Trópusok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Trópusi éghajlat szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja
Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről.
Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll.

A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°) ) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°) ) terjed. A trópusi övezet közepén az Egyenlítő halad.

Növényvilág[szerkesztés]

A trópusok szárazföldi területeinek természetes biomjai:

A trópusi (forró éghajlati) övezet felosztása[szerkesztés]

Négy részre tagolható. Évi középhőmérséklete 20°C-nél magasabb. A mérsékelt övvel ellentétesen ennek nincs külön északi és déli része. A forró éghajlati övezet jellemzői:[1]

Földrajzi öv Éghajlat Évi középhőmérséklet (°C ) Évi csapadék (mm) Jellemzők
Forró övezet Trópusi monszun 22 és 28 között 1600 – 2000 Száraz, napos tél, forró tavasz, fülledt, csapadékos nyár
Forró övezet Térítői (trópusi sivatagi) 20 és 28 között 100 – 200 Száraz, forró, nagy napi hőingás
Forró övezet Szavanna (átmeneti) 23 és 28 között 300 – 1500 Forró száraz és esős meleg évszak
Forró övezet Egyenlítői 25 és 27 között 2000 – 3000 Állandóan fülledt, forró nedves
A trópusi öv a Köppen-osztályozáson. Az egyenlítői=Af, trópusi monszun=Am és a szavanna (átmeneti) övezet=Aw

Egyenlítői éghajlat[szerkesztés]

Itt a napsugarak beesési szöge 90°-66,5° közötti, ezért a hőmérséklet viszonylag állandó, 25-27 °C között változik. Az évi hőingás 2,5 °C-nál is kevesebb, így a napi hőingás nagyobb, mint az évi. Egész évben csapadékos, a lehullott csapadék mennyisége a 2000 millimétert is meghaladja. Csak egy évszak alakul ki, a meleg, csapadékos és fülledt nyár. Az Egyenlítő közelében alakult ki, jellemző az Amazonas-medencében, Közép-Amerika szigetvilágában, a Kongó-medencében, Ceylon és Óceánia területein. Természetes növénytakarója az esőerdő, ezért trópusi esőerdő éghajlatnak is szokták nevezni.

A folyók vízjárása egyenletes, a vízfolyások sok vizet szállítanak, hordalékban gazdagok. Talaja gyenge tápanyagtartalmú laterittalaj, mely sárga vagy vöröses színű, mivel vas és alumínium halmozódik fel benne. A felszíne csupasz, alig borítja talaj, mivel a magas páratartalom és hőmérséklet mellett igen gyorsan elbomlik a szerves anyag, majd felületi leöblítéssel elszállítódik. Felszínfejlődésére jellemző, hogy a felszínen vastag a málladéktakaró, a lefolyás nagy, így sokszor fordul elő csuszamlás, talajfolyás. Egyes helyeken tönkfelszínek is kialakulhatnak.

Példák éghajlati diagramokbanː


Apia, Nyugat-Szamoa
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
450
 
 
30
23
 
 
380
 
 
29
24
 
 
350
 
 
30
23
 
 
250
 
 
30
23
 
 
260
 
 
29
23
 
 
120
 
 
29
23
 
 
80
 
 
29
23
 
 
80
 
 
28
23
 
 
130
 
 
28
23
 
 
170
 
 
29
23
 
 
260
 
 
30
23
 
 
370
 
 
29
23
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: [1]
Paramaribo, Suriname
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
200
 
 
30
22
 
 
140
 
 
30
22
 
 
150
 
 
30
22
 
 
210
 
 
31
22
 
 
290
 
 
30
23
 
 
290
 
 
31
22
 
 
230
 
 
31
22
 
 
170
 
 
32
23
 
 
90
 
 
32
23
 
 
90
 
 
33
23
 
 
120
 
 
32
23
 
 
180
 
 
30
22
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: [2]
Mbandaka, Kongói D.K.
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
80
 
 
31
19
 
 
100
 
 
32
20
 
 
150
 
 
32
20
 
 
140
 
 
31
20
 
 
130
 
 
31
20
 
 
110
 
 
30
19
 
 
100
 
 
30
17
 
 
100
 
 
29
17
 
 
200
 
 
30
19
 
 
210
 
 
30
19
 
 
190
 
 
30
19
 
 
120
 
 
30
19
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: [3]
Biak, Indonézia
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
250
 
 
29
25
 
 
240
 
 
28
25
 
 
250
 
 
29
25
 
 
200
 
 
29
25
 
 
250
 
 
29
25
 
 
230
 
 
29
25
 
 
250
 
 
28
25
 
 
240
 
 
29
25
 
 
220
 
 
29
25
 
 
180
 
 
29
25
 
 
190
 
 
30
25
 
 
230
 
 
29
25
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: [4]
Kuching, Malajzia
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
466
 
