Delfin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Fogascetek
Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)
Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Családok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fogascetek témájú médiaállományokat és Fogascetek témájú kategóriát.

A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk az édesvízi folyamidelfinek öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, és csőröscetfélék.

Életmódja[szerkesztés]

Kb. 30-40 egyedből álló csoportokban élnek,[1] ezeket iskoláknak nevezik. A tagok jól ismerik egymást, és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.

Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók, és egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság. Ritkán fordul elő, hogy az embert is megtámadják.[2]

Értelmi képességei kiemelkedőek: gyakran hasonlítják őket a csimpánzokhoz, sőt az emberhez is.[3][4][5]

Szaporodása[szerkesztés]

A delfin évente egyszer szül, 10–12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3–4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A borjú farka jelenik meg először a szüléskor, majd a méhlepény távozása után hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szoptatás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe.

Leírásuk[szerkesztés]

Fogazat[szerkesztés]

Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen delfinféle, melynek egy külső agyara van.

Légzés[szerkesztés]

A delfineknek egy légzőnyílása van, a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.

Visszhangképzés[szerkesztés]

A delfinek hanghullámmal történő érzékelése

A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat a vízben lévő objektum távolságát, méretét és alakját meghatározza, sőt ezen felül a sebességét és irányát is megállapítja. Ez nemcsak a tájékozódását segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadászik is.

Kommunikáció[szerkesztés]

A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: szonáris hanghullámos sorozatot használ, ami jellegzetes a delfineknél.

A delfin „látja" a hangot. Csettintő, csattogó ultrahangok sorozatát bocsátják ki, egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak.[6] Folynak kísérletek a delfin és az ember közti kétirányú kommunikáció fordítógéppel való megvalósítására.[7]

Fajaik[szerkesztés]

A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.

Delfinfélék családja (Delphinidae)[szerkesztés]

Kardszárnyú delfinek[szerkesztés]

Kardszárnyú delfin
  • Kardszárnyú delfin (Orcinus orca, O. nanus, O. glacialis)
    Helytelenül gyilkos bálna néven is ismert. Az egyetlen cetféle, amely saját rendjének tagjait is vadássza.
    Előfordulás: Minden óceánban.[8]
    Méretek: 5.5–10 m, 2,5-9 t
  • Kis kardszárnyúdelfin (Pseudorca crassidens)
    Előfordulás: mérsékelt égöv alatt.
    Méretek: 4,3–6 m, 1,1-2,2 t
  • Törpe-kardszárnyúdelfin (Feresa attenuata, F. intermedius)
    Előfordulás: az Egyenlítő környékén.
    Méretek: 2,1-2,6 m, 110–170 kg

Gömbölyűfejű delfinek[szerkesztés]

  • Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin, fekete delfin vagy tökfejű cet (Globicephala melas, G. melaena)
    Előfordulás: déli mérsékelt vizek, valamint Európa és Észak-Amerika között.
    Méretek: 3,8–6 m, 1,8-3,5 t

Közönséges delfinek[szerkesztés]

Közönséges delfin
  • Közönséges delfin (Delphinus delphis)
    A legrégebben ismert delfinfajta.
    Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban, és a Földközi-tengerben.
    Méretek: 1,7-2,4 m, 70–110 kg

Simahátú delfinek[szerkesztés]

  • Északi delfin vagy fekete felemás delfin (Lissodelphis borealis)
    Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika vizei, a 30-50° között.
    Méretek: 2–3 m, 60–100 kg
  • Déli delfin vagy felemás delfin (Lissodelphis peronii)
    Előfordulás: a déli félteke vizei.
    Méretek: 1,8–3 m, 60–100 kg
  • Parti delfin vagy folyami gadamus (Sotalia fluviatilis)
    Előfordulás: Dél-Amerika északkeleti partjainál, illetve az Amazonas folyóban.
    Méretek: kb. 1,4 m, kb. 40 kg

Púpos delfinek[szerkesztés]

  • Keleti delfin vagy indiai púposdelfin (Sousa chinensis, S. teuszii, S. plumbea, S. lentiginosa, S. borneensis)
    Előfordulás: Indiai- és Csendes-óceán partközeli vizei.
    Méretek: 2-2,8 m, 150-200 kg

