Delfin
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fogascetek témájú médiaállományokat és Fogascetek témájú kategóriát. |
A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk az édesvízi folyamidelfinek öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, és csőröscetfélék.
Tartalomjegyzék
- 1 Magyarországi tilalom
- 2 Életmódja
- 3 Szaporodása
- 4 Leírása
- 5 Fajaik
- 6 Katonai alkalmazásuk
- 7 Ajánlott irodalom
- 8 Szépirodalom
- 9 Film
- 10 Jegyzetek
- 11 Kapcsolódó szócikkek
- 12 További információk
Magyarországi tilalom[szerkesztés]
Az állatok védelméről és kíméletéről 1998. évi XXVII. törvény 40. § (4) bekezdése értelmében delfinnek a Magyarországra történő behozatala, utaztatása és bemutatása tilos.
Életmódja[szerkesztés]
Kb. 30-40 egyedből álló csoportokban élnek,[1] ezeket iskoláknak nevezik. A tagok jól ismerik egymást, és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.
Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók, és egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság. Ritkán fordul elő, hogy az embert is megtámadják.[2]
Értelmi képességei kiemelkedőek: gyakran hasonlítják őket a csimpánzokhoz, sőt az emberhez is.[3][4][5]
Szaporodása[szerkesztés]
A delfin évente egyszer szül, 10–12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3–4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A borjú farka jelenik meg először a szüléskor, majd a méhlepény távozása után hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szoptatás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe a tejet.
Leírása[szerkesztés]
A delfineknek átlagosan 80-100 differenciálatlan, maradandó foguk van, melyek egymásba illeszkednek. Fogaik antennaként a visszaverődő ultrahangok felfogásában és továbbításában is szerepet játszanak. Egy delfin életkorát, egy fa évgyűrűihez hasonlóan a félbevágott fog növekedési-gyűrűiből meg lehet határozni.
Légzés[szerkesztés]
A delfineknek egy légzőnyílása van, a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.
Visszhangképzés[szerkesztés]
A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocs csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat a vízben lévő objektum távolságát, méretét és alakját meghatározza, sőt ezen felül a sebességét és irányát is megállapítja. Ezt echolokációnak nevezik. Ez nemcsak a tájékozódását segíti elő, hanem alkalmazásával vadászik is a delfin.
Kommunikáció[szerkesztés]
A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: szonáris hanghullámos sorozatot használ, ami jellegzetes a delfineknél.
A delfin „látja" a hangot. Csettintő, csattogó ultrahangok sorozatát bocsátják ki, egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak.[6] Folynak kísérletek a delfin és az ember közti kétirányú kommunikáció fordítógéppel való megvalósítására.[7]
Fajaik[szerkesztés]
A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.
Delfinfélék családja (Delphinidae)[szerkesztés]
Kardszárnyú delfinek[szerkesztés]
- Kardszárnyú delfin (Orcinus orca, O. nanus, O. glacialis)
Helytelenül gyilkos bálna néven is ismert. Az egyetlen cetféle, amely saját rendjének tagjait is vadássza.
Előfordulás: Minden óceánban.[8]
Méretek: 5.5–10 m, 2,5-9 t - Fehérajkú kardszárnyúdelfin (Peponocephala electra, Lagenorhynchus electra)
Előfordulás: mérsékelt vizek.
Méretek: 2,1-2,7 m, kb. 160 kg - Kis kardszárnyúdelfin (Pseudorca crassidens)
Előfordulás: mérsékelt égöv alatt.
Méretek: 4,3–6 m, 1,1-2,2 t - Törpe-kardszárnyúdelfin (Feresa attenuata, F. intermedius)
Előfordulás: az Egyenlítő környékén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 110–170 kg
Gömbölyű fejű delfinek[szerkesztés]
- Rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala macrorhynchus, G. sieboldii, G. scammoni, G. seiboldi, G. ventricosa)
Előfordulás: mérsékelt égöv alatt.
Méretek: 3,6-6,5 m, 1-4 t - Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin, fekete delfin vagy tökfejű cet (Globicephala melas, G. melaena)
Előfordulás: déli mérsékelt vizek, valamint Európa és Észak-Amerika között.
Méretek: 3,8–6 m, 1,8-3,5 t
Közönséges delfinek[szerkesztés]
- Közönséges delfin (Delphinus delphis)
A legrégebben ismert delfinfajta.
Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban, és a Földközi-tengerben.
Méretek: 1,7-2,4 m, 70–110 kg - Fokföldi delfin (Delphinus capensis)
Simahátú delfinek[szerkesztés]
- Északi delfin vagy fekete felemás delfin (Lissodelphis borealis)
Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika vizei, a 30-50° között.
Méretek: 2–3 m, 60–100 kg - Déli delfin vagy felemás delfin (Lissodelphis peronii)
Előfordulás: a déli félteke vizei.
Méretek: 1,8–3 m, 60–100 kg - Parti delfin vagy folyami gadamus (Sotalia fluviatilis)
Előfordulás: Dél-Amerika északkeleti partjainál, illetve az Amazonas folyóban.
