Sivatagi éghajlat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sivatagi éghajlat elnevezés két éghajlatot jelöl: A trópusi övezetbe, azon belül a térítői övbe tartozó trópusi sivatagi éghajlatot, valamint a mérsékelt övezetbe, a szélsőségesen szárazföldi övbe tartozó mérsékelt övi sivatagi éghajlatot. A két éghajlat közös jellemzői a magas légnyomás, a rendkívül alacsony csapadékmennyiség, a nagy napi és évi közepes hőingás, valamint az ezekből következő gyér vagy hiányzó növénytakaró, terméktelen homokból vagy kőzettörmelékből álló sivatagi talajok.[1]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 200 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet a trópusi sivatagokban egész évben nagyon magas, a mérsékelt övi sivatagokat rendkívül forró nyár és zord tél jellemzi. Az évi közepes hőingás a trópusi sivatagokban kicsi (a mérsékelt öviben magas), de a napi mindkettőben nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet.[1]

A folyók vízjárása időszakos.

Felszíne[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein és az oázisokban lehet találni sűrűbb növénytakarót. Az oázisok a sivatagnak olyan területei, ahol a talaj vizet tartalmaz. Az emberi élet sivatagi nyomait is főként itt fedezhetjük fel.[1]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszú ideig a Földön eddig a legmagasabbnak hitt addig mért felszíni hőmérsékletet, az 58 °C-ot trópusi sivatagi éghajlaton mérték Líbiában, El Azizia városában. Ma már az 56,7 °C-ot tekintjük a rekordnak.[2]

Néhány túlélési "stratégia"[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyes növények mag állapotban vészelik át a szárazságot. Amikor az eső esik 3-4 hét alatt új növényekké nőnek.
  • Néhány növény levelét tövisekre cserélte, hogy csökkentse a párolgást.
  • Levelükben, szárukban esetleg a gyökerükben is vizet raktároznak. (Pozsgás)

Állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

teve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hátán vastag bunda található, amely véd a napsugárzástól.
  • Térdén és bokáján vastag szaruréteg ami megvédi a forró homoktól pihenéskor.
  • Sűrű szempillája és elzárható orrlyuka jól jön, ha homokvihar támad.

Sivatagi ugró egér és sivatagi róka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Homokszínű szőrzetük jól szigetel.
  • Nagy méretű fülkagylóik segítik a hőleadást.
  • Szőrös talpuk megakadályozza, hogy elsüllyedjenek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Nagy Balázs - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Ütőné Visi Judit: Földrajz 9. Nemzedékek Tudása, ISBN 978-963-19-7416-4
  2. http://www.kiskegyed.hu/kikapcsolodas/szines-hirek/legmelegebb-homerseklet-a-foldon-uj-rekord-van-117285