Sarkvidéki éghajlat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sarkvidéki éghajlatnak a hideg övezetben, a sarkvidéki övben, a sarkok közelében található éghajlatot nevezzük. A tundravidékeknél nagyobb szélességi körökön fordul elő. Mindkét félgömbön előfordul. Északon a jég olvadása miatt az élővilág veszélybe került.

Jellemzői[szerkesztés]

Az éghajlat mindig a sarkkörökön túl helyezkedik el, ezért több hónapos nappalok és több hónapos éjszakák jellemzik: a sarkpontokon a nappal és az éjszaka is fél évig tart. A nappalok és éjszakák váltakozásán kívül az évszakok rendje is felborul: a tundrán még jól elkülönül a 2-3 hónapos nyár, míg a sarkvidékeken nincsenek évszakok, az év egész része hasonló időjárást mutat. Az évi középhőmérséklet alacsonyabb, mint 0 °C, sőt, a hőmérséklet nagyon ritkán ér 0 °C felé. A rendkívül alacsony hőmérsékletben elsősorban a napsugárzásnak van szerepe, mivel a napsugarak nagyon alacsony szögben érik a földfelszínt.

A csapadék mennyisége igen kevés (és hó formájú), általában 200 mm, de a "jégsivatagnak" nevezett szárazabb vidékeken akár mindössze 50 mm. Állandóan fagyott a talaj, ezért növénytakaró nincs.

Érintett országok, földrészek: Arktisz, Antarktisz, Grönland.

Források[szerkesztés]

Nagy Balázs - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Ütőné Visi Judit: Földrajz 9., Nemzedékek tudása, ISBN 9789631974164

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ice cap climate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.