Pesti-hordalékkúpsíkság
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Pesti-hordalékkúpsíkság | |
| Elhelyezkedés | Duna menti síkság |
| Nagytáj | Alföld |
| Középtáj | Duna menti síkság |
| Fontosabb települések | Budapest, Vác, Dunakeszi |
 | |
| Elhelyezkedése | |
 Pesti-hordalékkúpsíkság
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″47.416670°N 19.250000°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″47.416670°N 19.250000°E | |
A Pesti-hordalékkúpsíkság földrajzi kistáj (földrajzi tájegység) Magyarországon. A síkság az Alföld nagytáj, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi. Köznapi elnevezése a rövidebb Pesti-síkság.
Határai és leírása
[szerkesztés]Határai északról és keletről az Északi-középhegység (Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság és Monor–Irsai-dombság), nyugatról a Vác–Pesti-Duna-völgy, déli irányból pedig a Csepeli-sík és a Kiskunság.
A Pesti hordalékkúpsíkság legalacsonyabb pontja a Duna medrében álló 96 méteres tengerszint feletti magasságú Ínség-szikla, míg a legmagasabb pontja a 241 méter magas Erdő-hegy Rákoskerten, ami egyben a Duna menti síkság legmagasabb pontja is. (Mindkettő Budapesten helyezkedik el.) A tájegység egy dél felé nyitott, félmedenceszerű kistáj, amely kelet felé, a magasabb teraszok irányába lépcsőzetesen emelkedik. A teraszok nagyjából észak-dél irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei nyugat-kelet irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalják. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság.[1]
A tájegység a Duna menti síkság északi, elkeskenyedő részét képezi, melyet a Budai-hegység és a Gödöllői-dombság közé ékelődő hordalékkúp-teraszok tagolnak.[2][3] Jelentős hányadát települések, közlekedési és ipari funkció, illetve mezőgazdasági hasznosítású területek foglalják el. Növény fajszám: 400-600, ezen belül védett fajok száma 40-60.[4]
Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár, amely Budapest XVII. kerülete szélén található.
Települések
[szerkesztés]A tájegység települései (a Szentendrei-sziget települései nélkül, északról délre):
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Földrajzi elhelyezkedés
- ↑ Dunamenti-síkság
- ↑ Dr. Pécsi Márton, Góczán László, Marosi Sándor, Somogyi Sándor, Dr. Szilárd Jenő: Budapest természeti földrajza, Akadémiai Kiadó, 1959, (Arcanum)
- ↑ 1. Alföld - 1.1. Dunamenti-síkság - 1.1.12. Pesti hordalékkúp-síkság
