Niigata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Niigata (新潟市)
Niigata belvárosa a levegőből
Niigata belvárosa a levegőből
Niigata zászlaja
Niigata zászlaja
Egyéb jelképek
Fa fűz
Virág tulipán
Közigazgatás
Ország  Japán
Régió Csúbu
Prefektúra Niigata prefektúra
Polgármester Sinoda Akira
Irányítószám 951-8550
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 805 098 fő (2017. máj. 1.)[1]
Népsűrűség 1107,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 726,09 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Niigata (Japán)
Niigata
Niigata
Pozíció Japán térképén
é. sz. 37° 54′ 58″, k. h. 139° 02′ 11″Koordináták: é. sz. 37° 54′ 58″, k. h. 139° 02′ 11″
Niigata weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Niigata témájú médiaállományokat.

Niigata (japánul 新潟市, Hepburn-átírással Niigata-shi) japán kikötőváros, Niigata prefektúra központja és legnépesebb települése. Honsú szigetén, a Japán-tenger partján fekszik, a Szado-szigettel szemben. A város lakossága 2012-ben 804 193 fő volt.

Története[szerkesztés]

A város környéke már a Dzsómon-korszakban, a kőkorszak idején is lakott volt, bár a terület egy része akkor még tenger alatt volt. A Nihon Soki, a második legrégebbi japán krónika szerint 647-ben egy erőd épült a város mai területén.

A 16. században a Sinano-folyó torkolatánál Niigata, az Agano-folyónál pedig Nuttari névvel alapítottak kikötővárost. A Szengoku-korszakban a városkák Ueszugi Kensin, a kor egyik legerősebb daimjójának uralma alá tartoztak.

A 17. század során a két folyó medre fokozatosan elvándorolt és a torkolatuk egyesült. Niigata jelentősége ebben az időszakban egyre nőtt, és a Japán-tengeren áthajózó kereskedőhajók egyik legfontosabb közbenső megállóhelyévé vált.

Az 1955-ös nagy tűzvész

1730-ban megépült a Macugaszaki-csatorna, amely az Agano partvidékét hivatott volna lecsapolni, de egy évvel később egy áradás tönkretette a csatornát, amely attól kezdődően az Agano fő medrévé vált. Lecsökkent a niigatai kikötőbe beáramló vízmennyiség és a folyó menti földek kiszáradásával új rizsföldek létesítésére nyílt lehetőség. A város halászai egészen a Kamcsatkáig is eljutottak lazacot és egyéb értékes halfajtákat keresve.

1858-ban Niigata egyike volt annak az öt kikötőnek, amelyet a japán-amerikai kereskedelmi szerződés megnyitott a nemzetközi forgalomnak. A kikötő sekély vize miatt azonban csak 1869-ben indult meg a tengerjáró hajók forgalma. 1886-ban megépült az első - 782 m hosszú - állandó híd a Sinanón amely összekötötte a keleti Niigatát és a nyugati Nuttarit. A két település 1914-ben egyesült.

A második világháború idején főleg a niigatai kikötőből indultak a Mandzsukuóba tartó, katonákat és hadianyagot szállító hajók. Az amerikai hadvezetés Hirosima és Nagaszaki mellett Niigatát és Kokurát szemelte ki, mint az atomtámadás lehetséges helyszínét. A hirosimai támadás után a prefektúra kormányzója kiüríttette a várost, de az atombomba ledobására nem került sor; a rossz időjárási viszonyok és a Mariana-szigeteken levő légibázistól való nagy távolság miatt inkább Nagaszaki lett a következő célpont.

Épületek az 1964-es földrengés után

1950-ben elkészült a belvárosi vasútállomás, öt évvel később azonban egy katasztrofális tűzvész a belváros nagy részét elpusztította. A lendületes gazdasági növekedést produkáló országban a város gyorsan újjáépült és a régi csatornákat betemették, hogy a növekvő autóforgalom számára utakat építsenek a helyükön.

1964. január 16-án jelentős, 7,5-es erősségű földrengés sújtotta Niigatát, amelynek 29-en estek áldozatul, 1960 épület teljesen megsemmisült, 6640 pedig komoly károkat szenvedett.

1965-ben a Sova Elektromos Művek vegyi gyárából metil-higany került az Agano-folyóba és legalább 690 emberen észlelték a mérgezés okozta Minamata-betegséget.

1982-ben Niigata és Omija között megnyílt a nagysebességű vasút, a sinkanszen újabb vonala. A vonalat 1985-ben Uenóig, 1991-ben pedig Tokióig hosszabbították meg.

A 2002-es futballvilágbajnokság során három mérkőzést a városban, a Big Swan Stadionban játszottak.

2004. október 23-án 6,8-as erősségű földrengés rázta meg Niigata prefektúrát, de a városban nem keletkeztek jelentős károk és fogadni tudta a kitelepítettek jelentős részét.

2001-2005 között Niigata területe és népessége jelentősen megnőtt, mert több környező települést hozzácsatoltak. 2007-ben kormányzat által kijelölt várossá nyilvánították, azóta is az egyetlennek Honsú nyugati partvidékén.

2007 júliusában 6,9-es erősségű földrengés rázta meg a prefektúrát, de Niigatában nem keletkeztek jelentős károk.

2008 májusában a hokkaidói G8-as találkozó idején Niigatában tartották a munkaügyi miniszterek gyűlését.

2011. március 12-én, miután Honsú keleti partját 9-es erejű földrengés sújtotta, Niigata prefektúrában is 6,6-os földmozgást észleltek.

