Bahrein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bahreini Királyság
مملكة البحرين
(Mamlakatu l-Bahrajn)
Bahrein zászlaja
Bahrein zászlaja
Bahrein címere
Bahrein címere
Nemzeti mottó: بحريننا (Bahrainuná) Mi Bahreinünk
Nemzeti himnusz: Bahrainuná
Map of Bahrain.svg

Fővárosa Manáma
Koordináták: é. sz. 26° 04′ 03″, k. h. 50° 33′ 04″
Államforma monarchia
Vezetők
Malik Hamad
Miniszterelnök Halífa ibn Szalmán al-Halífa
Koronaherceg Szalmán
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol, újperzsa, urdu
független 1971
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint1 492 584 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban149
Becsült1 800 000 [2] fő (2022)
Rangsorban149
Népsűrűség2240 fő/km²[3]
GDP
Egy főre jutó20 759
Földrajzi adatok
Terület778,3 km²
Időzóna
(UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Bahreini dinár (BHD)
Nemzetközi gépkocsijel BRN
Hívószám 973
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 112
Internet TLD.bh
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó BS 1363
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahreini Királyság témájú médiaállományokat.

Bahrain map.png

Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság[4]) szigetország a Perzsa-öbölben. Nevét a Budapestnél területileg alig nagyobb, fő szigetéről kapta, amelyet út köt össze a szaúd-arábiai Dammámmal.

A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.

Etimológia[szerkesztés]

Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent.

Földrajz[szerkesztés]

A Szaúd-Arábiától keletre a Perzsa-öbölben található szigetcsoport összterülete csak kicsit nagyobb mint Budapest területe.

Bahrein domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés]

A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).

Vízrajz[szerkesztés]

Nincs jelentősebb felszíni vízfolyás. Környezeti gondot okoz, hogy a tengerbe távozó édesvíz felborítja a partközeli vizek korábbi sóháztartását. Megváltozik így a part menti élővilág.

Éghajlat[szerkesztés]

Sivatagi éghajlatú. Télen kellemes tavaszias az idő, nyáron párás forróság a jellemző. A csapadék kevés. Az évi napsütéses órák száma magas. Homok- és porviharok rendre előfordulnak.

Manama (1961–1990, extrém: 1902– ) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)29,734,738,141,346,747,347,545,645,542,837,230,647,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)20,021,224,729,234,136,437,938,036,533,127,822,330,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)14,114,917,821,526,028,830,430,528,625,521,216,223,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)2,77,910,910,818,718,425,321,818,918,811,76,42,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)1516141010000141171
Havi napsütéses órák száma2262212392553073393323323123042612263354
Forrás: NOAA,[5] Meteo Climat (record highs and lows),[6] Ministry of Transportation (Bahrain)[7]
A Rózsás flamingók őshonosak a területen

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

2020-ban öt védett területe van, amelyek közül négy tengeri környezet.[8] Ezek a következők:

  • Hawar-szigetek,
  • Mashtan-sziget,
  • Arad-öböl, Muharraq.
  • Tubli-öböl,
  • el-Arín Vadaspark (محمية العرين), állatkert és veszélyeztetett állatok tenyésztési központja, az egyetlen szárazföldi védett terület.

Történelem[szerkesztés]

Az ókori Mezopotámiában sumerül Tilmun néven emlegették a számukra nagyon távoli szigetet, amellyel kereskedést folytattak (ld. Enki és Ninhurszag, 1.-30., Lu-dingirra Innin-himnuszát vagy az ún. Tilmun-himnuszt[9]), és akárcsak az Egyiptomiak Núbiát, bizonyos mértékig eszményítően megmitologizálták:

Tilmun országa fénylő, Tilmun országa szűzi, Tilmunban holló nem károg, farkas bárányt nem ragadoz.

Akkád neve Dilmun.

A Perzsa-öböl bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az asszírok, a babiloniak, a görögök, a perzsák, végül az arabok, akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a görögök Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név arabul azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy édesvízű források vannak a sós vízzel körbevett területen.

