Gabon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaboni Köztársaság
République gabonaise
 Gabon zászlaja
Gabon zászlaja
 Gabon címere
Gabon címere
Nemzeti himnusz: La Concorde
LocationGabon.svg

Fővárosa Libreville
d. sz. 0° 41′, k. h. 11° 30′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Ali Bongo Ondimba
Miniszterelnök Paul Biyoghé Mba
Hivatalos nyelv francia
Beszélt nyelvek fang, myene, nzebi, egyéb törzsi nyelvek
függetlenség Franciaországtól
kikiáltva 1960. augusztus 17.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 153
Becsült 1 672 000 fő (2013. július)
Rangsorban 153
Népsűrűség 4,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 267 667 km²
Rangsorban 74
Időzóna WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XAF)
Nemzetközi gépkocsijel G
Hívószám 241
Internet TLD .ga

Gabon egy köztársaság Közép-Afrika területén. Északon Egyenlítői-Guinea és Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Atlanti-óceán határolja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gabon domborzati térképe
A Kongou vízesés az Ivindo Nemzeti Parkban

A 100–200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: Mount Iboundji (1575 m). Három karsztvidékén több száz barlang alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legjelentősebb folyója az Ogooué, 1200 km hosszú. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyenlítő átszeli az országot. Így éghajlata trópusi.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 74%-át trópusi esőerdő borítja.[1] A keleti határ mentén az éghajlat szárazabb, a növényzet szavanna.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lopé Nemzeti Park

2002-ben az ország területének 11%-át nemzeti parkká nyilvánították. Igazgatási szempontból 13-at szerveztek. Térkép az elhelyezkedésükről.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gabonban egy világörökségi helyszín van, az viszont egyaránt hozzátartozik a természeti és a kulturális világörökséghez: A Lopé-Okanda kultúrtáj ökoszisztémája és reliktumai

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legkorábbi lakók a pigmeusok. Őket a bevándorló bantuk majdnem teljesen kiszorították vagy beolvasztották magukba.

A portugálok fedezték fel és kereskedelmi telepeket hoztak létre az ország területén, később holland gyarmattá vált. Pierre Savorgnan de Brazza első útján 1875-ben érkezett a térségbe. Megalapította Libreville várost és később ő lett a francia gyarmati kormányzó. Amikor 1885-ben Franciaország hivatalosan bekebelezte ezt a területet, különböző bantu csoportok éltek ott.

1910-ben Gabon Francia Egyenlítői-Afrika négy területének egyike lett. Ez így maradt 1959-ig. Függetlenné 1960. augusztus 17-én vált a terület. Gabon első elnöke - Léon M'ba - 1961-67 között irányította a közép-afrikai államot; '67-es halála után az alelnök Omar Bongo Ondimba időszaka következett.[2] A függetlenné válást követően mintegy három évtizedig autokratikus diktatúra volt az országban, majd az 1990-es évek elején az új alkotmány a demokratikus normákhoz igazította a választási eljárást. Ez utóbbi azonban nem befolyásolta Omar Bongo teljhatalmát: Bongo több, mint 41 évig volt Gabon elnöke 2009. júniusban bekövetkezett haláláig.[3]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államforma: parlamentális köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gabont 9 tartomány alkotja:

Gabon tartományai
  1. Estuaire
  2. Haut-Ogooué
  3. Moyen-Ogooué
  4. Ngounié
  5. Nyanga
  6. Ogooué-Ivindo
  7. Ogooué-Lolo
  8. Ogooué-Maritime
  9. Woleu-Ntem

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utcakép, Port Gentil

Népessége az ország területéhez mérve igen alacsony, csak 1 672 000-en élnek az országban.

  • Népsűrűség: 4,5 fő/km².
  • Népességnövekedési ráta: 0,97%.
  • A várható átlagos élettartam 49 év.
  • Csecsemőhalandósági ráta: 93,5‰.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy keresztény templom a fővárosban
  • Népek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu és 11,5% fang), egyéb 2%. Valójában, a legújabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang,36%-kal. Őket követi a mpongve törzs 15, míg a mbete 14%-os aránnyal. Punu 12%, ezenkívül még 40 féle bantu törzs él az országban, arányuk 23%. Forrás: A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.

Vallások: keresztény (74%) törzsi vallásúak (21%)

Nyelvek: Francia (hivatalos) és bantu nyelvek

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros, Libreville egy képe
Kőolajfinomító, Port-Gentil
Cementgyár egy része, Ntoum

A térséghez képest aránylag gazdag ország. Az egy főre eső GNP többszöröse a legtöbb szubszaharai országnak. Ugyanakkor a jövedelem aránytalanul van elosztva, éppen ezért még rengeteg ember él Gabonban szegénységi küszöb alatt. A kőolaj, a bányakincsek és az erdők hozzák a legtöbb jövedelmet az országnak. Az ország bányászata a függetlenné válás után kezdett rohamosan fejlődni: mangán-, a vas- és uránérc bányászat. A francia atomipar legjelentősebb nyersanyagellátója. A vezető szerep a kőolajé, a kőolajszektor a GDP felét állítja elő. Az esőerdőit főként külföldi kereskedők vásárolják fel és aknázzák ki. Súlyosan eladósodott ország, a külső adósságállománya több mint 3,5 milliárd USD.

  • Nemzeti valuta: CFA frank
  • GNP: (becsült érték) 6,7 milliárd USD
  • GNP/fő: (szintén becsült) 5500 USD
  • A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 60%, szolgáltatás 30%.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága: agrárország.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növénytermesztés: manióka, édesburgonya, banán, cukornád, zöldség, földimogyoró, kakaó, kukorica, kávé, kaucsukfa, olajpálma, borsó. Állattenyésztés: juh, kecske, sertés, szarvasmarha, baromfi. Fakitermelés: khaya, iroko, ében, teak, okumé. Jelentős a halászat.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kőolajfinomítás
  • pálmaolajipar
  • cementipar
  • élelmiszeripar
  • kézműipar
  • bútoripar
  • szappangyártás
  • hajójavítás

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherszállító vonat
  • Közutak hossza: 8454 km
  • Vasútvonalak száma: 649 km
  • Repülőterek száma: 10
  • Kikötők száma: 7

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rituális törzsi maszk

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írástudás: 61% Iskolakötelezettség: 6 év Felsőoktatás: 2 egyetemén 2900 hallgató tanult.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Gabon-ba utazóknak:

Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gabon első olimpiai érmét Anthony Obame taekwan-do bajnok szerezte Londonban [4], aki a WTF ( Nemzetközi Taekwando Szövetség ) világranglistájának első helyén állva a 87 kg feletti súlycsoportban 2013-ban világbajnokságot is nyert.

A Gaboni labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de kisebb versenyeken többször is állt dobogón.

Az ország 2012-ben az Egyenlítői-Guineával közösen rendezte a 2012-es afrikai nemzetek kupáját. A tornát Zambia nemzeti válogatottja nyerte, akik a 0-0-ás rendes játékidő után 11-es párbajban 8-7-re múlták felül az elefántcsontpartiak csapatát. A bronzmérkőzést Mali csapata nyerte, akik ghánai labdarúgókat győzték le 2-0-ra.

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  2. 40 éve hatalmon Afrika legrutinosabb diktátora. Kitekintő, 2007. december 8
  3. Sarkozyt kifütyülték a gaboni diktátor temetésén. Kitekintő, 2009. június 19
  4. |http://www.en.legabon.org/

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabon témájú médiaállományokat.