COVID–19

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(COVID-19 szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
COVID-19
A SARS-CoV-2 koronavírus fertőzésének behatolási kapuja a felső légúti nyálkahártya
A SARS-CoV-2 koronavírus fertőzésének behatolási kapuja a felső légúti nyálkahártya

Angolul Coronavirus Disease 2019
BNO-10 U07.1
Leírás
Érintett szervek légutak, tüdő
Etiológia vírusfertőzés, cseppfertőzés útján
Kockázati tényezők járvány
Főbb tünetek száraz köhögés
láz
légszomj
fáradtság
Szövődmények tüdőgyulladás
DiseasesDB60833
A Wikimédia Commons tartalmaz COVID-19 témájú médiaállományokat.

A COVID–19 (koronavírus-betegség 2019, coronavirus disease 2019) légúti és légzőszervi betegség.[1] Az elnevezésben a „CO” a korona, a „VI” a vírus, a „D” a betegséget (disease) jelöli, a „19” pedig a megjelenés évére utal. A betegséget a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okozza.

Az akkor ismeretlen vírus 2019. november 17-én jelent meg Kínában.[2] A cseppfertőzéssel is terjedő vírus pár hónap alatt elterjedt a világon. A betegségnek 2020. február 11-én adtak nevet.[1] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én világjárványt hirdetett.[3]

A halálozási arány a megerősített COVID–19 esetek arányában 2020 márciusában 3,4%.[4][5]

Az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzésére egyelőre védőoltás még nem áll rendelkezésre.[6] Jelenleg nincs elérhető tapasztalatokkal alátámasztott terápia sem[7], azonban tudósok, orvosok, epidemiológiai szakemberek folyamatosan dolgoznak a fertőzések leküzdésén.

Tesztelése[szerkesztés]

COVID-19 tesztkészlet

A teszt képes néhány óra alatt megerősíteni az új koronavírus jelenlétét, vagy képes egyértelműen kizárni a COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzést. A teszt érzékenysége (100 copia/kit) alacsony és csak abban az előrehaladott állapotban képes kimutatni a vírust, amikor már egyébként az antigének is felszaporodnak ellene a szervezetben.[8] A teszt a vírus RNS-ének két génpárját mutatja ki, az aktív COVID-19 IgM és IgG antitesteket az emberi vérplazmából, vérsavóból vagy vérből. [9] Egy újságcikk szerint, amely a magánlaboratóriumban elvégezhető tesztelés folyamatáról számolt be, „a teszt előtt 8-12 órával szigorúan tilos enni, inni és fogat mosni, nehogy felhíguljon a kórokozó. Két steril pálcával vesznek mintát az orrból és a garatból, ezután a pálcák transzport folyadékba kerülnek, és lezárás után szobahőmérsékleten tárolva a laboratóriumba viszik.”[10][11] A betegséget a 2004-ben kifejlesztett valós idejű reverz transzkripciópolimeráz láncreakció (RT-PCR Real Time - Polymerase Chain Reaction PCR[12] (wd)) vizsgálattal állapítják meg.[13] A vírus meglétét a légzőrendszerből (például orr-, torokkenetből, illetve váladékból) vagy vérből vett mintából lehet kimutatni.[14][15] A COVID-19-re vonatkozó speciális terápiás gyógyszerek vagy oltások hiányában elengedhetetlen a betegség korai észlelése és a fertőzött beteg azonnali elszigetelése az egészséges populációtól.[16]

Jellemzői[szerkesztés]

Tünetek[szerkesztés]

A COVID-19 megbetegedés ismertebb tünetei: láz, orrfolyás, fáradtság, száraz köhögés, légszomj[17]. Európában egyre többen számoltak be a szagló- és ízlelőképesség teljes vagy részleges elvesztéséről a betegség során. [18][19][20][21]

A betegség kockázata magas az 50 és 60 év közötti személyeknél, a legmagasabb az idősebb személyeknél.[22]

Lappangási idő[szerkesztés]

A COVID-19 koronavírus vírusfertőzés inkubációs ideje (a tünetek kialakulásától a tünetek kifejlődéséig eltelt idő) becslések szerint 2 és 14 nap között jelentették, a következő források alapján:

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID-19 inkubációs periódusáról 2 és 10 nap között számolt be.
  • A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC) becslése szerint az inkubációs periódus 10–14 nap.
  • Az Egyesült Államok CDC-je szerint a COVID-19 inkubációs periódusa 2 és 14 nap között lesz.

A becsült időtartomány növekedhet, mivel egyre több információ vált elérhetővé.[23] Február 27-én a Reuters azt adta hírül, hogy egy kínai egészségügyi szakember szerint az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus inkubációs periódusa 27 nap lehet. A koronavírus járvány által sújtott Hupej tartományban egy fertőzött gyanús 70 éves férfi csak 27 nappal később mutatta ki a COVID-19 betegség tüneteit.[24]

A betegség átlagos inkubációs periódusa körülbelül 5 nap.[25] A súlyos betegek állapotának súlyosbodását vagy halálukat az a gyulladásos roham okozza, amikor a gyulladás miatt az immunrendszer túlzottan aktiválódik. A vírusfertőzés közvetlenül a tüdőhólyagocskákba (alveolus) jut és kétoldali szövetközi tüdőgyulladást okoz (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia[26]), így a tüdő nem képes ellátni funkcióját, a légzést. Az ebből adódó légzési elégtelenség gyakran olyan súlyos, hogy néhány napos kórházi ápolás után a lélegeztető gép oxigénje nem elég az életfunkciókhoz.[27] A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba.[28]

A világon megfigyelt átlagos COVID–19 inkubációs periódus:

  • 3,0 nap (0–24 napos tartomány, 1324 eset alapján)[forrás?]
  • 5,2 nap (4,1–7,0 napos tartomány, 425 eset alapján)[29]

A pandémiát okozó koronavírus járványtani alap szaporodási ráta mérőszám (R0) értéke körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg.[forrás?]