A világörökség része Bahrein erődje, amelynek néhány részét Kr.e. 2800-ra eredeztetik vissza

Ókor[szerkesztés]

I. e. 2300 körül Bahrein a Mezopotámiában (a mai Irakban) és az Indus-völgyben (a mai Pakisztán és India) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a Babiloni Birodalom része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.

Nagyobb államok részeként[szerkesztés]

Bahrein 629-ben tért át az iszlámra. Addig a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben egy világvégét váró iszmailita szekta, a karmaták lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: adót szedtek a bagdadi kalifátustól, és 930-ban kirabolták Mekkát és Medinát, a szent Kába követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az Abbászidák legyőzték őket.

Arad erődje, 15. századi építmény

1521-ig, amikor a portugálok meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai Szaúd-Arábia keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió Baszrától a Hormuzi-szorosig és Ománig terjedt. Ez volt az Iqlim al-Bahrayn (Bahrayn tartomány), lakói arabok voltak, a Bani 'Abdu l-Qays törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól 1743-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.

A mai határok között[szerkesztés]

A késői 18. században az Ál Halífa család felszabadította a bahreini arabokat a perzsa uralom alól. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emirátus szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát.

Az olajat 1932-ben fedezték fel és Bahrein hirtelen modernizációját okozta. Az egész régióban itt fedeztek fel először olajat. Az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok szorosabbak lettek, mert a britek támaszpontokat állítottak fel. A brit befolyás egyre erősebb lett az ország fejlődésével, amelynek a csúcspontja Charles Belgrave tanácsadóvá való kinevezése volt; Belgrave modern oktatási rendszert hozott létre Bahreinben.

A második világháború után britellenes érzelmek terjedtek el az arab világban és Bahreinben zavargásokba torkollottak. A zavargások fókuszában a zsidó közösség állt, amelynek tagjaiból jelentős írók és énekesek, gazdasági szakemberek, mérnökök és az olajtársaságok középvezetői kerültek ki, továbbá olyan textilkereskedők, akiknek üzlete kiterjedt az egész Arab-félszigetre (nem engedték meg a zsidók állandó letelepedését Szaúd-Arábiában), és más szabadfoglalkozású elemek. Az 1947-es események következtében a zsidó közösség hátrahagyva vagyonát Bombaybe menekült, azután Palesztinában (később Izrael - a Pardes Chana negyed Tel-Avivban) és az Egyesült Királyságban telepedett le. 2007-ben 36 zsidó élt Bahreinben.

A kártérítés lehetősége sohasem merült fel. 1960-ban az Egyesült Királyság Bahrein jövőjét nemzetközi döntőbíráskodás alá helyezte és az ügy az Egyesült Nemzetek főtitkárának hatáskörébe került. 1970-ben Irán bejelentette igényét Bahreinre és a többi perzsa-öböli szigetre. Később egyezményt kötött az Egyesült Királysággal, hogy Irán nem érvényesíti igényét Bahreinre, ha más követeléseit teljesíti az Egyesült Királyság. Az ezt követő népszavazáson a bahreiniek megerősítették, hogy ők arabok és függetlenek Nagy-Britanniától és Irántól. Bahrein tagja maradt az Arab Ligának és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak.

A britek 1971. augusztus 15-én vonultak ki. Az 1980-as évek magas olajárából nagy hasznot húzott Bahrein, de az áresés is súlyosan érintette. Az ország megkezdte gazdaságának diverzifikálását és az 1970-es években a libanoni polgárháborúból is hasznot húzott, ugyanis Bahreinbe települt át Bejrútból a Közel-Kelet pénzügyi központja. Korábban Libanonban erős bankszektor működött, ami kivonult onnan a polgárháború miatt.

Az 1979-es iráni iszlám forradalom után a bahreini síiták fundamentalista szervezete, a Bahrein Felszabadításának Iszlám Frontja 1981-ben sikertelen puccsot kísérelt meg. A puccsot Iránban élő emigráns síita klerikusok szervezték, élükön Hujjatu l-Iszlám Hádi el-Mudarriszi állt, aki a teokratikus kormányzat legfelső vezetője lett volna.

