Folyamidelfinek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Folyamidelfinek
Az amazonasi folyamidelfin a legnagyobb és a leginkább ismert életmódú faj a folyamidelfinek közül
Az amazonasi folyamidelfin a legnagyobb és a
leginkább ismert életmódú faj a folyamidelfinek közül
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Öregcsalád: Folyamidelfinek (Platanistoidea)
Csoportok

Iniidae
Lipotidae
Platanistidae
Platanistidae
Pontoporiidae

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Folyamidelfinek témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Folyamidelfinek témájú kategóriát.

A folyamidelfinek (Platanistoidea) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe tartozó öregcsalád.

Az öregcsaládba a következő családok tartoznak:

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyamidelfinek Ázsia és Dél-Amerika nagyobb, iszapos folyóiban élnek. Számos közös tulajdonságuk mellett élőhelyeik is nagyon hasonlóak, de nem közeli rokonok. Valószínűleg egyszerűen a környezeti feltételekhez, és konvergens módon fejlődtek. Nevük ellenére nem mind kizárólag folyami állatok és nem az egyedüliek, melyek folyókban élnek, a parti delfin, a rücskösfarkú disznódelfin és más fajok is rendszeresen felkeresik az édesvizeket. Fennmaradásuk számos veszély fenyegeti, például a vízszennyezése, a vadászat, a halászat és a vízierőművek.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyami delfinek élőhelyük révén könnyen felismerhetők. Kevés olyan hely van, ahol összetéveszthetők a folyókba felúszó óceáni delfinekkel, mert a két csoport külseje és viselkedése is meglehetősen eltérő. A folyamidelfinek kis termetű állatok - ritkán hosszabbak 2,5 m-nél - , lassan úsznak és nemigen ugranak, ellentétben az óceáni delfinekkel.

A folyamidelfineknek hosszú, vékony arcorra van, ami ráadásul az életkorral egyre nő. (A kínai folyamidelfin arcorra jellegzetesen felfelé hajlik.)

Szemeik aprók, majdnem vakok. A zavaros folyóvizekben rosszak a látási viszonyok, nem sok haszna van a jó szemnek. Ehelyett fejlett echolokációs rendszerük segítségével tájékozódnak a környezetükben.

A folyamidelfinek légzőnyílása a fejtetőn van, lehet kör alakú, mint a kínai folyamidelfiné, félhold alakú (amazonasi folyamidelfin és sósvízi folyamidelfin), vagy résszerű (gangeszi folyamidelfin és indusi folyamidelfin). Egyeseket könnyebb észrevenni a hangjuk alapján (kilégzésük tüsszentésszerű), mint megpillantani.

Színük nagyon változatos egyedenként. Gyakran az életkorral is változhat.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyamidelfinek az óceáni delfinek zöméhez képest nem látványos viselkedésűek. A felszínen többnyire kevés látható belőlük, de néha a víz fölé emelik hosszú arcorrukat. Merülésük általában 40 másodpercnél kevesebb ideig tart, inkább gyakrabban merülnek rövidebb időre.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba négy nem, hat faj tartozik:

  • Pontoporiidae
    • Sósvízi folyamidelfin (Pontoporia blainvillei, Stenodelphis blainvillei, Delphinus blainvilleii, Pontoporia tenuirostris)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Új folyamidelfin-fajt azonosítottak Brazíliában. hir.ma, 2014. január 23. (Hozzáférés: 2014. január 26.)