Lefolyása[szerkesztés]

Komputertomográf (CT) felvétel egy 38 éves férfi COVID-19 beteg tüdejéről[30] Az előzetes és gyorsított diagnosztikai módszer a tüdőgyulladás jelein alapul, röntgen vagy CT vizsgálat alapján

Az új koronavírus súlyos szövődménye[31] a Novel Coronavirus-Infected Pneumonia (NCIP)[32] tünetei más típusú tüdőgyulladásokhoz nagyon hasonlóak: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság. Képalkotó vizsgálatok során megállapítható, hogy mindkét tüdő érintett. A tüdő hörgőcskéi folyadékkal telhetnek meg. A komputertomográfia (Computed [Axial] Tomography, CT vagy CAT) vizsgálatok kétoldali, tejüvegszerű homályos foltokat mutatnak.[33]

A betegség klinikai lefolyásának három fő mintája létezik, miután a SARS-CoV-2 koronavírus egyszálú RNS-örökítőanyaga beépül az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeibe és elkezd szaporodni:[34]

  • felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású betegség,
  • nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás,
  • súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával (ARDS egy életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés, és egyéb szervek is károsodnak[35]), amely enyhe tünetekkel kezdődik 7–8 napon át, majd bekövetkezik egy gyors állapotromlás (ARDS) és a beteg állapota komoly életmentő eljárást igényel.[36]

A tüdőgyulladás általában nagyon súlyos, esetenként halálos kimenetelű betegség, sokan kórházi kezelésre is szorulnak miatta.[37] A szisztémás gyulladásos válaszreakció és a következményes kórfolyamatok okozzák a legtöbb halálesetet az általános intenzív betegellátás során.[38]

A nemdohányzók között a hörgők öntisztuló képessége nagy mértékben befolyásolja a gyógyulást. A dohányosoknál a tüdőgyulladás súlyosabb és hosszabb lefolyású. A csillószőrök károsodhatnak a fertőzés következtében, ami szintén súlyosabb és hosszabb gyógyulási folyamatot eredményezhet. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megtámadhatják a tüdőt, ami további problémákat okozhat.[39] A legsúlyosabb lefolyású esetek során az extrakorporális keringés és légzés támogatási technikák (Extracorporeal membrane oxygenation ECMO[40]) segítségével (Extrakorporális Membrán Oxigenizáció, Kamrai Keringéstámogató Eszköz[41]) próbálják az orvosok megmenteni a COVID-19 betegségben szenvedő pácienseket. Az extrakorporális eszköz közvetlenül oxigenizálja a vért, illetve eltávolítja belőle a szén-dioxidot.[42] Az ECMO ARDS-ben történő használata csökkentheti a halál kockázatát.[43]


Okai[szerkesztés]

A COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) 3D modelljének keresztmetszete, amely a vírus belső alkotóelemeit mutatja be. A négy felszíni fehérjéje E, S, M és HE jellel jelölve. Az S jelű glikoprotein okozza a koronaszerű megjelenést, amelyről a vírust elnevezték

A COVID–19 betegséget a SARS-CoV-2 koronavírus okozza, amely egy pozitív szálú ssRNS vírus(wd)[44]. Nincs benne reverz transzkriptáz, ellenben RNS-ből egyszerre RNS-t csinál, a genom kódolja hozzá a polimerázt.[45] Kínai szakértő szerint a vírus nem a SARS-CoV koronavírus továbbfejlődött evolúciós változata, hanem egy új vírus.[46] A SARS-CoV-2 koronavírusnak is RNS az örökítőanyaga és egy membránburok veszi körül. A nemzetközi biológiai adatbázisokban elérhetővé vált a vírus teljes genomja így a kutatók megismerhették a vírus receptorhasználatát. Ez segít megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhat a kezelési módok és egy védőoltás kifejlesztéséhez is.[47]

A vírus elsősorban szoros érintkezés esetén, vagy cseppfertőzéssel terjed. Az emberek a betegségek elkaphatják úgy is, hogy megérintik a szennyezett felületet, majd az arcukat.[48][49] A tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is terjedhet.[50][51] A lappangási idő 2 és 14 nap között is lehet. Általános tünetek a láz, köhögés és légszomj.[52] A szövődmények között szerepelhet tüdőgyulladás és akut légzési distressz szindróma. Nincs ismert oltás vagy specifikus antivirális kezelés. Az ajánlott megelőző intézkedések között szerepel a kézmosás, mivel a vírust szappan öli meg, amely eltörli a védőburkát.[53] Egyéb ajánlások között szerepel a száj lefedése köhögés esetén, a másoktól való távolság megőrzése, valamint a fertőzést gyanító emberek megfigyelése és karanténba helyezése.

Kezelése[szerkesztés]

Tájékoztató plakát a betegség megelőzéséről

Megelőzés[szerkesztés]

Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője szerint még nem bizonyított, hogy az immunrendszert fel lehetne készíteni, és meg lehet erősíteni vitaminokkal, ez az út így nem járható a megelőzés során.[54]

Fokozott higiéniai módszerekkel[szerkesztés]

Elsősorban a gyakori kézmosás, a gélalkohol fertőtlenítő[55] használata segít megelőzni a vírusfertőzést. Nem szabad elfelejteni, hogy a szappantartó otthont ad a baktériumoknak, de az adagoló palackokba csomagolt fertőtlenítő gélalkoholt ilyen veszély nem fenyegeti. Csíramentesítő takarításhoz virucid hatással rendelkező készítmények használatát javasolják.[56] A tényleges járványhelyzet kialakulásakor, védőmaszk[57] használatára hívják fel a figyelmet a járványügyi szakemberek. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) kiadott egy technikai segédanyagot a fertőzés megelőzése és ellenőrzése a COVID-19 fertőzésben szenvedő betegek egészségügyi ellátására címmel.[58] A WHO azt javasolta mindenkinek, hogy legalább 1 méter távolságot kell tartani a fertőzés tüneteit mutató gyanús személytől, különös tekintettel, ha köhög, tüsszög és lázas.[59]

A megbetegedés kellő körültekintéssel kerülhető el. A higiéniai szabályok fokozott betartásával lehetséges a vírusfertőzés elleni védekezés. Fontos a gyakori és alapos kézmosás. A megfelelő kézmosás legalább 20-30 másodpercig tart, meleg vízzel és szappannal történik, és nem szabad az ujjak közötti területet és a kézfejet sem kihagyni.[60] Kerülni kell a fertőzött személyekkel való érintkezést, mellőzni kell a nyers vagy ismeretlen eredetű hús – és tejtermékek fogyasztását.[61] A patikákban, üzletekben hiánycikk lett ugyan a védőmaszk, de sokan webáruházakban próbálkoznak beszerezni a szakemberek által ajánlott eszközöket.[62]

A vuhani egyetem és a vuhani virológiai intézet szakértői szerint a fertőzöttek széklete is fertőzhet, mert megtalálták a betegekben.[63]

Megjelent a fertőtlenítés (dezinfekció) egyéb módját ismertető híradások között az UV-C 280-200 nm csíraölő hatású ultraibolya fényforrások bemutatása is, mint az új koronavírus elterjedésének megakadályozására szolgáló egyéb eszköz. Az ultraibolya fény nemcsak a felületeken, hanem a levegőben is megöli a vírust. Levegő- és felülettisztítóként is működik.[64] Az UV-C csírátlanító technológia segítségével vegyszerek nélkül másodpercek alatt inaktívvá válnak a mikroorganizmusok. Az UV-C csírátlanítás minden mikroorganizmus esetében működik, lehet az a gyakran előforduló kólibaktérium, SARS, legionella vagy penész.[65]

