Erőszak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az erőszak kifejezés írja le azokat a gyakran előre eltervezett cselekményeket, amelyek más élőlényeknek fájdalmat, sérülést, szenvedést okoznak, illetve más embereket valamire fizikai erővel vagy hatalmi nyomással kényszerítenek. Az erőszak gyakran agresszióval párosul.

Megjelenési forma szerint[szerkesztés]

Az eszközök és a célok jellegét tekintve alapjában véve kétfajta erőszak létezik: módszertelen erőszak, amely vaktában elkövetett erőszakos cselekmények szűk halmazát jelenti, és módszeres erőszak, amely erőszakos csoportok célzott, szervezett fellépéseiből áll.

Társadalmi összefüggés szerint[szerkesztés]

Különböző társadalmi csoportok közötti erőszak formái, úgy is mint háború, terrorizmus, fegyveres beavatkozás, megszállás stb. Ennek következményei nemzetközi jogszabályok, államközi szerződések, ill. az érintett állam(ok) törvényeiből tevődnek össze.

A társadalmon belüli erőszak különböző formái és szintjei, úgy is mint bántalmazás, kényszerítés, kínzás, molesztálás, rongálás, szexuális erőszak, testi sértés stb. Ezek a cselekmények társadalmi és/vagy jogi szankciókkal járnak, de nem minden társadalomban számítanak ugyanolyan bűncselekménynek.

Jogi következmények szerint[szerkesztés]

Az erőszakos cselekmények jogi környezettől függően büntethető vagy nem büntethető kategóriába esnek. Eltérő társadalmak eltérő szabályozást alkalmaznak az erőszak büntetendő és nem büntetendő formáira. A felvilágosult társadalmakban az erőszak széles körben elfogadhatatlan megnyilvánulási szintjeit indokolatlan erőszaknak, kegyetlenségnek szokták tekinteni, és azokat nyíltan elutasítják. A erőszakmentes társadalomért civil szervezeteket hoznak létre.

médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Jan Philipp Reemtsma: Bizalom és erőszak a modern társadalomban; ford. Papp Zoltán; Atlantisz, Bp., 2017 (Kísértések) ISBN 9789639777491

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Violence
A Wikimédia Commons tartalmaz Erőszak témájú médiaállományokat.
  • Sevillai nyilatkozat az erőszakról
  • A biztonság új aspektusai: A kórházi személyzet biztonsága – A kórházi erőszakos cselekedetek megelőzése
  • Ranschburg Jenő: A meghitt erőszak; Saxum, Bp., 2006
  • Pelle János: Bosszú és kegyetlenség. Az emberi gyűlölet kultúrtörténete; Alexandra, Pécs, 2006
  • Szabó János: Média és erőszak. Élhetünk-e erőszak nélkül, s ha nem, mit tehet a média az erőszak megszelídítéséért?; Zrínyi, Bp., 2009
  • A médiaerőszak. Tények, mítoszok, viták; szerk. Stachó László, Molnár Bálint; Mathias Corvinus Collegium–Századvég, Bp., 2009
  • Figula Erika: Az erőszak pszichológiai kérdései; DE Tudományegyetemi Karok, Debrecen, 2011 (Re-pe-t-ha-könyvek)
  • Balogh László Levente: Az erőszak kritikája. Tanulmányok; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2011
  • Az árnyék helye. Tanulmányok a hatalom, a morál és az erőszak kérdéseiről; szerk. Gulyás Gábor, Széplaky Gerda; Kalligram, Pozsony, 2011 (Memento könyvek)
  • Erdélyi Gabriella: Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban; Libri, Bp., 2011
  • René Girard: Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből. A kereszténység kritikai apológiája; ford. Sujtó László; Atlantisz, Bp., 2013 (A kútnál)
  • Nemes Z. Márió: A preparáció jegyében; JAK–Prae.hu, Bp., 2014 (JAK)
  • Az erőszak reprezentációi; szerk. Pabis Eszter; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2015 (Cultura animi)
  • Pierre Clastres: Az erőszak archeológiája; ford. Ádám Péter, Csímár Péter; Qadmon, Bp., 2015
  • 1956: erőszak és emlékezet. Tanulmányok; szerk. Müller Rolf, Takács Tibor, Tulipán Éva; Jaffa, Bp., 2017
  • Jan Philipp Reemtsma: Bizalom és erőszak a modern társadalomban; ford. Papp Zoltán; Atlantisz, Bp., 2017 (Kísértések)
  • Harai Dénes: Szellem, hatalom, erőszak; Zrínyi, Bp., 2017
  • Steven Pinker: Az erőszak alkonya. Hogyan szelídült meg az emberiség?; ford. Gyárfás Vera; Typotex, Bp., 2018 (Test és lélek)
  • Háború béke idején. Paramilitáris erőszak Európában az első világháború után; szerk. Robert Gerwarth, John Horne, ford. Váradi Péter, Schlakta Viktória; L'Harmattan, Bp., 2018
  • Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története Magyarországon a II. világháború alatt; Jaffa, Bp., 2018 (Modern magyar történelem)
  • Judith Lewis Herman: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig; ford. Kuszing Gábor, utószóford. Kulcsár Zsuzsanna; Háttér–NANE Egyesület, Bp., 2019 (Tűz-hely könyvek)
  • Jörg Baberowski: Az erőszak terei; ford. Győri László; Európa, Bp., 2019
  • Aaron T. Beck: A gyűlölet fogságában. A harag, az ellenségesség és az erőszak alapjai gondolkodásunkban; ford. Berghammer Rita; Gabo, Bp., 2020 (Gabo pszichológia)
  • Bia hangja. Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi; szerk. Balogh Gergő, Pataki Viktor; Líceum, Eger, 2021

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]