Ugrás a tartalomhoz

Aszály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poromarin, 2005. szeptember
Aszály
aszály a tiszai ártéren – Mártély környéke, 1982.

Az aszály olyan időszakot jelent, amikor az éghajlattól elvárhatóhoz képest jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Időtartama napoktól akár évekig is terjedhet. A vízhiány miatt megnő a szálló por koncentrációja, melyet az erdőtüzek is növelnek, így a légszennyezést is súlyosbítja.[1] A hosszabb ideig tartó aszály tömeges elvándorlást is okoz.[2][3]

Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő nyári szárazság száraz tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. Az égető nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem az erdőket, a réteket és a legelőket is. A trópusokon a száraz évszakban gyakoribb, és hasonló mértékben károsítja a mezőgazdaságot és a természeti környezetet, mint mérsékelt éghajlatokon.[4] Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésű vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik.

Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elő és a mezőgazdaságon ejtett csapásai néha igen súlyosak, annak összes ágazatát érintve. A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, mig az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált. Az aszályt közönségesen dögvész és káros állatok elszaporodása, néhol éhínség miatt a társadalmi rend felbomlása szokta követni. A vadonban a nedves élőhelyek kiszáradása, az erdőtüzek elszaporodása[4] és fajok kihalása fenyeget. Az aszályt szélsőséges időjárás okozza, így az ember meg nem akadályozhatja. Az ellene ajánlott többféle védekezési mód közül leghatásosabb a csatornázás s ezzel kapcsolatban az öntözés.

A világ legtöbb részén időről időre megtapasztalható hossza-rövidebb ideig. Az éghajlat-változás következtében az időjárás szélsőségesebbé és megjósolhatatlanabbá válik, így az aszályok súlyossága és időtartama is megnő. A vízkészletek apadnak, a hajózás is nehezebbé válik, és a vízenergia termelése is csökken.[5] A forróság fokozza az aszály hatását, mivel megnöveli a párolgást.[6]

Az éghajlatváltozás miatt a Föld sok területe egyre inkább ki van téve az aszálynak. A leginkább érintett helyek az Amazonas-medence, a Száhel-övezet, Ausztrália és India. 2005-ben az Amazon medencéjének egyes részei az elmúlt száz év legnagyobb aszályát tapasztalta meg.[7][8] Ausztráliában a millenniumi aszály 2010-ben ért véget. 2008 július 6-án egy kormányzati bizottság jelentése szerint egyre hosszabb és gyakoribb aszályokra lehet számítani.[9] Indiában több, mint 150 körzetet aszálytól veszélyeztetettként tartanak nyilván, többségüket Rajasthan, Gujarat, Madhya Pradesh államokban, továbbá Chhattisgarh, Uttar Pradesh államokban, Karnataka északi részén, és Maharashtra csatlakozó területein.[10]

A történelemben az aszályokra úgy tekintettek, mint amik veszélyeztetik az élelmiszer-ellátást, és társadalmi nyugtalanságot idéznek elő. Okaként vagy természetfölötti erőket, vagy pedig emberi tevékenységet feltételeztek.

Definíció

[szerkesztés]
Aszály Ausztráliában a Victoria állambeli Benambra határában 2006-ban

Az IPCC szerint az aszály a normális állapotoknál szárazabb időjárás. Ez azt jelenti, hogy az aszály egy adott helyen és időben az átlagosan elérhető vízhez képest relatív csapadékhiány.[11]

A National Integrated Drought Information System szerint az aszály egy hosszabb ideig (legalább egy évszakon át) tartó csapadékhiány, ami vízhiányt okoz. A NOAA National Weather Service hivatala szerint egy nagyobb területre kiterjedő csapadékhiány, ami káros hatással bír növényekre, állatokra, emberekre.[12]

Az aszály egy összetett jelenség, amit nehéz megfigyelni és definiálni.[13] Az 1980-as évek elején több, mint 150 definícióját publikálták.[14] A definíciók nemcsak a szaktudományos megközelítéseket tükrözték, hanem azt a régiót is, ahol megszülettek.

Kategóriák

[szerkesztés]
A Szomáliában tapasztalt szárazság elől érkezett menekültek regisztrálásra várnak. Dolo Ado, Etiópia, 2011

Az aszály típusait attól függően definiálják, hogy hol alakul ki először vízhiány, így létezik meteorológiai, hidrológiai és mezőgazdasági, avagy gazdasági aszály is.[11] A meteorológiai aszályt a csapadékhiány okozza. A hidrológiai aszály azt jelenti, hogy kiszáradnak a felszín fölötti vizek.[15] A (mező)gazdasági aszály azt jelenti, hogy a növényzetet stresszhatás éri a párolgás és a talajvíz szintjének csökkenése miatt.[11] Egyes szervezetek megkülönböztetnek még egy kategóriát, ami már a szocioökonómiai következményeket is tekintetbe veszi. Szocioökonómiai aszályról van szó, ha az apadó vízkészletek miatt további gazdasági következmények is adódnak.[13][14]

A különböző típusú aszályoknak különbözőek az okai, de a hatásuk ugyanaz:

  • A meteorológiai aszályt az okozza, hogy hosszabb ideig az átlagosnál szárazabb az időjárás.[16] Rendszerint a meteorológiai aszály okozza az aszály többi típusát.[17] Minél tovább tart az aszály, annál inkább romlanak a környezeti körülmények, és egyre súlyosabbak a hatásai a helyi népességre.
  • Hidrológiai aszály esetén a felszíni vizek szintje az átlagos, vagy egy helyileg meghatározott szint alá csökken (például felbukkan az Éhség-szikla). A hidrológiai aszály lassabban alakul ki. Mivel kapcsolatban áll a vízhasználattal, azért a vízkezeléssel befolyásolni lehet. Az emberi beavatkozásnak lehetnek pozitív és negatív következményei is. A hatás megfelelő stratégiával csökkenthető.[18][19] Az agrikulturális aszályhoz hasonlóan a hidrológiai aszály előidézhető anélkül, hogy a csapadék mennyisége csökkenne. Például 2007-ben Kazahsztán a Világbanktól kapott egy nagyobb összegű kölcsönt, hogy megmentse az Aral-tavat.[20] Hasonló helyzetben van a Balkash-tó is.[21]
  • A (mező)gazdasági avagy ökológiai aszály érinti a mezőgazdaságot, illetve a természeti környezetet általában. Előfordulhat a csapadékhiánytól függetlenül is, amikor az öntözés megnövelése, a talajpusztulás vagy szikesedés miatt csökken a növényzet által elérhető vízmennyiség.

