Katar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Katari Állam
Davlat Katar
دولة قطر (arabul)
Katar zászlaja
Katar zászlaja
Katar címere
Katar címere
Nemzeti himnusz: asz-Szalám al-Amíri
Qatar in its region.svg

Fővárosa Doha
é. sz. 25° 17′ 12″, k. h. 51° 32′ 00″
Államforma monarchia
Vezetők
Emír Tamím bin Hamád[1]
Miniszterelnök Khalid bin Khalifa bin Abdul Aziz Al Thani
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol
Függetlenség Egyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása 1971. szeptember 1.
Függetlenség elismerése 1971. szeptember 3.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint2 639 211 fő (2017)[2] +/-
Becsült2,8 millió[3] fő (2020)
Népsűrűség248 fő/km²[5]
Főbb etnikumok arab, indiai, filippínó stb.
Vallások iszlám, hinduizmus, kereszténység
GDP2018-as becslés
Összes183,807 milliárd USD[6] (56.)
PPP: 357,338 milliárd USD
Egy főre jutó (6.)
HDI (2018) 0,856[7] (37.) – magas
Földrajzi adatok
Terület11 437 km²
Rangsorban 158.
Víz0,8%
IdőzónaAST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem katari riál (QAR)
Nemzetközi gépkocsijel Q
Hívószám +974
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 112
Internet TLD.qa
Villamos hálózat 240 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó D és G típus
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Katari Állam témájú médiaállományokat.

Katar (arabul قطر IPA: [ˈqɑtˁɑr]; hivatalosan Katari Állam,[8] arabul دولة قطر, Davlat Katar) egy közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Területe Magyarországénak kb. a kilencede.

A volt brit protektorátus 1971 óta független. A világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, és gazdaságában nagyszámú külföldi munkavállalót alkalmaz. Olajvagyona megalapozta az ország lakóinak magas életszínvonalát.[9]

Földrajz[szerkesztés]

Katar domborzati térképe
Az ország nagy része sivatag

Domborzat[szerkesztés]

Az Arab-félszigetről a Perzsa-öbölbe nyúló Katar-félszigeten fekvő ország enyhén felboltozódó mészkőrétegekből álló sivatagos alföld. A felszínt délkeleten szélfútta homokdűnék, a korallzátonyokkal övezett partok mentén sós-agyagos mélyedések tagolják. Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl, 105 méter.

Vízrajz[szerkesztés]

Nincs jelentősebb állandó vízfolyás, vagy édesvizű tó.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata sivatagi, nagyon enyhe téllel és nagyon forró nyarakkal. Kicsi és zömmel sík területe lévén az egész országban egységes az éghajlat.

Alapvetően két fő évszak létezik: egy hűvösebb évszak decembertől februárig, és egy forró évszak áprilistól októberig. Utóbbiban ezen belül megkülönböztethetünk egy nagyon forró időszakot májustól október közepéig. Március és november átmeneti, meleg hónapok.[10]

Doha éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)21,723,026,831,938,241,241,540,738,635,229,524,132,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)12,813,716,720,625,027,729,128,926,523,419,515,021,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)131716830000131273
Havi napsütéses órák száma2442242422733253423253283063032762413429
Forrás: http://weatherspark.com


Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Az állam területe sivatag. A partok előtt mangrovemocsarak találhatók, figyelemre méltó madárvilággal.

Történelem[szerkesztés]

A Zubara erőd

A perzsa és görög fennhatóság után az 1. században arab törzsek vették birtokba a vidéket. 528-ban az Arab Kalifátus része lett, de mivel távol esett a birodalom nagy központjaitól, időről időre vallási reformátorok vagy önállóságra törő emírek kezébe került. A törökök 1536-ban foglalták el, és fennhatóságuk alatt maradt egészen 1868-ig, az angolok megjelenéséig. A Katari Emírséget 1868. szeptember 12-én kiáltották ki. Az ország 1916-ban brit védnökség lett, az uralkodó emír csak formálisan gyakorolta hatalmát. Amikor az angolok bejelentették, hogy 1971-ben kivonulnak a Perzsa-öböl térségéből, a part menti területek uralkodói egy föderáció létrehozását határozták el, amely meg is alakult (napjainkban Egyesült Arab Emírségek), de Katar és Bahrein sem csatlakozott hozzá. Katar 1971. szeptember 3-án kikiáltotta függetlenségét.

