Kumamoto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kumamoto (熊本市)
Kumamoto montage.jpg
Kumamoto zászlaja
Kumamoto zászlaja
Egyéb jelképek
Fa ginkgo
Virág kamélia
Madár széncinege
Közigazgatás
Ország  Japán
Régió Kjúsú
Prefektúra Kumamoto prefektúra
Polgármester Szeisi Kójama
Irányítószám 860-8601
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 739 638 fő (2015. máj. 1.)[1] +/-
731 286 fő +/-
Népsűrűség 1880 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 386,53 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Kumamoto (Japán)
Kumamoto
Kumamoto
Pozíció Japán térképén
é. sz. 32° 47′, k. h. 130° 44′Koordináták: é. sz. 32° 47′, k. h. 130° 44′
Kumamoto weboldala

Kumamoto (japánul 熊本市, Hepburn-átírással Kumamoto-shi) japán város Kjúsú szigetén, Kumamoto prefektúra központja. Lakossága 2014. január 1-én 739 628 fő volt. A 2010-es népszámlálási adatok alapján Kumamoto Japán 17. legnépesebb városa, 2012 óta kormányzat által kijelölt város.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén már 30 000 éve is éltek emberek, egyike a Japán-szigetek legrégebb óta lakott helyeinek. A vadászó-gyűjtögető törzsek a Jajoi-korszakra (i.e 300 - i. sz. 300) letelepedtek, rizstermesztéssel, sólepárlással és vaskohászattal foglalkoztak.

Az Aszuka-kortól kezdve a város a Higo tartományhoz tartozott. Az Aszuka- és az azt követő Nara-korszakban (538-794) erős volt a kínai befolyás, a Tang-dinasztia államszervezetének hatására Japánban is bevezették a központi igazgatást. Ekkortájt kezdett el terjedni a felsőbb osztályok körében a buddhizmus, míg a parasztok és kézművesek továbbra is a hagyományos sintóizmust követték.

A sógunátus idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Heian-korban (794-1185) megerősödtek a helyi földbirtokos családok, főleg a Kikucsi- és Aszo-klán. A Kikucsik támogatták a létrejövő Minamoto-sógunátust és jó kapcsolatot tartottak fenn a császárral.

A mongol invázió idején a Kikucsi-klán legyőzte a hódítókat Fukuoka mellett, amivel jelentősen megnövelte a család presztízsét. A 12. családfő, Kikucsi Takeoki a császár bizalmas tanácsadójává lett.

A Muromacsi-kor (1336-1573) feudális anarchiája idején a 13. családfő, Kikucsi Takesige vérszerződéssel kötelezte a klán tagjait, hogy nem fordulnak egymás ellen. A szerződés ma is megtekinthető a Kikucsi-szentélyben. Erőfeszítései dacára a ház hatalma lehanyatlott és új klánok, az Otomo-, Rjuzodzsi-, Simazu-klánok harcoltak a tartomány ellenőrzéséért.

Kató Kijomasza, a várkastély építője

A Japánt újraegyesítő Tojotomi Hidejosi 1587-ben meghódította Higót és Szassza Narimaszának adományozta, aki azonban nem tudta fenntartani a rendet és szeppukut kellett elkövetnie. Kumamoto és Higo északi része Kató Kijomasza kezére került, majd a szekigaharai csata után a teljes tartomány az ő birtoka lett. Ő építtette Kumamoto hatalmas várkastélyát is. Ebben az időben a portugál és spanyol misszionáriusok Kjúsú lakosságának jelentékeny hányadát megtérítették.

1632-ben a város a Hoszokava-klán birtokába került. Az Edo-korszakban (1603-1868) Kumamoto gazdasága virágzott, a 19. század elejétől kezdve viaszt és szakét termeltek nagyobb mennyiségben, elkezdték kihasználni a geológiailag aktív környék hőforrásait. 1634-ben elkészült a Szizen-dzsi japánkert, 1854-ben pedig a Cujun-híd, Japán legnagyobb vízvezeték-hídja.

1637-ben a magas adók és a kereszténység betiltása miatt kitört a simabarai lázadás, amit a kormányzat vérbefojtott. 1792-ben a szomszédos Nagaszaki prefektúrában fekvő Unzen-hegy kitörése után két nagy földrengés, majd utána cunami sújtotta a tartományt, 15 000 életet követelve.

Modernizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Meidzsi-korszakban átszervezték az ország közigazgatását és a város Kumamoto prefektúra központja lett. Kumamotóban orvosi egyetem és nyugati tudományok egyeteme nyílt. A kormányzat által bevezetett nyugatosítással elégedetlen szamurájok kirobbantották a Szacuma-lázadást. A kumamotói várkastélyt is hosszú hónapokig ostromolták, míg a császári csapatok el nem űzték és a sirojamai csatában le nem győzték őket.

