Rücskösfarkú disznódelfin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Rücskösfarkú disznódelfin
FinlessPorpoise2.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Család: Disznódelfin-félék (Phocoenidae)
Nem: Neophocaena
Faj: N. phocaenoides
Tudományos név
Neophocaena phocaenoides
(G. Cuvier, 1829)
Elterjedés
Cetacea range map Finless Porpoise.PNG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Rücskösfarkú disznódelfin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rücskösfarkú disznódelfin témájú kategóriát.

Emberhez mért nagysága

A rücskösfarkú disznódelfin vagy más néven indiai tengeridisznó (Neophocaena phocaenoides) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a disznódelfin-félék (Phocoenidae) családjába tartozó Neophocaena nem egyetlen faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Némely szakértők 3 alfaját különítik el: a kínai Jangce folyóban élőket, Japán és Korea tengerparti vizeinek állatait, és az Ázsia egyéb részein élőket. Nemrégiben Laoszban is fölfedezték, és valószínűleg előfordul még Ausztrália északi részén. Lehet, hogy Japánban északabbra is megtalálható, mint azt a térkép mutatja (a Honshu-fok északi csúcsáig). Főként part menti állat, de megtalálható az édesvizekben is, mindenütt a sötét, zavaros vizeket kedveli. Ritkán távolodik el a parttól 5 km-nél messzebbre. Megtalálható a meleg vizű folyókban, tavakban (ha azok folyókkal kapcsolatosak), mangrove mocsarakban, folyótorkolatokban, deltákban és sós mocsarakban. Leginkább ott látható, ahol a folyó és az óceán találkozik. Egyes álltatok a táplálék mennyiségétől függően vándorolnak, erről azonban még alig tudunk valamit.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Neophocaena phocaenoides phocaenoides – A Perzsa-öböltől keletre az Indiai-óceán parti vizein át egészen Tajvanig fordul elő. Elsősorban sekély partvidéki vizekben él, de előfordul az élőhelyén található nagyobb folyók torkolatában és annak közelében édesvízben is.
  • Neophocaena phocaenoides asiaeorientalis – Kínában, a Jangce folyóban él, a folyó torkolatától még 1600 kilométerre is megtalálható.

Ez az alfaj szinte kizárólag édesvízben él, csak a folyó torkolatvidékén élő egyedek élnek brakkvízben.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 1,2 - 1,9 m, tömege 30-45 kg. A legkisebb cetek közé tartozik. Félénk, nehezen észrevehető állat, kivéve a Jangce folyót Kínában, ahol gyakran látják, mert igen sűrű a csónakforgalom. Mozgékony állat, a felszín közelében, gyorsan, szökellve úszik. Soha nem távolodik messze a parttól, még a sekély árapály zónában is megél. Elterjedési területén az egyetlen disznódelfin, és az összes közül csak ennek van domború homlokzsírpárnája. Hátúszója nincs. A kúposfejű delfin hasonló alakú, de zömök hátúszója van. A belugára szintén emlékeztet, de elterjedési területeik távol esnek egymástól. Testük színe pusztulásuk után sötétedik, ezért a régebbi leírások - melyek elhullott állatok alapján készültek - tévesen feketének említik. Az viszont tény, hogy testszínük az életkorral valamelyest sötétebbé válik. A fajt eredetileg egy Dél-Amerikából származó példány alapján írták le, de ez a lelőhely valószínűleg téves cédulázáson alapult.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápláléka halakból, különféle fejlábúakból és világító krillekből vagy egyéb rákokból áll. Amikor felszínre emelkedik, alig fodrozza a vizet, hajlamos az oldalára fordulni. Általában 3-4 gyors, egymást követő légzés után kb. 1 percre merül le, majd gyorsan ismét a felszínre jön. Néha kémlelődik, fejét és testének egy részét a víz fölé emeli. Fogságban tanítható, hogy magasra a levegőbe ugorjon, de a természetben ilyen mutatványt ritkán végez. A borjak anyjuk hátoldali tarjába kapaszkodva lovagolnak, és általában velük együtt jönnek a felszínre, ha azok felemelkednek lélegezni. Átlagos csoportmérete 1-10 példányból áll, de a táplálék gazdag területeken 50 egyed is összeverődhet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újszülött mérete 60-90 centiméter, tömege 7 kilogramm.

Képek a Rücskösfarkú disznódelfinről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]