Méretek: kb. 1,4 m, kb. 40 kg
Púpos delfinek[szerkesztés]
- Keleti delfin vagy indiai púposdelfin (Sousa chinensis, S. teuszii, S. plumbea, S. lentiginosa, S. borneensis)
Előfordulás: Indiai- és Csendes-óceán partközeli vizei.
Méretek: 2-2,8 m, 150-200 kg - Nyugat-afrikai púposdelfin (Sousa teuszii)
Előfordulás: Afrika nyugati partjainál.
Méretek: 2-2,5 m, 100–150 kg
Hosszúcsőrű delfinek[szerkesztés]
- Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba)
Előfordulás: mérsékelt vizek.
Méretek: 1,8-2,5 m, 90–150 kg - Sisakos delfin vagy háromszínű delfin (Stenella clymene, Delphinus metis)
Előfordulás: Afrika és Észak-Amerika között.
Méretek: 1,7–2 m, 50–90 kg - Trópusi delfin (Stenella longirostris, (Delphinus longirostris, D. alope, D. microps, D. stenorhynchus, D. rosiventris)
Előfordulás: mérsékelt vizek.
Méretek: 1,3-2,1 m, 45–75 kg - Pettyes delfin (Stenella attenuata, S. frontalis, S. dubia, Delphis brevimanus, D. microbranchium, D. albirostratus, Steno capensis, Steno consimilis, Clymene punctata, Prodelphinus graffmani)
Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 1,7-2,4 m, 90–115 kg - Foltos delfin vagy atlanti delfin (Stenella frontalis, S. plagiodon, S. pernettensis, S. dubia, Delphis dubius, Delphinus frontalis, Delphinus froenatus, Delphinus doris, Delphinus plagiodon)
Előfordulás: Afrika, illetve Észak-Amerika délkeleti és Dél-Amerika északkeleti partjai, 24-48° között.
Méretek: 1,7-2,3 m, 100–140 kg - Barázdásfogú delfin (Steno bredanensis, Delphinus bredanensis, D. planiceps, D. reinwardtii, D. chamissonis, D. compressus, D. oxyrhynchus, D. frontatus)
Előfordulás: mérsékelt vizek.
Méretek: 2,1-2,6 m, 100–150 kg
Palackorrú delfinek[szerkesztés]
- Palackorrú delfin (Tursiops truncatus, T. gillii, T. nuuanu, T. gephyreus, T. nesarnack, T. tursio, T. catalania, T. abusalam, Truncatus abusalam)
A legismertebb delfinfajta.
Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban és a Földközi-tengerben.
Méretek: 1,9–4 m, 150–650 kg - Indiai-óceáni palackorrú delfin (Tursiops aduncus)
Előfordulás: az Indiai-óceán vizei.
Méretek: 1,9-3,9 m, 150–660 kg
Élettartam: 30-50 év
Fekete-fehér delfinek[szerkesztés]
- Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii)
Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve az Indiai-Óceán.
Méretek: 1,3-1,7 m, 35–60 kg - Chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia)
Előfordulás: Dél-Amerika délnyugati partjai, 5° és 33° között.
Méretek: 1,2-1,7 m, 35–65 kg - Benguela-delfin (Cephalorhynchus heavisidii, C. heavisidei)
Előfordulás: Afrika délnyugati partjainál.
Méretek: kb. 1,6 m, 40–75 kg - Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori)
Előfordulás: Új-Zéland körüli vizekben.
Méretek: 1,2-1,5 m, 35–60 kg - Risso-delfin (Grampus griseus)
Előfordulás: mérsékelt vizekben.
Méretek: 2,6-3,8 m, 300–500 kg - Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei)
Előfordulás: Ázsia és Közép-Amerika közötti mérsékelt vizek, a 40-60° között.
Méretek: 2-2,6 m, 160–210 kg - Arábiai delfin (Delphinus tropicalis)
Rövidcsőrű delfinek[szerkesztés]
- Atlanti fehérsávos delfin vagy fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus)
Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.
Méretek: 1,9-2,5 m, 160–280 kg - Fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris)
Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.
Méretek: 2,5-2,8 m, 180–275 kg - Peale-delfin (Lagenorhynchus australis)
Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai.
Méretek: 2-2,2 m, kb. 110 kg - Szalagos delfin (Lagenorhynchus cruciger)
Előfordulás: Déli félteke 45-65° között.
Méretek: 1,6-1,8 m, 90–120 kg - Csendes-óceáni fehérsávos delfin (Lagenorhynchus obliquidens)
Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között.
Méretek: 1,7-2,4 m, 85–150 kg - Sötét delfin vagy fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus)
Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül.
Méretek: 1,6-2,1 m, 50–90 kg - Kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris)
Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg - Ausztráliai delfin (Orcaella heinsohni)
Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg
Narválfélék családja (Monodontidae)[szerkesztés]
- Narvál vagy tengeri egyszarvú (Monodon monoceros)
Az egyetlen ismert tengeri emlős, amely agyarat visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő.