Indexek és monitorozás

[szerkesztés]
Az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt legalább D2-es erősségű aszályok intenzitása 2000-től 2024-ig heti felbontásában

Több indexet is definiáltak az aszály erősségének mérésére és monitorozására különböző időbeli és térbeli skálákon. Az indexek kulcstulajdonsága a térbeli összehasonlíthatóság és a robusztusság.[22] Néhány index:

  • Palmer aszályindex (PDSI): regionális aszályindex, melyet az aszály súlyosságának és térbeli kiterjedésének mérésére használnak.[23] Egy egyszerű vízegyenlegmodellt használnak, hogy a csapadék és a hőmérséklet tekintetbe vételével tanulmányozzák a vízkészleteket és a vízszükségletet.[23][24][25]
  • Keetch-Byram aszályindex: az eső mennyisége, a léghőmérséklet és más meteorológiai tényezők alapján számítják.[26]
  • Standardizált csapadékindex (SPI): a csapadék mennyisége alapján számítják, ami könnyen alkalmazható a Föld különböző részein. A World Meteorological Organization ezt az indexet ajánlja a meteorológiai aszályok meghatározására és megfigyelésére különböző éghajlatokon és időszakokban.[22]
  • Standardizált csapadék evapotranszspirációs index (SPEI): egy többskálás aszályindex, ami éghajlati adatokon alapul. A SPEI számításba veszi a megnövekedett légköri párolgási szükségletet is.[22] A párolgási szükséglet részben domináns a csapadékhiányos időben. A SPEI számítása igényli a hosszú távú és megbízható csapadék és légköri párolgási igény adatokat. Ezek többek között talajállomásoktól szerzett vagy újraelemzett gridbe szervezett adatokat, illetve műholdas megfigyeléseket tartalmaznak.[22]
  • A növényzethez kapcsolódó indexek: a talajnedvességet mérik a gyökérzónában. Ide tartoznak a vegetációs kondícióindex (VDI) és a vegetációs egészségindex (VHI). Vegetációs indexek, mint az NDVI és hőmérsékleti adatok alapján számolják.[22]
  • Decilis index
  • Standardizált lefolyásindex

A jó felbontású aszályinformáció segít abban, hogy jobban és pontosabban hozzáférhessünk a térbeli és időbeli változásokhoz és változásokhoz az aszály időtartamához, súlyosságához és kiterjedéséhez. Ez támogatja a helyi alkalmazkodási intézkedéseket.[22]

Több index együttes alkalmazása több adathalmazon segíti az aszályok pontosabb megfigyelését és kezelését, mintha egyetlen adathalmazra alkalmaznánk őket. Ez különösen igaz azokra a régiókra, ahol kevés az elérhető adat, mint például Afrika és Dél-Amerika. Egyetlen adathalmaz figyelembe vétele korlátot jelent, mivel nem vehető figyelembe az aszály jellemzőinek teljes spektrumát, és az összes hatást.[22]

A csapadékszint nyomon követése szintén segíthet előrejelezni az erdőtüzek megnövekedett kockázatát.

Okai

[szerkesztés]

Általános csapadékhiány

[szerkesztés]

A csapadékképződés mechanizmusai közé tartozik a konvekció, a stratusképződés,[27] és az orographikus eső.[28] A konvektív folyamatok közé tartozik az erős függőleges mozgás, és heves esőt okoz,[29] míg a stratusképződés gyengébb felfelé mozgást foglal magába, és gyengébb, ám tartósabb csapadékot okoz.[30]

A csapadék három kategóriára osztható: eső, jég és a felszínhez érve megfagyó folyékony csapadék.

Az aszály többnyire olyan régiókat fenyeget, ahol egyébként is kevés a csapadék. Ha ezek a tényezők nem járulnak hozzá ahhoz, hogy elegendő csapadék érje a felszínt elegendő ideig, akkor aszály áll elő. Okozhatja a visszatükrözött napfény megnövekedése, az átlagosnál több magas légnyomású rendszer és a száraz, kontinentális légtömegek mozgása is. Ezek a mechanizmusok csökkentik vagy akár meg is akadályozhatják a csapadékképződést egy adott régióban. Ha már kialakult az aszály, akkor a helyi száraz légtömeg,[31] a hőmag függőleges kiterjedését támogató hőmérsékleti tényezők[32] és a felszín és a növényzet alacsony párologtatása tovább ronthatja az időjárást.

Száraz évszak

[szerkesztés]

Trópusi területeken a nedves és a száraz évszakokat a nemzetközi konvergenciazóna és a monszunkatlan mozgása határozza meg.[33] Az aszály kockázata megnő a száraz évszakban,[34] és alacsony páratartalom, kiszáradó pocsolyák, tavak és folyók jellemzik. A felszíni vizek elapadása miatt a növényevők, mint például zebrák, elefántok, bölények termékenyebb területekre vándorolnak. A növényzet kiszáradása miatt gyúlékony is, ezért gyakoriak a bozóttüzek.[35] A vízgőz energiája megnő a melegedés hatására, emiatt magasabb hőmérsékleten több párára van szükség ahhoz, hogy a páratartalom telítődjön, vagy arra, hogy a hőmérséklet a harmatpontra csökkenjen.[36] A felmelegedés hullámai gyorsítják az érési folyamatokat, illetve a termelés ritmusát,[37] megnövelik a párolgást és a növények párologtatását,[38] és rontja az aszálykilátásokat.[39]

El Niño

[szerkesztés]

Az El Niño jelensége szintén beleszólhat a csapadékhelyzetbe. Az ENSO ciklus során két állapot alakulhat ki: hőmérsékleti anomális alakulhat ki a Csendes-óceán középső térségében: La Niña és El Niño. La Niña esetén szárazabb és melegebb körülmények alakulnak ki, melyek rontják a helyzetet Kaliforniában és az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén. Kisebb mértékben a délkeleti államok is érintettek. Kutató meteorológusok szerint a La Niña jelenségek egyre gyakoribbak.[40]

Ezzel szemben El Niño esetén az Amazon folyó medencéje, Kolumbia és Közép-Amerika tapasztalja meg a szárazabb és melegebb időjárást. El Niño alatt az Amerikai Egyesült Államokban a telek szárazabbak és melegebbek északnyugaton, Középnyugat északi részén, az Amerikai Egyesült Államokban Középkelet északi részén, így a hóesés gyengébb. Decembertől február végéig Közép-Afrika déli részén, főként Zambiában, Zimbabwe, Mozambique-ban és Botswanában is szárazabb az időjárás. Az El Niño közvetlen hatása szárazabb körülményeket okoz Délkelet-Ázsia egyes területein és Észak-Ausztráliában. Emiatt gyakoribbak a bozóttüzek, a porviharok, és a levegő minősége is sokat romlik. Júniustól augusztusig átlagosnál szárazabb időjárás megfigyelhető Queenslandben, Victoria belső területein, Új-Dél-Wales belső területein, Kelet-Tasmániában. Mivel a meleg víz a Csendes-Óceánban nyugatról és az Indiai-óceánból keletről is érkezik, a Csendes-óceán nyugati partjainál is erős szárazság tapasztalható. Szingapúrban 2014-ben mérték a legszárazabb februárt a feljegyzések 1869-es kezdete óta, amikor a csak 6,3 mm eső esett, a hőmérséklet pedig elérte a 35 °C-ot február 26-án. 1968 és 2005 februárja is erősen száraz volt, mindössze 8,4 mm esővel.[41]

A klímaváltozás hatása

[szerkesztés]

Az aszályok előfordulása globálisan megnőtt a hőmérséklet emelkedése és a légkör párologtató hatásának erősödése miatt. Ehhez hozzájárul az időjárás szélsőségesebbé válása, ami miatt az aszályok erőssége és hossza is megnőtt. Ráadásul az aszályok előfordulása és hatása függ attól is, hogyan változik a terület használata, a vízigény és a víz kezelése.[22]

Az IPCC Sixth Assessment Report arra mutatott rá, hogy a szárazföld felmelegedése megnöveli a légkör párologtató hatását és az aszályesetek súlyosságát.[42] A légkör párologtató hatásának megnövekedése fokozza a növényeket érő stresszt, ami mezőgazdasági és ökológiai aszályt okoz.[43]

Európában az összetett nyári aszályok száma a növények és a földfelszín potenciális párologtatásával együtt nő.[44]

A klímaváltozás következtében Magyarországon évek óta jelentősen lecsökkent az átlagos csapadékmennyiség és a gyakoribb aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzi a közelmúltban felgyorsult tendenciát.[45][46][47][48][49] A Duna–Tisza közi homokhátságon a talajvízszint jelentős mértékben, helyenként 6-7 méterrel csökkent. Optimális öntözés hiányában mintegy 10 ezer négyzetkilométer nagyságú területet fenyeget az elsivatagosodás.[50][51][52][53][54][55][56] A kormány a 2022-es krízisből okulva 2024-ben ingyen öntözővizet biztosított a gazdáknak.[57]

2025 májusában "aszályvédelmi operatív törzs" alakult.[58] Az operatív törzs közel 1,8 milliárd köbméternyi vízmennyiséget tartott vissza.[59] A kormány 2025 nyarán átvállalta az öntözővíz árát mintegy 10 milliárd forint erejéig.[60] Az öntözött terület nagysága évről évre nő, 2025-ben elérte a 104 ezer hektárt.[61] Hidrológiai és ökológiai szakértők szükséges, ugyanakkor felszínes tüneti kezelésként értékelték a lépést. Ennél koncepciózusabb és mélyrehatóbb, vízmegtartó struktúra bevezetését sürgetik a hazai vízgazdálkodásban, amire arányaiban lassan reagál a kormány és a mezőgazdaság.[62][63][64][65][66][67][68]

A "Vizet a tájba" projekt az egyes gazdák földjére vezet öntözővizet.[69] 2026-ra a visszatartott víz mennyiségét hárommilliárd köbméterre akarják növelni.[70] A kormánynak készült hosszú távú aszálystratégiája, [71] ám ez szakmai körben maradt, társadalmi egyeztetésre, nyilvános szakmai vitákra nem került sor.[72][73]

A növényzet változása, erózió és emberi tevékenység

[szerkesztés]

Az emberi tevékenység túl intenzív gazdálkodással, túlöntözéssel,[74] erdőirtással súlyosbíthatja az aszályhelyzetet. Az erózió rontja a talaj vízbefogadó képességét.[75] Száraz éghajlaton az eróziót főként a szél végzi,[76] mivel elfújja az apró részecskéket, és lerakja máshol. A szél által fújt por kidörzsöléssel rongálja a szilárd tereptárgyakat. A szél azokon a területeken tud pusztítást végezni, ahol nincs növényzet, vagy a növényzet hiányos. Ezeken a területeken éppen a szárazság miatt nem tud összefüggő növénytakaró kialakulni.[77] A bokrosodás növeli a talaj porozitását, így az aszály esélyét is.[78][79]

Következmények

[szerkesztés]
Az aszály által okozott gazdasági kockázatok globális eloszlása
Namíbiában elpusztult oryxok 2018–19-ből
Az aszály és porviharok miatt elhagyott dél-ausztrál város, Farina
Aszály miatt kiszáradó fák, Amerikai Egyesült Államok, 2018
Az éghajlat-változás hatása a talajnedvességre 2 °C-os globális felmelegedés esetén. Egy szórásnyi eltérés azt jelenti, hogy a talajnedvesség megközelíti az 1850 és 1900 közötti kilenc legszárazabb évét

Az aszály az egyik legsúlyosabb és legbonyolultabb természeti veszély, ami súlyosan érinti a természeti környezetet, a gazdaságot, benne a mezőgazdasággal, a vízkészletet és a társadalmat világszerte.[22]

Környezeti és gazdasági hatások

[szerkesztés]

Az aszály és a vízhiány következményei három csoportba oszthatók: természeti, gazdasági és társadalmi hatások.

A természeti hatások közé tartoznak a felszíni vízszint és a talajvíz szintjének csökkenése, ami leginkább a kétéltűeket veszélyezteti. Ide tartozik még a vízfelszínek szennyeződése, a nedves élőhelyek kiszáradása, az erdőtüzek mennyiségének és nagyságának növekedése, a szélerózió megnövekedése, fajok kihalása, a fák egészségének romlása, ami együtt jár a károsítók és a betegségek számának növekedésével.[80][81] A legtöbb éghajlati modell nem számol a fák pusztulásának megnövekedésével.és a szárazföldön megkötött szén mennyiségének csökkenésével.[82]

Az aszály által okozott gazdasági károk közé tartozik a mezőgazdaság termelékenységének csökkenése, ami annak összes ágazatára kiterjed (földművelés, állattenyésztés, erdő- és vadgazdálkodás). Megemelkedik az élelmiszer-előállítás költsége, csökken a vízerőművek termelőképessége, a vízi közlekedés és turizmus. Kevesebb víz jut az energiaszektor számára, ami kihat az olyan ipari ágazatok számára, mint a kohászat, a bányászat, a fával foglalkozó iparágak, például a papírgyártás, és nem utolsósorban a lakosság ellátása.