1994-ben a síiták újabb zavargásokat kezdeményeztek, mert nők is részt vettek sporteseményen. A királyságra rosszul hatottak az 1990-es évek közepének szórványos zavargásai is, amikor negyven ember vesztette életét a kormány és a fundamentalisták összecsapásaiban.

1999 márciusában Hamad ibn Ísza Ál Halífa követte apját az államfői poszton, és bevezette a parlamenti választásokat, szavazati jogot adott a nőknek, és kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezt a mozzanatot az Amnesty International úgy jellemezte, hogy „történelmi periódusa az emberi jogoknak”. Az országot királysággá nyilvánították 2002-ben. Korábban hivatalosan „állam” volt a megnevezése, ez „királyság”-ra változott.

A 2011-es egyiptomi forradalom hatására 2011 februárjában megmozdulások kezdődtek, amelynek fő oka a vallási megosztottság volt: a síita többség felett egy szunnita kisebbség uralkodik, amely kirekeszti a síitákat a hatalomból és a gazdagságból. A hatalom a tömegmegmozdulásokat rendőri rohammal verte szét, viszont a később visszatérő tüntetőket már nem érte atrocitás. A változást a szaúdi és katari rendőri erők megjelenése jelentette 2011. március 14. táján, amely után a tüntetéseket feloszlatták, majd a demonstrálók fő jelképének számító Gyöngy teret is elbontották.

Politika és közigazgatás[szerkesztés]

Manama látképe
Manama egy más nézetből
Muharrak (az előtérben) és Manama (a háttérben)
Muharrak tengerpartja

Bahrein örökletes alkotmányos monarchia,[10] amelynek élén a király, Hamad-Ibn-Ísza-Ál-Halífa áll. Hamad király széles körű végrehajtó jogkörrel rendelkezik, amely magában foglalja a miniszterelnök és minisztereinek kinevezését, a hadsereg irányítását, a Legfelsőbb Bírói Tanács elnöki tisztét, a parlament felsőháza tagjainak kinevezését és a választott alsóház feloszlatását.[11] 2010-ben a kormány mintegy felét az uralkodói család tagjai alkották.[12]

Kétkamarás Nemzetgyűlés van (al-Jam'iyyah al-Watani), amely a Shura Tanácsból (Madzslis Al-Shura) 40 képviselői hellyel és a Képviselők Tanácsából (Madzslis Al-Nuwab) 40 képviselőhellyel rendelkezik. A Shura negyven tagját a király nevezi ki. A Képviselő Tanács 40 tagját abszolút többségi szavazással négy évre választják, az egy mandátumos választókerületekben.[13]

Emberi jogok[szerkesztés]

2011-ben Bahreint kritizálták az arab tavasz nyomán támadt forrongás leverése miatt. Az emberi jogokat súlyosan megsértik, beleértve a szisztematikus kínzást is.[14][15][16]

Az Amnesty International 2015-ös, az országról szóló jelentése rámutat az ellenvélemények folyamatos elnyomására, a szólásszabadság korlátozására, az igazságtalan bebörtönzésekre, valamint a polgáraival szemben alkalmazott kínzásra.[17]

A Freedom House szervezettől "nem szabad ország" minősítést kapott.[18] A Freedom House 2021-es jelentésében továbbra is „nem szabadnak” minősíti Bahreint.[19]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Bahrein közigazgatási beosztása
  1. Főváros (Manáma)
  2. Központ
  3. Muharrak
  4. Észak
  5. Dél

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Az Öböl-államok legkisebb népességével rendelkező állam.[10] A városi népesség meghaladja a 90%-ot.[10] Népsűrűsége magas, kb. 2200 fő/km² (2020-ban);[20] a legnagyobb népességi koncentráció a fő sziget északi végén, Manama és el-Muharrak környékén található.[10]

Népességének változása[szerkesztés]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, a perzsát és az urdut.

