Tel-Aviv
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Tel-Aviv-Jaffa תל אביב-יפו | |||
 | |||
| |||
| Héber neve: תל אביב-יפו Arab neve: تل أبيب | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Izrael | ||
| Körzet | Tel-Aviv körzet | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1909 | ||
| Polgármester | Ron Huldai | ||
| Irányítószám | 61XXXXX | ||
| Körzethívószám | (+972) 3 | ||
| Testvértelepülései | lásd a fejezetben | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 451 523 fő (2018)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 8683,13 fő/km²[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 5 m | ||
| Terület | 52 km² | ||
| Időzóna | IST, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tel-Aviv-Jaffa
Pozíció Izrael térképén
| |||
| é. sz. 32° 05′, k. h. 34° 48′Koordináták: é. sz. 32° 05′, k. h. 34° 48′ | |||
| Tel-Aviv-Jaffa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tel-Aviv-Jaffa témájú médiaállományokat. | |||
Tel-Aviv-Jaffa[3][4] (héberül: תל אביב-יפו arabul: تل أبيب Tal-abib) Izrael második legnagyobb városa; a Földközi-tenger partján fekszik. Az ország gazdasági és kulturális központja. [5]
Ez a központja Izrael legnagyobb agglomerációjának, a "Gus Dan"nak (Dan blokk), melynek teljes lakossága 2006-ban 3,8 millió fő volt,[6] és amely észak-déli kiterjedésében Netánját és Asdódot is magába foglalja.[7]
A szűkebb értelemben vett város lakossága 2015-ben 433 000 fő, területe 50,6 km². Mivel a nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, továbbá Tel-Aviv központi helyzete miatt számos nagykövetség itt működik.[8]
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Tel-Aviv városát eredetileg 1880-ban alapították zsidó bevándorlók a szomszédos történelmi Jaffa (héberül: יפו, Jafo; arabul: يافا, Yafa) város olcsó alternatívájaként.
Ahogy növekedett a város, végül túlnőtte az arabok lakta részt. A két várost 1950-ben egyesítették Tel-Aviv-Jaffa városa néven, két évvel Izrael állam megalapítása után.
Ma Tel-Aviv az ország gazdasági központja, de a hivatalos főváros Jeruzsálem. A városban található high-tech komplexum neve Szilikon Vádi, amely az amerikai Szilícium-völgy izraeli változata. Tel-Avivot sokan tekintik az ország kulturális központjának is, mivel vibráló nyugati hangulata van. Az UNESCO a világörökség részének nyilvánította Bauhaus építészete miatt.
Éghajlat[szerkesztés]
| Tel-Aviv éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 17,5 | 17,7 | 19,2 | 22,8 | 25,0 | 27,5 | 29,4 | 30,2 | 29,4 | 27,3 | 23,4 | 19,2 | 24,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 9,6 | 9,8 | 11,5 | 14,4 | 17,3 | 20,6 | 23,0 | 23,7 | 22,5 | 19,1 | 14,6 | 11,2 | 16,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 147 | 110 | 62 | 16 | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 34 | 81 | 127 | 581 |
| Havi napsütéses órák száma | 192 | 200 | 236 | 270 | 329 | 357 | 369 | 356 | 300 | 279 | 234 | 189 | 3311 |
| Forrás: Israel Meteorological Service, Hong Kong Observatory | |||||||||||||
Demográfia[szerkesztés]
A népesség növekedése[szerkesztés]
Az izraeli Központi Statisztikai Hivatal 2009-es mérése alapján Tel-Aviv népessége évi 0,5 százalékkal nő. A város népessége az 1960-as évek elején érte el az akkori csúcsértékét (körülbelül 390 000 fő), a lakónépesség az 1980-as évekre azonban 317 000 főre esett, a magas ingatlanárak ugyanis sokakat elriasztottak és távozásra kényszerítettek. Az 1990-es évek óta a népesség stabilan növekszik. [9]
