Gabon
| Gaboni Köztársaság | |||
| République gabonaise (franciául) | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Union, Travail, Justice (Szövetség, Munka, Igazság) Nemzeti himnusz: La Concorde (Az egyetértés) | |||
 | |||
| Fővárosa | Libreville | ||
| é. sz. 0° 23′ 24″, k. h. 9° 27′ 00″ | |||
| Államforma | Unitárius elnöki köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Ali Bongo Ondimba | ||
| Miniszerelnök | Rose Christiane Ossouka Raponda | ||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| Beszélt nyelvek | fang, myene, punu, nzebi | ||
| Függetlenség | Franciaországtól | ||
| Függetlenség elnyerése | 1960. augusztus 17. | ||
| Elődállamok |
 Francia Egyenlítői-Afrika | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 2 025 137 fő (2017)[1] +/- | ||
| Becsült | 2 172 579[2] fő (2019) | ||
| Népsűrűség | 5,5 fő/km² | ||
| Rangsorban | 216. | ||
| GDP | 2019-es becslés[3] | ||
| Összes | 16,709 milliárd USD PPP: 39,859 milliárd USD | ||
| Egy főre jutó | 8 031,438 USD PPP: 19 158,805 USD | ||
| HDI (2018) |
 0,702[4] (115.) – magas | ||
| Gini-index (2017) |
 38[5] | ||
| Írástudatlanság | 15,3% | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 267 667 km² | ||
| Rangsorban | 76. | ||
| Víz | 3,76% | ||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
Közép-afrikai CFA frank (XAF) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | G | ||
| Hívószám | 241 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .ga | ||
| Villamos hálózat | 230 V/50 Hz | ||
| Elektromos csatlakozó | C típus | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gaboni Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Gabon, hivatalos nevén Gaboni Köztársaság (franciául: République gabonaise), egy elnöki köztársaság Közép-Afrika nyugati partján. Az Egyenlítő mentén elhelyezkedő országot északnyugaton Egyenlítői-Guinea, északon Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Guineai-öböl határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Libreville. 267 667 km² területével és 2,1 milliós lakosságával egyike a legkevésbé sűrűn lakott országoknak. A hivatalos nyelve a francia, de a legbeszéltebb nyelvek a bantu nyelvekhez tartozó fang, sira és mbere. A lakosság többségét alkotó négy főbb etnikum a fangok, a sirák, a punuk és a teke. Legmagasabb pontja az 1575 m magas Mont Iboundji, legnagyobb folyója az Ogoué, amely az Atlanti-óceánba ömlik (vízbőség tekintetében Afrikában az ötödik). Területének 85%-át esőerdők borítják, ami az egyik legmagasabb arány a világon.
1885-ben lett hivatalosan francia gyarmat, Francia Kongó része, ami később Francia Egyenlítői-Afrika gyarmatba olvadt bele. 1960. augusztus 17-én nyerte el függetlenségét Franciaországtól.
Gabon tagja az Afrikai Unió-nak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Afrikai Fejlesztési Banknak, az OPEC-nek és a Közép-afrikai Országok Gazdasági Közösségének. Gazdasága a kőolajtermelésen és a mangánbányászaton alapszik. Felső-közép jövedelmű országnak számít, a 7. legmagasabb emberi fejlettségi indexe és a 4. legmagasabb egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritás alapján.[6][7]
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
A 100–200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: Mont Iboundji (1575 m). Három karsztvidékén több száz barlang alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.
Vízrajz[szerkesztés]
Legjelentősebb folyója az Ogooué, 1200 km hosszú. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.
