Mozambik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mozambiki Köztársaság
República de Moçambique
Jamhuri ya Msumbiji
 Mozambik zászlaja
Mozambik zászlaja
 Mozambik címere
Mozambik címere
Nemzeti himnusz: Pátria Amada
LocationMozambique.svg

Fővárosa Maputo
d. sz. 25° 57′, k. h. 32° 35′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Armando Guebuza
Miniszterelnök Aires Ali [1]
Hivatalos nyelv portugál, regionálisan még a szuahéli, a makuva, a szena is
függetlenség Portugáliától
kikiáltása 1975. június 25.

Tagság Az ENSZ, Nemzetközösség, IMF, OIC, AU, Latin Unió, CPLP, SADC, COMESA,
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 54
Becsült 19 406 703 fő (2005)
Rangsorban 54
Népsűrűség 23,8 fő/km²
GDP 2005
Összes 25 974 millió USD (101)
Egy főre jutó 1338 USD (147)
HDI (2007) 0,402 (172) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület 801 590 km²
Rangsorban 35
Víz 2,2%%
Időzóna CAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Metical (MZM)
Nemzetközi gépkocsijel MOC
Hívószám 258
Internet TLD .mz

térkép szerkesztése

Mozambik az Indiai-óceán partján, a déli szélesség 10. és a 27. foka között fekvő délkelet-afrikai állam. Tanzánia, Malawi, Zambia, Zimbabwe, a Dél-afrikai Köztársaság és Szváziföld határolja, Madagaszkártól a Mozambiki-csatorna választja el.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozambik domborzati térképe
A Limpopo folyó
Zembe-hegy, tájkép az ország középső részén

Mozambik Délkelet-Afrikában található, az Indiai-óceán partján. Határainak hossza 4571 km, ebből Malawival 1569 km, Dél-Afrikával 491 km, Szvázifölddel 105 km, Tanzániával 756 km, Zambiával 419 km, Zimbabwével 1231 km. Tengerpartjainak hossza 2470 km.

Területét a tágas fennsíkok, helyenként röghegységek jellemzik. A legmagasabb pontja, a Monte Binga (2436 m) a zimbabwei határnál található.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország legnagyobb folyója a Zambézi. A tanzániai határnál folyik a Romuva, a Save és a Limpopo-folyó. Mindegyik az Indiai-óceánba ömlik. Legnagyobb tava a Nyasza-tó.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban trópusi éghajlat uralkodik. Két évszak, a száraz és az esős évszak váltakozik. Az esős évszak november és április között van, ekkor 700–1500 mm csapadék hullik. A száraz évszak május és október között van. A hőmérséklet egész évben 25-30 °C között változik. Az éjszakák 15-20 °C-osak.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat és a csapadékmennyiség következtében a jellemző növényzet a szavanna.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Mozambik élővilága

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozambiki partvidéken a 10. században arabok telepedtek le, akik arannyal, elefántcsonttal és rabszolgákkal kereskedtek. Az ország belsejében a 15. században az aranybányákkal rendelkező, gazdag Monomopata (Zimbabwe) bantu birodalom áll fenn.

Potugál kápolna az 1500-as évekből, Ilha de Moçambique

Az országot 1498-ban Vasco da Gama fedezte fel. Az ország székhelye Mozambik szigete lett (Ilha de Moçambique). A portugál uralom lassan terjeszkedett nyugat felé. Aranyat és rabszolgát kutató kereskedők és kalandorok terjesztették, akik nagyfokú autonómiát élveztek a központi hatalommal szemben. A 20. század elejére Mozambik igazgatása brit tőkével működő nagy magántársaságok kezébe került. Ilyenek: Mozambique Company, Zambezi Company, Niassa Company. Ezek vasútvonalakat építettek a szomszédos országokba, és munkaerőt exportáltak - gyakran erőszakkal - a közeli brit gyarmatok és Dél-Afrika bányáiba és ültetvényeire. 1917-ben a németek foglalták el az országot. 1919-ben lett ismét Portugália gyarmata. 1951. június 11-én Portugália tengerentúli tartománya lett, majd 1973-ban portugál-mozambiki átmeneti kormány alakult.