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint követni kell a légzőszervi vírusok elkerülése érdekében szokásos óvintézkedéseket:

  • Gyakori kézmosás szappannal és vízzel, vagy alkohol alapú kéztisztítóval
  • A száj és az orr eltakarása a könyökkel vagy szövettel, ha valaki köhög vagy tüsszent
  • A szem, az orr és a száj érintésének elkerülése, ha a kéz nem tiszta
  • Kerülni kell a szoros érintkezést a betegekkel
  • Kerülni kell az edények, poharak, ágyneműk és egyéb háztartási cikkek megosztását a betegekkel
  • Tisztítani és fertőtleníteni kell azokat a felületeket, amelyeket gyakran megérintenek az emberek
  • Ha beteg valaki, akkor maradjon otthon és ne menjen a munkahelyére, az iskolába és nyilvános területekre

A WHO azt is ajánlja, hogy:

  • Láz, köhögés és légzési nehézség esetén mindenki forduljon az orvosához
  • Kerülni kell a nyers, a nem főtt húsok vagy állati szervek elfogyasztását
  • Kerülni kell az érintkezést az élő állatokkal és azokkal a felületekkel, amelyeket esetleg megérintettek, kerülni kell az olyan élő állatokat árusító piacokat az olyan területeken, ahol a közelmúltban új koronavírus-esetek voltak [66]

A SARS-CoV-2 koronavírus lipidburokkal rendelkező, egyszálú RNS vírus[67] és a lipidburkot az alkohol, és a klór[68][69] képes megbontani, ezáltal a vírus sérülékennyé válik, így az alkoholtartalmú és klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékonyan pusztítják.[70][71] Az epesók, amelyek az emberi emésztőrendszerben találhatóak és a gyomor savas közege szintén károsítja a lipidburokkal védett víriont. A koronavírusok jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal terjednek.[72] A hipó nátrium-hipoklorit (NaClO) valamennyi kórokozót elpusztítja. A ruhákat fehérítő mosószerrel kell mosni, mert a fehérítők is megölik a kórokozókat.[73]

Az ÁNTSZ 2020 március elsejei tájékoztatója szerint a legutóbbi vizsgálatok kimutatták nagyon kevés vizsgálat alapján, a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében, de nincs közvetlen bizonyíték széklet-szájon át történő terjedésre.[74]

Vírusszűrő arcmaszk használata[szerkesztés]

3M-N95 0,3 mikron átmérőjű részecskéket is szűrő arcmaszk, amelyet úgy terveztek, hogy az archoz szorosan illeszkedjen (FFP3-as maszk ajánlott, de felesleges ott, ahol nincs járvány[75])[76]
Tankönyv a részecskeszűrő kiválasztásáról és alkalmazásáról

Alapvetően két különböző védettségi szintű és pórusméretű arcmaszk használatos: a műtéteknél használt arcmaszk és az úgynevezett N95 légszűrő maszk, amely képes a vírusokat is szűrni.[77][78]

A korszerű védőmaszkok (angolul: respirator) a szűrőanyagukban lévő réz-oxid nanorészecskéknek köszönhetően elfogják a cseppfertőzéssel a levegőben terjedő koronavírust és képesek lesznek annak elpusztítására is.[79]

Dr. William Schaffner, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem fertőző betegségek szakértője szerint egy szokásos műtéti arcmaszk nem nyújt védelmet az új típusú koronavírus fertőzés ellen. Állítása szerint a 3M-N95 légzésvédő maszk,[80] amely vastagabb, mint egy műtéti maszk, viszont alkalmas az új koronavírus kiszűrésére.[75] A Nemzetközi Fertőző Betegségek Folyóiratában még 2008-ban közzétett tanulmány megállapította,[81] hogy a védőmaszkot használók 80%-ban védettek az influenza ellen, így az ún „N95”[82] jelzésű részecskeszűrő maszk használata is alkalmas a vírusfertőzések terjedésének megelőzésére, ha helyesen viselik.[83] A koronavírus család vírusai meglehetősen nagyok, átlagosan 0,06-0,14 mikron (μm).[84] Tehát elméletileg az „N95” megjelöléssel rendelkező maszkokon keresztül egyes vírusrészecskék átjuthatnak, hiszen ezek a 0,3 mikron méretű részecskék 95%-át képesek kiszűrni a levegőből, ennek ellenére az Amerikai Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) javasolja a védőmaszkok viselését az ilyen betegek, illetve a velük foglalkozó egészségügyi dolgozók számára, és ott ahol a járvány van (Hupej tartományban).[85][86] Az N95 légzőkészülékektől eltérően a legtöbb ember által használt eldobható védőmaszkot nem úgy tervezték, hogy megakadályozzák a legkisebb részecskék bejutását az orrba és a szájba. Csökkentik a fertőzés kockázatát, de a tökéletes illeszkedés kialakítása lehetetlen.[87]

A különféle légzésvédelmi és aeroszolok ellen védő termékek körében a részecskeszűrőket minősítő jelölés a védelmi képességre utal[88], a névleges védelmi tényező mutatója az MK érték, a maximális védelmi tényezőt határozza meg.[89][90] Az európai szabvány (EN 149: 2001[91]) a részecskeszűrőket három osztályba sorolja: FFP1, FFP2 és FFP3, a megfelelő szűrési hatékonysággal 80%, 94% és 99%. Az FFP1 csak a port szűri ki. Az FFP2 jelzésű már véd a vírusok ellen, de az FFP3 ötször nagyobb védelmet biztosít. Az FFP3 besorolású egészségügyi maszkok megbízhatóbban védenek az N95 típusú maszkoknál.[92][93] Egy olasz gyártó szerint a vírus terjedésének csökkentése érdekében a fertőzött embereknek FFP2 vagy FFP3 védettségi szintű eldobható maszkokat kell viselniük kilégzőszelep nélkül. A fertőzött emberekkel foglalkozóknak az FFP2 vagy FFP3 védettségi szintű eldobható maszkokat, lehetőleg kilégzőszelep nélkül kell alkalmazniuk.[94] A szelep nélküli kivitel a fertőzött páciensek esetén a vírus továbbadását is akadályozza. Az FFP3 változatokat szelep nélküli változatban nem gyártják. Az egészségügyi, sebészeti vagy „műtős” maszkok (EN14683:2005[95]) baktériumszűrő hatásfoka 95-98%.[96]