A lakosság 73%-a arab (melyből 63% bahreini arab, 10% egyéb arab), 27%-a külföldi (8% iráni, 8% indiai, 2% pakisztáni, 1% európai, 8% egyéb).

Az ENSZ 2019-es adatai szerint a bevándorlók a teljes népesség körülbelül 45% -át teszik ki.[10]

Vallási megoszlás[szerkesztés]

Manamai mecset

A bevándorlók és vendégmunkások miatt a muszlimok aránya jelentősen csökkent, de az iszlám az államvallás szerepét élvezi. A bahreini muszlimok enyhe többsége síita.[21] Egyike annak a három közel-keleti országnak, amelyben a síiták vannak többségben (Irán, Irak).[21]

2020-as adatok alapján a lakosság vallási megoszlása: [22]

  • 69,7% iszlám
  • 14,1% kereszténység
  • 10,2% hinduizmus
  • 3,1% buddhizmus
  • 2,0% nincs vallása
  • 0,9% egyéb

Szociális rendszer[szerkesztés]

Az egészségügyi ellátás ingyenes.[23]

Gazdaság[szerkesztés]

Az Alba alumíniumgyártó cég egy telephelye
Manama egy képe
A Batelco telekommunikációs társaság egy hálózati központja

A kőolaj és a földgáz 2020-ban is meghatározó szerepet játszik Bahrein gazdaságában.[10] A kormánynak a gazdaság diverzifikálására irányuló korábbi erőfeszítései ellenére az olaj továbbra is a bahreini bevételek 85%-át teszi ki.[10] Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

Valamikor 2020 után új, több országgal közös pénznem bevezetését tervezi (halídzsi).

Gazdasági bevételeinek 80%-a a kőolaj és a feldolgozott szénhidrogének eladásából származik.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Főbb termények: datolya, paradicsom, gyümölcs, sütőtök. Egyéb áruk: birka és baromfihús, tojás, tej. [10]

Az oázisokban datolyát, gránátalmát, fügét és zöldségféléket termesztenek.

Ipar[szerkesztés]

Főbb ágak: kőolajfeldolgozás és -finomítás, alumínium- és, műtrágyagyártás, hajójavítás. [10]

Az olcsó elektromos áramra ausztrál timföldimportra épülő alumíniumkohót és hengerművet telepítettek. Fejlett ipar jellemzi (hajóépítés- és javítás), de a hagyományos kézműves iparágaknak is nagy a szerepük. Öntöző- és ivóvízzel a ma már elapadóban lévő rétegvízforrások és tengervíz-sótalanító üzemek látják el.

Külkereskedelem[szerkesztés]

  • Exporttermékek: kőolaj és olajtermékek, alumínium, textíliák.
  • Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek.

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben: [10]

  • Export: Egyesült Arab Emírségek 19,6%, Szaúd-Arábia 11,7%, USA 10,8%, Omán 8,1%, Kína 6,5%, Katar 5,7%
  • Import: Kína 8,8%, Egyesült Arab Emírségek 7,2%, USA 7,1%, Ausztrália 5,3%
A szigetet Szaúd-Arábiával összekötő híd

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Offshore banki szolgáltatások.[10]

Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.[24]

Növekszik a turizmus. A madárles (elsősorban a Hawar-szigeteken), a búvárkodás és a lovaglás népszerű turisztikai tevékenység. Sok látogató a közeli Szaúd-Arábiából érkezik, részben Manáma bevásárlóközpontjai miatt.