Éghajlat[szerkesztés]
Az Egyenlítő átszeli az országot. Így éghajlata trópusi.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Az ország 74%-át trópusi esőerdő borítja.[8] A keleti határ mentén az éghajlat szárazabb, a növényzet szavanna.
|
Képek            |
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
2002-ben az ország területének 11%-át nemzeti parkká nyilvánították. Igazgatási szempontból 13-at szerveztek. Térkép az elhelyezkedésükről.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Gabonban egy világörökségi helyszín van, az viszont egyaránt hozzátartozik a természeti és a kulturális világörökséghez: A Lopé-Okanda kultúrtáj ökoszisztémája és reliktumai
Történelem[szerkesztés]
A legkorábbi lakók a pigmeusok. Őket a bevándorló bantuk majdnem teljesen kiszorították vagy beolvasztották magukba.
A portugálok fedezték fel és kereskedelmi telepeket hoztak létre az ország területén, később holland gyarmattá vált. Pierre Savorgnan de Brazza első útján 1875-ben érkezett a térségbe. Megalapította Libreville várost és később ő lett a francia gyarmati kormányzó. Amikor 1885-ben Franciaország hivatalosan bekebelezte ezt a területet, különböző bantu csoportok éltek ott.
1910-ben Gabon Francia Egyenlítői-Afrika négy területének egyike lett. Ez így maradt 1959-ig. Függetlenné 1960. augusztus 17-én vált a terület. Gabon első elnöke – Léon M'ba – 1961-67 között irányította a közép-afrikai államot; '67-es halála után az alelnök Omar Bongo Ondimba időszaka következett.[9] A függetlenné válást követően mintegy három évtizedig autokratikus diktatúra volt az országban, majd az 1990-es évek elején az új alkotmány a demokratikus normákhoz igazította a választási eljárást. Ez utóbbi azonban nem befolyásolta Omar Bongo teljhatalmát: Bongo több mint 41 évig volt Gabon elnöke 2009. júniusban bekövetkezett haláláig.[10]
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Államforma: parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Gabont közigazgatási területi felosztásának két szintje van, területi szinten a legnagyobb egység a tartomány, amelynek az alegysége a megye. Az ország területe 9 tartományra van beosztva, amelyek további 50 megyére van felosztva.
| Tartomány | Főváros | Népesség (fő) | Terület (km) |
|---|---|---|---|
| Estuaire | Libreville | 895 689 | 20 740 |
| Haut-Ogooué | Franceville | 250 799 | 36 547 |
| Moyen-Ogooué | Lambaréné | 69 287 | 18 535 |
| Ngounié | Mouila | 100 838 | 37 750 |
| Nyanga | Tchibanga | 52 854 | 21 285 |
| Ogooué-Ivindo | Makokou | 63 293 | 46 075 |
| Ogooué-Lolo | Koulamoutou | 65 771 | 25 380 |
| Ogooué-Maritime | Port-Gentil | 157 562 | 22 890 |
| Woleu-Ntem | Oyem | 154 986 | 38 465 |
Külkapcsolatok[szerkesztés]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
|
Képek     |
Általános adatok[szerkesztés]
Népessége az ország területéhez mérve alacsony, a lakosság létszáma 2,2 millió (2020-as becslés).
- Népsűrűség: 4,5 fő/km²
- Népességnövekedési ráta: 2,5% [mikor?]
- A várható átlagos élettartam 69 év (férfiak: 67 év, nők: 71 év)
- Csecsemőhalandósági ráta: 30,4 / 1000 születés [mikor?]
