecserélték az N700-as sorozatra, egy új menetrendet terveztek, amely kihasználta a sebességemelést több járattal.[11][12] A COVID-19 járvány azonban tovább késleltette ezeket a terveket, mivel a szolgáltatást ideiglenesen leállították.[13]

1964 és 2012 között csak a Tókaidö Sinkanszen vonalon mintegy 5,3 milliárd utast szállítottak.[14] 1964-ben a napi 61 000 utasról[15] 2012-re napi 391 000-re nőtt az utasforgalom.[14] 2016-ra az útvonal napi 365 járaton napi 452 000 utast szállított, ami a világ egyik legforgalmasabb nagysebességű vonalává tette.[16]

Tókaidó Sinkanszen összesített utasszám (milliárd utas)
Év1967197620042007 március2010 november2012
Utasok száma (összesített) 0,1 1 4,160[17] 4,5[18] 4,9[19] 5,3[14]
A Tókaidó vonal utasforgalma (évente, millió utas)
Év19671987 április2007 április2008 április2009 április2010 április2011 április2012 április
Utasszám 22[15] 102[15] 151[15] 149[15] 138[15] 141[15] 149[15] 143[14]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Tōkaidō Shinkansen
A Wikimédia Commons tartalmaz Tókaidó Sinkanszen témájú médiaállományokat.
  1. Schreiber, Mark (2014. szeptember 27.). "Shinkansen at 50: fast track to the future". The Japan Times. Hozzáférés: 2020. július 22..
  2. "New Tokaido Trunk Line Opened". Japan Report. Vol. 10, no. 19. New York City: Japan Information Service, Consulate-General of Japan. 1964. október 15. 5. o. Hozzáférés: 2020. július 18..
  3. Kajimoto, Tetsushi (2003. október 1.). "Tokaido bullet trains to stop at Shinagawa". The Japan Times. 2022. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. július 16..
  4. Author, No (2022. március 14.). "Nozomi shinkansen trains mark 30 years in service". The Japan Times. 2022. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. augusztus 15.. {{cite web}}: |last1= has generic name (súgó)
  5. FY2007 Financial Results (PDF) (Report). JR Central. 2022. március 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. november 8..
  6. "Railway News - Spring 2008". www.japan-guide.com. 2022. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. július 16..
  7. "Shinkansen station in Shiga canceled". The Japan Times. 2007. október 29. 2022. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. július 16..
  8. "Top speed of Nozomi bullet trains to hit 285 kph". The Japan Times. 2014. december 20. 2022. március 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. július 16..
  9. "Speed increase on the Tokaido Shinkansen". Railway Gazette International. 2020. augusztus 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. július 16..
  10. 東海道新幹線の速度向上について [Tokaido Shinkansen speed increase]. jr-central.co.jp (japán nyelven). Japan: Central Japan Railway Company. 2014. február 27. 2022. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 27..
  11. Hayashi, Saya (2019. május 17.). "Japan's fastest bullet train to squeeze out trip every 5 minutes". Nikkei Asia. 2022. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. július 16..
  12. "Faster cleaning helped Japan railway boost shinkansen train operations". Mainichi Daily News. 2020. augusztus 7. 2022. április 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 3..
  13. Noguchi, Kazuhiro (2020. június 19.). "Tokyo-Osaka bullet train to resume near-full service in summer". Nikkei Asia. 2022. július 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. július 16..
  14. 1 2 3 4 "Central Japan Railway Company". Central Japan Railway Company (japán nyelven). Hozzáférés: 2022. július 16..
  15. 1 2 3 4 5 6 7 8 Central Japan Railway Company Annual Report 2011. Retrieved 3 June 2013. Archiválva 2013. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  16. MATSUMOTO, R.; OKUDA, D.; FUKASAWA, N. (2018. szeptember 1.). "Method for Forecasting Fluctuation in Railway Passenger Demand for High-speed Rail Services". Quarterly Report of RTRI. 59 (3): 194–200. doi:10.2219/rtriqr.59.3_194.
  17. "Tokaido Shinkansen Line fetes 40 years". The Japan Times (amerikai angol nyelven). 2004. október 2. 2022. március 19. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. július 17..
  18. Central Japan Railway Company Annual Report 2007. Retrieved on 28 April 2009. Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. Kasai, Yoshiyuki (2010. szeptember 4.). "Bullet Train & Maglev System to Cross the Pacific". Envoy Media. 2012. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. július 16..