Hidzsáb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muszlim lányok hidzsábban

A hidzsáb (حجاب, ħijāb) arab szó, jelentése: ’takaró’, így nevezik a nők haját letakaró fátylat, amit a muszlim nők és lányok hordanak kamaszkortól, nyilvános helyeken.

Néhány arab és nyugati országban a hidzsáb szó elsősorban a muszlim nők fejét és testét takaró ruhát jelöli, de az iszlámban szélesebb jelentése van, többek között a szerénységet, a titoktartást és az erkölcsösséget is jelenti.

A Korán a fejkendőre a khimār (خمار) szót használja.

Viselésének szükségessége[szerkesztés]

Hagyományőrző megtekintés[szerkesztés]

Egyesek úgy gondolják, hogy a nők kötelesek eltakarni nemcsak a testüket és hajukat, hanem arcukat és kezüket is, mások ezt nem tekintik elengedhetetlennek, inkább csak ajánlják.[pontosabban?]

Majdnem minden muzulmán kultúrában úgy gondolják, hogy a fiatal lányoknak nem kell hidzsábot hordaniuk. Nincs egységesen meghatározva az az életkor, amikor egy nő elkezdi viselni a hidzsábot, de sok muszlim kultúrában a pubertáskor a választóvonal.

Ha a nő egyedül van, vagy közeli hozzátartozók körében, akkor mellőzheti ezt a ruhadarabot.

Alternatív megtekintés[szerkesztés]

Leila Ahmed szerint a fejfedőnek nem kellene kötelezőnek lennie az iszlámban. Mások azt mondják, hogy ez öltözék nem szükséges, hiszen Mohamed próféta korában sem volt a hagyományos a hidzsáb. Egy másik értelmezés, mely különbözik a hagyományostól, kimondja, hogy a fátyol viselete nem kötelező a vakok előtt.

Kortárs gyakorlat[szerkesztés]

Nigériai nők

Stílusai és gyakorlata eltérő az egész világon.

2014-ben a egy közvélemény-kutatást végeztek el abban a hét országban, ahol a lakosság többsége muszlim (Egyiptom, Irak, Libanon, Tunézia, Törökország, Pakisztán és Szaúd-Arábia), hogy melyik stílusú női ruhát tekintik legmegfelelőbbnek a nyilvánosság előtt. Egyiptomban, Irakban, Tunéziában és Törökországban a többség a fejkendőt, Szaúd-Arábiában 63%-ban a nikábot, ill. Pakisztánban a nikábot választották.

Ugyanakkor a nők támogatják azt a nézőpontot, miszerint joguk van választani. Szaúd-Arábia kivételével az országok többsége is ebből a szemszögből nézi az ügyet.

Az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 1 millió muszlim nő él, ennek 43%-a rendszeresen fejkendőt viselni. Egy vizsgálat során kiderült, hogy az amerikai muzulmán nők 36%-a visel hidzsábot nyilvánosság előtt, 24%-uk csak néhány alkalommal hord, míg a maradék 40% azt mondta, hogy soha nem vette fel ezt az öltözéket.

Törökországban korábban betiltották a hidzsábot a magán- és az állami egyetemeken, valamint az iskolákban. 2000-es évek közepétől a török nők több mint 60%-a fedte el fejét otthonán kívül, de csak 11%-uk viselt turbánt. Az egyetemeken 2011-ben, a kormányzati épületekben 2013-ban, az iskolákban pedig 2014-ben oldották fel ezt a törvényt.

Burka és nikáb[szerkesztés]

Többféle fátyol van, amely kiterjed az arcra részben vagy egészben.

A burka egy olyan ruhadarab, amely magába foglalja az egész testet, beleértve az arcot is. A szem részét egyfajta háló fedi, hogy a nő kiláthasson a ruhából.

A nikáb egy olyan fogalom, amelyet gyakran helytelenül, szinonimaként használják burkára. Valójában egy ruhadarabra utal, amely a szem kivételével elfedit a nők testét. Hagyományosan az Arab-félszigeten viselik.

Egy 2014-ben végzett felmérés szerint a nők a burkát Szaúd-Arábiában 1%-ban, Irakban 4%-ban, Pakisztánban 3%-ban, Libanonban 2%-ban, Egyiptomban, Tunéziában és Törökországban 1%-ban hordják.

Története[szerkesztés]

Az iszlám előtti használata[szerkesztés]

Lányok hidzsábban

Női rabszolgáknak és a prostituáltaknak tilos volt fátyol viselete, szigorú büntetéseket róttak ki rájuk, ha mégis így volt. Így tettek különbséget a tisztességes nők és azok között, akikhez nyilvánosan hozzá lehetett férni.

550 és 323 között az újkori Görögországban a nők szintén fátyollal fedték le magukat a férfiak szeme elől.

Az ókori házas zsidó nők is kendővel takarták el a hajukat.

Régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy az ókori Rómában a keresztény nők letakarták a hajukat. A legismertebb korai keresztény nézet fátyolról a Korinthosziakhoz írt első levélből való: 11: 5-6.