Előfordulás: az Északi-sark környékén.[9]
Méretek: 3,5–5 m, 0,8-1,6 t - Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)
Előfordulás: a sarkok körüli mérsékelt vizekben.[10]
Méretek: 3,5–5 m, 0,4-1,5 t
Disznódelfinfélék családja (Phocoenidae)[szerkesztés]
- Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena, Delphinus ventricosus, Phocaena fuscus, Phocaena communis, Phocaena tuberculifera, Phocaena vomerina, Phocaena brachycium, Phocaena americana, Phocaena lineata, Phocaena relicta)
Előfordulás: az északi félteke hidegebb vizei.
Méretek: 1,5-1,7 m, 40–60 kg - Rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeri disznó (Neophocaena phocaenoides, Delphinapterus mologan, Neomeris kurrachiensis, Delphinus melas, Neomeris melas)
Előfordulás: India partjai, illetve az ázsiai szigetvilág.
Méretek: 1,2-1,9 m, 30–45 kg - Pápaszemes disznódelfin (Australophocoena dioptrica, Phocaena storni, Phocoena dioptrica)
Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve egyes csendes-óceáni helyek.
Méretek: 1,3-2,2 m, 60–85 kg - Kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus, Phocoena vomerina)
Előfordulás: a Kaliforniai-öböl északi csücske, a Colorado folyó deltája.
Méretek: 1,2-1,5 m, 30–55 kg - Burmeister-disznódelfin (Phocoena spinipinnis, Acanthodelphis spinipinnis, Phocaena Philippii, Acanthodelphis (Phocaena) philippii)
Előfordulás: Dél-Amerika parti vizei.
Méretek: 1,4–2 m, 40–70 kg - Dall-disznódelfin (Phocoenoides dalli)
Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között, Bering-szoros
Méretek: 1,7-2,2 m, 135–220 kg
Folyamidelfinek öregcsaládja (Platanistoidea)[szerkesztés]
Iniidae család[szerkesztés]
- Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)
Előfordulás: Dél-Amerika; az Amazonas és Orinoco folyó.
Méretek: 2,5–3 m, 85–160 kg - Bolíviai folyamidelfin (Inia boliviensis)
Lipotidae család[szerkesztés]
- Kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)
Előfordulás: Kína, Jangce folyó.
Méretek: 1,2-2,5 m, 100–160 kg
Platanistidae család[szerkesztés]
- Gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica)
Előfordulás: India és Banglades; a Gangesz, Brahmaputra és Karnaphali folyó.
Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg - Indusi folyamidelfin (Platanista minor)
Előfordulás: India, Indus folyó.
Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg
Pontoporiidae család[szerkesztés]
- Sósvízi folyamidelfin (Pontoporia blainvillei, Stenodelphis blainvillei, Delphinus blainvilleii, Pontoporia tenuirostris)
Az egyetlen folyamidelfin, amely tengerben él.
Előfordulás: Dél-Amerika keleti partjai (19-42° között), illetve a La Plata folyó torkolata.
Méretek: 1,3-1,7 m, 30–50 kg
Katonai alkalmazásuk[szerkesztés]
A hidegháború óta számos kísérlet történt a delfinek felderítési, sőt harci célokra történő alkalmazására is (United States Navy Marine Mammal Program).
Ajánlott irodalom[szerkesztés]
- Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
- Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
- Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)
Szépirodalom[szerkesztés]
- Robert Merle: Állati elmék (Bp., 1969-2002 több kiadás)
- Arthur C. Clarke: Delfinek szigete (Bp., 1980)
- Arthur C. Clarke: Mélység (Bp., 1994)
Film[szerkesztés]
- Flipper (1963)
- Flipper (1964-1967) – filmsorozat
- The Day of the Dolphin (1973) - A Delfin Napja
- Le Grand Bleu (1988) – A nagy kékség
- Atlantis (1991)
- Free Willy (1996) - Szabadítsátok ki Willy-t
- Dolphin Tale (2011) - Delfines kaland
- The Cove (2009) - Az öböl
- Dolphin Tale 2 (2014) - Delfines kaland 2
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ National Geographic Magyarország, 2015. június. Akar velünk beszélgetni? 30-53. o. online: https://ng.hu/magazin/2015/06/04/akar-velunk-beszelgetni/
- ↑ Subject: Dolphin Aggression www.whale.wheelock.edu
- ↑ A jelbeszédet is értik a szuperintelligens delfinek (Péli Péter cikke, Nyelv és Tudomány, 2009. július 28.)
- ↑ Emberként kellene kezelni a delfineket (Index, 2012. február 21.)
- ↑ Az emberekkel közös géneket hordoznak a delfinek az agyukban (RichPoi, 2012. június 28.)
- ↑ National Geographic Magyarország cikke a „nevek” használatáról
- ↑ Emberről delfinre és fordítva: készül az ember–delfin fordítógép (Origó, 2011. május 10.)
- ↑ Lásd
- ↑ Lásd
- ↑ Lásd
