Kumamoto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kumamoto (熊本市)
Kumamoto montage.jpg
Kumamoto zászlaja
Kumamoto zászlaja
Egyéb jelképek
Fa ginkgo
Virág kamélia
Madár széncinege
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKjúsú
PrefektúraKumamoto prefektúra
Polgármester Szeisi Kójama
Irányítószám 860-8601
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség739 393 fő (2019. okt. 1.)[1] +/-
Népsűrűség1880 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület386,53 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Kumamoto (Japán)
Kumamoto
Kumamoto
Pozíció Japán térképén
é. sz. 32° 47′, k. h. 130° 44′Koordináták: é. sz. 32° 47′, k. h. 130° 44′
Kumamoto weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kumamoto témájú médiaállományokat.

Kumamoto (japánul 熊本市, Hepburn-átírással Kumamoto-shi) japán város Kjúsú szigetén, Kumamoto prefektúra központja. Lakossága 2014. január 1-én 739 628 fő volt. A 2010-es népszámlálási adatok alapján Kumamoto Japán 17. legnépesebb városa, 2012 óta kormányzat által kijelölt város.

Története[szerkesztés]

Korai időszak[szerkesztés]

A város területén már 30 000 éve is éltek emberek, egyike a Japán-szigetek legrégebb óta lakott helyeinek. A vadászó-gyűjtögető törzsek a Jajoi-korszakra (i.e 300 - i. sz. 300) letelepedtek, rizstermesztéssel, sólepárlással és vaskohászattal foglalkoztak.

Az Aszuka-kortól kezdve a város a Higo tartományhoz tartozott. Az Aszuka- és az azt követő Nara-korszakban (538-794) erős volt a kínai befolyás, a Tang-dinasztia államszervezetének hatására Japánban is bevezették a központi igazgatást. Ekkortájt kezdett el terjedni a felsőbb osztályok körében a buddhizmus, míg a parasztok és kézművesek továbbra is a hagyományos sintóizmust követték.

A sógunátus idején[szerkesztés]

A Heian-korban (794-1185) megerősödtek a helyi földbirtokos családok, főleg a Kikucsi- és Aszo-klán. A Kikucsik támogatták a létrejövő Minamoto-sógunátust és jó kapcsolatot tartottak fenn a császárral.

A mongol invázió idején a Kikucsi-klán legyőzte a hódítókat Fukuoka mellett, amivel jelentősen megnövelte a család presztízsét. A 12. családfő, Kikucsi Takeoki a császár bizalmas tanácsadójává lett.

A Muromacsi-kor (1336-1573) feudális anarchiája idején a 13. családfő, Kikucsi Takesige vérszerződéssel kötelezte a klán tagjait, hogy nem fordulnak egymás ellen. A szerződés ma is megtekinthető a Kikucsi-szentélyben. Erőfeszítései dacára a ház hatalma lehanyatlott és új klánok, az Otomo-, Rjuzodzsi-, Simazu-klánok harcoltak a tartomány ellenőrzéséért.

Kató Kijomasza, a várkastély építője

A Japánt újraegyesítő Tojotomi Hidejosi 1587-ben meghódította Higót és Szassza Narimaszának adományozta, aki azonban nem tudta fenntartani a rendet és szeppukut kellett elkövetnie. Kumamoto és Higo északi része Kató Kijomasza kezére került, majd a szekigaharai csata után a teljes tartomány az ő birtoka lett. Ő építtette Kumamoto hatalmas várkastélyát is. Ebben az időben a portugál és spanyol misszionáriusok Kjúsú lakosságának jelentékeny hányadát megtérítették.

1632-ben a város a Hoszokava-klán birtokába került. Az Edo-korszakban (1603-1868) Kumamoto gazdasága virágzott, a 19. század elejétől kezdve viaszt és szakét termeltek nagyobb mennyiségben, elkezdték kihasználni a geológiailag aktív környék hőforrásait. 1634-ben elkészült a Szizen-dzsi japánkert, 1854-ben pedig a Cujun-híd, Japán legnagyobb vízvezeték-hídja.

1637-ben a magas adók és a kereszténység betiltása miatt kitört a simabarai lázadás, amit a kormányzat vérbefojtott. 1792-ben a szomszédos Nagaszaki prefektúrában fekvő Unzen-hegy kitörése után két nagy földrengés, majd utána cunami sújtotta a tartományt, 15 000 életet követelve.

Modernizáció[szerkesztés]

A Meidzsi-korszakban átszervezték az ország közigazgatását és a város Kumamoto prefektúra központja lett. Kumamotóban orvosi egyetem és nyugati tudományok egyeteme nyílt. A kormányzat által bevezetett nyugatosítással elégedetlen szamurájok kirobbantották a Szacuma-lázadást. A kumamotói várkastélyt is hosszú hónapokig ostromolták, míg a császári csapatok el nem űzték és a sirojamai csatában le nem győzték őket.

