Média (kommunikáció)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kommunikációban a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió stb.).[1][2][3]

Magyar Napló a Press Fest 2012 kiállításon

Modern médiafejlődés gyökerei, sajtótörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sajtó jellemzői: időszerűség, időszakosság, nyilvánosság. Ókor és középkor: Az első rendszertelen időközönként megjelenő írásos tájékoztatót Rómában adták ki, amely a szenátusi, főpapi határozatokat ismertette. A város fórumán függesztették ki a kézzel írt lapot, az Acta Diurnát. A könyvnyomtatás előtt megjelent az információtovábbítás sajátos módja, a középkori újságlevél (news letters), amelyet kézzel írtak, a gazdag polgároknak vagy arisztokratáknak, de a tömegekhez is eljuthatott. Az újságlevelek nyilvános felolvasása szigorúan vállalkozási tevékenység volt. A városi kikiáltót egy gazeta lefizetése ellenében lehetett meghallgatni. (A gazeta később az újságok egyik kedvelt névtípusa lett.) A következő lépés az újságíró irodák létrejötte. Elsőként Németországból ismeretesek ilyen hivatalok, amikor elegendő igény gyűlt össze a rendszeres újságlevelekre. Megszületett a hivatásos újságíró, aki már az információk gyűjtéséből és lejegyzéséből tartja fenn magát és családját.

Etimológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fogalom a mediáció, tehát a közvetítés szóból eredeztethető, a médium pedig közvetítőt jelent.

6-os forradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Írás
  • Nyomtatás
  • Tömegmédia
  • Szórakoztatás
  • A kommunikációs eszközök beépülése
  • Internet

Elektronikus média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elektronikus média közvetítésére szolgál például a mobiltelefon is, mert a mai modern világban már a mobiltelefonokon is meg lehet nyitni az internetet, vagy rádiót is lehet hallgatni. Elektronikus médiának számít már a televízió is, mert a filmektől kezdve a sorozatokon át zenét is lehet hallgatni ugyanúgy, mint az interneten.

A média világának szereplői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kommunikátor

A kommunikátor a valósággal foglalkozik, bárki lehet, aki professzionális módon az információ továbbítását vállalja a közlői oldalon, és nem feltétlenül kell, hogy tagja legyen a média szervezetének. Például szóvivő, pr. szakember.

  • Médiaszemélyzet - kapuőr

Aki a közönség meghatározott érdekeit akarja kielégíteni azzal, hogy az információt eljuttatja a vevői oldalra (a közönséghez). A média személyzete (kommunikátorok) nem önkényesen dönti el, hogy milyen információ jut el a közönséghez, mi kerül bele a híradásokba. A média gyűjti, értékeli és szelektálja az információkat, hogy feldolgozás után eljuttassa azokat a közönséghez.

  • Közönség

Azon polgárok csoportja, akik nyitottak a világ közeli és távoli közösségi problémái iránt és érdeklődők. A közönség érdek orientáltan hallgatja a híreket, várja az információkat.

A fiatalok és a média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A média mindennapjaink nélkülözhetetlen eleme, és elengedhetetlen az emberek világgal való kapcsolatához. Így van ez a fiatal generációval is. A tizenévesek és a gyerekek között nincs olyan, aki ne hallgatna rádiót, olvasna újságot, ne nézne tévét vagy ne használná az internetet. Ezt az is mutatja (az GfK és az Ipsos adatai szerint), hogy a fiatalok körében az internethasználat a 2000-es 4 százalékról 2010-re 65 százalékra nőtt, de bővült 6 százalékponttal a TV nézés is.[4] Ma már közel öt órát töltenek számítógépezéssel és a televízió nézésével a fiatalok.