Jakab Ferenc virológus azt tanácsolja, hogy senki ne használjon szájmaszkot, aki egészséges. A szakember szerint a szájmaszk nem véd az új koronavírus ellen, azoknál használ, akik már betegek és nem akarják, hogy tovább fertőzzenek. Az állampolgár annyit tehet, hogy figyeli magát, és ha észleli a COVID-19 betegség tüneteit, akkor orvoshoz fordul. A virológus szerint más teendő nincs, A hivatalos szerveknek és a járványügyi szakembereknek kell kezelni a helyzetet.[97][98]

Kísérleti gyógymódok és hatóanyagok[szerkesztés]

Az ismert antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, a vírusos tüdőgyulladást csak a szövődmények megjelenése után segíthetik az esetleges bakteriális fertőzéseknél. Jankovics István virológus, a WHO magyarországi influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa szerint: „A koronavírus a tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodik. Amikor a vírusból már nagyon sok lesz, a sejt szétesik, és azon a helyen gyulladásos reakció alakul ki. A sejtelhalás és a gyulladás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A légzőfelület beszűkülésével ráadásul a véráram is nehézkesebbé válik, a gyulladt területek kapillárisai nem tudnak megfelelően működni. Emiatt a jobb vérköri nyomás elkezd nőni, ami annyira terhelheti a szívet, hogy összeomlik a keringés.” [99]

A vírusok által okozott tüdőgyulladás (pneumonia), életveszélyes betegség lehet

Thaiföldi orvosok sikereket értek el a vuhani új koronavírus fertőzés súlyos tüdőgyulladásos eseteinek kezelésében, influenza és HIV gyógyszerkoktél kombinációjával. A kezdeti eredmény, hogy a 48 órás kezelés során egy betegnél hatalmas javulás jelentkezett. 2020 február 3-án azt is bejelentették, hogy egy második beteget is eredményesen kezeltek a lopinavir-ritonavir-oszeltamivir gyógyszerkeverékkel.[100][101] A Rajavithi Kórház szerint a 71 éves kínai nő esetében ez azonban még nem gyógymód, de a beteg állapota jelentősen javult.[102][103] Svájci és a brit kutatók úgy módosították a cukormolekulákat, hogy egyszerű érintkezés útján képesek vírusok elpusztítására, anélkül, hogy az emberre toxikussá válnának. Egy tudományos cikk szerint a módszer alkalmazható lehet például az új kínai koronavírus ellen is.[104]

Miután kínai és más külföldi médiaszereplők is arról számoltak be, hogy a Csöcsiangi Egyetem kutatói hatékony gyógyszert találtak az új vírusfertőzés ellen és a kutatók "jelentős áttörést" értek el a védőoltás kifejlesztésében, Tarik Jasarevic a WHO szóvivője kijelentette, hogy nincsenek ismert terápiák a COVID-19 vírus ellen, és "egy kórokozó elleni védőoltás kidolgozása és tesztelése rendszerint éveket vesz igénybe, és gyakran jár "csapdákkal és kudarcokkal".[105]

A The Lancet orvosi folyóirat megjelentetett egy tanulmányt a COVID-19 nevű új koronavírussal fertőzött betegek klinikai jellemzőiről.[106] A tanulmány megjegyzi a vérplazmában keringő gyulladásos citokinek magas szintjének ("citokin vihar"[107][109]) összefüggését a vuhani koronavírussal (COVID-19) fertőzött betegek betegségének súlyosságával. A tanulmány 41 súlyos betegségben szenvedő vuhani beteg adatai alapján készült, akiknél akut légúti distressz szindróma (Akut Respiratoricus Distress Syndroma ARDS[110]) fejlődött k. Ugyanezt a korrelációt a „citokin vihar”[111] és a betegség súlyossága között korábban mind a SARS, mind a MERS betegeknél megfigyelték.[112] A "citokin vihar" elleni hatóanyag a tocilizumab (az Actemra és RoActemra nevű, már létező és használt gyógyszerek hatóanyaga) - az olasz Istituto Nazionale Tumori és az Ospedale Colli közvetlenül Kínával együttműködve hozta nyilvánosságra az e gyógyszer által produkált első eredményeket, amelyek a biológiai terápiás szer sikerességét támasztják alá a koronavírus gyógyításában. Március első felében a svájci Roche gyógyszercég az Olasz Gyógyszerügynökséghez fordult, hogy elkezdődhessenek a tocilizumabbal a klinikai tesztek. Ekkori reményeik szerint „legkésőbb két hónapon belül” bevethető lesz a koronavírus ellen. [113]

Ez a „citokin vihar” vírusos szepszist válthat ki. A Medical Device News Magazine szerint ezek az adatok indokolják az Európai Unió által már jóváhagyott CytoSorb nevű extrakorporális terápiás eszköz, citokin adszorbernek, az ebben a környezetben történő potenciális felhasználását.[114][115] A súlyos akut légúti distressz szindrómában (ARDS) szenvedő beteg esetében, a tüdőn át történő extrakorporális membrán oxigenizáció például tüdő oedema, pneumónia esetén elterjedt eszköz a gyógyászatban.[116][117] Német kutatók még 2003-ban a rhinovírusok ellen kifejlesztett proteáz inhibitor készítményt teszteltek, ami megfelelően módosítva akár a SARS ellenében is hatásos lehet. Ennek az anti-proteáz szernek megkezdték a kilnikai tesztelését.[118] „Az első az amerikai AbbVie gyógyszercég lopinavir és ritonavir proteáz-blokkolókat tartalmazó, eredetileg a HIV-fertőzés ellen kifejlesztett gyógyszere. Ezek a proteáz fehérjebontó enzimet blokkoló molekulák meggátolják a vírus replikációját, mégpedig úgy, hogy megakadályozzák, a felépítéséhez szükséges érett fehérjék keletkezését. A gyógyszer, amelyet a kínai hatóságok teszteltek, korábban a SARS és MERS ellen is hatékonynak bizonyult.”[119]

Vuhanban kínai orvosoknak passzív immunizálással sikerült néhány súlyos beteget megmenteni, miután a fertőzésből felgyógyultakat vérplazma-adományozásra kérték, és az így nyert antitestek szérumával kezelték őket.[120] A The Journal of Clinical Investigation című folyóiratban is publikáltak arról, hogy gyógyult betegek vérszérumában található antitestek képesek semlegesíteni a kórokozót, amely a COVID-19 betegséget okozza. Ennek a lehetőségnek a megvalósítása nem igényel különösebb kutatást vagy fejlesztés és néhány héten belül elkészülhet, mivel a szokásos vérbanki gyakorlatra támaszkodik. Egy olyan lehetőség, ami gyorsan elérhető, ha elegendő számú ember felépült már és adományoz immunglobulint tartalmazó szérumot.[121][122] Egy ismert eset bizonyítja, hogy van erre lehetőség, James Harrison 74 éves férfi például speciális vércsoporttal rendelkezik és olyan antitestek találhatók a vérében, aminek a segítségével kifejlesztették a Rhesus-betegség elleni Anti-D vakcinát, amit kismamák milliói kaptak meg.[123]

