Niigata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Niigata (新潟市)
Niigata belvárosa a levegőből
Niigata belvárosa a levegőből
Niigata zászlaja
Niigata zászlaja
Egyéb jelképek
Fa fűz
Virág tulipán
Közigazgatás
Ország Japán
RégióCsúbu
PrefektúraNiigata prefektúra
Polgármester Sinoda Akira
Irányítószám 951-8550
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 801 298 fő (2018. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség1107,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület726,09 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Niigata (Japán)
Niigata
Niigata
Pozíció Japán térképén
é. sz. 37° 54′ 58″, k. h. 139° 02′ 11″Koordináták: é. sz. 37° 54′ 58″, k. h. 139° 02′ 11″
Niigata weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Niigata témájú médiaállományokat.

Niigata (japánul 新潟市, Hepburn-átírással Niigata-shi) japán kikötőváros, Niigata prefektúra központja és legnépesebb települése. Honsú szigetén, a Japán-tenger partján fekszik, a Szado-szigettel szemben. A város lakossága 2012-ben 804 193 fő volt.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

A város környéke már a Dzsómon-korszakban, a kőkorszak idején is lakott volt, bár a terület egy része akkor még tenger alatt volt. A Nihon Soki, a második legrégebbi japán krónika szerint 647-ben egy erőd épült a város mai területén.

A 16. században a Sinano-folyó torkolatánál Niigata, az Agano-folyónál pedig Nuttari névvel alapítottak kikötővárost. A Szengoku-korszakban a városkák Ueszugi Kensin, a kor egyik legerősebb daimjójának uralma alá tartoztak.

A 17. század során a két folyó medre fokozatosan elvándorolt és a torkolatuk egyesült. Niigata jelentősége ebben az időszakban egyre nőtt, és a Japán-tengeren áthajózó kereskedőhajók egyik legfontosabb közbenső megállóhelyévé vált.

Az 1955-ös nagy tűzvész

1730-ban megépült a Macugaszaki-csatorna, amely az Agano partvidékét hivatott volna lecsapolni, de egy évvel később egy áradás tönkretette a csatornát, amely attól kezdődően az Agano fő medrévé vált. Lecsökkent a niigatai kikötőbe beáramló vízmennyiség és a folyó menti földek kiszáradásával új rizsföldek létesítésére nyílt lehetőség. A város halászai egészen a Kamcsatkáig is eljutottak lazacot és egyéb értékes halfajtákat keresve.

1858-ban Niigata egyike volt annak az öt kikötőnek, amelyet a japán-amerikai kereskedelmi szerződés megnyitott a nemzetközi forgalomnak. A kikötő sekély vize miatt azonban csak 1869-ben indult meg a tengerjáró hajók forgalma. 1886-ban megépült az első - 782 m hosszú - állandó híd a Sinanón amely összekötötte a keleti Niigatát és a nyugati Nuttarit. A két település 1914-ben egyesült.

A második világháború idején főleg a niigatai kikötőből indultak a Mandzsukuóba tartó, katonákat és hadianyagot szállító hajók. Az amerikai hadvezetés Hirosima és Nagaszaki mellett Niigatát és Kokurát szemelte ki, mint az atomtámadás lehetséges helyszínét. A hirosimai támadás után a prefektúra kormányzója kiüríttette a várost, de az atombomba ledobására nem került sor; a rossz időjárási viszonyok és a Mariana-szigeteken levő légibázistól való nagy távolság miatt inkább Nagaszaki lett a következő célpont.

Épületek az 1964-es földrengés után

1950-ben elkészült a belvárosi vasútállomás, öt évvel később azonban egy katasztrofális tűzvész a belváros nagy részét elpusztította. A lendületes gazdasági növekedést produkáló országban a város gyorsan újjáépült és a régi csatornákat betemették, hogy a növekvő autóforgalom számára utakat építsenek a helyükön.

1964. január 16-án jelentős, 7,5-es erősségű földrengés sújtotta Niigatát, amelynek 29-en estek áldozatul, 1960 épület teljesen megsemmisült, 6640 pedig komoly károkat szenvedett.

1965-ben a Sova Elektromos Művek vegyi gyárából metil-higany került az Agano-folyóba és legalább 690 emberen észlelték a mérgezés okozta Minamata-betegséget.

1982-ben Niigata és Omija között megnyílt a nagysebességű vasút, a sinkanszen újabb vonala. A vonalat 1985-ben Uenóig, 1991-ben pedig Tokióig hosszabbították meg.

A 2002-es futballvilágbajnokság során három mérkőzést a városban, a Big Swan Stadionban játszottak.

2004. október 23-án 6,8-as erősségű földrengés rázta meg Niigata prefektúrát, de a városban nem keletkeztek jelentős károk és fogadni tudta a kitelepítettek jelentős részét.

2001-2005 között Niigata területe és népessége jelentősen megnőtt, mert több környező települést hozzácsatoltak. 2007-ben kormányzat által kijelölt várossá nyilvánították, azóta is az egyetlennek Honsú nyugati partvidékén.

2007 júliusában 6,9-es erősségű földrengés rázta meg a prefektúrát, de Niigatában nem keletkeztek jelentős károk.

2008 májusában a hokkaidói G8-as találkozó idején Niigatában tartották a munkaügyi miniszterek gyűlését.

2011. március 12-én, miután Honsú keleti partját 9-es erejű földrengés sújtotta, Niigata prefektúrában is 6,6-os földmozgást észleltek.

