Mozambik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mozambiki Köztársaság
República de Moçambique
Jamhuri ya Msumbiji
Mozambik zászlaja
Mozambik zászlaja
Mozambik címere
Mozambik címere
Nemzeti himnusz: Pátria Amada
LocationMozambique.svg

Fővárosa Maputo
d. sz. 25° 57′, k. h. 32° 35′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Armando Guebuza
Miniszterelnök Aires Ali[1]
Hivatalos nyelv portugál, regionálisan még a szuahéli, a makuva, a szena is
függetlenség Portugáliától
kikiáltása 1975. június 25.

Tagság Az ENSZ, Nemzetközösség, IMF, OIC, AU, Latin Unió, CPLP, SADC, COMESA,
Népesség
Népszámlálás szerint 25 833 752 fő (2013)[2]
Rangsorban 50
Becsült 23 700 715 fő (2012. július)
Rangsorban 50
Népsűrűség 23,8 fő/km²
GDP 2005
Összes 25 974 millió USD (101)
Egy főre jutó 1338 USD (147)
HDI (2007) 0,402 (172) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület 801 590 km²
Rangsorban 35
Víz 2,2%%
Időzóna CAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Metical (MZM)
Nemzetközi gépkocsijel MOC
Hívószám 258
Internet TLD .mz
Közlekedés iránya bal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mozambiki Köztársaság témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Mozambik az Indiai-óceán partján, a déli szélesség 10. és a 27. foka között fekvő délkelet-afrikai állam. Tanzánia, Malawi, Zambia, Zimbabwe, a Dél-afrikai Köztársaság és Szváziföld határolja, Madagaszkártól a Mozambiki-csatorna választja el.

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Mozambik domborzati térképe
A Limpopo folyó
Zembe-hegy, tájkép az ország középső részén

Mozambik Délkelet-Afrikában található, az Indiai-óceán partján. Határainak hossza 4571 km, ebből Malawival 1569 km, Dél-Afrikával 491 km, Szvázifölddel 105 km, Tanzániával 756 km, Zambiával 419 km, Zimbabwével 1231 km. Tengerpartjainak hossza 2470 km.

Területét a tágas fennsíkok, helyenként röghegységek jellemzik. A legmagasabb pontja, a Monte Binga (2436 m) a zimbabwei határnál található.

Vízrajz[szerkesztés]

Az ország legnagyobb folyója a Zambézi. A tanzániai határnál folyik a Romuva, a Save és a Limpopo-folyó. Mindegyik az Indiai-óceánba ömlik. Legnagyobb tava a Nyasza-tó.

Éghajlat[szerkesztés]

Az országban trópusi éghajlat uralkodik. Két évszak, a száraz és az esős évszak váltakozik. Az esős évszak november és április között van, ekkor 700–1500 mm csapadék hullik. A száraz évszak május és október között van. A hőmérséklet egész évben 25-30 °C között változik. Az éjszakák 15-20 °C-osak.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Az éghajlat és a csapadékmennyiség következtében a jellemző növényzet a szavanna.

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Őslakói a koiszan népekhez tartozó busmanok voltak, akiket kb. 2000 éve az észak felől érkező bantu nyelvű népek a D-afrikai térségbe szorítottak.[3]

A mozambiki partvidéken a 10. században arabok telepedtek le, akik arannyal, elefántcsonttal és rabszolgákkal kereskedtek. Az ország belsejében a 15. században az aranybányákkal rendelkező, gazdag Monomopata (Zimbabwe) bantu birodalom áll fenn.

Potugál kápolna az 1500-as évekből, Ilha de Moçambique

Az országot 1498-ban Vasco da Gama fedezte fel. Az ország székhelye Mozambik szigete lett (Ilha de Moçambique). A portugál uralom lassan terjeszkedett nyugat felé. Aranyat és rabszolgát kutató kereskedők és kalandorok terjesztették, akik nagyfokú autonómiát élveztek a központi hatalommal szemben. A 20. század elejére Mozambik igazgatása brit tőkével működő nagy magántársaságok kezébe került. Ilyenek: Mozambique Company, Zambezi Company, Niassa Company. Ezek vasútvonalakat építettek a szomszédos országokba, és munkaerőt exportáltak - gyakran erőszakkal - a közeli brit gyarmatok és Dél-Afrika bányáiba és ültetvényeire. 1917-ben a németek foglalták el az országot. 1919-ben lett ismét Portugália gyarmata. 1951. június 11-én Portugália tengerentúli tartománya lett, majd 1973-ban portugál-mozambiki átmeneti kormány alakult.