  • 1 Kor 11:5 Minden asszony, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz fejére.
  • 1 Kor 11:6 Ha az asszony nem fedi be fejét, vágassa le a haját; ha viszont szégyenletes dolog az asszonynak, hogy a haját levágassa vagy leborotváltassa, fedje csak be fejét.

A görög, perzsa, és a szemita népek viseltek fátylat Közel-Keleten. A vidéki területeken bevett szokás volt, hogy fedezze a hajat, viszont az arcot nem.

Mohamed próféta élete alatt[szerkesztés]

A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a fátyol már létezett Arábiában Mohamed korában, különösen a városokban, bár talán nem olyan elterjedten, mint a szomszédos országokban, különösen Szíriában és Palesztinában.

A modern kor előtt[szerkesztés]

Reza Aslan azt állítja, hogy „A fátyol nem volt sem kötelező, sem széles körben elfogadott”.

A fátyol fokozatosan terjedt, míg végül az egész Közel-Keletet meghódította. A vidéken élő nők sokkal lassabban fogadták el fátylat, mert akadályozta őket a munkájukban (a földeken).

Modern kori története[szerkesztés]

Pakisztánban, Afganisztánban és Iránban sok liberális nő viselt rövid szoknyát, hippi ruhát, trapéznadrágot, s hidzsáb nélkül jelent meg a nyilvánosság előtt. Ez megváltozott a szovjet inváziót követően Afganisztánban, a katonai diktatúra után Pakisztánban, és az iráni forradalomkor, 1979-ben, amikor újra a hagyományos öltözékeket kezdték viselni.

Egy „ébredés” után a vallásosság jele kezdett megmutatkozni a ruházaton is. Néhány nő úgy döntött, hogy használja a nikábot, valamint a két kesztyűt és zoknit, hogy a bőre ne legyen látható.

Egy modell Malajziában

Annak ellenére, hogy számos kritika szerint a hidzsáb gyakorlata nyomasztó és káros a nők és a férfiak közti egyenlőségre nézve, a muszlim nők úgy tekintik, hogy kendőjük egy pozitív dolog. Úgy látszik, ez a módja annak, hogy elkerüljék a zaklatást. Ez a szerénység bizonyítja, hogy viselője elköteleződött az iszlám hit mellett.

Megkérdőjelezték, hogy a hidzsáb viselete valóban a nők választása-e, vagy a nőket kényszerítik erre.

A nők, akik úgy döntenek, hogy hordják a hidzsábot, úgy gondolják, lehetővé teszi számukra, hogy megtartsák a szerénységet és az erkölcsöt.

Kényszer[szerkesztés]

Egyes kormányok ösztönzik és kötelezik a nőket a hidzsáb viseletére, míg mások betiltották, legalább néhány nyilvános helyen.

Jogi végrehajtás[szerkesztés]

A Szaúd-Arábiai Királyság megköveteli a muzulmán nőktől, hogy fedjék be egész testüket. A szaúd-arábiai nők gyakran viselnek hagyományos abaját, míg a külföldiek néha dönthetnek a hosszú kabát mellett.

Iránban két hónapot és 10 napot kell börtönben töltenie annak a nőnek, aki mellőzi a hidzsábot. A kormányzati és egyházi intézményekben kimár típusú fejkendőt ill. felöltőt hordanak, míg más nyilvános helyeken a nők gyakran fejkendőt viselnek.

Egy fiatal iráni

Jogi tilalmak[szerkesztés]

1936-ban Iránban a rendőrség letartóztatta azokat a nőket, akik fátylat hordtak. Az emberek felháborodtak ezen, hiszen úgy tartják, ha egy nő nyilvánosan megjelenik hidzsáb nélkül, az olyan, mintha meztelen volna. Sok nő nem volt hajlandó elhagyni a házat, mert féltek Reza Sah rendőrségétől.

Törökországban, Tunéziában és Tádzsikisztánban a törvény tiltja, vagy a közelmúltban tiltotta a hidzsábot a kormányzati épületekben, iskolában és egyetemeken. 2010 decemberében azonban a török kormány véget vetett ennek a rendeletnek.

2004. március 15-én Franciaországban betiltották az olyan öltözéket az iskolákban, amely „szimbólum, amin keresztül a hallgatók feltűnően megjelenítik vallási hovatartozásukat”. Maaseikben 2006. július 13-án tiltották be a nikábot. 2016-ban több mint 20 francia városban betiltották a burkini használatát.

Lebeszélés[szerkesztés]

Louis A. Cainkar azt írja, az adatok arra utalnak, hogy a nők azért hordanak inkább hidzsábot, mert a támadóktól így igyekeznek megvédeni magukat. Kazahsztánban arról számoltak be, hogy a hatóságok diszkriminálják azokat, akik viselik a hidzsábot. 2016-ban Kirgizisztánban a kormány által támogatott utcai transzparensek célja volt lebeszélni a nőket a hidzsáb viseletéről.

A hidzsáb világnapja[szerkesztés]

A hidzsáb világnapja éves esemény, február 1-jén zajlik. Először 2013-ban ünnepelték, amely arra ösztönzi a muzulmán és nem muzulmán nőket, hogy viseljék a hidzsábot.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hijab című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidzsáb témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]