Hosszúcsőrű delfinek[szerkesztés]

  • Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba)
    Előfordulás: mérsékelt vizek.
    Méretek: 1,8-2,5 m, 90–150 kg
  • Sisakos delfin vagy háromszínű delfin (Stenella clymene, Delphinus metis)
    Előfordulás: Afrika és Észak-Amerika között.
    Méretek: 1,7–2 m, 50–90 kg
  • Trópusi delfin (Stenella longirostris, (Delphinus longirostris, D. alope, D. microps, D. stenorhynchus, D. rosiventris)
    Előfordulás: mérsékelt vizek.
    Méretek: 1,3-2,1 m, 45–75 kg
  • Pettyes delfin (Stenella attenuata, S. frontalis, S. dubia, Delphis brevimanus, D. microbranchium, D. albirostratus, Steno capensis, Steno consimilis, Clymene punctata, Prodelphinus graffmani)
    Előfordulás: Mérsékelt vizek.
    Méretek: 1,7-2,4  m, 90–115 kg
  • Foltos delfin vagy atlanti delfin (Stenella frontalis, S. plagiodon, S. pernettensis, S. dubia, Delphis dubius, Delphinus frontalis, Delphinus froenatus, Delphinus doris, Delphinus plagiodon)
    Előfordulás: Afrika, illetve Észak-Amerika délkeleti és Dél-Amerika északkeleti partjai, 24-48° között.
    Méretek: 1,7-2,3 m, 100–140 kg
  • Barázdásfogú delfin (Steno bredanensis, Delphinus bredanensis, D. planiceps, D. reinwardtii, D. chamissonis, D. compressus, D. oxyrhynchus, D. frontatus)
    Előfordulás: mérsékelt vizek.
    Méretek: 2,1-2,6 m, 100–150 kg

Palackorrú delfinek[szerkesztés]

Palackorrú delfin
  • Palackorrú delfin (Tursiops truncatus, T. gillii, T. nuuanu, T. gephyreus, T. nesarnack, T. tursio, T. catalania, T. abusalam, Truncatus abusalam)
    A legismertebb delfinfajta.
    Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban és a Földközi-tengerben.
    Méretek: 1,9–4  m, 150–650 kg

Fekete-fehér delfinek[szerkesztés]

  • Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii)
    Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve az Indiai-Óceán.
    Méretek: 1,3-1,7 m, 35–60 kg
  • Chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia)
    Előfordulás: Dél-Amerika délnyugati partjai, 5° és 33° között.
    Méretek: 1,2-1,7 m, 35–65 kg
  • Benguela-delfin (Cephalorhynchus heavisidii, C. heavisidei)
    Előfordulás: Afrika délnyugati partjainál.
    Méretek: kb. 1,6 m, 40–75 kg
  • Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori)
    Előfordulás: Új-Zéland körüli vizekben.
    Méretek: 1,2-1,5 m, 35–60 kg
  • Risso-delfin (Grampus griseus)
    Előfordulás: mérsékelt vizekben.
    Méretek: 2,6-3,8 m, 300–500 kg
  • Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei)
    Előfordulás: Ázsia és Közép-Amerika közötti mérsékelt vizek, a 40-60° között.
    Méretek: 2-2,6 m, 160–210 kg

Rövidcsőrű delfinek[szerkesztés]

  • Atlanti fehérsávos delfin vagy fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus)
    Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.
    Méretek: 1,9-2,5 m, 160–280 kg
  • Fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris)
    Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.
    Méretek: 2,5-2,8 m, 180–275 kg
  • Peale-delfin (Lagenorhynchus australis)
    Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai.
    Méretek: 2-2,2 m, kb. 110 kg
  • Szalagos delfin (Lagenorhynchus cruciger)
    Előfordulás: Déli félteke 45-65° között.
    Méretek: 1,6-1,8 m, 90–120 kg
  • Sötét delfin vagy fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus)
    Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül.
    Méretek: 1,6-2,1 m, 50–90 kg
  • Kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris)
    Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén.
    Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg
  • Ausztráliai delfin (Orcaella heinsohni)
    Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén.
    Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg

Narválfélék családja (Monodontidae)[szerkesztés]