1975. június 25-én nyerte el függetlenségét. 1976-ban polgárháború robbant ki a kormányzó párt és a jobboldali erők között, amely 1992-ben fejeződött be. A központi kormányt a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatta. Szocialista irányzatú politikát folytatott, de akkoriban hatalma csak a városokra terjedt ki. Helyzete akkor változott meg, amikor ellenségei fő támogatói - Rhodesia és Dél-Afrika - alapvető változáson estek át, majdnem ugyanakkor azonban a Szovjetunió is eltűnt. Az ország 1990-ben lett köztársaság. Új alkotmányt fogadtak el, majd 1994-ben megtartották az első többpárti választásokat. Egy évvel később Mozambikot felvették a brit Nemzetközösségbe annak ellenére, hogy sohasem volt brit gyarmat, gazdasági kapcsolatai azonban a környező országokhoz kötik. 2008-ban nagyon súlyos áradások voltak Mozambikban, ami rengeteg ember halálát okozta.

2014-ben békemegállapodást írt alá pénteken a két éve tartó harcok lezárásáról Armando Guebuza mozambiki elnök és a Renamo nevű szervezet vezére, Afonso Dhlakama. A Renamo két éve mondta fel a 16 évig tartó polgárháborút lezáró 1992-es békemegállapodást, mert a hadsereg megtámadta és elfoglalta központi táborukat. 2013 áprilisa óta támadásokat is intéztek a közúti és a vasúti forgalom ellen az ország észak-déli tengelyén. A békemegállapodást külföldi diplomaták nagy csoportja és az egyezség közvetítői előtt írta alá az elnök és a Renamo vezére, aki csütörtökön tért vissza a fővárosba, Maputóba. Előzőleg a dzsungelben bujkált. Afonso Dhlakama jelentős lépésként méltatta a megállapodást, amely a reményei szerint segít véget vetni az "egypártrendszernek". A két fél megegyezett abban, hogy a Renamo harcosait integrálják a hadseregbe, és arról is, hogy a szervezet erősebben képviseltetheti magát a választásokat felügyelő hatóságokban. Mozambikban októberben tartanak választásokat.

2015 nyarára megtisztították az országot a taposóaknáktól, amelyeket a függetlenedési harcok, majd a polgárháború idején telepítettek. Közel 171 ezer aknát szedtek fel.[4]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Mozambik 10 tartományra és a főváros területére oszlik, amelyek a következők:

Mozambik tartományai
  1. Cabo Delgado
  2. Gaza
  3. Inhambane
  4. Manica
  5. Maputo város
  6. Maputo tartomány
  7. Nampula
  8. Niassa
  9. Sofala
  10. Tete
  11. Zambezia

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Képek
Maputo, az ország fővárosa
Asszonyok Nampula városában
Mecset Maputoban

Általános adatok[szerkesztés]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

Mozambikban kb. 78 népcsoport él, akik több mint 40 féle nyelvet beszélnek.

A két legnagyobb etnikum: az északi partvidéken a makua (makhuwa) - a lakosság 47%-a, délen a tonga - a lakosság 23%-a. További fő etnikumok: 12% malawi, 11% shona, 4% yao, 1,7% kínai.

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az ország hivatalos nyelve a portugál. A legtöbb ember által beszélt nyelv a makua.[5] Északon, a tanzániai határ közelében széles körben használt közvetítőnyelv a szuahéli.[3]

Ezenkívül elsősorban a makonde, a csicseva, a malawi, a sena, a ndau, a tswa, a tonga (tsonga) és a nyungwe nyelvet[6] beszélik.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

2007-es becslés alapján: római katolikus 28,4%, muszlim 18%, keresztény cionista (zionist - afrikai független keresztény egyház) 15,5%, protestáns 12,2% egyéb: közel 7%, vallás nélküli vagy törzsi vallású: kb. 19%.[7] Az iszlám főleg északon jellemző.[3]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Képek
Maputo
Halászok a Memba-öbölben
Asszonyok rizst hántolnak
Dolgozók egy kesudió feldolgozó üzemben
Földművesek
A 7-es főút Vanduzi és Changara között

Általános adatok[szerkesztés]

Az ország gazdasága rendkívül elmaradott, amely az 1994-ben lezárult, 20 éven át tartó polgárháborúnak köszönhető. A legkevésbé fejlett országok egyike. 2009-ben a lakosság 52%-a él a szegénységi küszöb alatt.[7]

A feszült belpolitikai helyzet a közelmúltban távol tartotta a befektetőket Mozambiktól. Az utóbbi időben azonban jelentős szén- és gázkészleteket fedeztek fel. Amennyiben megkezdődik ezek kiaknázása, Mozambik a világ negyedik legjelentősebb gázkitermelőjévé léphet elő Oroszország, Irán és Katar után.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

exportcikke a kesudió, amelyből a világpiac fő ellátója.