A gyógyszerkincs részét képező több ezer hatóanyag közül lehetnek alkalmazhatóak a koronavírus okozta kórkép kezelésében. A hatóanyagok közül a vizsgálatok szerint, a klorokin nevű maláriaellenes szer segíthet a koronavírus okozta megbetegedések kezelésében.[124]

Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium március 13-án bejelentette, hogy egy olyan terápiás készítmény létrehozását célozta meg a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft szakemberei segítségével, amely a fertőzöttek szervezetében semlegesíti a vírust.[125] A kutatómunkában részt vesznek a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Biológiai Intézete és a Szentágothai János Kutatóközpont komoly szaktudással rendelkező kutatói, virológusai is.[126]

A Gilead Science gyógyszergyártó, együttműködik az amerikai kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel és a helyi szabályozó ügynökségekkel annak érdekében, hogy a potenciális kísérleti remdesivir nevű gyógyszerét, biztosítsa a támogatásra jogosult COVID-19 betegeknek.[127][128][129] Három német kórház vesz részt a hatóanyaggal végzett vizsgálatokban. A düsseldorfi egyetemi klinika (UKD) „egyes esetekben” olyan vírusellenes gyógyszereket használ, amelyeket még nem hagytak jóvá koronavírusos betegek kezelésére, ezek közé tartozik a remdesivir is.[130]

Általános és erős vírusellenes gyógyszerek a 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) klinikai kezeléséhez: Lopinavir/Ritonavir, Klorokin, Remdesivir, Nafamostat, Oszeltamivir, Penciklovir/ Aciklovir, Ganciclovir, Favipiravir (T-705), Nitazoxanide.[131] A vírusellenes gyógyszerek megakadályozzák a vírusok szaporodását vagy megakadályozzák a vírusok tüdősejtekbe történő bejutását. Az immunmodulátorok korlátozzák az immunrendszer túl heves reakcióit úgy, hogy ne károsítsanak jobban, mint maguk a vírusok. Vannak gyógyszerek tüdőbetegek számára, amelyek abban segítenek, ha már nem tud elegendő oxigént szolgáltatni tüdő.[132]

Az ígéretes kutatási irányok, amellyel kísérleteznek:

  • antivirális szerek, elsősorban az ebola elleni Remdesivir
  • vérplazma-átömlesztés
  • HIV-gyógyszerek, főleg a Lopinavir és a Ritonavir kombinációja, illetve a Truvada
  • Klorokin (chloroquine) és hidroxiklorokin (hydroxychloroquine) maláriagyógyszerek
  • különféle vakcinák[133]

A hidroxiklorokin (Delagil) hatékonyan csökkenti a vírusterhelést a koronavírus által megfertőzött betegekben.[134][135][136] Philippe Gautret francia orvos és munkatársai egy kis esetszámú klinikai vizsgálatról számoltak be.[137][138] A vizsgálat eredménye szerint a hidroxiklorokin önmagában is, de különösen azitromicinnal kombinálva hatékonynak bizonyult a COVID-19 gyógyításában. A vizsgálat eredményeinek összefoglalását bemutató grafikon megtekinthető egy magyar nyelvű újságcikkben, mely arról is beszámol, hogy Magyarországon az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. állít elő hidroxiklorokin-szulfátot[139] . Pekingben a marseille-inél nagyobb mintán, mintegy 100 betegen tesztelték a klorokint, szintén jó eredményekkel. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a klorokinnak elég erős negatív mellékhatásai is lehetnek, többek között néha például látásromlást okozhat. Ezért csak a pácienset felelősen tájékoztatva, orvosi felügyelet mellett használható. [140] Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) engedélyezte 2020. március 23-án a malária ellen is alkalmazott két hatóanyag, a hidroxiklorokin-szulfát és a klorokin-foszfát nevű szerek alkalmazását az új típusú koronavírus okozta COVID-19 kór kezelésére. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a szert kísérleti jelleggel már 1100 páciensnél alkalmazzák New Yorkban. [141]

Mivel egy Hongkongban végrehajtott génszekvencia-vizsgálat szerint a SARS genetikailag 84%-os hasonlóságot mutat a COVID-19-vírussal, ebből következőleg a SARS-ellenes aktivitással rendelkező anyagokat vizsgáló kutatások is hasznosak lehetnek a COVID-19-elleni hatásos ellenszer kutatása során. Annál is inkább mivel számos ilyen kutatási anyag áll rendelkezésre. Ezek egyike egy 2003-ban végzet kutatás is, amely során a SARS (koronavírus okozta Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) esetén Cinatl és munkatársai a Frankfurti egyetemen öt anyag vírusellenes hatását vizsgálta. Ezek a következők voltak: a ribavirin, a6-az azauridine, a pyrazofurin, a mycophenolic sav, és a glycyrrhizin. Eredményeik alapján mind közül az édesgyökér egyik hatóanyagát a glycyrrhizin-t (nagy dózisban adagolva) találták a legaktívabbnak a vírus replikációjának gátlásában. A kutatók a glycyrrhizin további vizsgálatát javasolták a koronavírus okozta Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma kezelésében,[142] mivel hatásosabbnak bizonyult, mint a ribavirin, amelyet a SARS egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszere. Eredményüket alátámasztani látszanak más kutatási eredmények is például egy laboratóriumban végzett vizsgálat, amelynek eredménye szerint kémcsőben a növény gyökerének kivonata blokkolta a SARS vírus növekedését a sejtek belsejében.[143] [144]

Védőoltás[szerkesztés]

A betegséget okozó SARS-CoV-2 humán koronavírus molekuláris azonosításával, patogenezisével, replikációjával, genetikájával és a gazdaszervezet immunogenitásával[145] kapcsolatos számos kutatási területen kell még a kutatóknak dolgozni a hatékony védőoltás kifejlesztéséig.[146]

Mivel a technológiájuk nagyon-nagyon gyors, a német székhelyű CureVac[147] gyógyszergyártó vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a cég szerinte képes lesz a koronavírus védőoltás első fázisú klinikai vizsgálatait 2020. nyár elején megkezdeni.[148] A CureVac céggel versenyző amerikai Egészségügyi Intézetek Központja elkezdte tesztelni a fejlesztett vakcinát. A klinikai teszthez 45 önkéntes jelentkezett, 18 és 55 év közötti egészséges felnőttet. A tesztelések körülbelül hat hétig tartanak.[149] Donald Trump amerikai elnök komoly anyagi ígéretekkel próbált Amerikába hívni német tudósokat, akik az új típusú koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgoznak, az agyelszívást a német kormány próbálja megakadályozni.[150][151]