1995-ben az emír fia megdöntötte apja hatalmát, és jelentős reformokat vezetett be. Az 1999-es első ízben megtartott választásokon nők is részt vehettek. 2003-ban itt volt az Irak elleni amerikai támadás főhadiszállása.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Az állam de facto abszolút monarchia, ahol a a katari emír államfő és kormányfő is. 2003. évi népszavazás alapján alkotmányos monarchiának kellene lennie, választott törvényhozással, de a választásokat 2013 óta folyamatosan visszaszorítják.[11]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A saría törvény a katari jogszabályok fő forrása.[12][13]

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Katar kerületei
  1. Al Shamal
  2. Al Khor
  3. Al-Shahaniya
  4. Umm Salal
  5. Al Daayen
  6. Ad-Dawhah
  7. Al Rayyan
  8. Al Wakrah

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A katari népesség korfája
Alwakhra mecset Dohában

A népesség száma Katarban az évszaktól függően jelentősen ingadozik, mivel az ország nagyban támaszkodik a külföldiek munkájára. 2017 elején Katar teljes népessége 2,6 millió volt, de népességének döntő többségét a külföldiek tették ki. Ekkor (2017) a népességének csak 313 ezer fő (12 %-a) volt katari állampolgár, míg a fennmaradó 2,3 millió (88 %) emigráns volt.[14] A legtöbb külföldi munkást a dél-ázsiai országok adják.[14] A férfimunkások beáramlása az országba felborította a nemek arányát és 2020-as becslés alapján a nők a népesség kb. negyedét teszik csak ki.[15]

Népességének változása[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

  • Városi lakosság aránya 2020-ban: 96%.[4]
  • Az átlagos népsűrűség 2020-ban: 248 fő/km².[4]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

A főváros, Doha egy képe

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az arab és a katari arab a helyi nyelvjárás. Széles körben beszélt nyelv még az angol is, és gyakran használják második nyelvként.[16] Ezeken kívül a bevándorlók és vendégmunkások egymás között számos más nyelven beszélnek.

2012-ben Katar új társult tagként csatlakozott a frankofón országok (OIF) szervezetéhez.[17]

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

A lakosság etnikai összetétele 2015-ös adatok alapján:[18]

  • nem katari: 88,4%,
  • katari: 11,6%.

A külföldiek nagy része indiai, nepáli, pakisztáni, srí lankai, fülöp-szigeteki, európai, afrikai stb.[19]

Vallási megoszlás[szerkesztés]

Vallási összetétel 2020-ban: 67-68 %-a muszlim (ennek zöme szunnita), közel 14 %-a keresztény és szintén kb. 14 %-a hindu, kb. 3%-a buddhista, a maradék egyéb.[20] A keresztény, hindu, buddhista lakosság szinte teljes egészében külföldiekből tevődik össze.

A katari állampolgárok többsége az iszlám vahhabizmus ágához tartozik,[21][22] míg 5–15%-uk követi a síita iszlámot. Más iszlám irányzatok elhanyagolhatók.[23]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Olajfúrótorony az Arab-öbölben
A Pearl nevű mesterséges félsziget építése (2009.)

Gazdasági adatok[szerkesztés]

Gazdasági adatok 2010-2017 között:[24]

Év GDP
(milliárd US$ PPP)
GDP per fő
(US$ PPP)
GDP növekedés
(reál)
Infláció
Államadósság
(GDP %-ban)
2010 Növekedés218.2 Növekedés127,226 Növekedés18.1 % Decrease Positive.svg−2.4 % Decrease Positive.svg29.1 %
2011 Növekedés252.5 Növekedés145,724 Növekedés13.4 % Növekedés2.0 % Increase Negative.svg33.5 %
2012 Növekedés269.2 Növekedés146,872 Növekedés4.9 % Növekedés1.8 % Decrease Positive.svg32.1 %
2013 Növekedés285.6 Csökkenés142,543 Növekedés4.4 % Increase Negative.svg3.2 % Decrease Positive.svg30.9 %
2014 Növekedés302.3 Csökkenés136,409 Növekedés4.0 % Increase Negative.svg3.4 % Decrease Positive.svg24.9 %
2015 Növekedés316.4 Csökkenés129,805 Növekedés3.6 % Növekedés1.8 % Increase Negative.svg34.9 %
2016 Növekedés327.6 Csökkenés125,159 Növekedés2.2 % Increase Negative.svg2.7 % Increase Negative.svg46.5 %
2017 Növekedés340.6 Csökkenés124,529 Növekedés2.1 % Növekedés0.4 % Increase Negative.svg54.0 %