További példák az aszály által okozott természeti és gazdasági károkra:

  • A növénytársulásokban részt vevő fajok megváltozása, ami kihat az elsődleges termelésre és más ökológiai szolgáltatásokra[83]
  • Az erdő- és bozóttüzek gyakoribbá válnak, és akár halálhoz is vezethetnek[84]
  • Az erózió jeleként Dust Bowlok, melyek tovább erősítik az eróziót
  • Porviharok, különösen az elsivatagosodó és eróziónak kitett területeken
  • Kígyóinvázió, megnő a kígyóharapások száma[85]
  • Az energiatermelés csökkenése a vízerőművek kapacitáscsökkenése miatt.[86]
  • Az ipari termelők számára is csökkent vízkészlet áll rendelkezésre.[87][88]

Mezőgazdasági hatások

[szerkesztés]

Az aszály miatt erősödő erózió következtében talajpusztulás következik be, ami rontja a talaj minőségét, termékenységét.[89] Ennek következménye a csökkenő termésátlagok, és az, hogy egy adott területen kevesebb állat legelészhet, mint korábban. Ha tartós aszály esetén erőltetik a korábbi állatszámot, akkor átalakul a növénytakaró, elterjednek a tüskés bokrok.[90]

A vízhiány által okozott stressz súlyosan és többféleképpen érinti a növények fejlődését: fékezi a csírázást és a csíranövények fejlődését.[91] A növények növekedése a sejtek megnyúlásán, a sejtosztódáson és a diffenerenciáción alapul. A vízhiány miatt alacsonyabb turgornyomás tud kialakulni, ami hat a sejtosztódásra és a sejtek megnyúlására, így az aszály lelassítja a növekedést.[92] A levelek növekedése függ a turgornyomástól és a tápanyagok koncentrációjától. Nemcsak a turgornyomás, hanem a tápanyagok hozzáférhetősége is romlik szárazság hatáűsára, így aszály esetén kevesebb és kisebb levél fejlődik.[92] A növény magassága, biomasszája, levélmérete és a törzs kerülete szintén csökken, ahogy azt kukoricánál korlátozott vízmennyiség esetén kimutatták.[92] A termés mennyisége is csökken, melynek oka a fotoszintézis rátájának csökkenése, a kevesebb és kisebb levél, illetve a tápanyagok hozzáférhetőségének romlása.[92] A levélzet csökkenése miatt a párologtatás is csökken. Egyes növényekben a vízhasznosítás képessége nő, mint például a búzánál, míg másoknál, mint például a burgonyánál csökken.[92][93][94]

A növényeknek vízre van szükségük ahhoz, hogy tápanyagokat vegyenek fel a talajból, és hogy szállítsák azokat testükön belül. A szárazság korlátozza mindezeket a funkciókat, ennek okán a növekedés is lelassul. Az aszály csökkenti a fotoszintézist is a fotoszintetizáló szövetek csökkenése, a légzőnyílások záródása miatt, és azért, mert csökken a fotoszintézist végző rendszer hatékonysága. Szárazság idején a növények sokkal inkább a gyökereiket növesztik, mint más szerveiket, hogy több vízhez jussanak. Mindez hozzájárul a növekedés lassulásához és a termés csökkenéséhez.[92]

Társadalomra és egészségre gyakorolt hatások

[szerkesztés]
Éghajlati előjelzések három forgatókönyv szerint, az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyított szélsőséges időjárási események, mint hőhullámok, aszályok és lezúduló csapadékmennyiségek szempontjából[95]

Az aszály legsúlyosabb emberi egészségre gyakorolt hatásai a termés csökkenése, élelmiszerhiány, éhínség, alultápláltság, elszegényedés, ami megnöveli a halálozást és tömeges elvándorlást okoz.[22]

Akik közvetlenül ki vannak téve a hatásoknak, azoknak az egészsége további károkat szenved. csökkennek a vízkészletek, szennyezettebb lesz a víz, az élelmiszer megdrágul, képtelenség az elvárt termésmennyiség teljesítésére. A vízminőség romlását az okozza, hogy a kevesebb víz kevésbé tudja felhígítani a szennyeződéseket.[96][97] Ez magyarázza, hogy miért növeli az aszály és a vízhiány az országok közötti jövedelemkülönbségeket.[98]

A hatások nagyban függnek a sebezhetőségtől. Például az önellátó gazdák hajlamosak aszály hatására elvándorolni, mivel nem marad más élelmiszerforrásuk. Azok a területek, melyek lakossága nagyban függ a helyi vízellátástól, szintén sebezhetőbbek.

További egészségre és társadalomra való hatások:

  • Vízhiány, terméskiesés, éhezés, éhínség[99] – túl kevés a vízforrás a normál terméshozamhoz
  • alultápláltság, kiszáradás és a hozzájuk kapcsolódó betegségek
  • Tömeges elvándorlás, belföldi és külföldi célpontokkal
  • Társadalmi nyugtalanság
  • Háború, ideértve a polgárháborút is, a vízért és az élelemért
  • Cianotoxin felhalmozódás a vízben és a táplálékláncban, ami hosszú távon akár még kis adagokban bejutva is rákot okozhat.[100] A mikrocisztin magas szintjét figyelték meg a San Franciscoi öbölben a sósvízi kagylókban és 2016-ban Kaliforniában az édesvíz készletekben.

Termőtalaj elvesztése

[szerkesztés]

A szélerózió erősebb száraz vidékeken, és felerősödik aszály idején. Például Észak-Amerikában a nagy síkságon aszályos években a talajvesztés 6100-szor erősebb aszályos években, mint csapadékos években.[101]

A szél üledékeként lösz képződik.[102] Rendszerint nagy takaróként terül el több száz négyzetkilométeren és több tíz méter vastagon. Gyakran függőleges vagy meredek falakat alkot.[103] A löszön gyakran gazdagon termő talajok képződnek, melyek megfelelő időjárási körülmények között a legjobb termőföldek közé tartoznak.[104] A lösz azonban könnyen erodálódik, így a földművesek gyakran telepítenek szélfogókat (fákat, bokrokat) területükre.[76]

Megelőzés, védekezés

[szerkesztés]
Vízosztogatás a Marshall-szigeteken El Niño alatt

A mezőgazdaságban az aszály hatásait öntözéssel és vetésforgóval lehet csökkenteni. Az öntözéshez a vizet folyókból, tavakból lehet kiemelni, így a vízvisszatartás szerepe életbevágó.

  • Gátak – a gátak és a hozzájuk tartozó víztárolók plusz víztartalékokat biztosítanak további felhasználásra.[105]
  • Felhőképzés – az időjárás szándékos módosításának egy fajtája.[106] Erősen vitatott módszer, az Amerikai Egyesült Államokban a National Research Council 2004-es jelentése szerint nincsenek bizonyítékok arra, hogy ez hasznos dolog lenne.[107] Száraz levegőből nehezen lehet esőt hullatni.
  • Földhasználat – gondosan megtervezett vetésforgóval minimalizálható az erózió, és szárazabbnak mutatkozó években a gazdák szárazságtűrőbb növényeket ültethetnek. Fontos a talaj megfelelő kezelése, mivel fennáll a szikesedés veszélye.
  • Csatornázás – közelebb vinni a vizeket oda, ahol szükség van rá.

Vízhiány esetén vannak más eszközök is, mint például a szennyvíztisztítás, az esővízgyűjtés valamint sókivonás a tengervízből.