Az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államában található Cambridge-ben, a Moderna Therapeutics nevű biotechnológiai cég a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai feltérképezése után 2020. február 25-ére elkészült a kísérleti vakcinával, amit elkezdett tesztelni.[152][153] Előnyt jelentett az, hogy az új SARS-CoV-2 koronavírus ugyanabba a családba tartozik, mint a súlyos akut légzőszervi szindróma vírusa (SARS-CoV), amely ellen a 2002. évi kitörés után védőoltást dolgoztak ki.[154]

Egy február 27-én, Izraelben tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a MIGAL kutatóintézet munkatársai tudományos áttörést értek el a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésében.[155][156]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b WHO Director-General's remarks at the media briefing on 2019-nCoV on 11 February 2020. WHO.COM, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Megtalálhatták a legkorábbi koronavírusos esetet. 24.hu, 2020. március 28. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  3. WHO Director-General's opening remarks at the media briefing on COVID-19 - 11 March 2020 (angol nyelven). who.int. WHO Director-General/ Speeches, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  4. WHO Director-General's opening remarks at the media briefing on COVID-19 - 3 March 2020 (angol nyelven). who.int, 2020. március 29. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  5. Koronavírus: 3,4 százalékos a halálozási arány. medicalonline.hu, 2020. március 4. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  6. Ferenci Tamás: Védőoltásokróla tények alapján. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  7. Kínában 30 gyógymódot tesztelnek a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  8. FRISSÍTÉS: Itt lehet magánúton koronavírus-tesztet végeztetni
  9. Kásler: Több mint 800 ágy áll rendelkezésre a koronavírus kezelésére. index.hu, 2020. március 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. Tóth Balázs: Magánlaborban is végeznek koronavírus-tesztet. INDEX.HU, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  11. Végre elérhető a koronavírusteszt. Házipatika.com, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  12. Quantitative PCR (qPCR). (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  13. Primers and probes described by WHO for diagnostic detection of Wuhan coronavirus 2019 by real-time RT-PCR. meridianlifescience.com. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  14. Positive RT-PCR Test Results in Patients Recovered From COVID-19. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  15. A koronavírus fertőzés tünetei. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  16. Chest CT scans recommended for COVID-19 screening. labonline.com.au, 2020. március 2. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  17. Coronavirus Infections. medlineplus.gov. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  18. A szaglás elvesztése lehet a koronavírus-fertőzés egyik első tünete. medlineplus.gov. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  19. Novel Coronavirus (2019-nCoV) and You. cdc.gov. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  20. CDC 2019 Novel Coronavirus Homen About 2019-nCoV Symptoms. cdc.gov. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  21. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19). CDC. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  22. Koronavírus: óvintézkedések azoknak, akik veszélyeztetettek. hazipatika.com. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  23. Wuhan Novel Coronavirus (2019-nCoV) Incubation Period. worldometers.info, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  24. Coronavirus incubation period could be 27 days, shows data (angol nyelven). pharmaceutical-technology.com, 2020. február 23. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  25. Maria Cohut,: SARS-CoV-2: Study confirms previous incubation period estimates (angol nyelven). medicalnewstoday.com. Medical News Today, 2020. március 12. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  26. Dawei Wang, MD1; Bo Hu, MD1; Chang Hu, MD1; et al: Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China. jamanetwork.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  27. Őssejtterápiával gyógyítottak meg koronavírusos betegeket Kínában. index.hu, 2020. március 5. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  28. Molnár Csaba: Mire számíthatunk, ha megfertőződünk az új koronavírussal?. index.hu, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  29. Coronavirus Incubation Period (angol nyelven). worldometers.info. [2020. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  30. A rapid advice guideline for the diagnosis and treatment of 2019 novel coronavirus (2019-nCoV) infected pneumonia (standard version). Military Medical Research. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  31. A koronavírus súlyos szövődménye: tüdőgyulladás. egeszsegkalauz.hu, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  32. Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China (angol nyelven). jamanetwork.com, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  33. A koronavírus súlyos szövődménye: tüdőgyulladás. egeszsegkalauz.hu, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  34. Molnár Csaba: Mire számíthatunk, ha megfertőződünk az új koronavírussal?. index.hu, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  35. Akut légúti distressz szindróma (ARDS). egeszsegkalauz.hu, 2017. március 16. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  36. COVID-19: what is next for public health? (angol nyelven). The Lancet, 2020. február 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  37. Ilyen a lábon kihordott tüdőgyulladás. Egészségkalauz. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  38. Pribér János Krisztián Phd: A CypD szabályozza a szepszist ésa daganatos sejtek életképességét. aok.pte.hu. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  39. Tüdőgyulladás gyógyulási esély. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  40. Zöllei Éva, Rudas László: Az extrakorporális membrán oxigenizáció és a sürgősségi orvoslás. msotke.hu. Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  41. Rudas László: ECMO és Impella a sürgősségi osztályon (docs.kmcongress.com nyelven), 2014. november. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  42. Rudas László: ECMO és Impella a sürgősségi osztályon. docs.kmcongress.com, 2015. november. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  43. Coronavirus and the Potential Role of ECMO. healthmanagement.org, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  44. Regulation of Coronaviral Poly(A) Tail Length during Infection. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  45. Novel coronavirus (2019-nCoV). revolvy.com. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  46. 新型肺炎不是SARS进化版,中国疾控中心:已开始研发疫苗 (kínai nyelven). takefoto.cn, 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  47. Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen. qubit.hu, 2020. február 5. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  48. Q&A on coronaviruses. Egészségügyi Világszervezet, 2020. február 11.
