Tundra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak (gyakran csak 2-3 hónap, de nem minden esetben). Két fő típusa a sarkvidéki és a hegyi (alpesi) tundra. A sarkvidéki tundra főleg a Jeges-tenger partvidékére és szigeteire jellemző, majdnem egyszintű övezet; a déli féltekén alig van jelen. A hegyi (alpesi) tundra a magashegységek felső régióiban található meg és a hóhatáron végződik, ott ahol a hó és a jég nyáron is megmarad.

A globális felmelegedés veszélyezteti a biodiverzitást és átalakítja a tundraövezet megszokott hőmérsékletét.

Az Arktisz tundraövezete a világtérképen

Etimológia[szerkesztés]

A tundra szó az orosz тундра (tûndra) kifejezésből ered, amely pedig a kildin számi szóból származik: тӯндар (tūndâr), jelentése: „fátlan hegyvidék” vagy „felföld”. [1] Francia etimológiai források azt állítják, hogy a nyugati nyelvekbe átkerült orosz szó a finn-számi "tunturi" szóból ered, mely jelentése „kopár hegy” vagy „kopár hegyhát”.[2][3][4]

Környezeti tényezők[szerkesztés]

A levegő hőmérséklete sosem emelkedik +10 °C fölé. Általában télen -30/-40°C szokott lenni. Az átfagyott talajnak csak a felszíne enged fel a sarki nyár idején, és állandóan jeges szél fúj.
Az örök fagyra jellemzőek a talaj felső rétegének ismételt átfagyásával és felengedésével kapcsolatos úgynevezett szoliflukció körébe tartozó jelenségek (pl. sárfolyás). A különböző okokból mozgó talajon a növényzet sokkal nehezebben telepszik és marad meg.

Élővilág[szerkesztés]

A tundraövezetnek megvan a saját növény- és állatvilága, de a biodiverzitás alacsony.

Növényzet[szerkesztés]

Növényzete mohákból, zuzmókból, alacsony virágos növényekből áll, kevés fája törpe növésű. [5] Helyenként mocsaras területű is lehet.

Törpecserjékből (Salix herbacea, Vaccinium-fajok, Dryas octopetala, Ledium palustre, Empetrum) álló fás vegetáció, amelyekben a havasi gyepekkel analóg fűnemű növényzet díszlik. Északabbra már csak virágtalan növények borítják a talajt (mohos és zuzmós tundra.) A zuzmós tundra a rénszarvasok legelőterülete (Cladonia rangiferina, Cladonia alpestris, Centraria nivalis stb.).

A lápok közül jellemzőek a palsalápok, amelyek több méter magasra kidomborodó részének belsejében jéglencse található.

Az Antarktisz „meleg oázisain” a vulkáni utóműködés következtében a környezetéhez képest enyhébb hőmérsékleti viszonyok miatt gazdag mohavegetáció díszlik.

Állatvilág[szerkesztés]

A rövid nyárban gazdag az állatvilága. Rovarok, madarak (pl. sirályok, vöcsökfélék, sarki csér stb.), gyíkok, rágcsálók (pl. lemmus) és emlősök találnak itt táplálékot; télen nagy részük visszahúzódik a tajgába vagy távolabbi, melegebb vidékre.

Nagyobb testű állatok közül jellemző a sarki róka, a rénszarvas, a jegesmedve (csak a tengerrel táplált víztestek közelében); az amerikai kontinensen pedig pézsmatulok, sarki nyúl, sarki farkas is él.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Tuba Zoltán - Szerdahelyi Tibor - Engloner Attila - Nagy János: Botanika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tundra témájú médiaállományokat.