Mártélyi Tájvédelmi Körzet

Mártélyi Tájvédelmi Körzet
Mártélyi rónaság
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Csongrád-Csanád vármegye
Terület	22,6 km²
Alapítás ideje	1971
Mártélyi Tájvédelmi Körzet Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 26′ 36″, k. h. 20° 12′ 43″46.4432, 20.2119

A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe 2 260 hektár. A tájvédelmi körzet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése

A tájvédelmi körzet Hódmezővásárhellyel egy vonalban, a Tisza bal partján található. A mártélyi táj a Tisza déli szakaszának talán legszebb vidéke: holtágak, morotvák, nedves rétek, rekettyések, mocsaras, tocsogós területek találhatóak itt a folyó kiszélesedő árterén. A Tisza és a gátak között elterülő hullámtér a Tisza szabályozása során, a 19. század végén alakult ki. A munkálatok során kubikgödrök sokaságából termelték ki a szükséges földet, s ennek nyomán ártéri táj alakult ki.

Jellemzői

A folyamszabályozáskor kialakult táj 1971 óta védett, szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékében, valamint 1979-ben a tájvédelmi körzet felkerült a Ramsari Egyezmény listájára. A védett terület három, egymástól nagymértékben különböző részből áll. Az északi terület a Mártélyi-holtágból és az Ányás-szigetből áll, a terület legzajosabb része. A holtágtól délre a Kutyafenék, majd a Körtvélyesi-holtág található és legvégül a Barci-rét következik.

Növény- és állatvilág

Macskabagoly

Bakcsó

Zöldike

A tájvédelmi körzet növénytakarójára jellemző az ecsetpázsitos mocsárrét, a holtágakban tömeges állományokat alkotó sulyom, a békatutaj, rucaöröm, a különböző békaszőlők, a vízidara, s egy viszonylag ritka békalencseféle. A botolófűz, szürke- és fehérnyár elegyes erdők a magasabb fekvésű helyeken itt-ott előforduló kocsányos tölgyek mesterségesen alakított tájra emlékeztetnek.

védett növényfajok

• rence (Utricularia vulgaris)
• rucaöröm (Salvinia natans)
• sulyom (Trapa natans)
• vízidara (Wolffia arrhiza)

A védett halfajok

A területen igen gazdag a halfauna is. Eddig 36 halfaj előfordulása bizonyított.

• sima- és a vágótok (Acipenser nudiventris, A. güldenstaedti colchicus)
• lápi póc (Umbra krameri)
• vágó csík (Cobitis taenia)
• réti csík (Misgurnis fossilis)
• bucó (Zingel streber)

védett madárfajok

Eddig összesen 254 madárfaj jelenlétét sikerült kimutatni a területről, melyből 112 faj költött is.

• fülemüle (Luscinia megarhynchos),
• zöldike (Carduelis chloris)
• barátposzáta (Sylvia articapilla)
• fekete rigó (Turdus merula)
• macskabagoly (Strix aluco)
• rétisas (Haliaetus albicilla)
• barna kánya (Milvus migrans)
• fekete gólya (Ciconia nigra)
• nagy kócsag (Egretta alba)
• kanalasgém (Platalea leucorodia)
• szürke gém (Ardea cinerea)
• kis kócsag (Egretta garzetta)
• bakcsó (Nycticorax nycticorax).

A Mártélyi ártér zavartalanabb részein vadmacska és vidra él. A gerinctelen állatvilág legérdekesebb képviselője a tiszavirág.

Kulturális értékek

A folyó biztosította megélhetési lehetőségek már több ezer éve lakottá tették a Tisza e szakaszát is. Találtak itt új-kőkori leleteket, avar kori temetőt, szarmata település maradványait, Árpád-kori temetőt és XIV-XV. századból halászfalu maradványait is. A tájvédelmi körzet névadó települése Mártély már jó ideje kedvelt helye a festőknek is. A Hódmezővásárhelyi művésztelepről gyakran járt ide Tornyai János, Endre Béla, Kohán György. Több évtizede nyári képzőművész alkotótábor is működik a vízparton. 2005 novemberében avatta fel a hódmezővásárhelyi önkormányzat az "Ártári tanösvényt", amely a mártélyi holtág természeti értékeit mutatja be.

Külső hivatkozások

• A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja
• A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja - A Mártélyi TK leírása
• A Tájvédelmi körzet térképe Archiválva 2011. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

• Lisztes János: Pusztaszer és Mártély : az Alsó-Tisza-völgy védett területei, kiadta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Kecskemét, 2005.
• Farkas Zoltán: Kaláris - Martély Önkormányzatának közéleti és kulturális információs kiadványa: hírek, pillanatképek Martély életéből, Martély, 2004-2005.
• Mártély honlapja
• 153/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mártélyi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról