Indusi folyamidelfin
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő pleisztocén - jelen, 0,550–0 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Koponyájának másolata
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A faj mérete az emberhez viszonyítva
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Platanista gangetica minor (Lebeck, 1801) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Sötétkék színnel a gangeszi folyamidelfin
míg világoskékkel az indusi folyamidelfin elterjedési területe van jelölve | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Indusi folyamidelfin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Indusi folyamidelfin témájú kategóriát. |
Az indusi folyamidelfin vagy indusi csőrösdelfin (Platanista gangetica minor) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a gangeszi folyamidelfin-félék (Platanistidae) családjába tartozó Platanista gangetica egyik alfaja.
1970 és 1998 között, ezt az állatot önálló fajnak és a gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica gangetica) testvérfajának vélték. A két cetet 1801-ben, két különböző helyen, két különböző biológus írta le, illetve nevezte meg, Lebeck és William Roxburgh.[1] Ennek ellenére a kettőt 1970-ig egy fajként tartották számon, aztán morfológiai és kémiai vizsgálatok következtében, a kutatók elhatározták, hogy két különböző fajról van szó.[2] 1998-ban, amikor is a mitokondriális DNS vizsgálatokat végeztek rajtuk, végre kitudódott, hogy ezek a folyami cetek valójában egy fajt alkotnak.[3][4] A két állomány körülbelül a késő pleisztocén korszakban, 550 000 évvel ezelőtt szigetelődött el egymástól, így kialakulva a két alfaj. A genetikai bizonyítékoktól eltérően, az eddigi legrégebbi talált fosszilis bizonyíték, csak 12 ezer éves.[5] Az ősük, nagyjából a középső miocén korszakban tért át a tengerből a folyókba.[6]
Előfordulása
[szerkesztés]Kizárólag az Indus folyóban fordul elő, Pakisztán Szindh és Pandzsáb tartományaiban. Népességének 80%-a szorult a Sukkur és Gubbu duzzasztógátak közti 170 km-es szakaszra. Elterjedésének felső határa a Dzsinnah-gát, északnyugat Pandzsábban, alsó határát pedig a Kotri-gát szabja meg Sind tartományban. Előfordul még a Chenab folyóban is. 1930 óta számos gátat építettek öntözési és energiahasznosítási céllal, melyek korlátozzák az állatok mozgását, elterjedését, és felszabdalták az eredetileg egységes populációt.
Megjelenése
[szerkesztés]A felnőtt mérete 1,5-2,5 méter, tömege 70-90 kilogramm. Noha földrajzilag elkülönültek, külsőleg azonosnak tűnnek élőhelyeik is hasonlóak. Mindkét alfaj egyedi magányosan és párosával fordulnak elő, a legnagyobb eddig látott csoportjuk példányszáma is 10 alatt volt, az együtt elő állatok száma függ a populáció nagyságától (a 19. századi beszámolók gyakran tesznek említést nagyobb "iskolákról"). Különlegessége, hogy nincs szemlencséje és gyakorlatilag vak. A fény irányát, és erősségét valószínűleg érzékeli, de táplálékukat kifinomult echolokációs rendszerükkel találják meg.
Az egyedei néha az oldalukon úsznak, főként a sekély vizekben. Az állatok általában a jobb oldalukra fordulva a folyó aljzata közelében mozognak, a farkuk kissé magasabban tartják a fejüknél (amivel folyamatosan bólogatnak) és egyik mellúszójuk gyakran az iszapot szánja, táplálék után kutatva. Egyes beszámolók szerint esténként és főképp éjszaka úsznak oldalukon. Az állatok gyakran köröznek a víz alatt, általában az óramutató járásával ellentétes irányban.
A legfeltűnőbb jellemzője a hosszú, keskeny arcorr, amely az állatok teljes hosszának 1/5-ét is elérheti. Ez különbözteti meg őket ránézésre is a kúposfejű delfintől (Orcaella brevirostris) és a rücskösfarkú disznódelfintől (Neophocaena phocaenoides), melyeknek nincs jellegzetes arcorra (ezek elsősorban tengeri fajok, de gyakran felúsznak Ázsia nagy folyórendszereiben). Az indiai púposdelfin (Sousa plumbea) és a palackorrú delfin (Tursiops truncatus) szintén felúszhat néhány kilométerre a folyókban, de ezeknek feltűnő hátúszójuk van.
Életmódja
[szerkesztés]A folyami delfinek felszíni kilégzése nyugodt időben elég messzire hallható, nevük urdu nyelven susu (hindiül soosoo), a tüsszentésszerű kilégzésüket utánzó szó. Az indusi és a gangeszi folyamidelfin egyaránt gyakran emelkedik a felszínre lélegezni olyan szögben, hogy egyes helyeken ránézésre összetéveszthető a gangeszi gaviállal (Gavialis gangeticus). A delfinek teljes arcorra és feje, de néha csak a homlokzsírpárna és a fej felső része látható az arcorral.
Mindkét alfaj egyedei látszólag pihenő nélkül éjjel-nappal úsznak és "beszélgetnek". Többet mutatnak magukból a felszínen, mint más folyami delfinek és úszás közben néha arcorruk kiáll a vízből. Ha megriadnak, ugorhatnak is, ekkor majdnem teljes testük kiemelkedik a vízből és fejjel előre érkeznek vissza, általában egy hangos farkcsapás kíséretében. A nőstények a hátukon a felszínre emelhetik borjaikat. Általában 30-45 másodpercenként jönnek a felszínre, és gyakran hirtelen irányváltoztatás után tűnnek el a vízben. Többnyire lassan mozognak, de képesek gyors kitörésre is. Átlagos csoportmérete 1-2 egyedből áll. Tápláléka halakból és világító krillekből vagy egyéb rákokból áll.
Szaporodása
[szerkesztés]Az újszülött mérete 70–90 centiméter, tömege 7,5 kilogramm.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kinze, C.C. (2000). „Rehabilitation of Platanista gangetica (Lebeck, 1801) as the valid scientific name of the Ganges dolphin”. Zoologische Mededelingen 74, 193–203. o, Kiadó: National Museum of Natural History.
- ↑ Pilleri, G. (1982). „Speciation in the Platanistoidea, systematic, zoogeographical and ecological observations on recent species”. Investigations on Cetacea 14, 15–46. o.
- ↑ (2015) „One Species or Two? Vicariance, Lineage Divergence and Low mtDNA Diversity in Geographically Isolated Populations of South Asian River Dolphin”. Journal of Mammalian Evolution 22 (1), 111–120. o. DOI:10.1007/s10914-014-9265-6.
- ↑ Rice, DW. Marine mammals of the world: Systematics and distribution. Society for Marine Mammalogy (1998). ISBN 978-1-891276-03-3
- ↑ Platanista Wagler 1830 (toothed whale). Fossilworks . [2018. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 26.)
- ↑ (2014) „One Species or Two? Vicariance, Lineage Divergence and Low mtDNA Diversity in Geographically Isolated Populations of South Asian River Dolphin”. Journal of Mammalian Evolution 22 (1), 111–120. o. DOI:10.1007/s10914-014-9265-6.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.) mint a gangeszi folyamidelfin alfaja (Platanista gangetica minor)
- Mark, Carwardine. Bálnák és Delfinek, Határozó Kézikönyvek sorozat 11. Panem-Grafo (1995). ISBN 963-545-052-4
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a South Asian river dolphin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
