Mozambik
| Mozambiki Köztársaság | |||
| República de Moçambique Jamhuri ya Msumbiji | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Pátria Amada | |||
 | |||
| Fővárosa | Maputo | ||
| d. sz. 25° 57′, k. h. 32° 35′ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Armando Guebuza | ||
| Miniszterelnök | Aires Ali[1] | ||
| Hivatalos nyelv | portugál, regionálisan még a szuahéli, a makuva, a szena is | ||
| függetlenség | Portugáliától | ||
| kikiáltása | 1975. június 25. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 25 833 752 fő (2013)[2] +/- | ||
| Rangsorban | 50 | ||
| Becsült | 23 700 715 fő (2012. július) | ||
| Rangsorban | 50 | ||
| Népsűrűség | 23,8 fő/km² | ||
| GDP | 2005 | ||
| Összes | 25 974 millió USD (101) | ||
| Egy főre jutó | 1338 USD (147) | ||
| HDI (2007) | 0,402 (172) – alacsony | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 801 590 km² | ||
| Rangsorban | 35 | ||
| Víz | 2,2% | ||
| Időzóna | CAT (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
Metical (MZM) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | MOC | ||
| Hívószám | 258 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .mz | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mozambiki Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
| |||
Mozambik az Indiai-óceán partján, a déli szélesség 10. és a 27. foka között fekvő délkelet-afrikai állam. Tanzánia, Malawi, Zambia, Zimbabwe, a Dél-afrikai Köztársaság és Szváziföld határolja, Madagaszkártól a Mozambiki-csatorna választja el.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
.jpg)
Mozambik Délkelet-Afrikában található, az Indiai-óceán partján. Határainak hossza 4571 km, ebből Malawival 1569 km, Dél-Afrikával 491 km, Szvázifölddel 105 km, Tanzániával 756 km, Zambiával 419 km, Zimbabwével 1231 km. Tengerpartjainak hossza 2470 km.
Területét a tágas fennsíkok, helyenként röghegységek jellemzik. A legmagasabb pontja, a Monte Binga (2436 m) a zimbabwei határnál található.
Vízrajz[szerkesztés]
Az ország legnagyobb folyója a Zambézi. További jelentős folyók még az ország déli részén húzódó Limpopo és a Save, illetve a Tanzánia felé természetes határt képező Ruvuma-folyó. Mindegyik az Indiai-óceánba ömlik. Legnagyobb tava a Nyasza-tó.
Éghajlat[szerkesztés]
Az országban trópusi éghajlat uralkodik. Két évszak, a száraz és az esős évszak váltakozik. Az esős évszak november és április között van, ekkor 700–1500 mm csapadék hullik. A száraz évszak május és október között van. A hőmérséklet egész évben 25-30 °C között változik. Az éjszakák 15-20 °C-osak.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Az éghajlat és a csapadékmennyiség következtében a jellemző növényzet a szavanna.
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
- Banhine Nemzeti Park, Parque Nacional de Banhine - 7000 km² Link: http://www.actf.gov.mz/parque_banhine.html
- Bazaruto Nemzeti Park, Parque Nacional do Bazaruto - 1600 km²
- Gorongosa Nemzeti Park, Parque Nacional da Gorongosa 5370 km² Link: Parque Nacional da Gorongosa
- Limpopo Nemzeti Park, Parque Nacional do Limpopo - 10 000 km² Link: http://arquivo.pt/wayback/20090520140254/http%3A//www.actf.gov.mz/parque_limpopo.html
- Quirimbas Nemzeti Park, Parque Nacional das Quirimbas - 7500 km²
- Zinave Nemzeti Park, Parque Nacional do Zinave - 6000 km² Link: http://www.actf.gov.mz/parque_zinave.html
Történelem[szerkesztés]
Őslakói a koiszan népekhez tartozó busmanok voltak, akiket kb. 2000 éve az észak felől érkező bantu nyelvű népek a Dél-afrikai térségbe szorítottak.[3]
A mozambiki partvidéken a 10. században arabok telepedtek le, akik arannyal, elefántcsonttal és rabszolgákkal kereskedtek. Az ország belsejében a 15. században az aranybányákkal rendelkező, gazdag Monomopata (Zimbabwe) bantu birodalom áll fenn.
Az országot 1498-ban Vasco da Gama fedezte fel Európa számára. Az ország székhelye Mozambik szigete lett (Ilha de Moçambique). A portugál uralom lassan terjeszkedett nyugat felé. Aranyat és rabszolgát kutató kereskedők és kalandorok terjesztették, akik nagyfokú autonómiát élveztek a központi hatalommal szemben.
