Ugrás a tartalomhoz

Frankofónia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frankofónia Nemzetközi Szervezete
(Organisation internationale de la Francophonie)
A szervezet zászlaja
A szervezet zászlaja
Frankofón országok.
Frankofón országok.
Mottó„Egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás.”
Alapítva1970. március 20.
JogelődAgence de coopération culturelle et technique
SzékhelyFranciaország Párizs
Tagság54 tagállam,
2 társult ország,
20 megfigyelő ország (köztük Magyarország)
Nyelvekfrancia
főtitkárRuanda Louise Mushikiwabo
KulcsemberekSzenegálAbdou Diouf
Kanada Michaëlle Jean
SzenegálLéopold Sédar Senghor
Tunézia Habib Burgiba
Niger Hamani Diori
Kambodzsa Norodom Szihanuk
Költségvetés180 millió euró (2010)
Dolgozók száma300 felett
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″48.860000°N 2.303333°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″48.860000°N 2.303333°E
A Frankofónia Nemzetközi Szervezete
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankofónia Nemzetközi Szervezete
 témájú médiaállományokat.

Frankofónia a frankofón országok és kormányok nemzetközi szervezete, valamint francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utal a kifejezés.[1] A szervezet hivatalos neve Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie),[2] melynek 55 tagállama és kormánya van, valamint 13 jelölt országa. A csatlakozás feltétele nem annak függvénye, hogy az adott országban milyen mértékben használják a francia nyelvet, hanem hogy mennyire van jelen a francia kultúra és a francia nyelv az ország öntudatában, amely legtöbbször abból fakad, hogy az ország történelme egy időre összeforrott Franciaország történelmével. A tagállamok kisebbik hányadában első számú nyelv a francia, nem számolva Franciaországot és tengerentúli tartományait. Néhány országban francia a hétköznapi nyelv, míg más tagállamokban kevés ember használja azt.

A frankofónia (kisbetűvel) elnevezés a francia földrajztudós Onésime Reclus(wd)-től származik, aki először 1880-ban utalt az emberek és országok egy olyan csoportjára, melyek a francia nyelvet használják. A Frankofónia (nagybetűvel) elnevezést viszont Léopold Sédar Senghor használta először, a Négritude(wd) irodalmi és politikai mozgalom alapítója, az Esprit magazin egyik számában 1962-ben. Senghor szavának értelme humanista elképzeléssel bírt.[3][4]

A modern értelemben vett Frankofóniát 1970-ben alapították. Mottója „egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás” (égalité, complémentarité, solidarité), Franciaország szabadság, egyenlőség, testvériség mottójára utal.

Szerveződése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frankofónia Nemzetközi Szervezetének megfigyelő státusza van az ENSZ közgyűlésben.

  • 1970. március 20.: Kulturális és Technikai Együttműködés Ügynöksége (Agence de coopération culturelle et technique)
  • 1995. december 4.: Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (Agence intergouvernementale de la Francophonie)
  • 1998. december: Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie)

Főtitkárai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csúcstalálkozók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frankofónia csúcstalálkozóit két évente tartják, amikor a tagállamok vezetői találkozhatnak és megvitathatják a szervezet közös céljait és elképzeléseit.

Csúcstalálkozók:

Minisztériumi konferenciák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandó Tanácsa

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Frankofónia Állandó Tanácsát (Conseil permanent de la francophonie) a tagállamok nagykövetei alkotják, és, ahogy a miniszterek konferenciájának, fő feladata, hogy előkészítse a következő csúcstalálkozókat és napi szinten felügyelje a tervek kivitelezését.

Kormányközi Ügynöksége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (L’Agence intergouvernementale de la francophonie [AIF]) a csúcstalálkozók alkalmával elhangzott együttműködési programok kulturális, tudományos, technikai, gazdasági és jogi lebonyolítója. Az ügynökség központja Párizsban van, ezen kívül van három regionális ága Libreville-ben (Gabon); Loméban (Togo) és Hanoiban (Vietnám).

Zászlaja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Frankofónia zászlaja.

A 47 tagországot átfogó Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) intézményes keretet ad a franciául beszélő népek érdekeit képviselő hivatalos és magánszervezeteknek illetve szövetségeknek.

