Rámszari egyezmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ramsari egyezmény szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rámszari egyezmény
Az egyezmény logója
Az egyezmény logója
A Balaton, 1989. március 17. óta a rámszari egyezmény hatálya alá tartozik.[1]
A Balaton, 1989. március 17. óta a rámszari egyezmény hatálya alá tartozik.[1]
Típusa nemzetközi egyezmény
Megszövegezve 1971. február 2.
Aláírás dátuma 1971. február 2.
Aláírás helye Rámszar
Életbelépés 1975. december 21.
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Rámszari egyezmény témájú médiaállományokat.

A rámszari egyezmény, hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. A 20. század közepén minden addiginál gyorsabban pusztultak, sérültek az addig érintetlen vizes területek, s ez nemzetközi összefogáshoz vezetett. Egy iráni kisvárosban, Rámszarban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett érvénybe.

Az egyezmény[szerkesztés]

A rámszari egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az általa létrehozott Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében minden részt vevő állam legalább egy vadvizes területe szerepel. A részes felek a szerződés aláírását követően öt év elteltével kiléphetnek az egyezményből.

A Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (a rámszari listán) ma már több mint 1900 helyszín szerepel, együttes területük kb. 1 900 000 km². A legtöbb helyszínnel (168) az Egyesült Királyság rendelkezik, a legnagyobb területű vizes élőhellyel Kanada szerepel, több, mint 130 000 km², csak a Queen Maud-öböl 62 800 km². Magyarországról máig 29[2] élőhelyet vettek fel, melyek összterülete 260 668 hektár[3] (2607 km²).

Részt vevő országok és belépésük éve[szerkesztés]

Magyarország rámszari területei[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a Magyarországon található huszonkilenc, összesen 260 668 hektárra kiterjedő rámszári terület főbb adatait sorolja fel a hivatalos lista alapján.[4]

Terület megnevezése Földrajzi kistáj[5] Nemzeti park Azonosító Felvétel dátuma Terület
Balaton Balaton Balaton-felvidéki Nemzeti Park 0421 1989. március 17. 59 800 ha
Baradla-barlangrendszer Aggteleki-hegység Aggteleki Nemzeti Park 1092 2001. augusztus 14. 02 056 ha
Béda-Karapancsa Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík Duna–Dráva Nemzeti Park 0901 1997. április 30. 08 669 ha
Biharugrai-halastavak Kis-Sárrét Körös–Maros Nemzeti Park 0903 1997. május 26. 02 791 ha
Bodrogzug Bodrogköz Aggteleki Nemzeti Park 0422 1989. március 17. 04 220 ha
Borsodi-Mezőség Borsodi-Mezőség Bükki Nemzeti Park 1745 2008. február 20. 18 471 ha
Csongrád-bokrosi Sós-tó Kiskunsági löszös hát Kiskunsági Nemzeti Park 1409 2004. december 4. 00 865 ha
Dél-balatoni halastavak és berkek Somogyi parti sík Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1963 2011. június 9. 09 483 ha
Felső-kiskunsági-puszta Csepeli-sík Kiskunsági Nemzeti Park 1646 2006. október 6. 13 177 ha
Felső-kiskunsági-tavak Solti-sík Kiskunsági Nemzeti Park 0187 1979. április 11. 07 393 ha
Felső-Tisza Beregi-sík, Rétköz Hortobágyi Nemzeti Park 1410 2004. január 10. 26 871 ha
Fertő tó Fertő-medence Fertő–Hanság Nemzeti Park 0420 1989. március 17. 08 432 ha
Gemenc Tolnai-Sárköz Duna–Dráva Nemzeti Park 0900 1997. április 30. 19 770 ha
Hortobágy Hortobágy Hortobágyi Nemzeti Park 0189 1979. április 11. 32 037 ha
Ipoly-völgy Alsó-Ipoly-völgy, Középső-Ipoly-völgy Duna–Ipoly Nemzeti Park 1093 2001. augusztus 14. 02 304 ha
Kardoskúti Fehér-tó Csongrádi-sík Körös–Maros Nemzeti Park 0184 1979. április 11. 00 492 ha
Kis-Balaton Kis-Balaton-medence 0185 1979. április 11. 14 659 ha
Kolon-tó Kiskunsági-homokhát Kiskunsági Nemzeti Park 0902 1997. április 30. 03 059 ha
Mártély Dél-Tisza-völgy Kiskunsági Nemzeti Park 0186 1979. április 11. 02 324 ha
Montág-puszta Csongrádi-sík Körös–Maros Nemzeti Park 1746 2008. február 20. 02 203 ha
Nyirkai-Hany Hanság Fertő–Hanság Nemzeti Park 1644 2006. október 6. 00 421 ha
Ócsai-turjános Pesti-hordalékkúpsíkság Duna–Ipoly Nemzeti Park 0418 1989. március 17. 01 146 ha
Pacsmagi-tavak Kelet-Külső-Somogy Duna–Dráva Nemzeti Park 0904 1997. április 30. 00 439 ha
Pusztaszer (Fehér-tó, Csaj-tó, Büdös-szék, Labodár, Sasér) Dél-Tisza-völgy, Kiskunsági löszös hát Kiskunsági Nemzeti Park 0188 1979. április 11. 05 000 ha
Rába-völgy Alsó-Rába-völgy Őrségi Nemzeti Park 1645 2006. október 6. 09 552 ha
Rétszilasi-tavak Sárvíz-völgy Duna–Ipoly Nemzeti Park 0899 1997. április 30. 01 494 ha
Szaporcai-Ős-Dráva Dráva-sík Duna–Dráva Nemzeti Park 0182 1979. április 11. 00 289 ha
Tatai tóvidék (Öreg-tó, Réti-tavak, Fényes-tavak) Győr–Tatai-teraszvidék Duna–Ipoly Nemzeti Park 0419 1989. március 17. 01 897 ha
Velencei és dinnyési természetvédelmi területek Velencei-medence Duna–Ipoly Nemzeti Park 0183 1979. április 11. 01 354 ha

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ramsari területek Balaton
  2. A természetvédelem szakpolitikai stratégiája. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 27.)
  3. Search results | Ramsar Sites Information Service. rsis.ramsar.org. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  4. Magyarország rámszari területei. Ramsar Sites Information Service (Hozzáférés: 2019. márc. 13.)
  5. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]