Sivatagi róka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Sivatagi róka
Nemui kitune.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Nemzetség: Rókák (Vulpini)
Nem: Róka (Vulpes)
Faj: V. zerda
Tudományos név
Vulpes zerda
(Zimmermann, 1780)
Szinonimák
  • Canis cerdo Gmelin, 1788
  • Canis fennecus Lesson, 1827
  • Fennecus arabicus Desmarest, 1804
  • Fennecus zerda (Zimmermann, 1780)
  • Fennecus brucei Desmarest, 1820
  • Megalotis cerda Illiger, 1811
  • Viverra aurita F. A. A. Meyer, 1793
  • Vulpes denhamii Boitard, 1842
  • Vulpes saarensis Skjoldebrand, 1777
  • Vulpes zaarensis J. E. Gray, 1843
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sivatagi róka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi róka témájú médiaállományokat és Sivatagi róka témájú kategóriát.

TAzooAnimal3.jpg

A sivatagi róka (Vulpes zerda) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Észak-Afrika, a Sínai-félsziget és az Arab-félsziget sivatagaiban él.

Leírása[szerkesztés]

Testtömege 0,7-1,6 kilogramm, testhossza 24–41 centiméter,[1] farka 18–31 centiméter hosszú és fekete végű. Marmagassága alig éri el a 20 centimétert.[2] A nagy fülei 10-15 centiméteresek; ezek a talaj alatt mozgó zsákmány észrevételére hasznosak;[3] viszont ha kénytelen nappal is előjönni, akkor a fülei a nagy felületük miatt hőleadásra szolgálnak.[3][4][5]

A bundája gyakran krémszínű és bolyhos, mely nappal védi az erős napsütéstől, míg éjszaka melegen tartja.[2] Az összes rókafaj közül a sivatagi rókának van a legnagyobb füle a testéhez képest;[2] mivel igen sok ér van a vékony füleiben, kiváló hőleadó rendszerként működik.[6] A róka talpán vastag bunda van, így a forró homok nem égeti meg a talpát, és tompítja a lépései zaját.[2] Orrán és a szemöldök tájékon hosszú szőrű bajusza van.

A többi rókafélétől eltérően a sivatagi rókának nincs szagmirigye („ibolyamirigy”) a farka tövében, továbbá csak 32 kromoszómával rendelkezik (a rókafajok esetén ez a szám 35-39). A sivatagi róka csapatokban él, ami szintén eltér a rókafélék életmódjától.[7]

Életmódja[szerkesztés]

Társas állat, kisebb családi közösségeket alkot. A forró sivatagok lakója, olyan területeké, ahol némi száraz növényzet még megtalálható. Bár ragadozóként elsősorban gerinctelenekre, főleg rovarokra, kisebb gerincesekre vadászik, a táplálékának jelentős részét, közel 40-50%-át termések, levelek és gyökerek teszik ki, amelyekből fedezni tudja a napi vízszükségletét. Éjszakai vadász, főleg napnyugta és napkelte között mozog a szabadban, a nappali forróságot a maga által ásott üregekben pihenve vészeli át. A zsákmányát a talajból kiásva vagy hatalmas ugrásokkal szerzi meg. Mindkét esetben előzőleg a felderítéshez hatalmas füleit használja, és a fejét elforgatva méri be a cél pontos helyét.

Az üreg mérete a 120 m²-t is elérheti, és 10-15 bejárattal rendelkezhet. Ennek oka, hogy az üregben nem egyetlen rókacsalád él, hanem egy egész kolónia, vagyis sokszor több generáció él együtt. Az üreget a homokdűnék között, kemény homokból ássa ki, így azokban a szél kevés kárt tud tenni és nem omlik be könnyen.

Ha a kolónia kölykökkel gyarapodik, egy idő után a terület élelmiszerforrásai kimerülnek. Ilyenkor az egész kolónia felkerekedik és új lakóhelyet keres magának. Újabb idő elteltével visszaköltöznek a korábban használt üregekbe.

Szaporodása[szerkesztés]

Akár 10 egyedből is álló családokban élnek, amelyeket a kizárólagosan szaporodó alfa-párok vezetnek. Változatos, néha furcsának tűnő hangon kommunikálnak egymással. Időnként több család is összeállhat, bonyolult üregrendszerek készítve. Azonban – hasonlóan a többi rókához – egyedül vadásznak. A párzási időszak télen kezdődik, a vemhesség 50-53 napig tart. Nem túl szapora állatok, az alom általában csak 2-4 kölyökből áll. A mindössze 50 grammos újszülötteknek 2 hét múlva nyílik ki a szemük. Hosszabb ideig szopnak, mint más rókák, kb. 3 hónapos korukig. Ivaréretté 6-9 hónaposan válnak. A természetben 10, állatkertekben 12 évig élnek.

Érdekességek[szerkesztés]

Antoine de Saint-Exupéry világhírű remekművében, A kis hercegben szereplő Rókát, a kis herceg legjobb barátját tulajdonképpen nem az európai vörös róka, hanem valószínűleg a sivatagi róka ihlette. 1935 végén Saint-Exupéry egyik társával kényszerleszállást hajtott végre Egyiptomban, a Szaharában, ahol több ízben látott apró termetű sivatagi rókákat, de 1928-ban, Nyugat-Szaharából is egy olyan levelet írt húgának, amiben azt mondja, nagyon szereti ezt a kisállatot. A regényben a kis herceg panaszkodik is a pilótának, hogy a rajzain a rókának túl hosszúak a fülei.

Állatkertekben[szerkesztés]

Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Veszprémi Állatkertben[8], a Nyíregyházi Állatparkban[9] és a Debreceni Állatkertben[10] tartanak sivatagi rókákat.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Small Mammals: Fennec Fox. Smithsonian National Zoological Park. [2010. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  2. a b c d Nobleman, Marc Tyler. Foxes. Benchmark Books (NY), 35–36. o. (2007). ISBN 978-0-7614-2237-2. Hozzáférés ideje: 2009. december 19. 
  3. a b Fennec Fox. Seaworld.org. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
  4. Roots, Clive. Nocturnal Animals. Greenwood Press, 162–163. o. (2006). ISBN 978-0-313-33546-4 
  5. Burnie D and Wilson DE (Eds.), Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife. DK Adult (2005), ISBN 0789477645
  6. Rogers, Leslie J.. Spirit of the Wild Dog: The World of Wolves, Coyotes, Foxes, Jackals and Dingoes. Allen & Unwin, 46–47. o. (2003). ISBN 978-1-86508-673-6. Hozzáférés ideje: 2009. december 19. 
  7. rokabaratklub.hu
  8. Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark - Lakóink
  9. A kis herceg rókája Nyíregyházán Szon.hu, 2016. augusztus 17.
  10. Már a gondozókkal is megbarátkoztak a Debreceni Állatkert új jövevényei Haon.hu, 2017. május 5.

További információk[szerkesztés]