Általános adatok[szerkesztés]

Fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, vegyipar és teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaságának vezető ágazata a modern alapokra helyezett halászat. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

A GDP összetétele 2017-ben:[18]

  • mezőgazdaság: 0,2%
  • ipar: 50,3%
  • szolgáltatások: 49,5%

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Mezőgazdasága elenyésző. Főbb áruk :[18] paradicsom, datolya, padlizsán, juhtej, kecsketej.

Tenyésztett állatok :[18] teve, juh, kecske, baromfi.

Ipar[szerkesztés]

Iparágak :[18] földgáz és nyersolaj-kitermelés és -finomítás, petrolkémiai ipar, műtrágyagyártás, acél- és cementgyártás, kereskedelmi hajójavítás.

Külkereskedelem[szerkesztés]

A katari export megoszlása

Fő árucikkek:[18]

  • Export: kőolaj, kőolajtermékek, műtrágya, acél.
  • Import: gépek és berendezések, járművek, élelmiszerek, vegyszerek.

Legfontosabb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[18]

  • Export: Japán 17,3%, Dél-Korea 16%, India 12,6%, Kína 11,2%, Szingapúr 8,2%, Egyesült Arab Emírségek 6,4%
  • Import: Kína 10,9%, USA 8,9%, Egyesült Arab Emírségek 8,5%, Németország 8,1%, Egyesült Királyság 5,5%, India 5,4%, Japán 5,3%

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A dohai nemzetközi repülőtér egy része

Katarban nincs vasút. A közúthálózat 1230 km műút. A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér Doha mellett van, ezenkívül még 1 repülőtér és 2 kikötő van az országban. Az ország saját légitársasága a Qatar Airways, amelyet 2011-ben és 2012-ben is a világ legjobb légitársaságának választott a Skytrax World Airline Awards.[25]

Kultúra[szerkesztés]

Qatar University (egyetem) egy épülete, Doha
Az Iszlám Művészetek Múzeumának átriuma

A hagyományos katari kultúrát erősen befolyásolta a beduin kultúra. A félsziget zord éghajlati viszonyai egykor arra kényszerítették a lakosokat, hogy táplálékért a tengerhez forduljanak. Így a helyi kultúrában, például az irodalom és a folklór témái gyakran kapcsolódnak a tengeri tevékenységekhez.[26]

Az olyan szóbeli művészetek, mint a költészet és az ének, történelmileg inkább elterjedtek voltak, mint a figuratív művészetek (szobrászat, festészet), mivel az iszlám korlátozza az érző lények ábrázolását; azonban bizonyos vizuális művészeti ágakat, például a kalligráfiát, az építészetet és a textilművészetet széles körben gyakorolták.[27]

A katari múzeumokat a 2000-es évek elején hozták létre. Két nagy múzeum Dohában:

  • az Iszlám Művészetek Múzeuma (Museum of Islamic Art),
  • a Mathaf: Modern Arab Művészetek Múzeuma (Mathaf: Arab Museum of Modern Art).

Világörökség[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Itt működik az al-Dzsazíra hírtelevízió, amely arab és angol nyelven sugároz.

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Látkép a Katara "kulturális faluból"

A katari kormány célja a külföldi látogatók számának növelése. Az állam mintegy 17 milliárd dollárt különített el az idegenforgalom fejlesztésére 2014-ig, amelynek nagy részét szállodák, kiállítóhelyek és az infrastruktúra fejlesztésére fordították. Annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő látogatószámmal, a kormány 2012-ig 400%-os szállodai kapacitásnövekedést tűzött ki célul. A pénzügyi támogatás mellett a kormány az üzleti szabályozás könnyítésén is munkálkodott a magánszektor aktivitásának növelése érdekében.