Közlekedés[szerkesztés]

  • Közúthálózat hossza 3261 km.
  • Repülőterek száma: 4 (a Bahreini nemzetközi repülőtér a sziget északi végében található, Manáma közelében).
  • Kikötők száma: 3
  • Fő tengeri kikötők: Mina 'Szalman, Szitrah

Kultúra[szerkesztés]

A Nemzeti Múzeum épülete
A Bahreini Egyetem női hallgatói
A hagyományos építészet egy példája
A bejárati ajtaja egy régi, hagyományos stílusban épült háznak

Bahrein etnikailag és vallásilag sokszínű és kozmopolita lakosságnak ad otthont. Ez tükröződik Bahrein társadalmi szokásaiban, amelyek – bár még mindig konzervatívak – sokkal mérsékeltebbek és lazábbak, mint a szomszédos országoké, különösen a konzervatív Szaúd-Arábiáé.[25] Bár Bahrein még mindig arab-iszlám ország, sokkal inkább elfogadja a modernizációt és a nyugatiasodást, mint sok szomszédja.[25]

Társadalom[szerkesztés]

Az iszlám a fő vallás, de Bahrein a toleranciájáról ismert más vallások gyakorlóival szemben.[26]

A bahreini és a külföldiek közötti vegyes házasságok nem ritkák, például sok filippínó-bahreini van.[27]

A nők hagyományos öltözéke általában a hidzsáb vagy az abaja (wd), de a női öltözékre vonatkozó szabályok általában lazábbak a regionális szomszédokhoz képest.[25] A hagyományos férfi viselet a thawb (wd), amelybe beletartoznak a hagyományos fejdíszek is, mint például a kufija, a ghutra és az egal, a nyugati ruházat elterjedt az országban.[25]

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Az oktatás kötelező a 6 és 14 év közötti gyermekek számára.[28] A bahreini állampolgárok számára ingyenes az oktatás az állami iskolákban, a bahreini oktatási minisztérium pedig ingyenes tankönyveket is biztosít. Az állami iskolákban nem alkalmazzák a tanulók együtt nevelését, a fiúkat és a lányokat külön iskolákba különítik el.[29]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]


Művészetek[szerkesztés]

Építészet[szerkesztés]

Bahrein építészete hasonló a Perzsa-öbölben fekvő szomszédaiéhoz. A széltorony, amely természetes szellőzést biztosít egy házban, gyakori látvány a régi épületeken, különösen Manama és Muharraq régi kerületeiben.

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

A bahreini konyha arab, perzsa, beludzs, indiai, afrikai és távol-keleti hatások keveréke. A rizsnek és a halászati termékeknek fontos szerepük van. Többféle rizseshúshoz hasonló fogással találkozni, mint a maszli, birjani, mahbusz vagy az al-mudalal. A maszlihoz a húson kívül halat, sőt garnélarákot is adnak. Szintén hal az egyik adaléka a mahbusznak. Az almudalalba gyógynövényeket is főznek.

Bizonyos húsételek adalékanyagja lehet a cukor. A hariszhoz, egy hússal pépesített búzakásához fahéjas cukrot is adnak. Tönkölypépből, csirkéből vagy bárányból, valamint paradicsommal és fűszerekkel készül a jiris.

Az édességek kevésbé játszanak szerepet (pl. desszertként) ebédnél vagy vacsoránál. Sokkal inkább a reggeliknél jellemzők. A ghurajba nevű apró, porhanyós süteményt kávéval szolgálják fel. Egyszerű lisztből és olajból készült nyalánkság a habisza. Nagyon népszerű a hanfarus, melynek fő alapanyagja a tej és a melasz, s szintén a reggeli szerepét tölti be.

A kávé elmaradhatatlan az étkezéseknél, ugyanúgy fontos szerepe van a teának. A teázás elmaradhatatlan a vendégek fogadásánál.

Turizmus[szerkesztés]

A turizmus fellendítésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek (luxusszállodák, golfpályák, búvárkodás).

Javasolt oltás a turistáknak:

Sport[szerkesztés]

A Formula–1 bahreini pályájának egy része
Olimpia

Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon Rashid Ramzi atléta a férfi 1500 méteres síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és kétéves eltiltást szabott ki rá.

Labdarúgás

A Bahreini labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye a 2004-es Ázsia Kupán elért 4. helye volt.

Formula-1

2004 óta megrendezik a Formula–1 bahreini nagydíjat. 2011-ben elmaradt a verseny az országban uralkodó politikai helyzet miatt.

