Oszaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oszaka (大阪市, Oszaka)
Osaka montage.jpg
Oszaka zászlaja
Oszaka zászlaja
Egyéb jelképek
Fa japán cseresznye
Virág ibolya
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKanszai
PrefektúraOszaka prefektúra
Polgármester Hiramacu Kunio
Irányítószám 530-8201
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 2 713 157 fő (2017. okt. 1.)[1]
Népsűrűség11 920 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület222,30 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Oszaka (Japán)
Oszaka
Oszaka
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 42′, k. h. 135° 30′Koordináták: é. sz. 34° 42′, k. h. 135° 30′
Oszaka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oszaka témájú médiaállományokat.

Oszaka[2] (japánul 大阪市, Ószaka-si) település Japánban. Ez az ipari, kereskedelmi és közlekedési központ a fő szigeten, Honsún alakult ki, ott, ahol a Jodo-gava folyó beletorkollik az Oszakai-öbölbe. Közigazgatásilag a Kanszai régió Oszaka prefektúrájában helyezkedik el, amelynek egyben székhelye is.

A gyakran Japán második legnagyobb városának nevezett Oszaka a történelem folyamán az ország kereskedelmi centruma volt. Ma Japán második és a világ kilencedik legnagyobb agglomerációjának, a több mint 19 millió lelket számláló Oszaka–Kóbe–Kiotó metropolisznak a szerves része. Oszakában nappal a lakosság száma az éjjeli 141%-ára növekszik, mutatva a város gazdasági központi szerepét. Míg éjjel 2,6 millió fővel ez Japán harmadik legnagyobb városa Tokió és Jokohama után, nappal a második helyre tornázza fel magát 3,7 millió lakossal, Tokió után.

Gyakran a „nemzet konyhája” (天下の台所, tenka no daidokoro) és a „Japán gasztronómiai fővárosa” nevekkel illetik.

Természetföldrajz[szerkesztés]

Az Oszakai Üzleti Park felhőkarcolói

A Jodo-gava és a Jamato-gava folyó torkolatánál fekvő Oszaka városát nyugatról az Oszakai-öböl határolja. Északról, keletről és délről több mint egy tucat kisebb-nagyobb település veszi körül, amelyek egy kivételével az Oszaka prefektúrához tartoznak (a városközponttól északnyugatra fekvő Amagaszaki ugyanis a Hjógo prefektúra része). Oszaka az Oszakai prefektúra 12%-át foglalja el, ezzel a közigazgatási egység legnagyobb települése.

A Kandzaki-, a Sin-Jodo-, a Jodo-, a Dodzsima-, az Iidzsi-, a Sirinasi-, a Kidzu- és a Jamato-gava folyót összekötő kiterjedt csatornarendszer miatt a település a „Kelet Velencéje” címet kapta. Arra, hogy Oszaka a vizek városa, a régi neve, a Naniva (浪速, szó szerint gyors hullámok) is utal.

A város két legzsúfoltabb központját Kita (キタ, szó szerint észak) és Minami (ミナミ, szó szerint dél) néven emlegetik. Az előbbi Umeda kereskedelmi kerületét, az utóbbi a Namba, Sinszaibasi és Dótonbori bevásárlónegyedeket foglalja magába. A szintén a Minamiban található Ebiszubasi híd körüli szórakozónegyed ismertséget az óriási géprákjával, a Háromszög parkjával és az Amerikamurával, azaz az amerikai faluval szerzett. A bíróságoknak és a legnagyobb bankok kerületi igazgatóságainak otthont adó negyedek a Jodojabasi és a Honmacsi, Kita és Minami között. Az újabb és jelentősebb üzleti negyed az Oszakai Üzleti Park az Oszakai várkastély szomszédságában. Fontos üzleti negyedek alakultak ki még a város másodlagos vasúti csomópontjainál, a Tennódzsi és Kjóbasi pályaudvarnál.