A lázadás leverését követően a kumamotói várba a császári hadsereg prefekturális parancsnoksága költözött. 1931-ben Hirohito császár innen irányította egy jelentős hadgyakorlatot. A város is jelentős fejlődésen ment át, utakat, vízvezetéket építettek és megjelentek az első villamosok.

A második világháború idején a város egyharmada elpusztult a bombázások következtében. A háború után 1953-ban az Aszo-hegy kitörése és az egyidejű áradások okoztak nagy károkat Kumamotóban.

A gyorsan növekvő gazdaság segítségével a város újjáépült. Bár a várkastély környékén megtartotta történelmi hangulatát, a mai Kumamoto modern, felhőkarcolókkal zsúfolt, nyüzsgő gazdasági életű város.

Éghajlat[szerkesztés]

Kumamoto klímája nedves szubtropikus (a Köppen-féle besorolásban Cfa), a nyarak forróak és esősek, a telek hűvösek. Az éves csapadék jelentős része a monszunidőszakban, június-júliusban hullik le.

Kumamoto éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)22,526,427,435,534,436,138,837,737,033,728,924,638,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)10,512,115,721,325,628,231,733,229,924,618,513,022,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,22,35,610,315,219,824,024,420,814,28,33,112,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−9,2−9,2−6,9−2,51,37,114,315,36,70,5−3,8−7,9−9,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)60831381461964054011741707981541986
Havi napsütéses órák száma1331401591811871411852111761901531482002
Forrás: Japán Meteorológiai Ügynökség


Látnivalók[szerkesztés]

A kumamotói várkastély
  • A város legismertebb turistalátványossága a kumamotói várkastély, egy jókora, a maga idejében szinte bevehetetlennek tartott erődítmény. Az öregtornyot a hetvenes években beton felhasználásával rekonstruálták, de néhány fa melléképület eredeti állapotában maradt meg az 1877-es 53 napos ostrom ellenére, amelyben a vár építményeinek jelentős része elpusztult vagy megrongálódott. Ebből az időből maradt meg a nyers lóhús (baszasi) fogyasztásának hagyománya, bár manapság már inkább csak ínyencségnek tekintik.
  • A vár külső falai által védelmezve ma is látható a tartomány urainak, a Hoszokava daimjók rezidenciája, a Gjobu-tei. A hagyományosan fából épült udvarházat japán stílusú kert veszi körül.
  • Mijamoto Muszasi öregkorát Kumamotóban töltötte. Sírja és a barlang ahol remeteként utolsó éveit töltötte (Reigandó, "lélekkő barlang") a város közelében található. Itt írta meg híres művét, az Öt Gyűrű Könyvét.
  • A vártól 3 km-re délkeletre fekszik a Szuizen-dzsi, a japán kertépítészet remeke. A parkba épült a Szuizen-dzsi Városi Stadion is, ahol a város futballcsapata, a Roasso Kumamoto játszotta régebben a mérkőzéseit. Manapság már a nagyobb KKWing Stadion a csapat otthona.
  • A belvárosban található az üzleti és kereskedelmi negyed, valamint két nagy bevásárlóközpont, a Shimotori és a Kamitori.
  • A kulturális intézmények között megemlítendő Kumamoto Prefektúra Múzeuma és Kumamoto Prefektúra Színháza.
  • 2012, Kumamoto kijelölt várossá válása óta évente megrendezik a Kumamoto Vármaraton futóversenyt.

Kumamoto prefektúra kabalája Kumamon, egy piros arcú fekete medve.

Kerületek[szerkesztés]

Kumamoto kerületei

2012. április 1., kijelölt várossá válása óta, Kumamotót 5 negyedre (ku)osztják:

  • Kita-ku (北区)
  • Nisi-ku (西区)
  • Csúó-ku (中央区)
  • Higasi-ku (東区)
  • Minami-ku (南区)

Közlekedés[szerkesztés]

A helyi tömegközlekedést kiterjedt villamos- és buszhálózat szolgálja. 2011-ben elkészült a nagysebességű vasút, a sinkanszen következő vonala, amellyel az utas Fukuokán keresztül egészen Tokióig juthat. A városban több taxivállalat szállítja a közönséget a nap 24 órájában.

A Kumamoto Repülőtér a közeli Masikiben fekszik.

Oktatás[szerkesztés]

A városi villamos

A város felsőoktatási intézményei:

  • Kumamoto Egyetem
  • Kumamoto Gakuen Egyetem
  • Kjúsúi Lutheránus Kollégium
  • Szódzsó Egyetem
  • Kumamoto Prefektúra Egyeteme

Híres kumamotóiak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Városkép. Előtérben a gyorsvasút, háttérben a kastély

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 熊本県推計人口調査(月報) / 熊本県 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 21.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kumamoto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.