Története

[szerkesztés]
Farm Dél-Dakotában 1936-ban

A történelem során az aszályra katasztrófaként tekintettek, mivel súlyosan hatott az elérhető élelmiszer mennyiségére és társadalmi nyugtalanságot okozott. Az egyik legkorábban dokumentált klímaesemény, melyet megemlít a Gilgamesh-eposz és a Bibliában is több alkalommal is szerepel. Az Egyiptomba rabszolgaként eladott Józsefet a fáraó főemberévé emelte, hogy egy később bekövetkező hosszú aszályra felkészítse az országot. A kivonuláshoz kapcsolódó tíz csapás egyike is aszály volt.[108] Az i. e. 9500 körüli gyűjtögető-vadász vándorlások Chilében szintén a jelenséghez kötődnek,[109] csakúgy, mint a korai emberek kivándorlása Afrikából 135 ezer évvel ezelőtt.[110]

Az aszály kifejthető fizikai mechanizmusok révén, amelyeket természeti katasztrófához vezetnek, és az emberi tényező is hat rá.[111] A hiedelmeket kulturális tényezők befolyásolják, amibe beletartozik a helyi tudás, érzékelés, értékek, hiedelmek és vallás. Egyes korokban és térségekben természetfölötti erők hatásának tulajdonították.[112] Általában természetfeletti eredetet tulajdonítottak neki, ahogy az éhínségnek és a betegségnek, szemben az olyan társadalmi jelenségekkel, mint a lopás, gyilkosság vagy háború.[113][114]

A természetfölötti eredetűnek gondolt jelenséggel szemben a civilizációk nem tudtak fellépni másként, mint különböző rituálékkal, melyek foglalhattak magukban esőtáncot, állat- vagy emberáldozatot is. Több ilyen rituálé eredeti célját elvesztve néprajzi hagyománnyá vált, míg másokat napjainkig is gyakorolnak.[115]

Azokon a helyeken, ahol korlátozott a hozzáférés az aszály valós okainak megértéséhez, továbbra is úgy hiszik, hogy a szellemek sújtják a népet aszállyal. Egyes keresztény filozófiák szerint Isten büntetése a többi természeti csapáshoz hasonlóan. Mindezek a hiedelmek nemcsak a gondolkodásra hatnak, hanem a stressztűrésükre és alkalmazkodóképességre is.[112] A kreacionisták hajlamosabbak inkább természetfölötti, mint tudományos válaszokat találni. Az evolúción kívül tagadják az éghajlatváltozást és annak emberi okait is.[116]

A történelmi aszályok közé tartoznak:

  • A 4,2 kiloévi esemény, ami több kontinensre is kiterjedt. Kapcsolatba hozták az ókori egyiptomi Óbirodalom, a mezopotámiai Akkád Birodalom, A Jangce folyó alsó folyásánál kialakult Linagcsu kultúra és az Indus-völgyi civilizáció bukásával.[117]
  • Az ismert történelem leghosszabb aszálya 400 évvel ezelőtt kezdődött a chilei Atacama-sivatagban, és még 2016-ban is tartott.[118]
  • Hozzájárulhatott a klasszikus maja civilizáció bukásához.[119]
  • Az 1540-es közép-európai aszály a kortársak szerint az évezred legrosszabb aszálya volt, és 11 hónapig nem esett eső. A hőmérséklet 5–7 °C-kal a 20. század átlaghőmérséklete fölé emelkedett.[120][121]
  • Az 1899–1900-as indiai éhínség, 250 000 és 3,25 millió közötti halálos áldozattal.
  • A Szovjetunióban 1921–1922-ben a háború és az aszály együttes hatásaként 5 millió ember veszett oda.
  • 1928–1930-ban Kína északnyugati részén alakult ki aszály, 3 millió halottal.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ (2013. június 5.) „Health Effects of Drought: a Systematic Review of the Evidence”. PLOS Currents 5, ecurrents.dis.7a2cee9e980f91ad7697b570bcc4b004. o. DOI:10.1371/currents.dis.7a2cee9e980f91ad7697b570bcc4b004. ISSN 2157-3999. PMID 23787891. PMC 3682759. 
  2. ↑ (2013. június 5.) „Health effects of drought: a systematic review of the evidence.”. PLOS Currents 5. DOI:10.1371/currents.dis.7a2cee9e980f91ad7697b570bcc4b004. PMID 23787891. PMC 3682759. 
  3. ↑ (2020. november 12.) „Health consequences of drought in the WHO Eastern Mediterranean Region: hotspot areas and needed actions”. Environmental Health 19 (1), 114. o. DOI:10.1186/. 
  4. ↑ a b (2019. május 30.) „Droughts, Wildfires, and Forest Carbon Cycling: A Pantropical Synthesis”. Annual Review of Earth and Planetary Sciences 47 (1), 555–581. o. DOI:10.1146/annurev-earth-082517-010235. ISSN 0084-6597. 
  5. ↑ (2023. június 28.) „The economics of drought: A review of impacts and costs”. Australian Journal of Agricultural and Resource Economics 67 (4), 501–523. o. DOI:10.1111/1467-8489.12527. ISSN 1364-985X. 
  6. ↑ „A Drier Future Sets the Stage for More Wildfires”, Climate Change: Vital Signs of the Planet, NASA, 2019. július 9. 
  7. ↑ Amazon Drought Worst in 100 Years. ens-newswire.com. [2019. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  8. ↑ Drought Threatens Amazon Basin – Extreme conditions felt for second year running Archiválva 2013. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  9. ↑ Australia faces worse, more frequent droughts: study Archiválva 2021. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben., Reuters
  10. ↑ Nandy, S.N. (2021) Analysis of drought vulnerability indices of Indian districts using Fuzzy logic approach. International Water Resources Association Journal (IWRA – India), 10(2): 11–17. https://www.indianjournals.com/ijor.aspx?target=ijor:iwra&volume=10&issue=2&article=002
  11. ↑ a b c Douville, H., K. Raghavan, J. Renwick, R.P. Allan, P.A. Arias, M. Barlow, R. Cerezo-Mota, A. Cherchi, T.Y. Gan, J. Gergis, D.  Jiang, A.  Khan, W.  Pokam Mba, D.  Rosenfeld, J. Tierney, and O.  Zolina, 2021: Water Cycle Changes Archiválva 2022. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben.. In Climate Change 2021: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I  to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Masson-Delmotte, V., P. Zhai, A. Pirani, S.L. Connors, C. Péan, S. Berger, N. Caud, Y. Chen, L. Goldfarb, M.I. Gomis, M. Huang, K. Leitzell, E. Lonnoy, J.B.R. Matthews, T.K. Maycock, T. Waterfield, O. Yelekçi, R. Yu, and B. Zhou (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA, pp. 1055–1210, doi:10.1017/9781009157896.010.
  12. ↑ Drought Basics. Drought.gov. NOAA National Integrated Drought Information System. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  13. ↑ a b Definition of Drought. National Centers for Environmental Information. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  14. ↑ a b Types of Drought. drought.unl.edu. National Drought Mitigation Center. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  15. ↑ Van Loon, Anne F. (2015. április 14.). „Hydrological drought explained”. WIREs Water 2 (4), 359–392. o. DOI:10.1002/wat2.1085. ISSN 2049-1948. 
  16. ↑ Application of SPI, EDI and PNPI using MSWEP precipitation data over Marathwada, India, 2017 IEEE International Geoscience and Remote Sensing Symposium (IGARSS), 5505–5507. o.. DOI: 10.1109/IGARSS.2017.8128250 (2017). ISBN 978-1-5090-4951-6 
  17. ↑ What is a Drought?. National Oceanic and Atmospheric Administration, 2006. augusztus 1. [2022. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 10.)
  18. ↑ (2016. szeptember 8.) „Drought in a human-modified world: reframing drought definitions, understanding, and analysis approaches”. Hydrology and Earth System Sciences 20 (9), 3631–3650. o. DOI:10.5194/hess-20-3631-2016. ISSN 1027-5606. 
  19. ↑ (2020. október 13.) „Asymmetric impact of groundwater use on groundwater droughts”. Hydrology and Earth System Sciences 24 (10), 4853–4868. o. DOI:10.5194/hess-24-4853-2020. ISSN 1027-5606. 
  20. ↑ „Asia-Pacific – Dam project aims to save Aral Sea”, BBC News, 2007. április 9. 
  21. ↑ „Asia-Pacific – Kazakh lake 'could dry up'”, BBC News, 2004. január 15. 
  22. ↑ a b c d e f g h i j (2023) „Global high-resolution drought indices for 1981–2022”. Earth System Science Data 15 (12), 5449–5466. o. DOI:10.5194/essd-15-5449-2023. ISSN 1866-3516.  Text was copied from this source, which is available under a Creative Commons Attribution 4.0 International License
  23. ↑ a b (2010. szeptember 1.) „A review of drought concepts”. Journal of Hydrology 391 (1–2), 202–216. o. DOI:10.1016/j.jhydrol.2010.07.012. 
  24. ↑ Van Loon, Anne F. (2015. július 1.). „Hydrological drought explained: Hydrological drought explained”. Wiley Interdisciplinary Reviews: Water 2 (4), 359–392. o. DOI:10.1002/wat2.1085. 
  25. ↑ (2016. január 1.) „An insight into the Palmer drought mechanism based indices: comprehensive comparison of their strengths and limitations”. Stochastic Environmental Research and Risk Assessment 30 (1), 119–136. o. DOI:10.1007/s00477-015-1042-4. ISSN 1436-3240. 
  26. ↑ (1968) „A Drought Index for Forest Fire Control”. Res. Pap. Se-38. Asheville, Nc: U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Southeastern Forest Experiment Station. 35 P 038, Kiadó: USDA Forest Service Southern Research Station. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.) „(Date: 1968) Res. Paper SE-38. 32 pp. Asheville, NC: U.S. Department of Agriculture, Forest Service” 
  27. ↑ Emmanouil N. Anagnostou (2004). „A convective/stratiform precipitation classification algorithm for volume scanning weather radar observations”. Meteorological Applications 11 (4), 291–300. o. DOI:10.1017/S1350482704001409. 
  28. ↑ (2006. június 1.) „A model of annual orographic precipitation and acid deposition and its application to Snowdonia”. Atmospheric Environment 40 (18), 3316–3326. o. DOI:10.1016/j.atmosenv.2006.01.043. 
  29. ↑ Robert Penrose Pearce. Meteorology at the Millennium. Academic Press, 66. o. (2002). ISBN 978-0-12-548035-2 
  30. ↑ Houze, Robert A. Jr.. Cloud dynamics. San Diego: Academic Press (1993. november 28.). ISBN 9780080502106. OCLC 427392836 
  31. ↑ Greenhouse Effect, Sea Level and Drought. Springer Science & Business Media, 22. o. (1990. november 28.). ISBN 978-0792310174 
  32. ↑ The Oryx Resource Guide to El Niño and La Niña. Greenwood Publishing Group, 48–49. o. (2002. november 28.). ISBN 978-1573563789 