Éghajlat[szerkesztés]

Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Éves átlag
Legmagasabb átlagos hőmérséklet (°C) 9,4 12,6 14,8 21,6 25,7 29,3 34,0 33,3 30,7 23,2 19,4 14,5 22,4
Átlaghőmérséklet (°C) 5,8 7,9 10,2 16,4 21,1 24,8 29,5 28,4 26,2 19,0 15,2 10,2 17,9
Legalacsonyabb átlagos hőmérséklet (°C) 2,6 3,8 6,0 11,3 17,2 21,3 26,2 25,1 22,9 15,7 11,4 6,5 14,2
Átlagos páratartalom (%) 59 56 57 54 65 66 63 66 67 69 66 64 63
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 19,0 47,5 75,5 125,0 281,5 133,5 42,0 106,5 202,5 356,0 117,5 88,0 132,9

Közigazgatás[szerkesztés]

Az Oszakai várkastély felújított, központi tornya

Oszakának 24 városrésze (区, átírással ku) van, eggyel több, mint Tokiónak. Ezek a következők:

A Kajukan akvárium a Tempozan kikötői faluban
Utcarészlet a központi Sinszaibasi kerületben

Népesség[szerkesztés]

A 2005-ös japán népszámlálás alapján Oszaka lakossága 2 628 811 fő volt, ami a 2000-es évi adatokhoz képest 1,2%-os növekedést jelent, ám messze elmarad az 1965-ben mért háború utáni (3 156 222 fő) és az 1940-es abszolút csúcshoz (3 252 340 fő) képest. Az 1923-as nagy kantói földrengés következményeként, 1920 és 1930 között, rengeteg ember költözött Oszakába, és a népesség hamarosan megduplázódott. Az 1930-as népszámlálás alapján Oszaka volt Japán legnagyobb városa 2 453 573 fővel, megelőzve Tokiót 2 070 913 lakosával. A háború végétől a 2000-es évek közepéig az Oszaka–Kóbe–Kiotó agglomeráció népessége folyamatosan növekedett, ám az utóbbi években népességcsökkenés mutatkozik.

A népsűrűség 11 836 fő négyzetkilométerenként. A háztartások száma 1 241 489, ami azt mutatja, hogy ez háztartásban átlagosan 2 lakos él. 99 775 regisztrált külföldi él a városban. A legnagyobb bevándorló népcsoportok a koreai (71 015 fő) és a kínai (11 848 fő).

A legbeszéltebb dialektus az japán nyelv oszakai nyelvjárása. Fő megkülönböztető jele, hogy a tagadó igéknél a „hen” utótagok használják a „nai” helyett.

Gazdaság[szerkesztés]

A történelem során Oszaka volt Japán kereskedelmi központja, de szerepe a közép- és kora modern korban volt a legjelentősebb. Ma már, különösen a kilencvenes évek vége óta, egyre több vállalat helyezi át székhelyét Tokióba, de továbbra is számos jelentős vállalat működteti a központját Oszakában. A tendencia mérséklésére a város, Szeki Dzsunicsi polgármester vezetésével, nemrég indított útjára egy programot, aminek célja hazai és külföldi befektetők a városba csábítása. [1]

Oktatás[szerkesztés]

Az Umeda negyed legismertebb felhőkarcolója, a Sky Building

Az általános iskolák és a középiskolák alsóbb évfolyamai városi irányítás alatt vannak [2], míg a középiskolákat a prefektúrai szinten felügyelik.

Korábban számos egyetem volt jelen a Oszaka belvárosában, de hogy növekvő területigényük kielégíthessék, több intézmény a külvárosokba költözött át. Oszaka Kiotóhoz és Tokióhoz hasonlóan Japán egyik felsőoktatási központjának számít. Mindezek ellenére Oszaka prefektúra legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye, az Oszakai Egyetem, nem itt, hanem Szuitában található.

  • Kanszai-i Egyetem
  • Oszaka városi Egyetem
  • Oszakai Közgazdaságtudományi Egyetem
  • Oszakai Műszaki Egyetem
  • Oszakai Jogakuin Főiskola
  • Oszakai Gazdaságpolitikai Egyetem
  • SOAI Egyetem
  • Oszakai Művészeti Egyetem
  • Oszakai Oktatási Egyetem

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 大阪府/大阪府の毎月推計人口 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2017. november 12.)
  2. A szabatosan átírt forma Ószaka lenne, de az OH. a meghonosodott rövid o-s formát részesíti előnyben (lásd még hasonló kivételnek: Tokió, Kiotó, mely utóbbiak szabatosan átírt formája Tókjó és Kjóto volna.

További információk[szerkesztés]