Szizál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szizál
Szizálültetvény Tanzániában
Szizálültetvény Tanzániában
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Agávéformák (Agavoideae)
Nemzetség: Agávé (Agave)
Faj: A. sisalana
Tudományos név
Agave sisalana
Perrine
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szizál témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szizál témájú médiaállományokat és Szizál témájú kategóriát.

A szizál vagy szizálagávé (latin nevén Agave sisalana) az spárgafélék családjába tartozó, mexikói származású egyszikű növényfaj, melyet levélrostjáért termesztenek a mérsékelten nedves trópusi éghajlaton. Habár a szizál rostját szizálkendernek is nevezik,[1] maga a növényfaj nem áll rokonságban a kétszikűek közé tartozó kenderfajokkal.

Megjelenése[szerkesztés]

Évelő. A magyarországi kertekben is ültetett foszlóslevelű pálmaliliom termetéhez hasonló növényfaj. Félméteres, torzsaszerűen vaskos, föld feletti szára van, amin levélrózsa fejlődik nagy, merev, kékeszöld színű, kardszerű pozsgás levelekkel. A 120–200 cm hosszú és 10–15 cm széles levelek fogas szélűek, csúcsuk pedig szúrós, sötétbarna tövisben végződik. A szizálagávé azon agávéfajok közé tartozik, amelyek életük végén egyszer virágoznak:[2] a növény 5–6 méter magasságot is elérő fürtvirágzatában nagy, liliomszerű, zöldesfehér-sárgászöld színű, kellemetlen szagú virágok fejlődnek. A virágok olyan értelemben meddők, hogy a virágzatokból fejlődő sokmagvú toktermések is és a bennük levő magok is általában fejletlenek.[3] A növény a virágok között nagy számban fejlődő sarjhagymákkal szaporodik.[4][5]

Elterjedése[szerkesztés]

A növény Mexikóból származik. Termesztésének köszönhetően a Bahama-szigeteken, a Nyugat-indiai szigetvilágban, Brazíliában, Nyugat-Afrikában is jelen van, az 1880-as évek óta pedig Kelet-Afrikában is jelentős állomány található.[4][1]

Felhasználása[szerkesztés]

Rostnövény: a rostok miatt a növény leveleit rendszeresen levágják 7–10 éves koráig. A levélerek mentén találhatók a kemény, erős, tartós, nyújtható rostok, amikből például zsineget (cukorspárga), különféle köteleket, kötélárukat, lábtörlőt, szőnyeget, pokrócot, kalapot, kefét készítenek. A szizálfonalból készült kötelek jóval rugalmasabbak a kenderköteleknél.[1] A hajókötelek alapanyaga manapság a szizál helyett már inkább műszál.[4][2]

A jobb minőségű dartstáblák is szizálból készülnek.[6]

Források[szerkesztés]

  1. a b c Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 350. o.  
  2. a b Szizál agávé virágzása a Nyíregyházi Állatparkban. MTI Fotó: Balázs Attila regi.civilhetes.hu. (magyarul) Esztergom: Eszterlánc Polgári Társulás (2014. márc. 5.) (Hozzáférés: 2021. jan. 23.) arch
  3. !Agave sisalana Perrine ex Engelm. tropicos.org. (angolul) Saint Louis: Missouri Botanical Garden (Hozzáférés: 2021. jan. 24.) A faj leírása spanyol nyelven olvasható. „Cápsulas y semillas generalmente sin desarrollarse”
  4. a b c Szizál. In Pócs Tamás – Bíró Krisztina: Kultúrnövények 1: A trópusok termesztett növényei. Rajzolta: Bíró Krisztina, szaklektor: Priszter Szaniszló, a címlapot Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Könyvkiadó. 1976. 34. o. = Búvár Zsebkönyvek, ISBN 963 11 0600 4  
  5. Szizál [Agave sisalana]. In Fráter Erzsébet: Egzotikus piacokon: Botanikai kalauz a trópusi haszonnövényekhez. (magyarul) Fotók: Fráter Erzsébet, Kósa Géza, Fráter Szabolcs. Szakmailag ellenőrizte: Pócs Tamás. Budapest: Scolar Kiadó. 2016. 154 (154–155). o. ISBN 978-963-244-706-3  
  6. thewasp: Miből készül a tábla? darts24.hu (magyarul) (2019. ápr. 13.) (Hozzáférés: 2021. jan. 23.)