1975. június 25-én nyerte el függetlenségét. 1976-ban polgárháború robbant ki a kormányzó párt és a jobboldali erők között, amely 1992-ben fejeződött be. A központi kormányt a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatta. Szocialista irányzatú politikát folytatott, de akkoriban hatalma csak a városokra terjedt ki. Helyzete akkor változott meg, amikor ellenségei fő támogatói - Rhodesia és Dél-Afrika - alapvető változáson estek át, majdnem ugyanakkor azonban a Szovjetunió is eltűnt. Az ország 1990-ben lett köztársaság. Új alkotmányt fogadtak el, majd 1994-ben megtartották az első többpárti választásokat. Egy évvel később Mozambikot felvették a brit Nemzetközösségbe annak ellenére, hogy sohasem volt brit gyarmat, gazdasági kapcsolatai azonban a környező országokhoz kötik. 2008-ban nagyon súlyos áradások voltak Mozambikban, ami rengeteg ember halálát okozta.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maputo, az ország fővárosa

Mozambik 10 tartományra és a főváros területére oszlik, amelyek a következők:

Mozambik tartományai
  1. Cabo Delgado
  2. Gaza
  3. Inhambane
  4. Manica
  5. Maputo város
  6. Maputo tartomány
  7. Nampula
  8. Niassa
  9. Sofala
  10. Tete
  11. Zambezia

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asszonyok Nampula városában
Mecset Maputoban

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozambikban kb. 78 népcsoport él, akik több mint 40 féle nyelvet beszélnek. Az ország etnikumai: 47% makua, 23% tsonga, 12% malawi, 11% shona, 4% yao, 1,7% kínai.

Az ország hivatalos nyelve a portugál. Ezenkívül a makonde, a makau, a csicseva, a malawi, a sena, a ndau, a tswa, a tsonga és a nyungwe nyelvet[2] beszélik.

A lakosság 20%-a muzulmán, 30%-a keresztény és 50%-a törzsi vallású.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földművesek

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország gazdasága rendkívül elmaradott, amely az 1994-ben lezárult, 20 éven át tartó polgárháborúnak köszönhető. A legkevésbé fejlett országok egyike.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdaság kevés árut termel. Fő exportcikke a kesudió, amelyből a világpiac fő ellátója.

Az északi országrészen kevés gyapotot és szizált, a belső országrészen kukoricát és kölest, a parti síkságon rizst termesztenek, de ezek mennyisége csak a lakosság részére elegendő.

A Zambézi és a Limpopo torkolatvidékén cukornádültetvények találhatók.

A Mozambiki-felföld falvaiban legeltető szarvasmarha- és kecsketartás jellemző.

Szerény méretű fakitermelés is van az országban.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásványkincsei: vasérc, bauxit, színesércek, de a források szinte feltáratlanok. Kevés kőszenet is bányásznak.

A Zambézi folyó Cabora Bassa zuhatagánál működik a legnagyobb vízerőmű, amelyből a Dél-afrikai Köztársaságba is továbbítanak elektromos áramot.

A fővárosban, Maputoban élelmiszer-feldolgozó, pamutfonó- és szövőüzemek, valamint cementgyár, kőolaj-finomító és acélöntöde működik .

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország nagy kikötői: Maputo, Beira, Quelimane, Lumbo és Nacala.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskolások a tanteremben
Fából készült szobrok

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozambikban a felnőttek fele nem tud olvasni és írni. A nők 66%-a analfabéta.

Az országnak 4 egyeteme van, kettő az állam (Eduardo-Mondlane-Egyetem, Pädagogische Egyetem Maputo) és kettő félig az állam tulajdona (Beirai Katolikus Egyetem és Mussa Bin Bik Egyetem).

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozambique szigete, illetve az azon épült város volt a portugál gyarmatosítás korában Mozambik központja. Akkor nem tartozott a gyarmathoz a mai ország belső területe, viszont a városból igazgattak portugál támaszpontokat a mai Tanzániában és Kenyában. Ez ekkor épült erődöt és várost az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította.

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Indiai-óceán partja Maputo közelében

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfontosabb rádióadó a Rádio Moçambique. Az állami televíziók a TVM (Televisão de Moçambique), 1 Kanal.

Napilapok: Notícias (Maputo), Diário de Moçambique, Faxzeitungen Mediafax, Imparcial és Vertical. Hetilapok: Domingo, Zambeze, Savana, Demos, Jornal da Tarde Politische Zeitschrift Tempo

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep
Január 1. Újév napja
Február 3. Mozambiki hősök napja
Április 7. A mozambiki nők napja
Május 1. A munka ünnepe
Június 25. A függetlenség napja
Szeptember 7. A győzelem napja
Szeptember 25. A hadsereg napja
Október 4. A béke napja
December 25. A család napja

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mozambik témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]