 
30
23
 
 
445
 
 
29
23
 
 
465
 
 
30
23
 
 
251
 
 
32
23
 
 
347
 
 
33
24
 
 
310
 
 
32
23
 
 
184
 
 
31
23
 
 
326
 
 
32
23
 
 
208
 
 
32
23
 
 
307
 
 
32
23
 
 
482
 
 
32
24
 
 
516
 
 
30
23
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: Monthly Statistical Bulletin Sarawak


Trópusi monszun öv[szerkesztés]

Bombay klímadiagramja, példa a trópusi monszunra

A fő éghajlat alakító tényező a monszun szélrendszer. A téli monszunszél a szibériai maximum hatására alakul ki,[2] a nyári monszun pedig csapadékos. Főleg az indiai szubkontinensen alakult ki, jellemzője a sok csapadék. Az évi középhőmérséklet 25-28 °C között változik.

Alapvetően három évszak különíthető el:

  • Tél: a téli monszun alakítja ki, december és március között jellemző, a hőmérséklet ilyenkor délebbre 19-25 °C, északon pedig 12-18 °C között változik.
  • Nyárelő: szintén a téli monszun határozza meg, márciustól májusig tart. Jellemzően forró és száraz, ez a legmelegebb időszak, a hőmérséklet tartósan 30 °C felett van.
  • Nyár: kialakítója a nyári monszun, jellegzetesen fülledt, meleg időszak, magas a relatív páratartalom (80-85%), és sok eső jellemzi.

A felszínformálásra jellemző, hogy a száraz évszakban az inszolációs, azaz besugárzásos aprózódás jelentős lehet, melynek oka a különböző anyagok eltérő hőtágulása. A nedvesebb, csapadékos időszakokban akár 10-30 méter vastag málladéktakaró is képződhet, tönkfelszín is kialakulhat. Jellemző formák a trópusi szigethegyek, valamint karsztformák kialakulása.

A folyók vízjárása ingadozó, jellemzőek a vízesések, zuhatagok. Talaja erősen kilúgozott, tápanyagszegény laterit talaj, mely sárga színű a benne található vas- és Al-hidroxidok miatt.

Példákː


Accra, Ghána
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
15
 
 
31
23
 
 
33
 
 
31
24
 
 
56
 
 
31
24
 
 
81
 
 
31
24
 
 
142
 
 
31
24
 
 
178
 
 
29
23
 
 
46
 
 
27
23
 
 
15
 
 
27
22
 
 
36
 
 
27
23
 
 
64
 
 
29
23
 
 
36
 
 
31
24
 
 
23
 
 
31
24
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: BBC Weather[3]
Monte Cristi, Dominikai Közt.
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
74
 
 
29
19
 
 
47
 
 
29
20
 
 
48
 
 
30
20
 
 
59
 
 
31
21
 
 
60
 
 
32
22
 
 
40
 
 
33
23
 
 
22
 
 
34
23
 
 
28
 
 
34
23
 
 
35
 
 
34
23
 
 
68
 
 
33
22
 
 
108
 
 
31
21
 
 
84
 
 
29
20
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: NOAA[4]
Brasília, Brazília
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
241
 
 
27
17
 
 
215
 
 
27
17
 
 
189
 
 
27
18
 
 
124
 
 
27
17
 
 
39
 
 
26
15
 
 
8.8
 
 
25
13
 
 
12
 
 
25
13
 
 
13
 
 
27
15
 
 
52
 
 
28
16
 
 
172
 
 
28
17
 
 
238
 
 
27
18
 
 
249
 
 
26
18
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: World Weather Information Service [5]
Darwin, Ausztrália
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
466
 
 
32
25
 
 
373
 
 
32
25
 
 
335
 
 
32
25
 
 
108
 
 
33
24
 
 
25
 
 
32
23
 
 
2.3
 
 
31
20
 
 
1.2
 
 
31
20
 
 
5.8
 
 
32
20
 
 
18
 
 
33
23
 
 
65
 
 
34
25
 
 
137
 
 
34
26
 
 
276
 
 
33
26
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: Australian Bureau of Meteorology [6]


Szavanna/Átmeneti öv[szerkesztés]

Az átmeneti vagy szavanna öv a trópusi sivatagi és az egyenlítői között alakult ki, a 8° és 16° szélességi körök között. Az évi középhőmérséklet 20-27 °C, a hőingás már magasabb, elérheti az évi 10 °C-t is. A csapadék kevesebb, általában 400-800 mm között mozog. Két évszak alakult ki, a száraz és a nedves, ezek váltakozását a felszálló és leszálló légáramlatok szabják meg. A nedves évszakra jellemző a szélcsend, a szárazban északkeleti, délkeleti passzát a meghatározó. Természetes növénytakarója a szavanna, ennek alfajai az erdős, a ligetes és a füves szavanna. A folyók vízjárása erősen ingadozó a csapadék egyenlőtlen elosztása miatt.

Példákː


Csittagong, Banglades
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
5
 
 
26
13
 
 
28
 
 
28
15
 
 
64
 
 
31
19
 
 
150
 
 
32
23
 
 
264
 
 
32
24
 
 
533
 
 
31
25
 
 
597
 
 
30
25
 
 
518
 
 
30
24
 
 
320
 
 
31
24
 
 
180
 
 
31
23
 
 
56
 
 
29
18
 
 
15
 
 
26
14
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: BBC[5]
Conakry
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
1
 
 
32
19
 
 
1
 
 
33
20
 
 
3
 
 
33
21
 
 
22
 
 
34
22
 
 
137
 
 
33
21
 
 
396
 
 
32
20
 
 
1130
 
 
30
20
 
 
1104
 
 
30
21
 
 
617
 
 
31
21
 
 
295
 
 
31
20
 
 
70
 
 
32
21
 
 
8
 
 
32
20
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: HK[6]
Miami
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
51
 
 
24
15
 
 
53
 
 
25
16
 
 
61
 
 
26
18
 
 
72
 
 
28
20
 
 
158
 
 
30
22
 
 
237
 
 
31
24
 
 
145
 
 
32
25
 
 
193
 
 
32
25
 
 
194
 
 
31
24
 
 
143
 
 
29
22
 
 
68
 
 
27
19
 
 
47
 
 
25
16
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: WMO[7]


Trópusi sivatagi öv[szerkesztés]

Az évi középhőmérséklet 20 °C felett van. A napi hőingás kimondottan nagy, akár 30-35 °C-t is elérheti. A csapadék 200 mm-nél is kevesebb, néha heves záporok jelentkezhetnek. Maga a sivatag a térítők környékén alakult ki a passzát leszálló ága miatt, jellemző területei: Arab-félsziget, Thar-sivatag, Irán és Afganisztán medencéi, Szahara, Kalahári-sivatag, Mohave-sivatag, Mexikó területe, Nagy-Viktória-sivatag, Simpson-sivatag. Kevés növény él meg ezeken a területeken, a folyók is csak időszakosak (vádik).

Különös megjelenési formája a hűvös sivatagok, melyek a dél térítők környékén alakulnak ki, hideg tengeráramlatok hatására. Jellemzően a tengerpartokon fordulnak elő. Az évi középhőmérséklet csak 14-16 °C, a csapadék itt is 200 mm kevesebb évente. Jellemző példája a Namib-sivatag és az Atacama-sivatag.

Felszínformálására jellemző a hőaprózódás, homoksivatagok és kőzetsivatagok kialakulása, dűnékkel, barkánokkal, buckákkal, homokfodrokkal, de előfordulhatnak kőtengerek, kőgombák, kőhidak is. Talajai fejletlen szerkezetű sivatagi váztalajok, szervesanyag-utánpótlás nélkül, a humusztartalom még 1%-nál is kevesebb. Sokszor előfordul sókiválás. Természetes növényzete különböző szárazságtűrő növényekből áll, az oázisokban datolya, banán, citrom és egyéb citrusfélék is megtalálhatóak.


Szabha (Líbia)
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
7
 
 
19
6
 
 
0
 
 
21
8
 
 
10
 
 
26
12
 
 
7
 
 
32
17
 
 
1
 
 
36
22
 
 
0
 
 
39
25
 
 
0
 
 
39
25
 
 
0
 
 
39
25
 
 
0
 
 
38
24
 
 
0
 
 
29
19
 
 
1
 
 
26
12
 
 
1
 
 
20
7
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: World Weather Online


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. termtud.akg.hu
  2. Magas nyomású légköri képződmény Szibéria területén, az ebből kiáramló levegő egy része dél felé mozdul és a Tibeti-fennsíkon keresztül jut el Dél-Ázsiába és alakítja ki a monszunt.
  3. Average Conditions Accra, Ghana. BBC Weather, 2011. május 1. [2006. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
  4. Station Name: MONTE CRISTI ... Country: DOMINICAN REPUBLIC. NOAA
  5. Average Conditions - Chittagong, Bangladesh. BBC Weather. [2006. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 25.)
  6. Climatological Normals of Conakry. Hong Kong Observatory. (Hozzáférés: 2014. február 12.)
  7. Weather Information for Miami, Florida. World Meteorological Organization. (Hozzáférés: 2018. június 25.)

További információk[szerkesztés]