Népességének változása[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
| Kép | Rang | Város | Tartomány | Népesség | Rang | Város | Tartomány | Népesség | Kép |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
1. | Libreville | Estuaire | 703 940 | 11. | Tchibanga | Nyanga | 30 042 |  |
| 2. | Port-Gentil | Ogooué-Maritime | 136 462 | 12. | Bitam | Woleu-Ntem | 27 923 | ||
| 3. | Franceville | Haut-Ogooué | 110 568 | 13. | Koulamoutou | Ogooué-Lolo | 25 651 | ||
| 4. | Owendo | Estuaire | 79,300 | 14. | Ramotswa | Délkeleti | 27 760 | ||
| 5. | Oyem | Woleu-Ntem | 60 685 | 15. | Makokou | Ogooué-Ivindo | 20 653 | ||
 |
6. | Moanda | Haut-Ogooué | 59 154 | 16. | Lastoursville | Ogooué-Lolo | 11 990 |  |
| 7. | Ntoum | Estuaire | 51 954 | 17. | Okondja | Haut-Ogooué | 10 785 | ||
| 8. | Lambaréné | Moyen-Ogooué | 38 775 | 18. | Gamba | Ogooué-Maritime | 10 454 | ||
| 9. | Mouila | Ngounié | 36 061 | 19. | Mitzic | Woleu-Ntem | 8 755 | ||
| 10. | Akanda | Estuaire | 34 548 | 20. | Lébamba | Ngounié | 7 727 |
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
Népek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu és 11,5% fang), egyéb 2%. Valójában, a legújabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang, 36%-kal. Őket követi a mpongve törzs 15, míg a mbete 14%-os aránnyal. Punu 12%, ezenkívül még 40 féle bantu törzs él az országban, arányuk 23%.[12]
A lakosság 74%-a keresztény, 21%-a törzsi vallású.
Hivatalos nyelv a francia, emellett különféle bantu nyelveket is használnak, valamint egyre erősebb az érdeklődés az országban a spanyol nyelv iránt is, mivel a szomszédos Egyenlítői-Guineának ez a fő nyelve.[13]
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
A térséghez képest aránylag gazdag ország. Az egy főre eső GNP többszöröse a legtöbb szubszaharai országnak. Ugyanakkor a jövedelem aránytalanul van elosztva, éppen ezért még rengeteg ember él Gabonban szegénységi küszöb alatt. A kőolaj, a bányakincsek és az erdők hozzák a legtöbb jövedelmet az országnak. Az ország bányászata a függetlenné válás után kezdett rohamosan fejlődni: mangán-, vas- és uránérc bányászat. A francia atomipar legjelentősebb nyersanyagellátója. A vezető szerep a kőolajé, a kőolajszektor a GDP felét állítja elő. Az esőerdőit főként külföldi kereskedők vásárolják fel és aknázzák ki. Súlyosan eladósodott ország, a külső adósságállománya több mint 3,5 milliárd USD.
- Nemzeti valuta: CFA frank
- GNP: (becsült érték) 6,7 milliárd USD
- GNP/fő: (szintén becsült) 5500 USD
- A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 60%, szolgáltatás 30%.
Általános adatok[szerkesztés]
Gazdasága: agrárország.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Növénytermesztés: manióka, édesburgonya, banán, cukornád, zöldség, földimogyoró, kakaó, kukorica, kávé, kaucsukfa, olajpálma, borsó. Állattenyésztés: juh, kecske, sertés, szarvasmarha, baromfi. Fakitermelés: khaya, iroko, ében, teak, okumé. Jelentős a halászat.
Ipar[szerkesztés]
- kőolajfinomítás
- pálmaolajipar
- cementipar
- élelmiszeripar
- kézműipar
- bútoripar
- szappangyártás
- hajójavítás
Kereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: kőolaj, fa, mangánérc, uránérc.
- Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, élelmiszeripari és vegyipari termékek, építőanyagok.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Elefántcsontpart, Kína, Belgium, USA, Hollandia.
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
- Közutak hossza: 8454 km
- Vasútvonalak hossza: 649 km
- Repülőterek száma: 10
- Kikötők száma: 7
Vasút[szerkesztés]
Gabon vasúti közlekedése egyetlen vonalból, a transzgaboni vasútvonalból áll, amely 669 km hosszan vezet nyugati-keleti irányban a Libreville melletti Owendo kikötővárosából egészen Franceville-ig. A A vasútvonalon személy- és teherszállítás is üzemel. 1999-ben lett privatizálva az állami vasúti cég, a vasútvonal fenntartását a COMILOG mangánbányászati cég vette át.
Kultúra[szerkesztés]
Az ország kultúrája mélyen a francia gyarmati örökségben gyökerezik.