Az embléma az összetartozás eszméjét fejezi ki, illetve a frankofónia globális jellegére utal. A gyűrű öt alkotóeleme az öt kontinenst képviseli, ahol a közösség tagjai megtalálhatók (Észak-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia, Óceánia).

Küldetése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frankofónia kartája (Charte de la Francophonie) meghatározza a szervezet szerepét és küldetését. A jelenlegi kartát Antananarivóban fogadták el 2005. november 23-án. Ouagadougou-ban (Burkina Faso) 2004. november 26-27-én fogadták el a 2004-2014 terjedő időszakra eső terveket.

A francia nyelv kulturális és nyelvi sokszínűsége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szervezet elsődleges küldetése a francia nyelv támogatása nemzetközi nyelvként valamint a gazdasági globalizáció területén annak kulturális és nyelvi előmozdítása.

Béke, demokrácia és emberi jogok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetközösség szervezeteihez hasonlóan Frankofónia is támogatja a demokrácia és az emberi jogok védelmét. A 2000. november 3-ai Bamakoi nyilatkozatot követően[5] Frankofónia anyagilag is megalapozta ezen irányú szándékát.

Az elmúlt években néhány közreműködő kormány, elsősorban a kanadai Québec kormánya, szorgalmazta egy karta elfogadását, annak érdekében, hogy a tagállamokat kényszeríthesse az emberi jogok és a demokrácia védelmére. Eleddig két esetben történt vita ezzel kapcsolatban, ám soha nem tudtak bizonyítani végül semmit.

Tagok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tagállamok hivatalos listája elérhető a következő címen: Francophonie website.

