Frankofónia
| Frankofónia Nemzetközi Szervezete (Organisation internationale de la Francophonie) | |
| A szervezet zászlaja | |
| Frankofón országok. | |
| Mottó | „Egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás.” |
| Alapítva | 1970. március 20. |
| Jogelőd | Agence de coopération culturelle et technique |
| Székhely | |
| Tagság | 54 tagállam, 2 társult ország, 20 megfigyelő ország (köztük Magyarország) |
| Nyelvek | francia |
| főtitkár | |
| Kulcsemberek | |
| Költségvetés | 180 millió euró (2010) |
| Dolgozók száma | 300 felett |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| A Frankofónia Nemzetközi Szervezete weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankofónia Nemzetközi Szervezete témájú médiaállományokat. | |
Frankofónia a frankofón országok és kormányok nemzetközi szervezete, valamint francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utal a kifejezés.[1] A szervezet hivatalos neve Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie),[2] melynek 55 tagállama és kormánya van, valamint 13 jelölt országa. A csatlakozás feltétele nem annak függvénye, hogy az adott országban milyen mértékben használják a francia nyelvet, hanem hogy mennyire van jelen a francia kultúra és a francia nyelv az ország öntudatában, amely legtöbbször abból fakad, hogy az ország történelme egy időre összeforrott Franciaország történelmével. A tagállamok kisebbik hányadában első számú nyelv a francia, nem számolva Franciaországot és tengerentúli tartományait. Néhány országban francia a hétköznapi nyelv, míg más tagállamokban kevés ember használja azt.
A frankofónia (kisbetűvel) elnevezés a francia földrajztudós Onésime Reclus-től származik, aki először 1880-ban utalt az emberek és országok egy olyan csoportjára, melyek a francia nyelvet használják. A Frankofónia (nagybetűvel) elnevezést viszont Léopold Sédar Senghor használta először, a Négritude irodalmi és politikai mozgalom alapítója, az Esprit magazin egyik számában 1962-ben. Senghor szavának értelme humanista elképzeléssel bírt.[3][4]
A modern értelemben vett Frankofóniát 1970-ben alapították. Mottója „egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás” (égalité, complémentarité, solidarité), Franciaország szabadság, egyenlőség, testvériség mottójára utal.
Szerveződése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Frankofónia Nemzetközi Szervezetének megfigyelő státusza van az ENSZ közgyűlésben.
- 1970. március 20.: Kulturális és Technikai Együttműködés Ügynöksége (Agence de coopération culturelle et technique)
- 1995. december 4.: Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (Agence intergouvernementale de la Francophonie)
- 1998. december: Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie)
Főtitkárai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Boutros Boutros-Ghali (Egyiptom): 1997. november 16. – 2002. december 31.
- Abdou Diouf (Szenegál): 2003. január 1. – 2014. december 31.
- Michaëlle Jean (Haiti): 2015. január 5. – 2019. január 2.
- Louise Mushikiwabo (Ruanda): 2019. január 3. –
Csúcstalálkozók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Frankofónia csúcstalálkozóit két évente tartják, amikor a tagállamok vezetői találkozhatnak és megvitathatják a szervezet közös céljait és elképzeléseit.
Csúcstalálkozók:
- Párizs, Franciaország (1986)
- Québec, Kanada (1987)
- Dakar, Szenegál (1989)
- Párizs, Franciaország (1991)
- Mauritánia (1993)
- Cotonou, Benin (1995)
- Hanoi, Vietnám (1997)
- Moncton, Kanada (1999)
- Bejrút, Libanon (2002)
- Ouagadougou, Burkina Faso (2004)
- Bukarest, Románia (2006)
- Québec, Kanada (2008) (Québec város alapításának 400. évfordulójának alkalmából.)
- Montreux, Svájc (2010)
- Kinshasa, Kongói Demokratikus Köztársaság (2012)
- Dakar, Szenegál (2014)
- Antananarivo, Madagaszkár (2016)
- Jereván, Örményország (2018)
Minisztériumi konferenciák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Állandó Tanácsa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Frankofónia Állandó Tanácsát (Conseil permanent de la francophonie) a tagállamok nagykövetei alkotják, és, ahogy a miniszterek konferenciájának, fő feladata, hogy előkészítse a következő csúcstalálkozókat és napi szinten felügyelje a tervek kivitelezését.