A 20. század elejére Mozambik igazgatása brit tőkével működő nagy magántársaságok kezébe került. Ezek voltak pl: Mozambique Company, Zambezi Company, Niassa Company. A társaságok asútvonalakat építettek a szomszédos országokba, és munkaerőt exportáltak - gyakran erőszakkal - a közeli brit gyarmatok és Dél-Afrika bányáiba, ültetvényeire.
1917-ben a németek foglalták el az országot. 1919-ben ismét Portugália gyarmata lett. 1951. június 11-én Portugália tengerentúli tartományává vált, majd 1973-ban egy portugál-mozambiki átmeneti kormány alakult.
Mozambik 1975. június 25-én nyerte el függetlenségét. 1976-ban polgárháború robbant ki a kormányzó párt és a jobboldali erők között, amely csak 1992-ben fejeződött be. A központi kormányt a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatta. Szocialista irányzatú politikát folytatott, de hatalma leginkább csak a városokra terjedt ki. Helyzete akkor változott meg, amikor ellenségei fő támogatói - Rhodesia és Dél-Afrika - alapvető változáson estek át, majdnem ugyanakkor azonban a Szovjetunió is felbomlott. Az ország 1990-ben köztársasággá vált. Új alkotmányt fogadtak el, majd 1994-ben megtartották az első többpárti választásokat. Egy évvel később Mozambikot felvették a brit Nemzetközösségbe annak ellenére, hogy sohasem volt brit gyarmat, gazdasági kapcsolatai azonban a környező országokhoz kötik.
2008-ban nagyon súlyos áradások voltak Mozambikban, ami rengeteg ember halálát okozták.
A Renamo nevű szervezet 2012-ben felmondta a polgárháborút lezáró 1992-es békemegállapodást, mert a hadsereg megtámadta és elfoglalta központi táborukat. 2013 áprilisa óta támadásokat is intéztek a közúti és a vasúti forgalom ellen az ország észak-déli tengelyén. 2014-ben Armando Guebuza mozambiki elnök és a Renamo vezére, Afonso Dhlakama békemegállapodást írt alá a két éve tartó harcok lezárásáról . Dhlakama jelentős lépésként méltatta a megállapodást, amely a reményei szerint segít véget vetni az "egypártrendszernek". A két fél megegyezett abban, hogy a Renamo harcosait integrálják a hadseregbe, és arról is, hogy a szervezet erősebben képviseltetheti magát a választásokat felügyelő hatóságokban.
2015 nyarára megtisztították az országot a taposóaknáktól, amelyeket a függetlenedési harcok, majd a polgárháború idején telepítettek. Közel 171 ezer aknát szedtek fel.[4]
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Mozambik 10 tartományra és a főváros területére oszlik, amelyek a következők:
|
|
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
|
Képek    |
Általános adatok[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai megoszlás[szerkesztés]
Mozambikban kb. 78 népcsoport él, akik több mint 40 féle nyelvet beszélnek.
A két legnagyobb etnikum: az északi partvidéken a makua (makhuwa) - a lakosság 47%-a, délen a tonga - a lakosság 23%-a. További fő etnikumok: 12% malawi, 11% shona, 4% yao, 1,7% kínai.
Nyelvi megoszlás[szerkesztés]
Az ország hivatalos nyelve a portugál. A legtöbb ember által beszélt nyelv a makua.[5] Északon, a tanzániai határ közelében széles körben használt közvetítőnyelv a szuahéli.[3]
Ezenkívül elsősorban a makonde, a csicseva, a malawi, a sena, a ndau, a tswa, a tonga (tsonga) és a nyungwe nyelvet[6] beszélik.
Vallási megoszlás[szerkesztés]
2007-es becslés alapján: római katolikus 28,4%, muszlim 18%, keresztény cionista (zionist - afrikai független keresztény egyház) 15,5%, protestáns 12,2% egyéb: közel 7%, vallás nélküli vagy törzsi vallású: kb. 19%.[7] Az iszlám főleg északon jellemző.[3]
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
|
Képek       |
Általános adatok[szerkesztés]
Az ország gazdasága rendkívül elmaradott, amely az 1994-ben lezárult, 20 éven át tartó polgárháborúnak köszönhető. A legkevésbé fejlett országok egyike. 2009-ben a lakosság 52%-a él a szegénységi küszöb alatt.[7]
A feszült belpolitikai helyzet a közelmúltban távol tartotta a befektetőket Mozambiktól. Az utóbbi időben azonban jelentős szén- és gázkészleteket fedeztek fel. Amennyiben megkezdődik ezek kiaknázása, Mozambik a világ negyedik legjelentősebb gázkitermelőjévé léphet elő Oroszország, Irán és Katar után.
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Fő exportcikke a kesudió, amelyből a világpiac fő ellátója.
