Jogállam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. A jogállamiság a legáltalánosabb értelemben a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti.

Az angolszász politikai rendszerben a joguralom (rule of law) kifejezés használatos, ami azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

Legfontosabb ismérvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályok által előre meghatározott döntések születnek,
  • a bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő,
  • az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata,
  • a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

A fogalom története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A joguralom fogalma az amerikai forradalom egyik vívmánya. Thomas Paine az 1776-os Common Sense-ben így ír erről:

"For as in absolute governments the King is law, so in free countries the law OUGHT to be King; and there ought to be no other."

"Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet".

Az angol 'rule of law' kifejezést Albert Venn Dicey pontosította a mai értelemével immár teljesen egyezően az 1885-ös fő művében, An Introduction to the Study of the Law of the Constitution. A jogállamok (joguralmi államok) három legfontosabb ismérve: "1. the absolute supremacy or predominance of regular law as opposed to the influence of arbitrary power; 2. equality before the law or the equal subjection of all classes to the ordinary law of the land administered by the ordinary courts; and 3. the law of the constitution is a consequence of the rights of individuals as defined and enforced by the courts." 1. az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályok által előre meghatározott döntések születnek 2. a bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő 3. az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.

A német 'Rechtsstaat' kifejezést Karl Theodor Welcker használta először erre a fogalomra az 1813-as Die letzte Gründe von Recht, Staat und Strafe című művében.

A joguralom fogalma az Egyesült Államokban összefonódott a hatalmi ágak elválasztásának elvével. A jogalkotás, a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás szétválasztását először a Massachusetts alkotmánya mondta ki 1780-ban a joguralommal összefüggésben: a hatalmi ágak képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, és nem helyezkedhetnek a törvény uralma fölé. Ezt az elvet 1803-ban a Legfelsőbb Bíróság magáévá tette és ennek révén az amerikai alkotmányosság része lett.

A jogállam kifejezést (németül) Robert von Mohl jogászprofesszor, az 1848-as német nemzetgyűlés tagja is használta az állami szervek, elsősorban a rendőrség önkényének ellenálló jogrendre. Mohl az amerikai alkotmányosság vívmányait kívánta a német államjogba átültetni. A jogállamiság fogalma a második világháborút követően kapott különös hangsúlyt, a weimari demokrácia csődjével kapcsolatban. Adolf Hitler választásokon elnyert hatalma ugyanis bebizonyította, hogy a demokrácia önmagában nem jelent garanciát a jog érvényesülésére, mert elképzelhető, hogy a mindenkori többség korlátozza a kisebbségek jogait, vagy olyan embereket emel hatalomba, akik a jog fölé lépnek.

Az 1989 óta létező Magyar Köztársaság jogállam.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bordás Mária: A hatékony állam és a jogállam konfliktusa? (tanulmány(, Jura c. folyóirat 2011. szeptemberi száma.