Kormányközi Ügynöksége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (L’Agence intergouvernementale de la francophonie [AIF]) a csúcstalálkozók alkalmával elhangzott együttműködési programok kulturális, tudományos, technikai, gazdasági és jogi lebonyolítója. Az ügynökség központja Párizsban van, ezen kívül van három regionális ága Libreville-ben (Gabon); Loméban (Togo) és Hanoiban (Vietnám).
Zászlaja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 47 tagországot átfogó Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) intézményes keretet ad a franciául beszélő népek érdekeit képviselő hivatalos és magánszervezeteknek illetve szövetségeknek.
Az embléma az összetartozás eszméjét fejezi ki, illetve a frankofónia globális jellegére utal. A gyűrű öt alkotóeleme az öt kontinenst képviseli, ahol a közösség tagjai megtalálhatók (Észak-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia, Óceánia).
Küldetése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Frankofónia kartája (Charte de la Francophonie) meghatározza a szervezet szerepét és küldetését. A jelenlegi kartát Antananarivóban fogadták el 2005. november 23-án. Ouagadougou-ban (Burkina Faso) 2004. november 26-27-én fogadták el a 2004-2014 terjedő időszakra eső terveket.
A francia nyelv kulturális és nyelvi sokszínűsége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szervezet elsődleges küldetése a francia nyelv támogatása nemzetközi nyelvként valamint a gazdasági globalizáció területén annak kulturális és nyelvi előmozdítása.
Béke, demokrácia és emberi jogok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Nemzetközösség szervezeteihez hasonlóan Frankofónia is támogatja a demokrácia és az emberi jogok védelmét. A 2000. november 3-ai Bamakoi nyilatkozatot követően[5] Frankofónia anyagilag is megalapozta ezen irányú szándékát.
Az elmúlt években néhány közreműködő kormány, elsősorban a kanadai Québec kormánya, szorgalmazta egy karta elfogadását, annak érdekében, hogy a tagállamokat kényszeríthesse az emberi jogok és a demokrácia védelmére. Eleddig két esetben történt vita ezzel kapcsolatban, ám soha nem tudtak bizonyítani végül semmit.
Tagok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tagállamok hivatalos listája elérhető a következő címen: Francophonie website.
Tagállamok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tagság felfüggesztve
| Ország | Státusz | Csatlakozás éve | Nyelv | Megjegyzések | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Tag | 1999 | Albán hivatalos nyelv | hozzávetőleg a fiatal albánok 30 százaléka az első idegen nyelvükként választják a franciát[6] | |
| 2. | Tag | 2004 | Katalán hivatalos nyelv | Franciaország elnöke Andorra hercege is egyben. | |
| 3. | Tag | 1970 | hivatalosan háromnyelvű, francia is | A lakosság 37%-ának francia az anyanyelve. Belgium francia közössége külön tagnak számít. | |
| 3. | Tag | 1980 | Francia hivatalos nyelv | Belgium régiójának közössége. | |
| 4. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 5. | Tag | 1979 | Portugál | hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat | |
| 6. | Tag | 1993 | Bolgár hivatalos nyelv | 9% beszél franciául | |
| 7. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 8. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt belga gyarmat | |
| 9. | Tag | 2024 (2006-2024 között részt vevő állam volt) | Görög és Török hivatalos nyelvek | A lakosság 12%-a ért franciául, történelmi kapcsolódása van a francia nyelvhez a középkorból). | |
| 10. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 11. | Tag | 1977 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | volt francia gyarmat | |
| 12. | Tag | 1979 | Angol hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, később brit gyarmat, az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli. | |
| 13. | Tag | 1977 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | volt francia gyarmat | |
| 14. | Tag | 1983 | Arab hivatalos nyelv | Történelmi frankofón elit. | |
| 15. | Tag | 1989 | Hivatalosan háromnyelvű, Francia is | volt spanyol gyarmat | |
| 16. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 17. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | ||
| 18. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 19. | Tag | 2024 (2006-2024 között részt vevő állam volt) | Angol hivatalos nyelv | Franciául beszélő államok veszik körül.[7] | |
| 20. | Tag | 2004 | Görög hivatalos nyelv | A lakosság 8%-a érti és használja a franciát. | |
| 21. | Tag | 1981 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 22. | Tag | 1970 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | volt francia gyarmat | |