  49. GYIK: Mik a koronavírus tünetei? Mi az a 2019-nCoV? Hogyan terjed a COVID-19. penzcentrum.hu, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  50. Kovács-Angel Marianna: A koronavírus a lappangási időben is fertőz. 24.hu, 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  51. A tünetmentes fertőzöttek sokkal jobban terjeszthetik a vírust, mint eddig gondolták. index.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  52. James Gallagher Health and science correspondent: What is coronavirus and what are the symptoms?. bbc.com, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  53. Hogyan pusztítja el a szappan a koronavírust?. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  54. Még nem bizonyították, hogy vitaminokkal erősíthető az immunrendszerünk!. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  55. Guide to Local Production:WHO-recommended Handrub Formulations (angol nyelven). WHO. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  56. Tanácsok koronavírussal kapcsolatban óvodáknak és bölcsődéknek. origo.hu, 2020. március 10. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  57. Amy Fleming: Our face mask future: Do they really help beat flu, coronavirus and pollution? (angol nyelven). theguardian.com, 2020. január 31. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  58. Infection prevention and control for the care of patients with 2019-nCoV in healthcare settings. ecdc.europa.eu, 2020. február. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  59. Coronavirus fears spread to European conferences. fortune.com, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  60. Koronavírus: védekezés, megelőzés lépésről lépésre. egeszsegkalauz.hu. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  61. konzuliszolgalat.kormany.hu: Konzuli tájékoztatás Utazással kapcsolatos friss információk Koronavírus megbetegedések Délkelet-Ázsiában. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  62. Koronavírus-járvány: máris elfogytak a szájmaszkok, pedig nincs ok pánikra. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  63. Az emésztőrendszeren keresztül is terjedhet a koronavírus, 2020. február 2. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  64. Ultra Violet Light as a means of preventing the spread of the Corona Virus Sponsored by uvFreshr a series of UV-C lights for disinfection of air and surfaces, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  65. UV-C technológia alkalmazása a fertőtlenítés területén. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  66. Coronavirus Overview. Mayo Clinic. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  67. Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban(felderítés, azonosítás és jelentés. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  68. Koronavírus: ne dőlj be mindennek!. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  69. Coronavirus disease (COVID-19) advice for the public: Myth busters. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  70. Milyen vírusok ellen használjunk kézfertőtlenítőt?. Origo.hu, 2013. január 16. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  71. Térkép a koronavírus terjedéséről, ajánlás a fertőzés elkerülésére. Medical Online, 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  72. Élelmiszer minőség és biztonság mikrobiológiai vonatkozásai. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  73. Berencsi György, Takács Mária, Minárovits János: Vírusok, prionok és a vírusfertőzések megelőzése. eduvital.net. EDUVITAL Nonprofit Egészségnevelési Társaság. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  74. Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?. ÁNTSZ, 2020. március 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  75. a b By Laura Gegge: Can wearing a face mask protect you from the new coronavirus?. Live Science, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  76. 3M Personal Safety Division. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  77. Milyen kicsi a koronavírus?. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  78. Tájékoztató anyagok a légzésvédelemről és az egyéni védőfelszerelésekről. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  79. Újfajta arcmaszkok gyártását kezdi egy csehországi cég a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  80. 3M Particulate Respirator 8210, N95 160 EA/Case (angol nyelven). 3M. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  81. The First Randomized, Controlled Clinical Trial of Mask Use in Households to Prevent Respiratory Virus Transmission (angol nyelven). International Journal of Infectious Diseases, 2008. DOI:10.1016/j.ijid.2008.05.877.
  82. Masks and N95 Respirators. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  83. Verhindert das Tragen einer Maske die Grippe? 2020 (Maszk viselése megakadályozza az influenzát? 2020) (német nyelven). medic-life.com. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  84. Can Masks Protect People from The Coronavirus?, 2020. február 4. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  85. Should You Get A Face Mask? A Guide To Coronavirus Face Protection. forbes.com, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  86. Miriam Berger: Coronavirus spurs a run on face masks. But do they work?. washingtonpost.com. The Washington Post, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  87. Coronavirus: the new disease Covid-19 explained. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  88. Az FFP védelmi osztályok kifejtése. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  89. Részecskeszűrők Jelölése és Alkalmazási Területe. munkavedelem-higienia.hu. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  90. Az FFP védelmi osztályok kifejtése. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  91. EN 149 - Respiratory protective devices - Filtering half masks to protect against particles - Requirements, testing, marking. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  92. Szabványok és irányelvek. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  93. Particle Size-Selective Assessment of Protection of European Standard FFP Respirators and Surgical Masks against Particles-Tested with Human Subjects (angol nyelven). ncbi.nlm.nih.gov/. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  94. Coronavirus 2019-nCoV: can a mask protect?. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  95. EN 14683:2005. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  96. Koronavírus elleni védekezés. 3m3.hu, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  97. Nem véd a szájmaszk a koronavírus ellen. Házipatika, 2020. február 25.
  98. Virológus: A szájmaszk nem véd a koronavírus ellen. Origo.hu, 2020. február 24. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  99. Jankovics István virológus: Az új koronavírus alig fertőzőbb, mint egy átlagos influenza, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  100. Egyre valószínűbb, hogy van egy hatásos szer a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  101. Hatásos ellenszert találhattak a koronavírus ellen Thaiföldön, két beteget is eredményesen kezeltek egy gyógyszerkoktéllal. 168ora.hu, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  102. Catherine Offord: Flu and HIV Drugs Show Efficacy Against Coronavirus (angol nyelven). the-scientist.co, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  103. Rajavithi Hospital announces success treating severe coronavirus case (angol nyelven). thaipbsworld.com, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  104. Swiss scientists discover ‘antiviral’ powers of sugar. swissinfo.ch, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  105. [Lesújtó cáfolatot tett közzé a WHO: nincs meg a koronavírus ellenszere! Lesújtó cáfolatot tett közzé a WHO: nincs meg a koronavírus ellenszere!] (magyar nyelven). portfolio.hu, 2020. február 5. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  106. Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China. thelancet.com. The Lancet, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  107. Félni kell az influenzától?. medicalonline.hu, 2018. január 5.
  108. Pribér János Krisztián: A CypD szabályozza a szepszist ésa daganatos sejtek életképességét PhD. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  109. Mára úgy gondolják, hogy a spanyolnátha járvány során a halált okozó tünet többnyire az immunrendszer túl heves reakcióját, végül összeomlását okozó, úgynevezett citokin-vihar volt. Utóbbiról pedig ma se tudnak sokkal többet, mint száz éve. A segítő T-sejtek (az immunsejtek egyik típusa) a kelleténél hevesebben reagál, és mozgósítotják az immunrendszer többi elemét is. A citokinek rövid életidejű, de rendkívül mozgékony polipeptidek, melyek a szepszis hatásos szabályozó anyagai.[108]
  110. Akut légúti distressz szindróma (ARDS). egeszsegkalauz.hu, 2017. március 3. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  111. A vírus fertőzés által kiváltott „citokin vihar” során a segítő T-sejtek a kelleténél hevesebben reagálnak és mozgósítják az immunrendszer többi elemét is.