Beluga
  • Narvál vagy tengeri egyszarvú (Monodon monoceros)
    Az egyetlen ismert tengeri emlős, amely agyarat visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő.
    Előfordulás: az Északi-sark környékén.[9]
    Méretek: 3,5–5 m, 0,8-1,6 t
  • Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)
    Előfordulás: a sarkok körüli mérsékelt vizekben.[10]
    Méretek: 3,5–5 m, 0,4-1,5 t

Disznódelfinfélék családja (Phocoenidae)[szerkesztés]

Barna delfin
  • Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena, Delphinus ventricosus, Phocaena fuscus, Phocaena communis, Phocaena tuberculifera, Phocaena vomerina, Phocaena brachycium, Phocaena americana, Phocaena lineata, Phocaena relicta)
    Előfordulás: az északi félteke hidegebb vizei.
    Méretek: 1,5-1,7 m, 40–60 kg
  • Rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeri disznó (Neophocaena phocaenoides, Delphinapterus mologan, Neomeris kurrachiensis, Delphinus melas, Neomeris melas)
    Előfordulás: India partjai, illetve az ázsiai szigetvilág.
    Méretek: 1,2-1,9 m, 30–45 kg
  • Pápaszemes disznódelfin (Australophocoena dioptrica, Phocaena storni, Phocoena dioptrica)
    Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve egyes csendes-óceáni helyek.
    Méretek: 1,3-2,2 m, 60–85 kg
  • Kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus, Phocoena vomerina)
    Előfordulás: a Kaliforniai-öböl északi csücske, a Colorado folyó deltája.
    Méretek: 1,2-1,5 m, 30–55 kg
  • Burmeister-disznódelfin (Phocoena spinipinnis, Acanthodelphis spinipinnis, Phocaena Philippii, Acanthodelphis (Phocaena) philippii)
    Előfordulás: Dél-Amerika parti vizei.
    Méretek: 1,4–2 m, 40–70 kg
  • Dall-disznódelfin (Phocoenoides dalli)
    Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között, Bering-szoros
    Méretek: 1,7-2,2 m, 135–220 kg

Folyamidelfinek öregcsaládja (Platanistoidea)[szerkesztés]

Iniidae család[szerkesztés]

Amazonasi folyamidelfin (rajz, Brehms: Az állatok világa, 1883)
Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)
  • Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)
    Előfordulás: Dél-Amerika; az Amazonas és Orinoco folyó.
    Méretek: 2,5–3 m, 85–160 kg

Lipotidae család[szerkesztés]

  • Kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)
    Előfordulás: Kína, Jangce folyó.
    Méretek: 1,2-2,5 m, 100–160 kg

Platanistidae család[szerkesztés]

  • Gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica)
    Előfordulás: India és Banglades; a Gangesz, Brahmaputra és Karnaphali folyó.
    Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg
  • Indusi folyamidelfin (Platanista minor)
    Előfordulás: India, Indus folyó.
    Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg

Pontoporiidae család[szerkesztés]

  • Sósvízi folyamidelfin (Pontoporia blainvillei, Stenodelphis blainvillei, Delphinus blainvilleii, Pontoporia tenuirostris)
    Az egyetlen folyamidelfin, amely tengerben él.
    Előfordulás: Dél-Amerika keleti partjai (19-42° között), illetve a La Plata folyó torkolata.
    Méretek: 1,3-1,7 m, 30–50 kg

Katonai alkalmazásuk[szerkesztés]

A hidegháború óta számos kísérlet történt a delfinek felderítési, sőt harci célokra történő alkalmazására is (United States Navy Marine Mammal Program).

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
  • Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
  • Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)

Szépirodalom[szerkesztés]

Film[szerkesztés]

  • Flipper (1963)
  • Flipper (1964-1967) – filmsorozat
  • Le Grand Bleu (1988) – A nagy kékség
  • Atlantis (1991)
  • Free Willy (1996) - Szabadítsátok ki Willy-t
  • Dolphin Tale (2011) - Delfines kaland
  • The Cove (2009) - Az öböl
  • Dolphin Tale 2 (2014) - Delfines kaland 2

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiszótár
Nézd meg a delfin címszót a Wikiszótárban!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Delfin&oldid=18856870”