| 23. | Tag | 1993 | Khmer hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 24. | Tag | 1991 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | több, mint 90%-a francia gyarmat volt | |
| 25. | Tag | 1970 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | Québec és New Brunswick tartományok közreműködő tagok; Québec, Ontario és a Tengeri tartományok (Maritimes). | |
| 26. | Részt vevő kormány | 1977 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | Kanada tartománya; volt francia gyarmat (Acadia, Új-Franciaország). | |
| 27. | Részt vevő kormány | 1971 | Francia hivatalos nyelv | Kanada tartománya; volt francia gyarmat. | |
| 28. | Tag | 1977 | Francia hivatalos nyelv | volt belga gyarmat | |
| 29. | Tag | 1981 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 30. | Tag | 1973 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | volt francia gyarmat. Tagságát 2012 márciusában felfüggesztették.[8] | |
| 31. | Tag | 1991 | Lao hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 32. | Tag | 1973 | Arab, Francia hivatalos nyelvek | 1920-1943 között francia mandátum alatt volt, a franciát egyetemeken és iskolákban használják és a lakosság nagy része érti. | |
| 33. | Tag | 1970 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | ||
| 34. | Tag | 2001 | Macedón hivatalos nyelv | ||
| 35. | Tag | 1970-1977 1989 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | volt francia gyarmat | |
| 36. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 37. | Tag | 1980 | Arab hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, francia az adminisztráció nyelve | |
| 38. | Tag | 1970 | Angol hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják | |
| 39. | Tag | 1996 | Román hivatalos nyelv | ||
| 40. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia protektorátus | |
| 41. | Tag | 1981 | Arab hivatalos nyelv | volt francia protektorátus, a franciát általánosan használják | |
| 42. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 43. | Tag | 2012 (2004-2012 között részt vevő állam volt) | Örmény hivatalos nyelv | Az örmény kultúra szorosan kapcsolódik a franciához a középkori Szilíciai királyság Franco-Örmény dinasztiáján keresztül. Az örmény diaszpóra jelentős része Franciaországban él. | |
| 44. | Tag | 1993 | Román hivatalos nyelv | A lakosság 24%-a érti és beszéli a franciát. | |
| 45. | Tag | 1970 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | volt belga gyarmat. | |
| 46. | Tag | 1981 | Angol hivatalos nyelv | volt francia és brit gyarmat. az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli. | |
| 47. | Tag | 1999 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat. | |
| 48. | Tag | 1976 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják. | |
| 49. | Tag | 1996 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | A svájciak 20%-a francia anyanyelvű. | |
| 50. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 51. | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 52. | Tag | 1970 | Arab hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, a franciát általánosan használják | |
| 53. | Tag | 1979 | Hivatalosan háromnyelvű | volt francia gyarmat és angol gyarmat. | |
| 54. | Tag | 1970 | Vietnámi hivatalos nyelv | volt francia gyarmat | |
| 55. | Tag | 1996 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat. |
Részt vevő államok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Ország | Csatlakozás éve | Nyelv | Megjegyzések | |
|---|---|---|---|---|
| 1. | 2010 | Arab hivatalos nyelv | Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv. | |
| 2. | 2012 | Arab hivatalos nyelv | A francia a tanult nyelvek közül a második helyen áll az országban. | |
| 3. | 2014 | albán hivatalos nyelv | Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv. | |
| 4. | 2006 | Szerb hivatalos nyelv | Az iskolák egyharmadában tanítják a franciát. | |
| 5. | 2016 | Francia és helyi új-kaledón nyelvek hivatalos nyelvek | Jelenleg még Franciaország speciális státuszú, autonóm tengerentúli területe, mely lassú folyamat során válik le az anyaországról és válik függetlenné |
Megfigyelő államok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Ország | Csatlakozás éve | Nyelv | Megjegyzések | |
|---|---|---|---|---|
| 1. | 2024 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat | |
| 2. | 2016 | Spanyol hivatalos nyelv | ||
| 3. | 2004 | Német hivatalos nyelv | A lakosság 10%-a ért franciául. | |
| 4. | 2010 | Bosnyák, Horvát és Szerb a hivatalos nyelv | ||
