Naha
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Naha (那覇) | |||
 | |||
| |||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | Fukugi | ||
| Virág | Murvafürt | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Kjúsú | ||
| Prefektúra | Okinava prefektúra | ||
| Alapítás éve | 1921. május 20. | ||
| Polgármester | Onaga Takesi | ||
| Irányítószám | 900-8585 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 316 048 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 8153,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,99 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 26° 12′ 44″, k. h. 127° 40′ 45″Koordináták: é. sz. 26° 12′ 44″, k. h. 127° 40′ 45″ | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Okinava térképén | |||
| Naha weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Naha témájú médiaállományokat. | |||
![Naha címere]]](/wiki/F%C3%A1jl:Emblem_of_Naha,_Okinawa.svg)
![Naha zászlaja]]](/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Naha,_Okinawa.svg)
Naha (那覇市; Hepburn: Naha-shi; okinavaiul Naafa) a Rjúkjú-szigetek közé tartozó Okinava legnépesebb városa és az Okinava prefektúra politikai, gazdasági és közigazgatási központja. A modern várost hivatalosan 1921. május 20-án alapították, ám a terület ezt megelőzően is évszázadokig a legfontosabb és legnépesebb hely volt az egész szigetcsoporton, és a Rjúkjúi Királyság politikai és gazdasági központjaként szolgált.
Történet[szerkesztés]
Naha neve az Iroszecuden alapján a Naba névből származik, ami eredetileg egy gomba alakú kő volt a városban. A követ fokozatosan elhordták és betemetődött és ezzel együtt a település nevének kiejtése és kandzsija is megváltozott. A területen a régészeti leletek alapján már a kőkorszakban éltek emberek és találtak itt a dzsómon-kori Japánból, illetve az ősi Kínából származó tárgyakat is. A 11. századból származó fazekasság nyomai arra engednek következtetni, hogy már ekkor kereskedelem folyt Koreával és Japánnal. Nem tudni mikor alakult ki itt egy szervezett város, annyi bizonyos, hogy a 15. században, a Rjúkjú-szigetek egyesítése idején már településként működött.[2][3] A mai várossal – amely magába olvasztotta a királyi fővárost, Surit és Kumemurát, a kínai tudományok helyi központját – ellentétben azonban ez nem volt politikai központ, csupán kikötőként volt jelentős gazdasági szerepe.
A középkori Naha egy kis szigeten, Ukisimán volt található és egy keskeny, Csókótei (長虹堤; Hepburn: Chōkōtei) névre keresztelt töltésút kötötte össze Okinava szigetével. A fő kikötői térség a nemzetközi kereskedelem számára volt fenntartva, a várost pedig két kerületre, keletire (東; higasi; Hepburn: higashi) és nyugatira (西; nisi; Hepburn: nishi) bontották. Egy nagy szabadtéri piac működött a ojamisze (親見世; Hepburn: oyamise), a királyi kereskedelem központ előtti területen, ezen kívül a városban található volt még több japán szentély és templom, valamint egy követségi épület a kínai küldöttek számára. A város biztonságát két erődítmény is vigyázta és egy közeli szigeten raktárat alakítottak ki a szállított termékek számára.[3][4]
A város közelében, Ukusimán volt található Kumemura fallal körbevett községe, amely évszázadokig volt a Rjúkjú-szigeteken a klasszikus kínai tudományok központja.[4] A hagyomány szerint a települést az a 36 min család alapította, akiket a kínai Ming-dinasztia császára küldött Okinavára segíteni a rjúkjúi királyokat, és népessége többségében vagy teljesen az ő leszármazottaikból állt. Uezato Takasi vitatja ezt, rámutatva, hogy abban az időben Naha olyan jelentőségre tett szert a nemzetközi tengeri kereskedelemben, hogy valószínű sok más kínai is letelepedett a szigeten.[5] A városon belüli további jelentős helyek voltak még: a Tenszonbjó taoista templom és két taoista szentély, Tenpi tengeristennek szentelve.[4] Kang-hszi kínai császár ajándéka volt a városban az 1670-es években épített konfuciánus templom. 1718-ban egy konfuciánus iskolát, a Meirindót is létrehoztak Nahában.[6]
1853-ban Matthew C. Perry amerikai tengerésztiszt flottája kikötött itt útban Tokió felé, és az amerikai hajók többször visszatértek. Perry emlékműve és több tengerészének sírja a Tomari-temetőben található.