| Lakosságszám | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1920 | 2 000 | — |
| 1925 | 34 000 | 56,66% |
| 1937 | 150 000 | 12,37% |
| 1948 | 200 000 | 2,62% |
| 1960 | 390 000 | 5,57% |
| 1989 | 317 000 | −0,71% |
| 2008 | 392 700 | 1,13% |
| 2014 | 426 100 | 1,36% |
| 2017 | 443 939 | 1,37% |
| 2018 | 451 523 | 1,69% |
Mivel számos új család költözött Tel-Avivba – így tehát rengeteg gyerek és fiatal felnőtt is –, a város átlagéletkora 35,8-ról (1983) 34-re csökkent (2008), a 65 év felettiek aránya pedig – ugyanezeket az éveket vizsgálva – 19 százalékról 14,6 százalékra esett.[10]
Vallás[szerkesztés]
A vallási megoszlás 2007-ben:[11]
| Vallási megoszlás | ||||
|---|---|---|---|---|
| Vallás | százalék | |||
| zsidó | 93% | |||
| muszlim | 1% | |||
| keresztény | 1% | |||
| vallástalan | 5% | |||
Építészet[szerkesztés]
Felhőkarcolók[szerkesztés]
Felhőkarcolók magasság szerinti sorrendben a Tel-Aviv-i agglomeráció területén, 2015-ben:
| Rangsor | Név | Város | Magasság | Emelet | Év |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | City Gate Ramat Gan | Ramat Gan | 244 m | 68 | 2001 |
| 2 | Azrieli Center Circular Tower | Tel-Aviv | 187 m | 49 | 1999 |
| 3 | Leonardo City Tower Hotel | Ramat Gan | 170 m | 33 | 2000 |
| 4 | Azrieli Center Triangular Tower | Tel-Aviv | 169 m | 46 | 1999 |
| 5 | Elco International Tower | Tel-Aviv | 165 m | 45 | 2011 |
| 6 | Champion Tower | Bnei Brak | 160 m | 42 | 2013 |
| 6 | Atrium Tower | Ramat Gan | 160 m | 40 | 2015 |
| 6 | BSR Tower 4 | Bnei Brak | 160 m | 42 | 2015 |
| 6 | HaArba'ah Towers 1 | Tel-Aviv | 160 m | 41 | 2015 |
| 10 | HaYovel Tower | Tel-Aviv | 158 m | 42 | 2005 |
| 10 | Meier on Rothschild Tower | Tel-Aviv | 158 m | 40 | 2015 |
| 12 | Naveh Tower | Bat Yam | 157 m | 44 | 2013 |
| 13 | W Tower | Tel-Aviv | 156 m | 49 | 2009 |
| 13 | Azrieli Center Square Tower | Tel-Aviv | 154 m | 42 | 2007 |
| 15 | Vision Tower | Tel-Aviv | 150 m | 42 | 2010 |
| 15 | W Prime | Tel-Aviv | 150 m | 44 | 2015 |
| 17 | Neve Tzedek Tower | Tel-Aviv | 147 m | 44 | 2007 |
| 18 | HaArba'ah Towers 2 | Tel-Aviv | 146 m | 37 | 2015 |
| 19 | BSR Tower 3 | Bnei Brak | 144 m | 38 | 2013 |
| 20 | Yoo Tel Aviv 2 | Tel-Aviv | 142 m | 41 | 2007 |
| 20 | Tour Shalom Meir | Tel-Aviv | 142 m | 36 | 1965 |
| 22 | Tel Aviv Towers 1 | Tel-Aviv | 140 m | 34 | 2000 |
| 22 | Tel Aviv Towers 2 | Tel-Aviv | 140 m | 34 | 2000 |
| 22 | Tel Aviv Towers 3 | Tel-Aviv | 140 m | 34 | 2013 |
| 22 | Tel Aviv Towers 4 | Tel-Aviv | 140 m | 34 | 2013 |
| 22 | Manhattan Tower | Tel-Aviv | 140 m | 41 | 2009 |
| 22 | Galit Tower 1 | Tel-Aviv | 140 m | 36 | 2015 |
| 28 | Marganit Tower | Tel-Aviv | 138 m | 17 | 1997 |
| 29 | First International Bank Tower | Tel-Aviv | 132 m | 32 | 2009 |
| 30 | 22 Rothschild Boulevard | Tel-Aviv | 130 m | 30 | 2013 |
Közlekedés[szerkesztés]
Repülőtér[szerkesztés]
Izrael legnagyobb és legforgalmasabb repülőtere, a Ben-Gurion nemzetközi repülőtér a városközponttól 19 km-re délkeletre található.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Híres lakosok[szerkesztés]
|
|
Turizmus[szerkesztés]
Fő látnivalók:[12]
- az óváros Jaffa
- Tayelet és a Frishman Beach (tengerpart)
- Neve Tzedek (wd) (városrész)
- Rothschild Boulevard (wd) (sugárút)
- Derech Dizengoff - a város üzleti, idegenforgalmi központja. Elegáns üzletek, éttermek váltják egymást.