  33. ↑ Bin Wang. The Asian Monsoon. Springer Science & Business Media, 206. o. (2006. január 13.). ISBN 978-3540406105 
  34. ↑ Monitoring and Predicting Agricultural Drought : A Global Study: A Global Study. Oxford University Press, 349. o. (2005. március 24.). ISBN 978-0198036784 
  35. ↑ Wet & Dry Seasons. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 23.)
  36. ↑ Alistair B. Fraser: Bad Meteorology: The reason clouds form when air cools is because cold air cannot hold as much water vapor as warm air, 1994. november 27. [2015. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  37. ↑ Cooperative Extension Service. Home Vegetable Gardening in Kentucky. University of Kentucky, 19. o. (2014. január 1.) 
  38. ↑ North Carolina State University: Evapotranspiration, 2013. augusztus 9. [2015. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 18.)
  39. ↑ National Oceanic and Atmospheric Administration: Warm Temperatures and Severe Drought Continued in April Throughout Parts of the United States; Global Temperature For April Second Warmest on Record, 2002. május 16. [2015. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 18.)
  40. ↑ Seth Borenstein: Weather's unwanted guest: Nasty La Niña keeps popping up. 9news.com.au.com, 2022. május 28. [2023. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 4.) „Scientists are noticing that in the past 25 years the world seems to be getting more La Niñas than it used to...”
  41. ↑ February 2010 is driest month for S'pore since records began in 1869. Channel NewsAsia, 2010. március 3. [2010. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  42. ↑ Douville, H., K. Raghavan, J. Renwick, R.P. Allan, P.A. Arias, M. Barlow, R. Cerezo-Mota, A. Cherchi, T.Y. Gan, J. Gergis, D.  Jiang, A.  Khan, W.  Pokam Mba, D.  Rosenfeld, J. Tierney, and O.  Zolina, 2021: Chapter 8: Water Cycle Changes. In Climate Change 2021: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I  to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Masson-Delmotte, V., P. Zhai, A. Pirani, S.L. Connors, C. Péan, S. Berger, N. Caud, Y. Chen, L. Goldfarb, M.I. Gomis, M. Huang, K. Leitzell, E. Lonnoy, J.B.R. Matthews, T.K. Maycock, T. Waterfield, O. Yelekçi, R. Yu, and B. Zhou (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA, pp. 1055–1210, doi:10.1017/9781009157896.010.
  43. ↑ Caretta, M.A., A. Mukherji, M. Arfanuzzaman, R.A. Betts, A. Gelfan, Y. Hirabayashi, T.K. Lissner, J. Liu, E. Lopez Gunn, R. Morgan, S. Mwanga, and S. Supratid, 2022: Chapter 4: Water. In: Climate Change 2022: Impacts, Adaptation and Vulnerability. Contribution of Working Group II to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [H.-O. Pörtner, D.C. Roberts, M. Tignor, E.S. Poloczanska, K. Mintenbeck, A. Alegría, M. Craig, S. Langsdorf, S. Löschke, V. Möller, A. Okem, B. Rama (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, UK and New York, NY, USA, pp. 551–712, doi:10.1017/9781009325844.006.
  44. ↑ (2021) „The rise of compound warm-season droughts in Europe”. Science Advances 7 (6), eabb9668. o. DOI:10.1126/sciadv.abb9668. ISSN 2375-2548. PMID 33536204. PMC 7857689. 
  45. ↑ Sarkadi Zsolt - Attól nem kell félni, hogy a magyar emberek ebből kimaradnak Archiválva 2020. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (makro.444.hu, 2020.06.02.)
  46. ↑ Szöllősi Fanni - Betört a klímaváltozás Magyarországra is - csak tárt karokkal nézzük (Napi.hu, 2019.09.29.)
  47. ↑ Hargitai Miklós - Az éghajlatváltozás minden hatása közül az aszály sújt le legelőször hazánkra Archiválva 2021. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (Népszava, 2021.11.16.)
  48. ↑ A járvány mellett pusztít az aszály is Archiválva 2021. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben - WWF, 2020-04-28
  49. ↑ Bodnár Zsolt - Fülledt nappalok, trópusi éjszakák, olajfa-allergia – ez vár Magyarországra a közeljövőben (qubit.hu, 2023.06.08.)
  50. ↑ Az uniós Magyarország tudománypolitikája Archiválva 2012. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben mta.hu, 2005. szeptember 27.
  51. ↑ Horváth Ákos, Breuer Hajnalka - A 2022-es rendkívüli szárazság fizikai-meteorológiai háttere (Országos Meteorológiai Szolgálat, 2022.07.22.)
  52. ↑ Maár Laura - Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy nemsokára akár otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet (RTL Klub, 2022.08.07.)
  53. ↑ Halász Júlia - Amíg ön a légkondi alatt ült, az ország egy része sivataggá vált (Telex.hu, 2024.08.26.)
  54. ↑ Sarkadi Zsolt - A sivatag, ahol élni fogunk / lidérces drónvideó a magyar vízhiány következményeiről (Telex.hu, 2022.08.01.)
  55. ↑ Móra Ferenc Sándor - A gazdák kínlódnak, de a kormánynak nem sürgős a vízpótlás a sivataggá váló homokhátságon (Telex.hu, 2024.04.25.)
  56. ↑ Jakab Gusztáv - Kisülő tómedrek, lombjukat vesztett erdők, szalmasárgára aszalódott puszták, pusztító tüzek, mi lesz az Alfölddel? (Telex.hu, 2025.09.08.)
  57. ↑ https://www.agroinform.hu/szantofold/ingyenes-ontozoviz-mutatjuk-kiknek-jar-81327-001
  58. ↑ https://kormany.hu/hirek/letrehoztuk-az-aszalyvedelmi-operativ-torzset
  59. ↑ https://www.agroinform.hu/gazdasag/dijmentes-ontozoviz-kedvezmenyes-hitel-kormanyinfo-83328-001
  60. ↑ https://kormany.hu/hirek/ingyen-biztositja-a-kormany-a-gazdaknak-az-ontozovizet
  61. ↑ Nagy István: Ingyen öntözhetik a földjeiket a gazdák - 24.hu, 2025.06.29.
  62. ↑ Eltékozolt vizeink: lenyűgöző rövidfilm mutatja be a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit - Természetvédelmi Világalap, 2025.01.30.
  63. ↑ Borbás Barna - „Harminc éve szóltunk, hogy baj lesz” / vezető víztudós az Alföld kiszáradásáról (Válasz Online, 2025.05.06.)
  64. ↑ Vajna Tamás - A kormányhatározattal „vízpótlásra” átnevezett öntözés aligha állítja meg Magyarország kiszáradását (qubit.hu, 2025.06.09.)
  65. ↑ Vajna Tamás - Egy hektárnyi föld öntözése négy-öt hektárt szárít ki, így Magyarországon a művelhető terület 93 százalékán sivatag lenne (qubit.hu, 2025.06.18.)
  66. ↑ Vajna Tamás - Az ELTE kutatói a folyószabályozások előtti állapotok visszaállításával fékeznék meg az Alföld elsivatagosodását (qubit.hu, 2024.02.16.)
  67. ↑ Csatlós Hanna - Kínlódó folyóink nem tudnak kiabálni, ez a film kiált hát helyettük (HVG, 2023.04.22.)
  68. ↑ Fehér János - A csatornák nem szexik, és legalább annyi bajt okoztak, mint a nagy folyószabályozások (Telex.hu, 2025.01.31.)
  69. ↑ https://www.ovf.hu/jobboldali-sav-tartalmai/vizetatajba/vizet-a-tajba
  70. ↑ Hárommilliárd köbméter
  71. ↑ Szakmai egyeztetési anyag
  72. ↑ Chripkó Lili - Most akkor tényleg kiszárad az ország? – Fotóriport az aszály elleni védekezésről (wmn.hu, 2022.09.10.)
  73. ↑ Fehér János - Az lenne az igazi szuverenitásvédelem, ha nem hagynánk kiszáradni az országot (Telex.hu, 2025.06.17.)
  74. ↑ „A biblical tragedy as Sea of Galilee faces drought”, Belfast Telegraph  
  75. ↑ Kenya: Deforestation exacerbates droughts, floods. forests.org. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 24.)
  76. ↑ a b Emergency Tillage to Control Wind Erosion. North Dakota State University Extension Service, 1997. [2012. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  77. ↑ United States Geological Survey: Dunes – Getting Started, 2004. [2012. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  78. ↑ (2024. október 10.) „Anthropogenic shrub encroachment has accelerated the degradation of desert steppe soil over the past four decades”. Science of the Total Environment 946. DOI:10.1016/j.scitotenv.2024.174487. ISSN 0048-9697. PMID 38969107. 