Amikor Japán 1872-ben szoros ellenőrzés alá vonta Rjúkjúi Királyságot és létrehozta helyén a névlegesen független Rjúkjú hant, Naha lett annak fővárosa. 1879-ben a hant megszüntették és hivatalosan is annektálták, az újonnan létrehozott Okinava prefektúra központja továbbra is a város maradt, amely az elkövetkező évtizedekben lassan magába olvasztotta a királyi fővárost, Surit és a többi környező települést. A második világháború okianvai csatája során a város súlyos károkat szenvedett a harcoktól, többek között a japán főhadiszállásként használt suri várkastélyt is teljesen lerombolták.
Éghajlat[szerkesztés]
A város éghajlata szubtrópusi, így forró, nyirkos nyarak és meleg telek jellemzik. A nyár, mint Japán legtöbb más részén forró, a legmelegebb hónap július átlag 31 Celsius-fokos hőmérséklettel. Azonban az ország többi részétől eltérően a tél szintén meleg, a leghidegebb hónapokban a hőmérséklet átlag 19 Celsius-fokos. A hóesés ezért rendkívül ritka jelenség a településen, azonban kiadós mennyiségű, évente 2000 milliméter eső esik.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 26,8 | 26,6 | 28,2 | 29,7 | 31,6 | 34,1 | 35,0 | 35,6 | 34,6 | 32,8 | 30,8 | 27,8 | 35,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 19,5 | 19,8 | 21,7 | 24,1 | 26,7 | 29,4 | 31,8 | 31,5 | 30,4 | 27,9 | 24,6 | 21,2 | 25,7 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 16,6 | 16,6 | 18,6 | 21,3 | 23,8 | 26,6 | 28,5 | 28,2 | 27,2 | 24,9 | 21,7 | 18,4 | 22,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 14,6 | 14,8 | 16,5 | 19,0 | 21,8 | 24,8 | 26,8 | 26,6 | 25,5 | 23,1 | 19,9 | 16,3 | 20,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 6,6 | 6,6 | 7,2 | 9,8 | 13,6 | 15,4 | 21,0 | 20,7 | 18,5 | 14,8 | 12,2 | 7,2 | 6,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 107 | 120 | 161 | 166 | 232 | 247 | 141 | 241 | 261 | 153 | 110 | 103 | 2041 |
| Havi napsütéses órák száma | 95 | 85 | 109 | 134 | 150 | 182 | 244 | 224 | 197 | 168 | 121 | 114 | 1821 |
| Forrás: [7][8] | |||||||||||||
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 315 954 | 321 467 | 319 435 | 316 048 |
| 2010 | 2012 | 2015 | 2021 |
Gazdaság[szerkesztés]
A Naha Repülőtér Japán ötödik legnagyobb ilyen létesítménye, amelyből 2005 napi 150 járat indult 30 különböző úti cél felé. A nahai kikötővel egy vízalatti alagút köti össze, a közlekedést könnyítendő.[9] A Japan Airlines két leányvállalatának, a Japan Transocean Airnek és a Ryukyu Air Commuternek a városban található a központja.[10][11]
A nahai kikötő a várost a Rjúkjú-szigetek gazdasági központjává teszi. A kikötő jelentős szerepet tölt be a konténerszállításban, mivel az erre specializálódott Sanghaj, Puszan és Kaohsziung kikötővárosok közelében található. Legalább 50 konténerszállító tengeri útvonal érinti a kikötőt, amelybe 2001-ben 9,7 millió tonna rakomány érkezett, melyből 1,2 millió tonna volt nemzetközi. Ebből 7,1 millió import, 2,6 millió pedig export.[3] A kikötő remek helyzetéből adódóan lassacskán a kelet-ázsiai tengeri kereskedelem központjává válik. Mind a kikötő, mind a repülőtér jelentős löketet ad a helyi gazdaság fejlődésének.[9]
Számos tradicionális terméket, mint például lakkozott tárgyakat, porcelánt, avamorit és festett ruhákat készítenek itt.[3]
Látnivalók[szerkesztés]
A Kokuszai-dóri a város főutcája, mely a második világháborút követően alakult ki. Kezdetben csupán egy lápos területen végigfutó út volt, amely mellett egyre több ember vert sátrat. Az utca fejlődése a sziget háború utáni újjászületésének jelképe lett. Mára a város üzleti negyedévé és kedvelt turistalátványossággá vált, számos étteremmel, bolttal és butikkal. Az okinavai prefektúrai hivatal, a város egyik legnagyobb épülete is itt található.[12]
A város egykor önálló települést képező Suri negyedében található a suri várkastély, egy 14. században épített guszuku, aminek a kezdetben a sziget egyesítésében volt szerepe, majd évszázadokon keresztül volt a Rjúkjúi Királyság uralkodóinak lakóhelye és a közigazgatás központja. A királyság japán 1879-es annektálása után elvesztette politikai jelentőségét, műemlékként kezelték és 1928-ban japán nemzeti kincsének részévé nyilvánították. A vár több esetben égett le vagy semmisült meg, utoljára 1945-ben az okinavai csata során és csak 1992-ben építették teljesen újjá. Az UNESCO több más guszukuval együtt a világörökség részévé nyilvánította.[13][14]
A szigeten történt második világháborús összecsapásnak, ami 200 000 ember életét követelte az Okinava Prefektúrai Béke-emlékmű Múzeum állít emléket.[15] Látogatható a birodalmi haditengerészet föld alatti föld alatti bázisa is.