A lázadás leverését követően a kumamotói várba a császári hadsereg prefekturális parancsnoksága költözött. 1931-ben Hirohito császár innen irányította egy jelentős hadgyakorlatot. A város is jelentős fejlődésen ment át, utakat, vízvezetéket építettek és megjelentek az első villamosok.

A második világháború idején a város egyharmada elpusztult a bombázások következtében. A háború után 1953-ban az Aszo-hegy kitörése és az egyidejű áradások okoztak nagy károkat Kumamotóban.

A gyorsan növekvő gazdaság segítségével a város újjáépült. Bár a várkastély környékén megtartotta történelmi hangulatát, a mai Kumamoto modern, felhőkarcolókkal zsúfolt, nyüzsgő gazdasági életű város.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kumamoto klímája nedves szubtropikus (a Köppen-féle besorolásban Cfa), a nyarak forróak és esősek, a telek hűvösek. Az éves csapadék jelentős része a monszunidőszakban, június-júliusban hullik le.

Kumamoto éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 22,5 26,4 27,4 35,5 34,4 36,1 38,8 37,7 37,0 33,7 28,9 24,6 38,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 10,5 12,1 15,7 21,3 25,6 28,2 31,7 33,2 29,9 24,6 18,5 13,0 22,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 1,2 2,3 5,6 10,3 15,2 19,8 24,0 24,4 20,8 14,2 8,3 3,1 12,5
Rekord min. hőmérséklet (°C) −9,2 −9,2 −6,9 −2,5 1,3 7,1 14,3 15,3 6,7 0,5 −3,8 −7,9 −7,9
Átl. csapadékmennyiség (mm) 60 83 138 146 196 405 401 174 170 79 81 54 1986
Havi napsütéses órák száma 133 140 159 181 187 141 185 211 176 190 153 148 2002
Forrás: Japán Meteorológiai Ügynökség


Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kumamotói várkastély
  • A város legismertebb turistalátványossága a kumamotói várkastély, egy jókora, a maga idejében szinte bevehetetlennek tartott erődítmény. Az öregtornyot a hetvenes években beton felhasználásával rekonstruálták, de néhány fa melléképület eredeti állapotában maradt meg az 1877-es 53 napos ostrom ellenére, amelyben a vár építményeinek jelentős része elpusztult vagy megrongálódott. Ebből az időből maradt meg a nyers lóhús (baszasi) fogyasztásának hagyománya, bár manapság már inkább csak ínyencségnek tekintik.
  • A vár külső falai által védelmezve ma is látható a tartomány urainak, a Hoszokava daimjók rezidenciája, a Gjobu-tei. A hagyományosan fából épült udvarházat japán stílusú kert veszi körül.
  • Mijamoto Muszasi öregkorát Kumamotóban töltötte. Sírja és a barlang ahol remeteként utolsó éveit töltötte (Reigandó, "lélekkő barlang") a város közelében található. Itt írta meg híres művét, az Öt Gyűrű Könyvét.
  • A vártól 3 km-re délkeletre fekszik a Szuizen-dzsi, a japán kertépítészet remeke. A parkba épült a Szuizen-dzsi Városi Stadion is, ahol a város futballcsapata, a Roasso Kumamoto játszotta régebben a mérkőzéseit. Manapság már a nagyobb KKWing Stadion a csapat otthona.
  • A belvárosban található az üzleti és kereskedelmi negyed, valamint két nagy bevásárlóközpont, a Shimotori és a Kamitori.
  • A kulturális intézmények között megemlítendő Kumamoto Prefektúra Múzeuma és Kumamoto Prefektúra Színháza.
  • 2012, Kumamoto kijelölt várossá válása óta évente megrendezik a Kumamoto Vármaraton futóversenyt.

Kumamoto prefektúra kabalája Kumamon, egy piros arcú fekete medve.

Kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kumamoto kerületei

2012. április 1., kijelölt várossá válása óta, Kumamotót 5 negyedre (ku)osztják:

  • Kita-ku (北区)
  • Nisi-ku (西区)
  • Csúó-ku (中央区)
  • Higasi-ku (東区)
  • Minami-ku (南区)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi tömegközlekedést kiterjedt villamos- és buszhálózat szolgálja. 2011-ben elkészült a nagysebességű vasút, a sinkanszen következő vonala, amellyel az utas Fukuokán keresztül egészen Tokióig juthat. A városban több taxivállalat szállítja a közönséget a nap 24 órájában.

A Kumamoto Repülőtér a közeli Masikiben fekszik.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi villamos

A város felsőoktatási intézményei:

  • Kumamoto Egyetem
  • Kumamoto Gakuen Egyetem
  • Kjúsúi Lutheránus Kollégium
  • Szódzsó Egyetem
  • Kumamoto Prefektúra Egyeteme

Híres kumamotóiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép. Előtérben a gyorsvasút, háttérben a kastély

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 熊本県推計人口調査(月報) / 熊本県 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2015. május 28.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kumamoto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.