Tagállamok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

      Tagság felfüggesztve

OrszágStátuszCsatlakozás éveNyelvMegjegyzések
1. AlbániaTag1999Albán hivatalos nyelvhozzávetőleg a fiatal albánok 30 százaléka az első idegen nyelvükként választják a franciát[6]
2. AndorraTag2004Katalán hivatalos nyelvFranciaország elnöke Andorra hercege is egyben.
3. BelgiumTag1970hivatalosan háromnyelvű, francia isA lakosság 37%-ának francia az anyanyelve. Belgium francia közössége külön tagnak számít.
3. VallóniaTag1980Francia hivatalos nyelvBelgium régiójának közössége.
4. BeninTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
5. Bissau-GuineaTag1979Portugál | hivatalos nyelvvolt portugál gyarmat
6. BulgáriaTag1993Bolgár hivatalos nyelv9% beszél franciául
7. Burkina FasoTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
8. BurundiTag1970Francia hivatalos nyelvvolt belga gyarmat
9. CiprusTag2024 (2006-2024 között részt vevő állam volt)Görög és Török hivatalos nyelvekA lakosság 12%-a ért franciául, történelmi kapcsolódása van a francia nyelvhez a középkorból).
10. CsádTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
11. Comore-szigetekTag1977Hivatalosan háromnyelvű, francia isvolt francia gyarmat
12. Dominikai KözösségTag1979Angol hivatalos nyelvvolt francia gyarmat, később brit gyarmat, az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli.
13. DzsibutiTag1977Hivatalosan kétnyelvű, francia isvolt francia gyarmat
14. EgyiptomTag1983Arab hivatalos nyelvTörténelmi frankofón elit.
15. Egyenlítői-GuineaTag1989Hivatalosan háromnyelvű, Francia isvolt spanyol gyarmat
16. ElefántcsontpartTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
17. FranciaországTag1970Francia hivatalos nyelv
18. GabonTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
19. GhánaTag2024 (2006-2024 között részt vevő állam volt)Angol hivatalos nyelvFranciául beszélő államok veszik körül.[7]
20. GörögországTag2004Görög hivatalos nyelvA lakosság 8%-a érti és használja a franciát.
21. GuineaTag1981Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
22. HaitiTag1970Hivatalosan kétnyelvű, francia isvolt francia gyarmat
23. KambodzsaTag1993Khmer hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
24. KamerunTag1991Hivatalosan kétnyelvű, francia istöbb, mint 90%-a francia gyarmat volt
25. KanadaTag1970Hivatalosan kétnyelvű, francia is Québec és New Brunswick tartományok közreműködő tagok; Québec, Ontario és a Tengeri tartományok (Maritimes).
26.New Brunswick Új-Brunswick Részt vevő kormány1977 Hivatalosan kétnyelvű, francia isKanada tartománya; volt francia gyarmat (Acadia, Új-Franciaország).
27.Quebec QuebecRészt vevő kormány1971Francia hivatalos nyelvKanada tartománya; volt francia gyarmat.
28. Kongói Demokratikus KöztársaságTag1977Francia hivatalos nyelvvolt belga gyarmat
29. Kongói KöztársaságTag1981Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
30. Közép-afrikai KöztársaságTag1973Hivatalosan kétnyelvű, francia isvolt francia gyarmat. Tagságát 2012 márciusában felfüggesztették.[8]
31. LaoszTag1991Lao hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
32. LibanonTag1973Arab, Francia hivatalos nyelvek 1920-1943 között francia mandátum alatt volt, a franciát egyetemeken és iskolákban használják és a lakosság nagy része érti.
33. LuxemburgTag1970Hivatalosan háromnyelvű, francia is
34. Észak-MacedóniaTag2001Macedón hivatalos nyelv
35. MadagaszkárTag1970-1977
1989		Hivatalosan háromnyelvű, francia isvolt francia gyarmat
36. MaliTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
37. MauritániaTag1980Arab hivatalos nyelvvolt francia gyarmat, francia az adminisztráció nyelve
38. MauritiusTag1970Angol hivatalos nyelvvolt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják
39. MoldovaTag1996Román hivatalos nyelv
40. MonacoTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia protektorátus
41. MarokkóTag1981Arab hivatalos nyelvvolt francia protektorátus, a franciát általánosan használják
42. NigerTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
43. ÖrményországTag2012
(2004-2012 között részt vevő állam volt)		Örmény hivatalos nyelvAz örmény kultúra szorosan kapcsolódik a franciához a középkori Szilíciai királyság Franco-Örmény dinasztiáján keresztül. Az örmény diaszpóra jelentős része Franciaországban él.
44. RomániaTag1993Román hivatalos nyelvA lakosság 24%-a érti és beszéli a franciát.
45. RuandaTag1970Hivatalosan háromnyelvű, francia isvolt belga gyarmat.
46. Saint LuciaTag1981Angol hivatalos nyelvvolt francia és brit gyarmat. az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli.
47. São Tomé és PríncipeTag1999Portugál hivatalos nyelvvolt portugál gyarmat.
48. Seychelle-szigetekTag1976Hivatalosan háromnyelvű, francia isvolt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják.
49. SvájcTag1996Hivatalosan háromnyelvű, francia isA svájciak 20%-a francia anyanyelvű.
50. SzenegálTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
51. TogoTag1970Francia hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
52. TunéziaTag1970Arab hivatalos nyelvvolt francia gyarmat, a franciát általánosan használják
53. VanuatuTag1979Hivatalosan háromnyelvűvolt francia gyarmat és angol gyarmat.
54. VietnámTag1970Vietnámi hivatalos nyelvvolt francia gyarmat
55. Zöld-foki KöztársaságTag1996Portugál hivatalos nyelvvolt portugál gyarmat.

Részt vevő államok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
OrszágCsatlakozás éveNyelvMegjegyzések
1. Egyesült Arab Emírségek2010Arab hivatalos nyelvEgyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv.
2. Katar2012Arab hivatalos nyelvA francia a tanult nyelvek közül a második helyen áll az országban.
3. Koszovó2014albán hivatalos nyelvEgyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv.
4. Szerbia2006Szerb hivatalos nyelvAz iskolák egyharmadában tanítják a franciát.
5. Új-Kaledónia2016Francia és helyi új-kaledón nyelvek hivatalos nyelvekJelenleg még Franciaország speciális státuszú, autonóm tengerentúli területe, mely lassú folyamat során válik le az anyaországról és válik függetlenné