Oktatási rendszer[szerkesztés]
- Írástudás: 84,7%
- Iskolakötelezettség: 6 év
- Felsőoktatás: 2 egyetem, 2900 hallgató
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Ezek többnyire Libreville-ben találhatók.
- Centre Culturel Francais - francia kulturális intézet
- Musée des Arts et Traditions - Művészeti és népművészeti múzeum
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Katonai létesítmények, repülőterek, középületek és stratégiai jelentőségű létesítmények fotózása tilos.
A homoszexualitás Gabonban legális, de tabu témaként kezelik. A népesség nagyobb része provokatívnak és a társadalmi konvenciók megsértésének tartja.
Javasolt oltások Gabonba utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (Az egész országban nagy a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (Az egész országban nagy a fertőzésveszély)
Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:
Sport[szerkesztés]
Gabon első olimpiai érmét Anthony Obame taekwan-do bajnok szerezte Londonban,[14] aki a WTF (Nemzetközi Taekwando Szövetség ) világranglistájának első helyén állva a 87 kg feletti súlycsoportban 2013-ban világbajnokságot is nyert.
- Bővebben: Gabon az olimpiai játékokon
A Gaboni labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de kisebb versenyeken többször is állt dobogón.
- Eredmények:
- UNIFAC upa
- Aranyérem: 1999
- UDEAC-kupa:
- UNIFAC upa
Az ország 2012-ben az Egyenlítői-Guineával közösen rendezte a 2012-es afrikai nemzetek kupáját. A tornát Zambia nemzeti válogatottja nyerte, akik a 0-0-s rendes játékidő után 11-es párbajban 8-7-re múlták felül az elefántcsontpartiak csapatát. A bronzmérkőzést Mali csapata nyerte, akik ghánai labdarúgókat győzték le 2-0-ra.
Ünnepek[szerkesztés]
| Dátum | Elnevezés | Helyi név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Jour de l'An | |
| Mozgóünnep | Húsvéthétfő | Lundi de Pâques | |
| Április 17. | Női jogok napja | Journée des droits de la femme | |
| Május 1. | A munka ünnepe | Fête du Travail | |
| Mozgóünnep | Mennybemenetel | Ascension | |
| Mozgóünnep | Pünkösdhétfő | Lundi de Pentecôte | |
| Mozgóünnep | A böjt megtörésének ünnepe | Fête de fin du Ramadan | |
| Mozgóünnep | Áldozati ünnep | Fête du sacrifice | |
| Augusztus 15. | Mária mennybevétele | Assomption de Marie | |
| Augusztus 16. | Függetlenség napja | Jour de l'indépendance | Az ország 1960-ban elnyert függetlenségének ünnepe |
| Augusztus 17. | |||
| November 1. | Mindenszentek | Toussaint | |
| December 25. | Karácsony | Noël |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ [1]
- ↑ https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=31&pr.y=4&sy=2019&ey=2019&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=646&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
- ↑ http://www.hdr.undp.org/sites/default/files/hdr2019.pdf
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=GA
- ↑ https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income
- ↑ https://www.worldbank.org/en/country/gabon/overview
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ 40 éve hatalmon Afrika legrutinosabb diktátora. Kitekintő, 2007. december 8. [2009. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
- ↑ Sarkozyt kifütyülték a gaboni diktátor temetésén. Kitekintő, 2009. június 19. [2009. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20180724005941/http://citypopulation.de/Gabon-Cities.html
- ↑ A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.
- ↑ El caso del español en Guinea Ecuatorial (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. november 18.)
- ↑ |http://www.en.legabon.org/ Archiválva 2013. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források[szerkesztés]
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
További információk[szerkesztés]
- A kormány hivatalos honlapja (franciául)
- A Konzuli Szolgálat tájékoztatója Gabonról (magyarul)
- A Kitekintő cikkei Gabonról
.svg){kind=small}
|