- Nachlat Binyamin Pedestrian Mall (vásárlás)
- Old Tel Aviv Port Area (a régi kikötő környéke)
- Hayarkon/Jarkon (park) (wd)
- Yitzhak Rabin Center (könyvtár és kutatóközpont)
- Charles Bronfman Auditorium (koncertterem, Izraeli Filharmonikusok)
- Azrieli Center (wd) (felhőkarcoló-komplexum, Azrieli Lookout (מצפה עזריאלי) - kilátás a városra)
- Ijo & Babet, Dizengoff Str. (éjszakai élet)
- Zsábotinszki Intézet (Mecudát Zeév) - a felhőkarcoló a nemzeti (revizionista) párt székháza. Két múzeum van benne.
Múzeumok[szerkesztés]
- Bét Hátfutszot (wd) - a Szétszóratás Háza (Diaszpóra Múzeum). A 2000 éve a világon szétszóratásban élő zsidóság életét mutatják be. [5]
- Tel Aviv Museum of Art (művészeti múzeum)
- Eretz Israel Museum (wd) (régészeti és történeti múzeum)
- HáÁrec/HaAretz Museum (helytörténeti múzeum)
Ramat Gan[szerkesztés]
- Gyémánttőzsde (wd) - a világ gyémántiparának egyik központja. Itt van a (Harry Oppenheimer) Gyémánt Múzeum (wd). [5]
- Szafaripark (Ramat Gan Safari) (wd) - 100 hektárnyi területen mintegy 1500 állattal. Az afrikai körzetet a látogató kocsival járhatja be. [5]
Képek[szerkesztés]
Városkép az Ayalon főúttal
Előtérben az Ayalon folyó és az A20-as főút
Tel-Aviv látképe
Azrieli Center
Toronyházak a Rothschild Boulevard-on
este Tel-Avivban
Tengerparti kép
Rothschild körút
Kirya híd
Bauhaus (balra) és eklektikus (jobbra) stílusú épületek
Jaffa kikötője
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ אוכלוסייה ביישובים 2018 (héber és angol nyelven). Israeli Central Bureau of Statistics, 2019. augusztus 25. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
- ↑ A teljes népesség/terület arányszáma.
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 1991. december 4-ei 10. ülésének Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben 10/145. határozatában döntött a település addigi Tel-Aviv-Yafo nevének Tel-Aviv-Jaffa névre változtatásáról.
- ↑ Az 1995-ös Cartographia térképen (Földrajzi atlasz) már így szerepel a település neve (ld. 47., 49., 62., 64. oldalak).
- ↑ a b c d Bokor József: Európán kívüli turizmus, 2006
- ↑ Localities, Population and Density per sq. km., by Metropolitan Area and Selected Localities. Statistical Abstract of Israel 2006. Israel Central Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2007. május 31.)
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Tel_Aviv_Metropolitan_Area#/media/File:Gush_Dan.png
- ↑ Izrael úgynevezett „Jeruzsálem-törvénye” kimondja, hogy „az egy és oszthatatlan Jeruzsálem Izrael fővárosa”, a város az országos kormányzat székhelye, az elnöki rezidencia is a városban van, a legtöbb kormányhivatal, az izraeli Legfelsőbb Bíróság és a Kneszet, az izraeli parlament háza. Az ENSZ és a legtöbb ország nem ismeri el a Jeruzsálem-törvényt, követségeik más városokban, Tel-Avivban, Ramat Ganban és Hercliján működnek (lásd a CIA Factbookot és Izrael térképét).
- ↑ Városprofil (PDF). Tel Aviv-Yafo Municipality. [2007. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 30.)
- ↑ „Tel-Aviv egyre fiatalabb”, Jerusalem Post, 2008. január 21. (Hozzáférés ideje: 2015. március 8.)
- ↑ http://www1.cbs.gov.il%20%202007[halott link]. http://www1.cbs.gov.il 2007.
- ↑ https://www.tripadvisor.co.hu/Attractions-g293984-Activities-c47-Tel_Aviv_Tel_Aviv_District.html
További információk[szerkesztés]
|
|
Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