  79. ↑ (2025. június 17.) „Water distribution and association in plant vessels and soil pores in a shrubencroached grassland” (english nyelven). Frontiers in Plant Science 16. DOI:10.3389/fpls.2025.1595608. ISSN 1664-462X. 
  80. ↑ (2023. augusztus 17.) „Dead trees around the world are shocking scientists”. Knowable Magazine. DOI:10.1146/knowable-081723-2. 
  81. ↑ (2022. május 20.) „Climate Change Risks to Global Forest Health: Emergence of Unexpected Events of Elevated Tree Mortality Worldwide”. Annual Review of Plant Biology 73 (1), 673–702. o. DOI:10.1146/annurev-arplant-102820-012804. ISSN 1543-5008. PMID 35231182. 
  82. ↑ Greenfield, Patrick. „Trees and land absorbed almost no CO2 last year. Is nature's carbon sink failing?”, The Guardian, 2024. október 14. (Hozzáférés: 2024. november 2.) 
  83. ↑ (2019. szeptember 1.) „Shifts in plant functional composition following long-term drought in grasslands”. Journal of Ecology 107 (5), 2133–2148. o. DOI:10.1111/1365-2745.13252. ISSN 0022-0477. 
  84. ↑ TFS Article. tamu.edu. [2003. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  85. ↑ „Asia-Pacific – Australians face snake invasion”, BBC News, 2007. január 20. 
  86. ↑ Drought affecting US hydroelectric production | Daily Estimate Archiválva 2011. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  87. ↑ Parched village sues to shut tap at Coke / Drought-hit Indians say plant draining groundwater. San Francisco Chronicle, 2005. március 6.
  88. ↑ Sweden closes nuclear plants over safety fears. Greenpeace International. [2009. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
  89. ↑ (2022) „Hydrological drought impacts on water storage variations: a focus on the role of vegetation changes in the East Africa region. A systematic review”. Environmental Science and Pollution Research 29 (53), 80237–80256. o. DOI:10.1007/s11356-022-23313-0. ISSN 0944-1344. PMID 36197619. 
  90. ↑ (2022. november 1.) „Livestock management promotes bush encroachment in savanna systems by altering plant–herbivore feedback”. Oikos 2023 (3). DOI:10.1111/oik.09462. ISSN 0030-1299. 
  91. ↑ (2009. március 1.) „Plant drought stress: effects, mechanisms and management”. Agronomy for Sustainable Development 29 (1), 185–212. o. DOI:10.1051/agro:2008021. 
  92. ↑ a b c d e f (2017. június 29.) „Crop Production under Drought and Heat Stress: Plant Responses and Management Options”. Frontiers in Plant Science 8, 1147. o. DOI:10.3389/fpls.2017.01147. PMID 28706531. PMC 5489704. 
  93. ↑ (2019. január 1.) „Decline in climate resilience of European wheat”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 116 (1), 123–128. o. DOI:10.1073/pnas.1804387115. PMID 30584094. PMC 6320549. 
  94. ↑ (2004) „Climatic and Water Availability Effects on Water-Use Efficiency in Wheat”. Crop Science 44 (2), 474–483. o. DOI:10.2135/cropsci2004.4740. 
  95. ↑ Climate Change 2021 / The Physical Science Basis / Working Group I contribution to the WGI Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change / Summary for Policymakers pp. SPM-23. Intergovernmental Panel on Climate Change, 2021. augusztus 9. [2021. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. Fig. SPM.6
  96. ↑ Mosley LM (2014). Drought impacts on the water quality of freshwater systems; review and integration. Earth-Science Reviewss. DOI: 10.1016/j.earscirev.2014.11.010.
  97. ↑ 10. Mosley LM, Zammit B, Leyden E, Heneker TM, Hipsey MR, Skinner D, and Aldridge KT (2012). The Impact of Extreme Low Flows on the Water Quality of the Lower Murray River and Lakes (South Australia). Water Resources Management 26: 3923–3946.
  98. ↑ Prokurat, Sergiusz (2015). „Drought and water shortages in Asia as a threat and economic problem”. Journal of Modern Science 26 (3). (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.) 
  99. ↑ The constant catastrophe : malnutrition, famines, and drought, 1st, Oxford; New York: Pergamon Press, 3. o. (1981. november 28.). ISBN 9781483189666 
  100. ↑ Toxins from freshwater algae found in San Francisco Bay shellfish, 2016. október 26. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  101. ↑ Wiggs, Giles F.S..szerk.: Thomas, David S.G.: Geomorphological hazards in drylands, Arid Zone Geomorphology: Process, Form and Change in Drylands. John Wiley & Sons, 588. o. (2011). ISBN 978-0-470-71076-0 
  102. ↑ F. von Richthofen (1882). „On the mode of origin of the loess”. Geological Magazine (Decade II) 9 (7), 293–305. o. DOI:10.1017/S001675680017164X. 
  103. ↑ Glossary of Geology. Springer-Verlag, New York, 779. o. (2005). ISBN 978-3-540-27951-8 
  104. ↑ Arthur Getis. Introduction to Geography, Seventh Edition. McGraw-Hill, 99. o. (2000). ISBN 978-0-697-38506-2 
  105. ↑ „Should California build dams, reservoirs to help with future droughts?”, Fresno Bee , 2014. június 1.. [2015. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. február 18.) 
  106. ↑ Cloud seeding helps alleviate drought. China Daily
  107. ↑ Critical Issues in Weather Modification Research. DOI: 10.17226/10829 (2003). ISBN 978-0-309-09053-7 
  108. ↑ Weather Centre – Features – History and Religion – Weather in the Bible – Drought and Famine. [2004. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  109. ↑ Ancient Chile Migration Mystery Tied to Drought. National Geographic. [2002. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
  110. ↑ Drought pushed ancient African immigration [halott link]
  111. ↑ (2022. május 1.) „Drought and society: Scientific progress, blind spots, and future prospects”. WIREs Climate Change 13 (3), e761. o. DOI:10.1002/wcc.761. ISSN 1757-7780. PMID 35864922. PMC 9286479. 
  112. ↑ a b (2019. szeptember 1.) „Explaining the uncertainty: understanding small-scale farmers' cultural beliefs and reasoning of drought causes in Gaza Province, Southern Mozambique”. Agriculture and Human Values 36 (3), 427–441. o. DOI:10.1007/s10460-019-09928-z. ISSN 1572-8366. 
  113. ↑ „How societies use supernatural forces to explain earthly events”, Faculty of Medicine, Dentistry and Health Sciences, 2023. április 4. 
  114. ↑ (2023. május 1.) „Supernatural explanations across 114 societies are more common for natural than social phenomena”. Nature Human Behaviour 7 (5), 707–717. o. DOI:10.1038/s41562-023-01558-0. ISSN 2397-3374. PMID 37012368. 
  115. ↑ Decolonising Conflicts, Security, Peace, Gender, Environment and Development in the Anthropocene. Springer Nature, 385–410. o. (2021. január 25.). ISBN 978-3-030-62316-6 
  116. ↑ (2023. szeptember 1.) „Evolutionary stasis: creationism, evolution and climate change in the Accelerated Christian Education curriculum”. Cultural Studies of Science Education 18 (3), 809–827. o. DOI:10.1007/s11422-023-10187-y. ISSN 1871-1510. PMID 37360053. PMC 10191816. 
  117. ↑ „Did a mega drought topple empires 4,200 years ago?”, Nature, 2022. január 26. 
  118. ↑ Driest Place: Atacama Desert, Chile. Extreme Science. (Hozzáférés: 2016. szeptember 25.).
  119. ↑ What really caused the collapse of the Maya civilization?. National Geographic
  120. ↑ Oliver Wetter et al: The year-long unprecedented European heat and drought of 1540 – a worst case. In: Climatic Change, June 2014, doi:10.1007/s10584-014-1184-2
  121. ↑ Andreas Frey. „Elf Monate ohne Regen: Die Angst vor der Megadürre des Jahres 1540 geht um”, Neue Zürcher Zeitung , 2018. augusztus 4. (Hozzáférés: 2018. augusztus 6.) (német nyelvű) 

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Drought című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aszály&oldid=28566384”