Ünnepek[szerkesztés]

Ásúrá ünnep
Dátum Név Helyi név Megjegyzés
Jan. 1. Újév رأس السنة الميلادية A gregorián naptár újéve.
Máj. 1. A munka ünnepe يوم العمال Helyi nevén "Eid Al Oumal" (Munkások napja).
Dec. 16. Nemzeti ünnep اليوم الوطني Bahrein nemzeti ünnepe.[30]
Dec. 17. يوم الجلوس
Muharram 1. iszlám újév رأس السنة الهجرية
Muharram 9-10. Ásúrá عاشوراء Muharram hidzsri hónapjának 9. és 10. napján.
Rabi' al-awwal 12. Maulid المولد النبوي Mohamed születésnapja.
Shawwal 1-3. Eid al-Fitr عيد الفطر A ramadán vége.
Dhu al-Hijjah 9. Arafát-nap يوم عرفة Megemlékezés Mohamed utolsó prédikációjáról
Dhu al-Hijjah 10-13. Eid al-Adha عيد الأضحى

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2020
  4. A Földrajzi név-bizottság 45. ülésének határozatai. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
  5. Bahrain International Airport Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. április 5.)
  6. Station Bahrain (francia nyelven). Meteo Climat. (Hozzáférés: 2016. október 14.)
  7. World Weather Information Service – Bahrain/Manama. World Meteorological Organization. (Hozzáférés: 2012. szeptember 18.)
  8. Towards a Bahrain National Report to the Convention on Biological Diversity [archivált változat]. Fuller & Associates, 22, 23, 28. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 10. [archiválás ideje: 2013. január 17.] 
  9. Ld. a Harali c. cikket.
  10. a b c d e f g h i j k CIA World Factbook
  11. BICI | Bahrain Independent Commission of Inquiry. www.bici.org.bh , 2011. november 23. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
  12. "Bahrain Shia demand cabinet change". Al Jazeera English. 5 March 2010. Retrieved 4 July 2012.
  13. Bahrain. International Foundation for Electoral Systems, 2010. július 26. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  14. Elizabeth Dickinson (23 November 2011). "Bahrain commission issues brutal critique of Arab Spring crackdown". The Christian Science Monitor. Retrieved 5 July 2012.
  15. Payne, Ed. „Amnesty report: Bahrain reforms are 'flawed,' 'inadequate'”, CNN, 2012. április 17. (Hozzáférés ideje: 2012. július 7.) 
  16. "Bahrain police 'continue to torture detainees'". BBC. 29 April 2012. Retrieved 5 July 2012.
  17. Bahrain: Behind the rhetoric: Human rights abuses in Bahrain continue unabated, Amnesty International, 2015
  18. Bahrain. Freedom house . (Hozzáférés: 2014. október 13.)
  19. Bahrain: Country Profile (angol nyelven). Freedom House . (Hozzáférés: 2021. július 15.)
  20. worldometers
  21. a b Sunnis and Shia in the Middle East”, BBC News, 2013. december 19. 
  22. Pew Research Center's Religion & Public Life Project: Bahrain. Pew Research Center. 2020.
  23. Bahrein. In: Öt világrész országról országra. Officina Nova - Magyar Könyvklub, Budapest, 1995. 404. ISBN 963 477 038 X
  24. Probáld Ferenc: Bahrein. In: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Szerk.: Probáld Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 310-312.
  25. a b c d Bahrain | History, Flag, Population, Map, Currency, Religion, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 10.)
  26. Ambassador Nonoo highlights religious freedom in Bahrain. Diplonews. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 17.)
  27. Meet the new GMA child wonder | Showbiz Portal. www.showbiz-portal.com . (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  28. Bahrain's Education System. Ministry of Foreign Affairs. (Hozzáférés: 2012. június 17.)
  29. Education in Bahrain. Ministry of Education Bahrain. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 28.)
  30. Joyce, M.. Bahrain from the Twentieth Century to the Arab Spring. Springer, 52. o. (2012. január 31.). ISBN 978-1-137-03179-2 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:البحرين
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahrein témájú médiaállományokat.