Európa Tanács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Európa Tanács (ET) logója
Az Európa Tanács (ET) logója
Thorbjørn Jagland,az ET főtitkára
Thorbjørn Jagland,
az ET főtitkára
A Strasbourgi Egyetem Aulája:az ET alakuló ülésének helye
A Strasbourgi Egyetem Aulája:
az ET alakuló ülésének helye
Az 1949-es alakuló ülés1989-es emléktáblája
Az 1949-es alakuló ülés
1989-es emléktáblája

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.

A Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma.

Az Európa Tanács laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre, és (szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával) nem az Európai Unió intézménye.

Létrejötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Winston Churchill a Zürichi Egyetemen 1946. szeptember 19-én elmondott beszédében az Amerikai Egyesült Államok mintájára létrehozandó „Európai Egyesült Államok” megalakítását szorgalmazta. Ezt látta a legjobb eszköznek arra, hogy a II. világháborúhoz hasonló háború ismételt kitörése megakadályozható legyen.

Ilyen szoros együttműködést ekkor még nem sikerült kialakítani, de 1949. május 5-én, Londonban 10 állam aláírta a londoni szerződést, melynek keretében megalakult az Európa Tanács, amely alakuló ülését Strasbourgban tartotta 1949. augusztus 10-én. Ezen már 12 állam képviselői vettek részt, mert az ülés kezdete előtt egyetlen nappal, augusztus 9-én társult alapítóként Görögország és Törökország is belépett.

Így az ET által megalkottatott és elfogadott logójának, illetve zászlajának 12 arany csillaga az alapítók első körét is jelképezi, de ma már e nyitott kör 47 résztvevő országra bővült, és ezen szervezet szimbóluma - az Európa Himnusszal - a 28 országot tömörítő Európai Uniónak is, s még tágabban egész Európa egységének és békés felemelkedésének közös jelképe lett.

Céljai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a vitás kérdések tárgyalásos rendezése,
  • a második világháború utáni újjáépítés lebonyolítása,
  • az emberi jogok védelme,
  • az emberibb munkakörülmények kialakítása,
  • a természeti kincsek közös védelme és hasznosítása.

Főbb szervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Európa Tanács tagországai

██  A tíz alapító tagállam

██  Csatlakozott tag

██  Megfigyelő a Parlamenti Közgyűlésben

██  Megfigyelő a Miniszterek Bizottságában

██  Hivatalos tagjelölt

Alapító államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítás évében társultak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Később csatlakoztak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehéroroszországnak 1992 szeptemberétől 1997 januárjáig különleges vendégstátusza volt a Parlamenti Közgyűlésben, de visszavonták tőle az 1996. novemberi alkotmányról szóló referendumon és az országgyűlési választásokon tapasztalt visszásságok miatt. A választások lebonyolítását az ET antidemokratikusnak minősítette, és aggályosnak találta az emberi szabadságjogok, többek között a szabad véleménynyilvánítás érvényesülésének akadályozását a belorusz médiában. Véleményük szerint az ország új alkotmánya sem felel meg a demokratikus elvárásoknak és sérti a végrehajtó hatalom és a jogalkotás szétválasztásának elvét. Fehéroroszország 1993. március 12-én kérte felvételét az Európa Tanács szervezetébe, de felvétele azóta sem történt meg.

Kazahsztán 1999-ben kért megfigyelő státuszt a Parlamenti Közgyűlésben. A hivatalos válasz szerint az ország teljes jogú tagságért is folyamodhat, mivel területének egy része Európában található, de felvételére csak akkor kerülhet sor, ha a Tanács jelentős javulást észlel az országban a demokrácia és az emberi jogok terén.

Vatikán 1970 óta megfigyelő a Miniszterek Bizottságában.

Néhány nem-európai állam is kapott megfigyelő státuszt.

Japán és az Egyesült Államok megfigyelő a Miniszterek Bizottságában.
Izrael megfigyelő a Parlamenti Közgyűlésben.
Kanada és Mexikó megfigyelő a Miniszterek Bizottságában és a Parlamenti Közgyűlésben is.

Magyarország csatlakozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország 1990. november 6-án helyezte letétbe a csatlakozási okiratait. Az Alapszabályt a magyar Országgyűlés az 1991. évi LXXI. törvénnyel hirdette ki.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1955-ben olyan helyi és regionális önkormányzatok számára, melyek kiemelkedően aktív szerepet vállalnak az európai egységet erősítő nemzetközi kapcsolatok terén, megalapították az Európa Díjat.
  • A kitüntetési rendszer négy lépcsős:
    • Európai Diploma (European Diploma)
    • Emlékzászló (Flag of Honour)
    • Becsület Plakett (Plaque of Honour)
    • Európa Díj (Europe Prize)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]