Mártélyi Tájvédelmi Körzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mártélyi Tájvédelmi Körzet
Mártélyi rónaság.JPG
Ország Magyarország
Elhelyezkedése Csongrád megye
Terület22,32 km²
Mártélyi Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Mártélyi Tájvédelmi Körzet
Mártélyi Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 26′ 36″, k. h. 20° 12′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 36″, k. h. 20° 12′ 43″
Mártélyi rónaság

A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe 2 232 hektár. A Tájvédelmi körzet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A tájvédelmi körzet Hódmezővásárhellyel egy vonalban, a Tisza bal partján található. A mártélyi táj a Tisza déli szakaszának talán legszebb vidéke: holtágak, morotvák, nedves rétek, rekettyések, mocsaras, tocsogós területek találhatóak itt a folyó kiszélesedő árterén. A Tisza és a gátak között elterülő hullámtér a Tisza szabályozása során, a 19. század végén alakult ki. A munkálatok során kubikgödrök sokaságából termelték ki a szükséges földet, s ennek nyomán ártéri táj alakult ki.

Jellemzői[szerkesztés]

A folyamszabályozáskor kialakult táj 1971 óta védett, szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékében, valamint 1979-ben a tájvédelmi körzet felkerült a Ramsari Egyezmény listájára. A védett terület három, egymástól nagymértékben különböző részből áll. Az északi terület a Mártélyi-holtágból és az Ányás-szigetből áll, a terület legzajosabb része. A holtágtól délre a Kutyafenék, majd a Körtvélyesi-holtág található és legvégül a Barci-rét következik.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Macskabagoly
Bakcsó
Zöldike

A tájvédelmi körzet növénytakarójára jellemző az ecsetpázsitos mocsárrét, a holtágakban tömeges állományokat alkotó sulyom, a békatutaj, rucaöröm, a különböző békaszőlők, a vízidara, s egy viszonylag ritka békalencseféle. A botolófűz, szürke- és fehérnyár elegyes erdők a magasabb fekvésű helyeken itt-ott előforduló kocsányos tölgyek mesterségesen alakított tájra emlékeztetnek.

védett növényfajok[szerkesztés]

A védett halfajok[szerkesztés]

A területen igen gazdag a halfauna is. Eddig 36 halfaj előfordulása bizonyított.

védett madárfajok[szerkesztés]

Eddig összesen 254 madárfaj jelenlétét sikerült kimutatni a területről, melyből 112 faj költött is.

A Mártélyi ártér zavartalanabb részein vadmacska és vidra él. A gerinctelen állatvilág legérdekesebb képviselője a tiszavirág.

Kulturális értékek[szerkesztés]

A folyó biztosította megélhetési lehetőségek már több ezer éve lakottá tették a Tisza e szakaszát is. Találtak itt új-kőkori leleteket, avar kori temetőt, szarmata település maradványait, Árpád-kori temetőt és XIV-XV. századból halászfalu maradványait is. A tájvédelmi körzet névadó települése Mártély már jó ideje kedvelt helye a festőknek is. A Hódmezővásárhelyi művésztelepről gyakran járt ide Tornyai János, Endre Béla, Kohán György. Több évtizede nyári képzőművész alkotótábor is működik a vízparton. 2005. novemberében avatta fel a hódmezővásárhelyi önkormányzat az "Ártári tanösvényt", amely a mártélyi holtág természeti értékeit mutatja be.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]