Csongrádi-sík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csongrádi-sík
Téglagyári-tó Makónál
Téglagyári-tó Makónál
Elhelyezkedés Alföld, Körös–Maros köze
Besorolás kistáj
Fontosabb települések Ambrózfalva, Tótkomlós, Makó, Hódmezővásárhely, Mezőhegyes, Fábiánsebestyén, Székkutas
Földrajzi adatok
Terület 1800 km²
Időzóna UTC+1
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén

A Csongrádi-sík Békés és Csongrád megye területén helyezkedik el. A Körös-Maros közeközéptáj 35%-a, annak nyugati és délnyugati részén található. 29 darab település helyezkedik el itt, jelentősebbek: Ambrózfalva, Tótkomlós, Makó, Hódmezővásárhely, Mezőhegyes, Fábiánsebestyén, Székkutas. A kistáj 80 és 101 méter közötti tengerszint feletti magasságú, enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. Orográfiai domborzattípusát tekintve rendkívül kis reliefű ( 1m/km² alatti a jellemző érték), alacsony ármentes síkság, ami rossz lefolyású mélyedések tagolnak. A marosi hordalékkúp nyugati zónája a Tisza és Maros áradásai által kialakított holocén felszín. A felszíni formák egyveretűek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes agyaggal kitöltött erodált mélyedései és a Száraz-érhez kapcsolódó, különböző feltöltöttségi állapotban levő morotvák, morotvaroncsok jelentenek. Az agyagos, iszapos felszín közeli üledékeket keletről nyugatra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. Potenciálisan aszeizmikusnak tekinthető (6º-nál kisebb MS értékű) terület.

Éghajlat[szerkesztés]

A napfényes órák száma évi 2000 és 2050 közötti, nyáron 820-830 órán, télen valamivel több, mint 190 órán süt a nap. Az évi középhőmérséklet északon 10,2-10,4 °C, délen 10,6 °C a tenyészidőszakban 17,2-17,6 °C. Északon 550 mm-nél kevesebb, a középső területeken 550-580mm, délkeleten pedig kevés-sel 600 mm feletti évi csapadékösszeg valószínű, a tenyészidőszakban 300–350 mm csapadék várható. A legtöbb esőt, ami egy nap alatt lehullott, Csanádpalotán mérték (109 mm). Az uralkodó északi mellett gyakoriak még a délkeleti irányú szelek is. Az ariditási index: 1,25. Meleg, száraz, de északon inkább mérsékelten meleg éghajlatú a kistáj, délkeleten közel a mérsékelten száraz típushoz.

Vízrajz[szerkesztés]

A Tiszához folynak: Szárazér-Porgányi-főcsatorna ( 31 km, 390 km²), Mátyáshalmi-főcsatorna (36 km, 81 km²), Hódtó-Kistiszai-főcsatorna (17 km, 221 km²), Kakas-széki-csatorna (30 km, 85 km²), Ludaséri-főcsatorna (24 km, 188km2), Kórógyéri-főcsatorna (49 km, 698km2), Mágocsi-csatorna (60 km, 435 km²), Vekeréri-főcsatorna (36 km, 240 km²) és a Kurca (37 km 1266 km²) Szentesnél. A Maroshoz folyik: Mezőhegyesi-Élővíz-csatorna (42 km, 246 km²), Sámson-Apátfalvi-főcsatorna (139 km, 1498km2) és a Királyhegyesi-főcsatorna (26 km, 98 km²). Nyugat felé fokozottan száraz, gyérlefolyású, erősen vízhiányos terület. A talajvizet általában 2-4m között találjuk. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.km² között van.

Irodalom[szerkesztés]

  • Deák József Áron: Csongrád megye kistájainak élőhelymintázata és tájökológiai szempontú értékelése, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, 2010. (letölthető: [1])