Megfigyelő államok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
OrszágCsatlakozás éveNyelvMegjegyzések
1. Angola2024Portugál hivatalos nyelvvolt portugál gyarmat
2. Argentína2016Spanyol hivatalos nyelv
3. Ausztria2004Német hivatalos nyelvA lakosság 10%-a ért franciául.
4. Bosznia-Hercegovina2010Bosnyák, Horvát és Szerb a hivatalos nyelv
5. Chile2024Spanyol hivatalos nyelv
6. Costa Rica2014Spanyol hivatalos nyelv
7. Csehország1999Cseh hivatalos nyelvA lakosság 2%-a ért franciául.
8. Dél-Korea2016Koreai hivatalos nyelv
9. Dominikai Köztársaság2010Spanyol hivatalos nyelvA francia nyelvű Haiti szomszédos országa. 1795 és 1808 között francia gyarmat.
10. Észtország2010Észt hivatalos nyelv
11. Francia Polinézia2024Francia hivatalos nyelvFrancia tengerentúli terület
12. Gambia2018Angol hivatalos nyelvAz országot teljes mértékben francia nyelvű Szenegál veszi körül.
13. Grúzia2004Grúz hivatalos nyelv
14. Horvátország2004Horvát hivatalos nyelvA lakosság 4%-a ért franciául.
15. Írország2018Ír és Angol hivatalos nyelv
16. Lengyelország1996Lengyel hivatalos nyelvA lakosság 3%-a ért franciául.
17. Lettország2008Lett hivatalos nyelv
18. Litvánia1999Litván hivatalos nyelvA lakosság 1%-a ért franciául.
19.Louisiana Louisiana 2018Angol hivatalos nyelv. A francia nyelv is használható.Egykori francia gyarmat. Az Amerikai Egyesült Államokban itt él a legtöbb francia nyelvű lakos.
20. Magyarország2004Magyar hivatalos nyelvAz iskolák egyharmadában francia az idegen nyelv.
21. Málta2018Máltai és Angol hivatalos nyelv.
22. Mexikó2014Spanyol hivatalos nyelvA második mexikói császárság ideje alatt, III. Napóleon francia császár által támogatott bábállam.[9] Jelentős számú francia bevándorló,[10] egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv.
23. Montenegró2010Montenegrói hivatalos nyelv
24. Mozambik2006Portugál hivatalos nyelvvolt portugál gyarmat
25. Ontario2016Angol hivatalos nyelvKanada egyik tartománya. Jóllehet nem kétnyelvű kanadai tartomány (a francia nem hivatalos nyelv), de egy jelentős francia nyelvű kisebbség él a tartományban, mely széleskörűen használhatja anyanyelvét
26.thumbs Saar-vidék2024Német hivatalos nyelv
27. Szlovákia2002Szlovák hivatalos nyelvA lakosság 2%-a ért franciául.
28. Szlovénia1999Szlovén hivatalos nyelvA lakosság 4%-a ért franciául.
29. Thaiföld2008Thai hivatalos nyelvThaiföld határos kettő volt francia gyarmattal (Laosz és Kambodzsa), ahol ma is a francia a hivatalos nyelv. Egyes thai iskolákban a francia az egyik idegen nyelv. Tagságát 2014. június 27-én felfüggesztették.[11]
30. Ukrajna2006Ukrán hivatalos nyelv
31. Uruguay2012spanyol hivatalos nyelv
32. Új-Skócia2024Angol és Francia hivatalos nyelvKanada egyik tartománya. Kétnyelvű kanadai tartomány jelentős francia nyelvű kisebbség él a tartományban, mely széleskörűen használhatja anyanyelvét.

Hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ FRANCOPHONIE 18/03/2006 Archiválva 2007. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Radio France International
  2. ↑ "Welcome Page | Page d'accueil". 2007. november 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. január 7..
  3. ↑ „Radio France International”, 2006. február 16.
  4. ↑ La France à l’heure de la francophonie culturelle « Saisir du français pour l’imprégner de sa singularité ! » Archiválva 2008. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Radio France International
  5. ↑ "Déclaration de Bamako". 2007. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. január 7..
  6. ↑ "Embassy of France in the US - France / Eastern Europe". 2004. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2004. október 12..
  7. ↑ https://www.graphic.com.gh/news/general-news/ghana-joins-la-francophonie.html
  8. ↑ "Archivált másolat". 2014. december 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 8..
  9. ↑ Jones, Howard (2002). Crucible of Power:A History of American Foreign Relations to 1913. Lanham, Maryland: SR Books. 212. o. ISBN 0-8420-2916-8.
  10. ↑ "Le moment mexicain dans l'histoire française de l'aventure" (PDF). 2014. december 9. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 22.. La conséquence de cette émigration fut que, en 1849, les Français représentaient la deuxième nationalité étrangère au Mexique, derrière les Espagnols.
  11. ↑ "THAÏLANDE". International Organization of the Francophonie. 2014. december 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 1..

Lásd még

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Frankofónia&oldid=27605313”