Híres nahaiak[szerkesztés]
- Amuro Namie, énekes
- Cocco, énekes
- Ganaha Kazuki, focista
- Itoszu Ankó, karatéka
- Higaonna Kanrjó, karatéka
- Macumura Szókon, karatéka
- Aragaki Jui, énekes, színésznő, modell
Testvérvárosok[szerkesztés]
Naha testvérvárosai:[16]
Honolulu, Amerikai Egyesült Államok (1961)
Nicsinan, Japán (1969)
São Vicente, Brazília (1978)
Fucsou, Kína (1981)- Kavaszaki, Japán (1996)
- São Paulo, Brazília (1998)[17][18]
A populáris kultúrában[szerkesztés]
A Call of Duty: World at War című videójátékban a hadjárat vége felé, az utolsó amerikai küldetésben jelenik meg a suri várkastély, amelyet a játékosnak kell segítenie elfoglalni a védekező japánoktól.[19]
A város bizonyos részei, így például a Kokuszai-dóri a Yakuza 3 című PlayStation 3 játékban is valósághűen megjelennek.[20]
A Microsoft 2003-as Freelancer nevű videójátékban az egyik fiktív helyszín viseli a város nevét.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 沖縄県推計人口データ一覧（Excel形式）
- ↑ Uezato, Takashi: "The Formation of the Port City of Naha in Ryukyu and the World of Maritime Asia: From the Perspective of a Japanese Network." Acta Asiatica vol 95 (2008). Tokyo: Tōhō Gakkai (The Institute of Eastern Culture). pp57-58.
- ↑ a b c d Port of Naha. World Port Source. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ a b c Uezato. p62.
- ↑ Uezato. p59.
- ↑ Kerr, George H. Okinawa: The History of an Island People. revised ed. Boston: Tuttle Publishing, 2000. pp194,204, 221.
- ↑ Weather Information for Naha. [2012. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ 平年値（年・月ごとの値）. [2020. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ a b Naha Airport (OKA/ROAH), Okinawa Prefecture, Japan. airport-technology.com. [2012. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ "Company Profile Archiválva 2018. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben" (Japanese). Japan Transocean Air. Hozzáférés ideje: May 19, 2009.
- ↑ "会社概要 Archiválva 2009. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben." Ryukyu Air Commuter. Hozzáférés ideje: May 19, 2009. "所在地 沖縄県那覇市山下町3番1号（〒900-0027）"
- ↑ Kokusai-dori: A diverse, energetic road that developed from nothing. Japan Atlas. [2013. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Shuri Castle. .japan-guide.com. [2012. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Shuri Castle Before and After WWII. [2012. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ A Guide to the Museum. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Naha Sister Cities. [2007. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ Prefeitura.Sp - Descentralized Cooperation. [2008. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ International Relations - São Paulo City Hall - Official Sister Cities. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ Shuri Castle. The Call of Duty Wiki. [2012. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
- ↑ Warren Peace: Mean streets of Naha. Stars and Stripes, 2012. április 18. (Hozzáférés: 2012. július 26.)[halott link]
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap
- Hivatalos honlap (japánul)
