Pierre Savorgnan de Brazza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pierre Savorgnan de Brazza
Pierre Savorgnan de Brazza, Félix Nadar fotója
Pierre Savorgnan de Brazza, Félix Nadar fotója
Született
Pietro Paolo Savorgnan di Brazzà
1852. január 25.[1][2][3]
Róma[2][4]
Elhunyt
1905. szeptember 14. (53 évesen)[1][3]
Dakar[5][4]
Állampolgársága
Foglalkozása felfedező
Iskolái
  • École Navale (1868–1870)
  • Roman College
  • Lycée privé Sainte-Geneviève
Kitüntetései
  • Becsületrend parancsnoka (1895. január 3.)
  • A Francia Köztársaság Becsületrendjének tisztje (1885. augusztus 13.)
  • A francia Becsületrend lovagja (1879. március 4.)
Sírhely Brazzaville

aláírása
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Savorgnan de Brazza témájú médiaállományokat.

Pietro Paolo Savorgnan di Brazzà, vagy Pierre Paul François Camille Savorgnan de Brazza (1852. január 26.1905. szeptember 14.) olasz felfedező. Ő nyitotta meg Franciaország számára az utat a Kongó völgyében, és ez vezetett végül a nyugat-afrikai francia gyarmatok megalapításához. Könnyed modora, charme-ja és barátságos viselkedése az afrikaiakkal legendás volt.

Élete[szerkesztés]

Rómában született, Ascanio Savorgnan di Brazzà udinei gróf hetedik fiaként. Apjának sok francia kapcsolata volt. Pietro Brest francia tengerészeti iskolájába járt, ahol zászlósként végzett. A Jeanne d'Arc francia hajón Algériába utazott, ahol elszörnyedt tanujává vált, amint a francia hadsereg Kabyle felkelőket lőtt agyon.

Ezután a szintén francia Venus hajón utazott, amely rendszeresen kikötött Gabonban. 1874-ben Brazza két utat is tett, a Gabon és az Ogoué folyók mentén felfelé. Ezután felajánlotta a kormánynak, hogy forrásáig követi az Ogouét. Befolyásos barátai, Jules Ferry és Léon Gambetta segítettek előkeríteni a szükséges pénz egy részét, a többit a sajét zsebéből fedezte. Ekkor már francia állampolgár volt, nevét is francia helyesírással kezdte el használni.

Ez az expedíció 1875-től három évig tartott. Brazza gyapottextiliákat és szerszámokat vitt magával, hogy út közben kereskedhessen velük. Csak egy orvos, egy természettudós és egy tucat szenegáli gyalogos katona volt vele. Mélyen a szárazföld belsejébe hatoltak.

1879-ben újabb hároméves expedícióra indult. 1880-ban elérte a Kongó folyót, és itt felajánlotta Makoko de Mbé királynak a francia védnökséget. Makoko, akit érdekeltek a kereskedelmi lehetőségek és vetélytársain is felül akart kerekedni, aláírta a szerződést. Szintén segített megalapítani egy francia települést a Kongó folyónál. Ez lett a későbbi Brazzaville, amelyet Brazzáról neveztek el.

1886-ban Francia Kongó kormányzójává nevezték ki. A korabeli újságírók óriási kontrasztról írnak a Brazza kormányozta tartomány bérei és humánus életkörülményei, és II. Lipót belga király rezsimje közt a Kongó másik oldalán (Kongói Szabadállam). De ezek a jelentések sok befolyásos ellenséget is szereztek neki, a francia sajtóban lejárató kampány indult ellene, ami végül 1898-ban a menesztéséhez vezetett. 1905-ben felkérést kapott, hogy tárja fel a távollétében jelentősen megromlott gyarmati körülményeket, de a francia nemzetgyűlés leszavazta a zavarbaejtő jelentést.

Ekkor Dakarban hirtelen meghalt. A láz végzett vele, de olyan hírek terjedtek el, hogy megmérgezték. Sírverse: une mémoire pure de sang humain („emlék, amelyhez nem tapad vér”).

Több állatfaj is róla kapta tudományos vagy köznapi nevét, így a Brazza-fecske (Phedina brazzae) és a Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus) is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 27.
  2. ^ a b Léonore database, LH/354/63
  3. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb11923861d
  4. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Бразза Пьер Саворньян де
  5. Integrált katalógustár, 2014. december 31.