Főbb látnivalók :[28]

  • Souq Waqif (hagyományos "szuk" piac)
  • Doha Corniche (Vízparti sétány)
  • Katara - The Cultural Village Foundation (Amfiteátrum és építészet)
  • MIA Park
  • A múzeumok
  • Az erődök (Zubara, AlKoot)
  • A mecsetek

Sport[szerkesztés]

Khalifa Nemzeti Stadion Dohában

Labdarúgás[szerkesztés]

Az egyesületi futball a legnépszerűbb sportág Katarban, mind a játékosok, mind a nézők szempontjából.[29]

Olimpia[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

  • 2004-ben Dohában rendezték az asztalitenisz csapatvilágbajnokságot.
  • 2004 óta minden évben megrendezik a gyorsasági motoros világbajnokság Katari Nagydíját.
  • Itt rendezik meg minden évben a katari ExxonMobile tenisztornát.
  • Itt kerül sor 2011-ben a labdarúgó-Ázsia-kupára, 2022-ben pedig – az arab országok között először – a labdarúgó-világbajnokságra.[30]
  • 2015-ben a XXIV. férfi kézilabda világbajnokság helyszíne.[31]
  • 2019-ben itt rendezték a Fifa Klubvilágbajnokság döntőjét.

Ünnepek[szerkesztés]

Katarban a hétvégét a péntek és szombat adja.[32]

Az ország jelentős ünnepei:

dátum név arab név megjegyzés
február 2. keddje Nemzeti Sportnap اليوم الوطني للرياضة munkaszüneti nap
március eleje márciusi munkaszüneti nap عطلة البنك munkaszünet
december 18.[33] Nemzeti Nap اليوم الوطني لقطر Katar nemzeti napja. A korábbi szept. 3.-ról módosult decemberre.
1st, 2nd, 3rd Shawwal Eid ul-Fitr عيد الفطر A ramadán végéről megemlékezés
10th, 11th, 12th Zulhijjah Eid ul-Adha عيد الأضحى iszlám ünnep

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Profile: Qatar Emir, Sheikh Tamim bin Khalifa Al Thani. BBC. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
  2. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  3. Qatar Statistics. (Hozzáférés: 2021)
  4. a b c worldometers
  5. [4]
  6. https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?sy=2016&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&pr1.x=80&pr1.y=16&c=453&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
  7. Archivált másolat. [2018. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 24.)
  8. fvm.hu
  9. Qatar | History, Population, Flag, Language, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  10. World climate guide: Qatar. (Hozzáférés: 2021)
  11. World and Its Peoples: Arabian Peninsula, 64. o. 
  12. The Permanent Constitution of the State of Qatar. Government of Qatar. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. Constitution of Qatar. „According to Article 1: Qatar is an independent Arab country. Islam is its religion and Sharia law is the main source of its legislation.”
  14. a b Population of Qatar by nationality - report
  15. Middle East: QATAR". CIA The World Factbook.
  16. Encyclopedia of Bilingualism and Bilingual Education. Multilingual Matters, 429. o. (1998). ISBN 978-1853593628 
  17. Jacot, Martine: Le Qatar ne paie pas ses contributions à la francophonie, 2013. december 23. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  18. a b c d e f g Qatar - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  19. http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/5437.htm
  20. Population By Religion, Gender And Municipality March 2020. Qatar Statistics Authority[halott link]
  21. Tiny Qatar's growing global clout. BBC, 2011. április 30. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
  22. Qatar's modern future rubs up against conservative traditions”, Reuters, 2012. szeptember 27. 
  23. 2011 Report on International Religious Freedom – Qatar. US Department of State
  24. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  25. The World's Best Airline. World Airline Awards. [2012. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
  26. Abu Saud, Abeer. Qatari Women: Past and Present. Longman Group United Kingdom, 133. o. (1984. december 4.). ISBN 978-0582783720 
  27. Abu Saud (1984). Qatari Women: Past and Present. Longman Group United Kingdom. p. 133. ISBN 978-0582783720.
  28. Activities in Qatar
  29. Qatar – a Sporting Nation. Qatar e-Government. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
  30. Origo.hu 2010
  31. Ihf.info 2011
  32. Public Holidays in Qatar in 2015. Office Holidays. (Hozzáférés: 2015. május 15.)
  33. National Day Observances. Timeanddate.com. (Hozzáférés: 2015. május 15.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Qatar
A Wikimédia Commons tartalmaz Katar témájú médiaállományokat.