Társadalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Embertömeg

A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.

Definíciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köznapi értelmezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalom köznapi értelmezése nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek. Tagjai társas hatás, befolyásolás révén nyomást gyakorolhatnak az egyénre és ezen módon az egyén is hatással van tagjaira. A társadalom kifejezés a „társ” szóból született a latin societas („társadalom”) mintájára, amely a „társ” jelentésű socius szó származéka (ez a magyarban is használatos a „szocio-” előtagban). Így a társadalom jelentése viszonylag közel áll a „társ”, „társas”, „társaság” szavakéhoz.

Társadalomtudományos meghatározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anthony Giddens Szociológia című könyvében (Osiris Kiadó, Budapest, 1995.) a következőként definiálta a társadalom szót: „A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja. Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető – a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.”

A társadalomtudományok a társadalom kifejezést használják félig zárt (vagy félig nyitott) társadalmi rendszert alkotó emberek csoportjára, amelyben a legtöbb interakció a csoporttagok között történik és itt zajlik le a társas hatás, befolyásolás is. Még elvontabban a társadalom önálló egyedek közötti kapcsolatok hálózata. A társadalom kifejezést szintén gyakran használják kölcsönösségi viszonyrendszeren alapuló közösségekre.

Politikai értelmezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magától értetődik a társadalom jelentésében, hogy a tagjai egyetértőlegesen megosztanak egymással valamilyen kölcsönös érdeket vagy hasznot. Ennek alapján a kifejezés alatt gyakran egy ország állampolgárainak közösségét értik. Sőt, amikor a polgári jólétet biztosító nemzeti intézmények vonatkozásában használják, a társadalom kifejezés magának az országnak lesz a szinonimája.

A társadalom legtágabb jelentése az egész emberi faj, amely az állatvilágból kiemelkedve új típusú létformákat hozott létre.

Szervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létfenntartás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberi társadalmak gyakran az elsődleges létfenntartási funkciók alapján szerveződnek. Társadalomtudósok vadászó-gyűjtögető, nomád állattenyésztő, kertészkedő, földművelő és mezőgazdasági termelő, valamint városlakó társadalmakat, ún. civilizációkat különböztetnek meg. Ezen túl ipari (indusztriális) és poszt-indusztriális társadalmakat azonosítanak elkülönítve a már főként iparban, majd a főként szolgáltatásokban foglalkoztató rendszereket. A társadalmak felépítését, rendszerét a társadalmi struktúra jellemzi…

Politikai szerveződés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérettel és összetettséggel növekedve megkülönböztethetők horda, törzs, nemzetség és állam társadalmak, amelyeket az erőforrások elosztásának rendszere különbözteti meg. A társadalmak rendszer szerveződését politikai rendszerük jellemzi.

Gazdálkodás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmakat strukturális felépítésük és politikai rendszerszerveződésük mellett gazdasági rendszereik jellemzik.

Rendszabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalomban kialakuló viselkedési normákat és szabályokat jogrendszereik írják le.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adott kultúrkörhöz tartozók, vagy etnikai kisebbségek is alkozhatnak társadalmat. A létező társadalmakat szokásaik, kulturális viszonyaik megítélése szerint két csoportba sorolhatjuk. Léteznek primmitív és civilizált társadalmak, de ezek a megkülönböztetések megkérdőjelezhetők, ha vizsgálatukat nem az adott kultúra ismeretében, hanem abból kiemelve végzik.

Közös hit[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közös kultúra, hagyományok, vallás vagy más érték több nemzetet is egyesíthet, ezt szintén társadalomnak hívjuk (pl: Zsidó-Keresztény, Keleti, Nyugati stb.)..

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anthony Giddens: Szociológia (Osiris Kiadó, Budapest, 1995.)

Stein Lajos: Társadalom (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1908.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]