  112. CytoSorb, the Wuhan Coronavirus, and Cytokine Storm. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  113. (2020. március 13.) „Újabb gyógyszer kapcsán merült fel, hogy gyógyíthatja a koronavírust”. Menedzsment Fórum, mfor.hu.  
  114. CytoSorb, the Wuhan Coronavirus, and Cytokine Storm (angol nyelven). Medical Device News Magazine, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  115. On the Move: Possible Coronavirus Treatment, Deaths. princetoninfo.com, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  116. Zöllei Éva, Rudas László: Az extrakorporális membrán oxigenizáció és a sürgősségi orvoslás. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  117. ARDS-ben hasonfekvés javasolt. otszonline.hu, 2019. március 8. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  118. Megvan a gyenge pont, 2003. május 15. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  119. Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  120. Dr. K. A.: Az új koronavírus elleni gyógymódok keresése. Orvostovábbképző szemle online, 2020. február 17. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  121. The Journal of Clinical Investigation; Arturo Casadevall, Liise-anne Pirofski: [httphttps://www.jci.org/articles/view/138003s://www.jci.org/articles/view/138003 The convalescent sera option for containing COVID-19] (angol nyelven), 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  122. Antibodies from COVID-19 survivors could be used to treat patients, protect those at risk (angol nyelven), 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  123. Több mint kétmillió baba életét mentette meg. webbeteg.hu, 2014. március 26. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  124. Koronavírus: mit írasson fel magának, hogy megelőzze a súlyos megbetegedést?. egeszsegkalauz.hu, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  125. A koronavírus ellen fejleszt gyógyszert Magyarország, a Richter is beszáll. mandiner.hu. Mandiner, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  126. Megjelenés: 2020.03.14 AddThis Sharing Buttons Share to E-mail Share to Nyomtat Koronavírus - ITM: gyógyszeres terápia kifejlesztésére alakul magyar konzorcium, 2020. március 14. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  127. Remdesivir for Potential Treatment of Covid-19. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  128. Nick Paul Taylor: Gilead mulls repositioning failed Ebola drug in China virus (angol nyelven). fiercebiotech.com. FierceBiotech, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  129. A koronavírus lehetséges ellenszerével végeznek klinikai vizsgálatot. ORIGO.HU, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  130. Remdesivir: Zwei Studien in Deutschland starten (német nyelven). deutsche-apotheker-zeitung.de, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 17.)
  131. The origin, transmission and clinical therapies on coronavirus disease 2019 (COVID-19) outbreak – an update on the status. Military Medical Research, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  132. Therapeutische Medikamente gegen die Coronavirusinfektion Covid-19 (német nyelven). vfa.de, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  133. Kínában már áprilisban bevethetik a koronavírus elleni vakcinát. index.hu, 2020. március 10. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  134. Coronavirus: Chloroquine yields positive data in Covid-19 trial. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  135. Húszmillió darab koronavírus elleni gyógyszert készíthetnek Magyarországon
  136. DELAGIL 250 mg tabletta. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  137. Coronavirus: se pueden fabricar veinte millones de medicamentos en Hungría (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  138. Gautret, et al. (2020.. 03.). „Hydroxychloroquine and Azithromycin as a treatment of COVID-19: preliminary results of an open-label non-randomized clinical trial”. medrxiv.org. Laikus összefoglaló „Background Chloroquine and Hydroxychloroquine have been found to be efficient on COV-19, and reported to be efficient in Chinese patients infected by this virus. We evaluate the role of Hydroxychloroquine on respiratory viral loads. Patients and methods Patients were included in a single arm protocol to receive 600mg of hydroxychloroquine daily and their viral load in nasal swabs was tested daily. Depending on their clinical presentation azithromycin was added to the treatment. Untreated patients from another center and cases refusing the protocol were included as negative control. Presence and absence of virus at Day-6 was considered the end point. Results Twenty cases were treated in this study and showed a significant reduction of the viral carriage at D-6 compared to controls, and much lower than reported average carrying duration of untreated patients in the literature. Azithromycin added to Hydroxychloroquine was significantly more efficient for virus elimination. Conclusion : Hydroxychloroquine is significantly associated with viral load reduction/disappearance in patients with COVID-19 and its effect is reinforced by Azithromycin.” 
  139. Koncsek Rita (2020. március 26.). „Húszmillió darab koronavírus elleni gyógyszert készíthetnek Magyarországon.”. Világgazdaság.  
  140. Dr. Budai Marianna (2020. március 27.). „Klorokin: magyar kezekben lenne a koronavírus ellenszere?”. egeszsegkalauz.hu.  
  141. (2020. március 30.) „Az Egyesült Államokban megtalálhatták a koronavírus ellenszerét”. Pesti Srácok.  
  142. Cinatl, J., Morgenstern, B., Bauer, G., Chandra, P., Rabenau, H., & Doerr, H. W. (2003). „Glycyrrhizin, an active component of liquorice roots, and replication of SARS-associated coronavirus” (angol nyelven). The Lancet 361 (9374), 2045-2046. o. DOI:10.1016/s0140-6736(03)13615-x. PMID 12814717.  
  143. Pilcher, H. (2003). „Liquorice may tackle SARS.” (angol nyelven). Nature.  
  144. Crance, J. M., Scaramozzino, N., Jouan, A., & Garin, D. (2003). „Interferon, ribavirin, 6-azauridine and glycyrrhizin: antiviral compounds active against pathogenic flaviviruses” (angol nyelven). Antiviral research 58 (1), 73-79. o. DOI:10.1016/s0166-3542(02)00185-7. PMID 12719009.  
  145. A molekulát immunogénnek nevezik, ha képes immunválasz kiváltására. Az immunogenitás az egyén saját immunválaszt okozó képessége.
  146. Coronavirus: Scientists race to develop a vaccine. bbc.com, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  147. CureVac Revolutionizing mRNA for Life. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  148. Coronavirus live updates: China tries to get back to work; Beijing sets a 14-day quarantine rule for arrivals. cnbc.com, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  149. Megkezdték a koronavírus ellen kifejlesztett első vakcina tesztelését. portfolio.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  150. Ben Adams: Trump tries to lure CureVac to make a 'U.S. vaccine,' but German government steps in (angol nyelven). fiercebiotech.com, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  151. Amerikában megkezdték az első vakcina tesztelését. magyarhirlap.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  152. Alice Park: COVID-19 Vaccine Shipped, and Drug Trials Start (angol nyelven). time.com. Time, 2020. február 25. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  153. Oltás a koronavírus ellen - elkészült a tesztverzió. Magyar Narancs, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  154. Hannah Devlin: Lessons from Sars outbreak help in race for coronavirus vaccine (angol nyelven). theguardian.com, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  155. מכון מחקר ישראלי: השגנו פריצת דרך לחיסון לקורונה בעופות, ניתן להתאימו לבני אדם (héber nyelven). ynet.co.il, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  156. Israeli Researchers Make Breakthrough in Development of Coronavirus Vaccine (angol nyelven). jewishpress.com, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]