Éghajlat[szerkesztés]

Niigata éghajlata a Köppen-féle osztályozás szerint nedves szubtrópusi, igen sok csapadékkal és Japán-tenger felől érkező erős szelekkel. Míg a prefektúra egyes területein télen sok hó esik, Niigata városa esetében ez jelentősen kevesebb alacsony fekvése, és a Szato-sziget árnyékoló hatása miatt.

A városban az év 269 napján hullik valamennyi csapadék, amely mértéke 170 napon haladja meg az 1 mm-t. Az esős évszak nyárra esik, de télen is jelentős mennyiségű hó vagy eső esik, főleg novemberben és decemberben.

A nyarak az uralkodó déli széljárás miatt eléggé forróak. A csendes-óceáni tájfunok a japán hegységeken átbukva Niigatát sokszor főn formájában érik el. Általánosságban elmondható, hogy a nyári időjárás kellemesebb Honsú nyugati partján, mint a Csendes-óceán felé néző keletin.

Niigata éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 5,3 5,4 9,1 15,7 20,5 24,1 28,1 30,2 25,7 19,9 14,0 8,5 17,2
Átlaghőmérséklet (°C) 2,6 2,5 5,4 11,2 16,1 20,4 24,5 26,2 22,0 16,0 10,2 5,3 13,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 0,0 −0,3 1,9 7,0 12,3 17,3 21,4 23,0 18,7 12,3 6,6 2,3 10,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 180 128 105 94 103 128 178 143 163 149 201 204 1776
Havi napsütéses órák száma 56 73 131 182 205 168 183 215 146 143 90 59 1651


Földrajz[szerkesztés]

Niigata a Japán-tengerre néző termékeny parti síkságon helyezkedik el. Két folyó, a Sinano és az Agano szeli át a várost és torkollik a tengerbe. Határain belül igen sok vizes, lápos terület található, mint például a Ramsari egyezmény védelme alá eső Szakata-lagúna. A város alacsony fekvése és jó vízellátottsága miatt az árvízvédelem mindig is kiemelt fontosságú volt. Niigatát néha a Víz városának (水の都 Mizu-no-miyako) is nevezik és fajelképe a fűz.

Kerületei[szerkesztés]

Niigata kerületei

2007, a kormányzat által kijelölt várossá válása óta Niigatát nyolc kerületre (ku) osztják. Minden kerület saját színkóddal rendelkezik.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Ezenkívül két várossal kölcsönös csereegyezményt kötöttek:

Sport[szerkesztés]

A város futballcsapata, az Albirex Niigata a japán bajnokság első osztályában játszik, stadionja a Big Swan Stadion.

A niigatai kosárlabcsapat a Niigata Albirex BB a Toki Messe épületkomplexumban játssza hazai meccseit.

Közlekedés[szerkesztés]

Fűzfák szegélyezte utca Niigatában

Vasút[szerkesztés]

A Kelet-Japán Vasúttársaságnak (東日本旅客鉄道株式会社 Higashi-Nihon Ryokaku Tetsudō Kabushiki-gaisha) több állomása is van a város területén, közülük legnagyobb a Niigata Vasútállomás a belvárosban, amelynek napi forgalma 37 000 fő. A Dzsóecu Sinkanszen nagysebességű vonat Niigata végállomásról közlekedik Tokióba.

Repülőtér[szerkesztés]

A Niigatai Repülőtér a városközponttól 6 km-re helyezkedik el és mind belföldi (Oszaka, Szapporo, Fukuoka, Okinava, Nagoja, Szado), mind külföldi (Habarovszk, Vlagyivosztok, Harbin, Szöul, Sanghaj, Guam) járatok indulnak innen.

Hajózás[szerkesztés]

1992 és 2006 között Niigata és az észak-koreai Vonszan között komp járt, ami az egyetlen tengeri összeköttetés volt a két ország között. 2003-ban felmerült a gyanú, hogy az észak-koreai rezsim rakétaalkatrészeket csempészett a hajón, 2006-ban pedig a koreai rakétakísérletek elleni tiltakozásul a japán kormány leállította a járatot.

Oktatás[szerkesztés]

Niigatában hét egyetem működik:

  • Niigatai Egyetem
  • Japán Nemzetközi Egyetem
  • Nippon Fogorvosi Egyetem
  • Nemzetközi és Információs Tanulmányok Egyeteme
  • Gyógyszerészeti és Alkalmazott Élettudományi Egyetem
  • Niigata Szeirjo Egyetem
  • Egészségügyi és Népjóléti Egyetem

Látnivalók[szerkesztés]

Múzeumok és kulturális létesítmények:

  • az Északi Kultúra Múzeuma, egy gazdag földbirtokos 1882-ben épült háza
  • az 1869-ben épült Régi Vámház
  • Szaszakava-udvarház (1826)
  • Niigata prefektúra botanikus kertje
  • Toki Messe konferenciacentrum
  • Tohoku Denryoku Big Swan Stadion
  • "Ryutopia" Niigata Városi Előadóművészeti Központ
  • Nature Aquarium Gallery
  • Furumachi bevásárlónegyed

Események:

  • Niigata Fesztivál (minden év augusztusában)
  • Niigatai képregényvásár
  • Niigatai mangaverseny

Nevezetes niigataiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 新潟県:新潟県人口移動調査(推計人口および人口移動) (japán nyelven). (Hozzáférés: 2017. június 1.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Niigata, Niigata című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Niigata témájú médiaállományokat.