Ali Bongo Ondimba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ali Bongo Ondimba
Ali Bongo (2020)
Ali Bongo (2020)
Gabon elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2009. október 16.
Előd Rose Francine Rogombé, ideiglenesen
Gabon külügyminisztere
Hivatali idő
1989 1991
Előd Martin Bongo
Utód Pascaline Mferri Bongo
Gabon védelmi minisztere
Hivatali idő
1999 2009
Előd Idriss Ngari
Utód ?

Született 1959. február 9. (64 éves)[1][2][3][4]
Brazzaville, Francia Egyenlítői-Afrika
Párt Gaboni Demokrata Párt (PDG)

Szülei Patience Dabany
Omar Bongo
Házastársa Sylvia Bongo Ondimba
Gyermekei Noureddin Bongo Valentin
Foglalkozás jogász
Iskolái Sorbonne Egyetem
Vallás iszlám

Díjak
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • honorary doctor of the Wuhan University (2018)
  • Grand Cross of the National Order of Merit
A Wikimédia Commons tartalmaz Ali Bongo Ondimba témájú médiaállományokat.

Ali Bongo Ondimba (született Alain-Bernard Bongo, Brazzaville, 1959. február 9. –) gaboni politikus, az ország elnöke (2009-től).

Élete[szerkesztés]

A korábbi francia gyarmat, Francia Egyenlítői-Afrika főkormányzói székhelyén, Brazzaville-ben született, és mindössze nyolcéves volt, amikor apja, Omar Bongo hatalomra került Gabonban. Iskoláit szülővárosában kezdte el, majd kilencévesen a jómódú párizsi előváros, Neuilly egyik magániskolájába került, majd a Sorbonne Egyetemen jogot tanult. A keresztnevét akkor változtatta Alira, amikor 1973-ban apjával áttért a muszlim hitre.

Eleinte nem mutatott érdeklődést a politika iránt, a labdarúgásért és a zenéért rajongott. A soulzene legendája, James Brown volt menedzserének segítségével és számos kiváló zenésszel 1977-ben még egy nagylemezt is felvett Vadiúj ember címmel. A funky stílusú dalokból hathetes nyugat-afrikai turnéra is futotta egy 30 fős amerikai zenekarral. Bár a zene életének szerves része maradt, mégsem a művészetet választotta, hanem apja hatására a politika felé fordult.

Először apja követeként járta a világot, kapcsolatokat épített az Egyesült Államokban és az arab világban, majd 1989-ben – 30 évesen – külügyminiszter lett. Tárcájáról akkor kellett távoznia, amikor egy életbe lépő alkotmánymódosítás 35 évben határozta meg a miniszteri kinevezések alsó korhatárát. Nem sokra rá 40 évesen a védelmi minisztérium élére került és a hadsereg átszervezésével rámutatott arra, hogy komolyan gondolja a politikai jövőjét.[5]

Apja 2009-es halálát követően – a Gaboni Demokrata Párt (PDG) jelöltjeként – indult az elnökválasztáson, és a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 42%-kal meg is nyerte azt.[6] A következő, 2016-os megméretésen már csak alig hatezer szavazattal lett első, az ellenzék mindkét alkalommal csalással vádolta meg, és az erőszakos lázadások sem maradtak el.[7]

2018 októberben agyvérzést kapott, és Marokkóba szállították gyógykezelésre. Távolléte idejére az alkotmánybíróság bizonyos jogköröket átadott az alelnöknek és a kormányfőnek. 2019 januárjában katonák egy szűk csoportja puccsot kísérelt meg a hatalomból való eltávolítására, ám ez sikertelenül végződött, mivel a kormányerők rövid időn belül elfogták a lázadókat.[8]

2021 októberében Ali Bongót idézik a „Pandora papírok”, ezek a dokumentumok az offshore cégek adóparadicsomokban történő használatáról szólnak, Ali Bongo lett volna a most feloszlatott két vállalat kedvezményezettje.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Roglo
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Kontúr. Ali Bongo, funkyénekesből Gabon hűbérura. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/3. (2062.) szám, 31. oldal, ISSN 1217-9647
  6. Smith, Patrick: Ali Bongo. We told Sarkozy we didn’t want to know about Françafrique (angol nyelven). theafricareport.com, 2019. július 9. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  7. Hatezer voks váltott ki vérontást Gabonban (magyar nyelven). magyaridok.hu, 2016. szeptember 2. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  8. Katonai puccsot kíséreltek meg Gabonban (magyar nyelven). Index, 2019. január 7. (Hozzáférés: 2019. január 19.)