Éghajlat[forrásszöveg szerkesztése]

Niigata éghajlata a Köppen-féle osztályozás szerint nedves szubtrópusi, igen sok csapadékkal és Japán-tenger felől érkező erős szelekkel. Míg a prefektúra egyes területein télen sok hó esik, Niigata városa esetében ez jelentősen kevesebb alacsony fekvése, és a Szato-sziget árnyékoló hatása miatt.

A városban az év 269 napján hullik valamennyi csapadék, amely mértéke 170 napon haladja meg az 1 mm-t. Az esős évszak nyárra esik, de télen is jelentős mennyiségű hó vagy eső esik, főleg novemberben és decemberben.

A nyarak az uralkodó déli széljárás miatt eléggé forróak. A csendes-óceáni tájfunok a japán hegységeken átbukva Niigatát sokszor főn formájában érik el. Általánosságban elmondható, hogy a nyári időjárás kellemesebb Honsú nyugati partján, mint a Csendes-óceán felé néző keletin.

Niigata éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)5,35,49,115,720,524,128,130,225,719,914,08,517,3
Átlaghőmérséklet (°C)2,62,55,411,216,120,424,526,222,016,010,25,313,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)0,0−0,31,97,012,317,321,423,018,712,36,62,310,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)180128105941031281781431631492012041776
Havi napsütéses órák száma567313118220516818321514614390591651


Földrajz[forrásszöveg szerkesztése]

Niigata a Japán-tengerre néző termékeny parti síkságon helyezkedik el. Két folyó, a Sinano és az Agano szeli át a várost és torkollik a tengerbe. Határain belül igen sok vizes, lápos terület található, mint például a Ramsari egyezmény védelme alá eső Szakata-lagúna. A város alacsony fekvése és jó vízellátottsága miatt az árvízvédelem mindig is kiemelt fontosságú volt. Niigatát néha a Víz városának (水の都 Mizu-no-miyako) is nevezik és fajelképe a fűz.

Kerületei[forrásszöveg szerkesztése]

Niigata kerületei

2007, a kormányzat által kijelölt várossá válása óta Niigatát nyolc kerületre (ku) osztják. Minden kerület saját színkóddal rendelkezik.

Testvérvárosai[forrásszöveg szerkesztése]

Ezenkívül két várossal kölcsönös csereegyezményt kötöttek:

Sport[forrásszöveg szerkesztése]

A város futballcsapata, az Albirex Niigata a japán bajnokság első osztályában játszik, stadionja a Big Swan Stadion.

A niigatai kosárlabcsapat a Niigata Albirex BB a Toki Messe épületkomplexumban játssza hazai meccseit.

Közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]

Fűzfák szegélyezte utca Niigatában

Vasút[forrásszöveg szerkesztése]

A Kelet-Japán Vasúttársaságnak (東日本旅客鉄道株式会社 Higashi-Nihon Ryokaku Tetsudō Kabushiki-gaisha) több állomása is van a város területén, közülük legnagyobb a Niigata Vasútállomás a belvárosban, amelynek napi forgalma 37 000 fő. A Dzsóecu Sinkanszen nagysebességű vonat Niigata végállomásról közlekedik Tokióba.

Repülőtér[forrásszöveg szerkesztése]

A Niigatai Repülőtér a városközponttól 6 km-re helyezkedik el és mind belföldi (Oszaka, Szapporo, Fukuoka, Okinava, Nagoja, Szado), mind külföldi (Habarovszk, Vlagyivosztok, Harbin, Szöul, Sanghaj, Guam) járatok indulnak innen.

Hajózás[forrásszöveg szerkesztése]

1992 és 2006 között Niigata és az észak-koreai Vonszan között komp járt, ami az egyetlen tengeri összeköttetés volt a két ország között. 2003-ban felmerült a gyanú, hogy az észak-koreai rezsim rakétaalkatrészeket csempészett a hajón, 2006-ban pedig a koreai rakétakísérletek elleni tiltakozásul a japán kormány leállította a járatot.

Oktatás[forrásszöveg szerkesztése]

Niigatában hét egyetem működik:

  • Niigatai Egyetem
  • Japán Nemzetközi Egyetem
  • Nippon Fogorvosi Egyetem
  • Nemzetközi és Információs Tanulmányok Egyeteme
  • Gyógyszerészeti és Alkalmazott Élettudományi Egyetem
  • Niigata Szeirjo Egyetem
  • Egészségügyi és Népjóléti Egyetem

Látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok és kulturális létesítmények:

  • az Északi Kultúra Múzeuma, egy gazdag földbirtokos 1882-ben épült háza
  • az 1869-ben épült Régi Vámház
  • Szaszakava-udvarház (1826)
  • Niigata prefektúra botanikus kertje
  • Toki Messe konferenciacentrum
  • Tohoku Denryoku Big Swan Stadion
  • "Ryutopia" Niigata Városi Előadóművészeti Központ
  • Nature Aquarium Gallery
  • Furumachi bevásárlónegyed

Események:

  • Niigata Fesztivál (minden év augusztusában)
  • Niigatai képregényvásár
  • Niigatai mangaverseny

Nevezetes niigataiak[forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. 新潟県:新潟県人口移動調査(推計人口および人口移動) (japán nyelven). (Hozzáférés: 2018. május 1.)

Fordítás[forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Niigata, Niigata című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Niigata témájú médiaállományokat.