A televízió és a gyerekek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyerekek 4 és 12 éves koruk között, 2004-es adatok alapján[4], átlagosan napi 4 órát töltenek televíziónézéssel. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sok gyermek kicsi korától kezdve könnyen olyan műsorokat láthat, amelyek nem az értelmi-érzelmi fejlettségi szintjének megfelelők. Manapság a televíziót sok családban modern babysitterként használják, és a szülők nem vesznek részt közös televíziózásban, ahol el tudnák magyarázni a gyereknek a látottakat. A UPC is elvégzett egy egész Európára kiterjedő vizsgálatot, amelyben kimutatta, hogy egyre több gyereknek van saját televíziója a szobájában. A televízióban sugárzott műsorok mind tartalmuk, mind szerkesztésük tekintetében hosszú távú hatást gyakorolnak a gyerekek lelki és értelmi fejlődésére, fantáziavilágára, valamint társas, illetve szociális viselkedésére. A televízió általános és rendkívül eleven információk forrása lehet. A gyerekek sokat tanulhatnak a televízióból, de sajnálatos módon, a képernyőn látható erőszak, több kutatás szerint agresszivitáshoz is vezethet.

A reklámok és a gyerekek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reklámok célja, hogy az embereket termékek vagy szolgáltatások vásárlásra ösztönözze, befolyásolja vásárlási szokásainkat, akár indirekt módon is. A reklámok a fiatalok körében igen hatásosak, hiszen a legbefolyásolhatóbb életkorukban vannak. A gyerekek négy-öt éves korukban nem tudják megkülönböztetni a reklámokat a különböző műsoroktól, csak öt éves kor felett érzik a különbséget közöttük. Ennek ellenére ebben a korban is csak azt érzékelik, hogy a reklámok rövidebbek a műsoroknál. Mivel a gyerekek egy részét meggyőzik a reklámok, rajtuk keresztül szüleik is befolyásoltakká válnak.

A reklámok másik hatása a gyermekek szocializációján figyelhető meg, mivel olyan képet mutat be a világról, amelynek hatására téves, nem valódi értékítélet alakul ki a fiatalokban. Ilyen például a férfi-női szerepek felcserélése, a divat, az emberi testkép megítélése, negatív testkép kialakulása. Ezek a hatások egyszerűen kivédhetőek, ha a szülők tudatosan odafigyelnek a gyermekük és a média kapcsolatára.

A média, mint szocializáló tényező[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szocializáció legfontosabb intézménye a család: a gyermekek elsősorban szüleiktől, továbbá testvéreiktől és más rokonaiktól sajátítják el a normákat, értékeket. A modern társadalmakban a szocializáció más színterei egyre nagyobb szerepet kapnak: ilyen például az iskola, a kortársak csoportja és a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is nagy szerepet kapnak a fiatalok szocializációjában.

Tény, hogy a gyerekek, fiatalok életében olyan mértékben van jelen a média, hogy szerepet játszik szocializációjukban. A média hatását jelentősen meghatározza, hogy a gyermekek mit miért és mennyit használnak a médiából., illetve, hogy miként értelmezik a média üzeneteit.

A gyermekek a saját értelmi szintjüknek, ismereteiknek megfelelően tudják csak értelmezni az őket ért hatásokat, a média üzeneteit. Amikor egy gyermek és egy felnőtt ugyanazt a televíziós műsort vagy reklámot nézi, más-más üzenet jut el hozzájuk. De nem csak gyermek és felnőtt között van különbség, egyénenként is eltérő hatása van a médiatartalmaknak.

Minden tömegkommunikációs eszköznek vannak pozitív illetve negatív hatásai is. A médiumok kedvező hatásai például az információáramlás, szórakozás stb. Negatív hatása lehet a gyermekek számára: a félelmet kiváltó tartalmaknak illetve az agresszív, szexuális tartalmaknak is.

Képzést indító felsőoktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. American Psychological Association (APA): media. (n.d.). Online Etymology Dictionary. Retrieved February 24, 2008, from Dictionary.com website: http://dictionary.reference.com/browse/media
  2. Chicago Manual Style (CMS): media. Dictionary.com. Online Etymology Dictionary. Douglas Harper, Historian. http://dictionary.reference.com/browse/media (accessed: February 24, 2008)
  3. Modern Language Association (MLA): "media." Online Etymology Dictionary. Douglas Harper, Historian. 24 Feb. 2008. Dictionary.com http://dictionary.reference.com/browse/media.
  4. ^ a b Napi öt órát ülnek a net és a tévé előtt a fiatalok - Gammawinmedia.hu
  • Zsolt Péter - Médiaháromszög (EU-Synergon, 1998)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a média címszóra a Wikiszótárban!