Namib-sivatag
Namib-sivatag | |
![]() | |
A Namib-sivatag műholdképen | |
Közigazgatás | |
Ország(ok) |
![]() ![]() ![]() |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése |
Dél-Afrika, ![]() |
Hosszúsága | 1600 km |
Szélessége | 50–160 km |
Területe | 80 900 km² |
Legmagasabb pont |
Brandberg (2606 m)![]() |
Legalacsonyabban fekvő pont | Atlanti-óceán (0 m) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
é. sz. 14° 33′, k. h. 21° 07′Koordináták: é. sz. 14° 33′, k. h. 21° 07′ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Namib-sivatag témájú médiaállományokat. |
A Namib-sivatag Dél-Afrika nyugati, Atlanti-óceáni partvidékén elterülő sivatag, amely 1600 km hosszan húzódik észak-déli irányban, kelet-nyugati szélessége 50–160 km. Namíbia teljes nyugati és Angola délnyugati részének tengerpartja mentén húzódik végig. Területe mintegy 80 900 km2, azaz majdnem egy magyarországnyi.
Kialakulása[szerkesztés]
A Föld legősibb pusztasága. Kialakulásának oka a partok előtt áramló hideg Benguela-áramlat. Ez a tengeráramlat gyakorlatilag nem párolog, és magával ragadja a tenger felől a szárazföld irányába áramló nedvességet, így kiszárítja a partvidéket. A Namib-sivatag az Atacama-sivatag mellett Földünk legszárazabb sivataga.
Jellegzetességei[szerkesztés]
A Namib-sivatag nagy kiterjedésű, rendkívül száraz vidék. A belső, parti rész igazi homoksivatag, ahol a szél gyakran óriási, több száz méter magas homokdűnéket alkot. Namíbiában vannak a világ legnagyobb, több mint 300 m magas homokdűnéi.
A külső, keleti rész homokkal borított hegyvidék, kősivatag. Míg az előbbi rész uralkodó színe a sárga, a külső rész színe vidékenként eltérő színű lehet, függően az alapkőzet anyagától. Az évi átlagos csapadék 50 mm körül mozog, de vannak térségei, ahol a megfigyelések alapján még soha nem esett eső. Két időszakos folyó tör magának utat mély kanyonokban az Atlanti-óceánig: a Swakop és a Kuiseb.
Élővilág[szerkesztés]
A Namib-sivatagban kevés a növényzet, csak a folyóvölgyekben és a sivatag peremvidékein élnek meg szárazságtűrő növények. A sivatag peremvidékén fordul elő egy egyedülállóan víztakarékos pozsgás növény, a velvícsia (Welwitschia mirabilis). Ez a lassan növő, de tekintélyes méretet elérő növény igen hosszú életű, egyes példányai 2000 évesnél idősebbek.
Rovarok, gyíkok, kígyók is előfordulnak, vándorlás közben a szárazságtűrő oryx-antilopok is megfordulnak itt. A kisebb élőlények a nap melege és a ragadozók elől rendszerint a homokba rejtőzve keresnek védelmet. A struccok a 48 fokos meleget is kibírják, vízigényük kevés, amit füvek és más növények elfogyasztásából fedeznek. A cserjés, fás területen sivatagi elefántok élnek.
A sivatagi oroszlán csak itt fordul elő. A tengerparti sávban oroszlánfóka kolónia él, ahol a panyókás sakálok táplálkoznak a gyenge vagy elhullott példányokból.
Ismertebb helyek[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
A namib Homoktenger (Namib Sand Sea) a NASA felvételén
A Namib-sivatag dűnetengere
Tüskés tevefa (Vachellia erioloba) Sossusvlei körzetben
Naplemente a Namib Rand Természetvédelmi Területen, Namíbiában
Repedezett talaj Sossusvlei mellett
Források[szerkesztés]
- Sándor József: Homokhegyek és halott katlanok, a Namib-sivatag, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2010. (12. évf.) 3. sz. 12-17. old.
- Lerner János: Homokdűnék a Namib-sivatagban, Élet és tudomány, 1999. (54. évf.) 2. sz. 62-hátlap. old.
- Éden: Az érintetlen bolygó - BBC dokumentumfilm
További információk[szerkesztés]
|