Az északi országrészen kevés gyapotot és szizált, a belső országrészen kukoricát és kölest, a parti síkságon rizst termesztenek, de ezek mennyisége csak a lakosság részére elegendő. A Zambézi és a Limpopo torkolatvidékén cukornádültetvények találhatók. További termények: tea, manióka (manióka, tápióka), burgonya, kókuszdió, citrusfélék és a trópusi gyümölcsök.[7]
A Mozambiki-felföld falvaiban legeltető szarvasmarha- és kecsketartás jellemző.
Szerény méretű fakitermelés is van az országban.
Ipar[szerkesztés]
Ásványkincsei: vasérc, bauxit, színesércek, de a források szinte feltáratlanok. Kevés kőszenet is bányásznak.
A Zambézi folyó Cabora Bassa zuhatagánál működik a legnagyobb vízerőmű, amelyből a Dél-afrikai Köztársaságba is továbbítanak elektromos áramot.
Jelentősebb iparágai: alumínium- és kőolajipar, vegyi anyagok (műtrágya, szappan, festékek), textil-, cement, üveg, azbeszt, dohány, élelmiszer, italgyártás.[7]
A fővárosban, Maputóban élelmiszer-feldolgozó, pamutfonó- és szövőüzemek, valamint cementgyár, kőolaj-finomító és acélöntöde működik .
Kereskedelem[szerkesztés]
Főbb külkereskedelmi termékei:[7]
- Export: alumínium, garnélarák, kesudió, gyapot, cukor, citrusfélék, fűrészáru, villamos energia
- Import: gépek és berendezések, járművek, üzemanyag, vegyszerek, fémtermékek, élelmiszerek, textília
Főbb külkereskedelmi partnerei 2013-ban:[7]
- Export: Dél-Afrika 30,5%, Olaszország 9,8%, Kína 9,4%, Belgium 8%, Spanyolország 6,1%, India 5,1%
- Import: Dél-Afrika 26%, India 13,9%, Kína 12,6%, Portugália 4,5%, Ausztrália 4,3%
Közlekedés[szerkesztés]
Az ország nagy kikötői: Maputo, Beira, Quelimane, Lumbo és Nacala.
Kultúra[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Mozambikban a felnőttek fele nem tud olvasni és írni. A nők 66%-a analfabéta.
Az országnak 4 egyeteme van, kettő az állam (Eduardo-Mondlane-Egyetem, Pädagogische Egyetem Maputo) és kettő félig az állam tulajdona (Beirai Katolikus Egyetem és Mussa Bin Bik Egyetem).
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Mozambique szigete, illetve az azon épült város volt a portugál gyarmatosítás korában Mozambik központja. Akkor nem tartozott a gyarmathoz a mai ország belső területe, viszont a városból igazgattak portugál támaszpontokat a mai Tanzániában és Kenyában. Ez ekkor épült erődöt és várost az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
.jpg)
Főbb látnivalók[szerkesztés]
- A Bazaruto-szigetek
- A Mozambik-sziget
- Az ország déli részének tengerpartja
- Maputo éjszakai élete
- A nemzeti parkok és rezervátumok
Sport[szerkesztés]
Olimpia[szerkesztés]
Média[szerkesztés]
A legfontosabb rádióadó a Rádio Moçambique. Az állami televíziók a TVM (Televisão de Moçambique), 1 Kanal.
Napilapok: Notícias (Maputo), Diário de Moçambique, Faxzeitungen Mediafax, Imparcial és Vertical. Hetilapok: Domingo, Zambeze, Savana, Demos, Jornal da Tarde Politische Zeitschrift Tempo
Ünnepnapok[szerkesztés]
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Újév napja |
| Február 3. | Mozambiki hősök napja |
| Április 7. | A mozambiki nők napja |
| Május 1. | A munka ünnepe |
| Június 25. | A függetlenség napja |
| Szeptember 7. | A győzelem napja |
| Szeptember 25. | A hadsereg napja |
| Október 4. | A béke napja |
| December 25. | A család napja |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A kormány portálja. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ a b c Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- ↑ http://www.bbc.com/news/world-africa-34275604
- ↑ https://web.archive.org/web/20120118121547/http://www.ine.gov.mz/censo2007/rdcenso09/nacionais/c0700q23/view?searchterm=L%C3%ADnguas
- ↑ Bikfalvi Géza: Magyar jezsuita misszionáriusok Afrikában Archiválva 2011. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Levéltári tallózó 2005. október
- ↑ a b c d e f https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/mz.html
http://www.afriport.hu/politika/129-politika-del-afrika/19593-mozambikban-beket-kotottek
További információk[szerkesztés]
.svg){kind=small}
</noinclude>
|