| 5. | 2024 | Spanyol hivatalos nyelv | ||
| 6. | 2014 | Spanyol hivatalos nyelv | ||
| 7. | 1999 | Cseh hivatalos nyelv | A lakosság 2%-a ért franciául. | |
| 8. | 2016 | Koreai hivatalos nyelv | ||
| 9. | 2010 | Spanyol hivatalos nyelv | A francia nyelvű Haiti szomszédos országa. 1795 és 1808 között francia gyarmat. | |
| 10. | 2010 | Észt hivatalos nyelv | ||
| 11. | 2024 | Francia hivatalos nyelv | Francia tengerentúli terület | |
| 12. | 2018 | Angol hivatalos nyelv | Az országot teljes mértékben francia nyelvű Szenegál veszi körül. | |
| 13. | 2004 | Grúz hivatalos nyelv | ||
| 14. | 2004 | Horvát hivatalos nyelv | A lakosság 4%-a ért franciául. | |
| 15. | 2018 | Ír és Angol hivatalos nyelv | ||
| 16. | 1996 | Lengyel hivatalos nyelv | A lakosság 3%-a ért franciául. | |
| 17. | 2008 | Lett hivatalos nyelv | ||
| 18. | 1999 | Litván hivatalos nyelv | A lakosság 1%-a ért franciául. | |
| 19. | 2018 | Angol hivatalos nyelv. A francia nyelv is használható. | Egykori francia gyarmat. Az Amerikai Egyesült Államokban itt él a legtöbb francia nyelvű lakos. | |
| 20. | 2004 | Magyar hivatalos nyelv | Az iskolák egyharmadában francia az idegen nyelv. | |
| 21. | 2018 | Máltai és Angol hivatalos nyelv. | ||
| 22. | 2014 | Spanyol hivatalos nyelv | A második mexikói császárság ideje alatt, III. Napóleon francia császár által támogatott bábállam.[9] Jelentős számú francia bevándorló,[10] egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv. | |
| 23. | 2010 | Montenegrói hivatalos nyelv | ||
| 24. | 2006 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat | |
| 25. | 2016 | Angol hivatalos nyelv | Kanada egyik tartománya. Jóllehet nem kétnyelvű kanadai tartomány (a francia nem hivatalos nyelv), de egy jelentős francia nyelvű kisebbség él a tartományban, mely széleskörűen használhatja anyanyelvét | |
| 26. | 2024 | Német hivatalos nyelv | ||
| 27. | 2002 | Szlovák hivatalos nyelv | A lakosság 2%-a ért franciául. | |
| 28. | 1999 | Szlovén hivatalos nyelv | A lakosság 4%-a ért franciául. | |
| 29. | 2008 | Thai hivatalos nyelv | Thaiföld határos kettő volt francia gyarmattal (Laosz és Kambodzsa), ahol ma is a francia a hivatalos nyelv. Egyes thai iskolákban a francia az egyik idegen nyelv. Tagságát 2014. június 27-én felfüggesztették.[11] | |
| 30. | 2006 | Ukrán hivatalos nyelv | ||
| 31. | 2012 | spanyol hivatalos nyelv | ||
| 32. | 2024 | Angol és Francia hivatalos nyelv | Kanada egyik tartománya. Kétnyelvű kanadai tartomány jelentős francia nyelvű kisebbség él a tartományban, mely széleskörűen használhatja anyanyelvét. |
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ FRANCOPHONIE 18/03/2006 Archiválva 2007. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Radio France International
- ↑ "Welcome Page | Page d'accueil". 2007. november 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. január 7..
- ↑ „Radio France International”, 2006. február 16.
- ↑ La France à l’heure de la francophonie culturelle « Saisir du français pour l’imprégner de sa singularité ! » Archiválva 2008. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Radio France International
- ↑ "Déclaration de Bamako". 2007. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. január 7..
- ↑ "Embassy of France in the US - France / Eastern Europe". 2004. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2004. október 12..
- ↑ https://www.graphic.com.gh/news/general-news/ghana-joins-la-francophonie.html
- ↑ "Archivált másolat". 2014. december 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 8..
- ↑ Jones, Howard (2002). Crucible of Power:A History of American Foreign Relations to 1913. Lanham, Maryland: SR Books. 212. o. ISBN 0-8420-2916-8.
- ↑ "Le moment mexicain dans l'histoire française de l'aventure" (PDF). 2014. december 9. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 22..
La conséquence de cette émigration fut que, en 1849, les Français représentaient la deuxième nationalité étrangère au Mexique, derrière les Espagnols.
- ↑ "THAÏLANDE". International Organization of the Francophonie. 2014. december 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 1..
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- La Francophonie Website (francia) Archiválva 2010. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [halott link] Cikk a 11. Bukaresti Frankofón találkozóról magyarul.
- Agence intergouvernementale de la Francophonie (franciául).
- Amerika francia államainak zászlói (Kanada, Québec, Louisiana, Haiti...)
- Frankofón hírek franciául.
- Poszt-kolonialista olvasmány Frankofóniáról angolul.