Az északi országrészen kevés gyapotot és szizált, a belső országrészen kukoricát és kölest, a parti síkságon rizst termesztenek, de ezek mennyisége csak a lakosság részére elegendő. A Zambézi és a Limpopo torkolatvidékén cukornádültetvények találhatók. További termények: tea, manióka (manióka, tápióka), burgonya, kókuszdió, citrusfélék és a trópusi gyümölcsök.[7]

A Mozambiki-felföld falvaiban legeltető szarvasmarha- és kecsketartás jellemző.

Szerény méretű fakitermelés is van az országban.

Ipar[szerkesztés]

Ásványkincsei: vasérc, bauxit, színesércek, de a források szinte feltáratlanok. Kevés kőszenet is bányásznak.

A Zambézi folyó Cabora Bassa zuhatagánál működik a legnagyobb vízerőmű, amelyből a Dél-afrikai Köztársaságba is továbbítanak elektromos áramot.

Jelentősebb iparágai: alumínium- és kőolajipar, vegyi anyagok (műtrágya, szappan, festékek), textil-, cement, üveg, azbeszt, dohány, élelmiszer, italgyártás.[7]

A fővárosban, Maputoban élelmiszer-feldolgozó, pamutfonó- és szövőüzemek, valamint cementgyár, kőolaj-finomító és acélöntöde működik .

Kereskedelem[szerkesztés]

Főbb külkereskedelmi termékei:[7]

  • Export: alumínium, garnélarák, kesudió, gyapot, cukor, citrusfélék, fűrészáru, villamos energia
  • Import: gépek és berendezések, járművek, üzemanyag, vegyszerek, fémtermékek, élelmiszerek, textília

Főbb külkereskedelmi partnerei 2013-ban:[7]

  • Export: Dél-Afrika 30,5%, Olaszország 9,8%, Kína 9,4%, Belgium 8%, Spanyolország 6,1%, India 5,1%
  • Import: Dél-Afrika 26%, India 13,9%, Kína 12,6%, Portugália 4,5%, Ausztrália 4,3%

Közlekedés[szerkesztés]

Az ország nagy kikötői: Maputo, Beira, Quelimane, Lumbo és Nacala.

Kultúra[szerkesztés]

Iskolások a tanteremben
Fából készült szobrok

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Mozambikban a felnőttek fele nem tud olvasni és írni. A nők 66%-a analfabéta.

Az országnak 4 egyeteme van, kettő az állam (Eduardo-Mondlane-Egyetem, Pädagogische Egyetem Maputo) és kettő félig az állam tulajdona (Beirai Katolikus Egyetem és Mussa Bin Bik Egyetem).

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Kulturális világörökség[szerkesztés]

Mozambique szigete, illetve az azon épült város volt a portugál gyarmatosítás korában Mozambik központja. Akkor nem tartozott a gyarmathoz a mai ország belső területe, viszont a városból igazgattak portugál támaszpontokat a mai Tanzániában és Kenyában. Ez ekkor épült erődöt és várost az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította.

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Az Indiai-óceán partja Maputo közelében

Főbb látnivalók[szerkesztés]

  • A Bazaruto-szigetek
  • A Mozambik-sziget
  • Az ország déli részének tengerpartja
  • Maputo éjszakai élete
  • A nemzeti parkok és rezervátumok

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

A legfontosabb rádióadó a Rádio Moçambique. Az állami televíziók a TVM (Televisão de Moçambique), 1 Kanal.

Napilapok: Notícias (Maputo), Diário de Moçambique, Faxzeitungen Mediafax, Imparcial és Vertical. Hetilapok: Domingo, Zambeze, Savana, Demos, Jornal da Tarde Politische Zeitschrift Tempo

Ünnepnapok[szerkesztés]

Dátum Ünnep
Január 1. Újév napja
Február 3. Mozambiki hősök napja
Április 7. A mozambiki nők napja
Május 1. A munka ünnepe
Június 25. A függetlenség napja
Szeptember 7. A győzelem napja
Szeptember 25. A hadsereg napja
Október 4. A béke napja
December 25. A család napja

Jegyzetek[szerkesztés]

http://www.afriport.hu/politika/129-politika-del-afrika/19593-mozambikban-beket-kotottek

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mozambik témájú médiaállományokat.