Polt Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Polt Péter
Született 1955. szeptember 6. (63 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei három gyermek[1]
Foglalkozása
Iskolái
A Harmadik Magyar Köztársaság 5. legfőbb ügyésze
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. december 14.
Helyettes
Köztársasági elnök
Előd Kovács Tamás
A Harmadik Magyar Köztársaság 3. legfőbb ügyésze
Hivatali idő
2000. május 16. 2006. május 16.
Helyettes
Köztársasági elnök
Előd Györgyi Kálmán
Utód Kovács Tamás
Politikai pályafutása
Párt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (1993–1995)[2]
Tudományos pályafutása
Szakterület jogtudomány
Tudományos fokozat
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem 1983–2017
Széchenyi István Egyetem 1999˜–2007
Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2017–
Tudományos publikációk száma 217 (2018. augusztus 7.)[3]

Polt Péter (Budapest, 1955. szeptember 6. –)[4] magyar jogász, ügyész, címzetes egyetemi tanár, volt Fideszes politikus, 2000–2006 között, valamint 2010-től Magyarország legfőbb ügyésze. Hivatali ideje alatt számos kritika érte tevékenységét a Fideszhez köthető ügyekben.[5] A 2017-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 18. legbefolyásosabb személye.

Életpályája[szerkesztés]

A budapesti Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, majd 1975-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1980-ban szerzett jogi diplomát.[4] Emellett posztgraduális képzésen vett részt a Strasbourgi Egyetemen(wd) és a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián(wd).[4]

A diploma megszerzése után az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, majd 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK büntetőjogi tanszékének tanársegédje lett. 1985-ben adjunktussá nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott.[4] 1982-ben szakvizsgát tett, 1986-tól 1995-ig ügyvédként dolgozott.[4] 1990 és 1995 között egy évig részmunkaidős, majd esti tanácsadó az Igazságügyi Minisztériumnál. 1999 és 2007 között a Széchenyi István Egyetemen egyetemi oktató.[4] 2011-ben PhD-fokozatot szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd ugyanott 2016-ban habilitált.[4] 2017-től címzetes egyetemi tanár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán.[4]

A büntetőjog, a büntető eljárásjog és az emberi jogok területén publikál.[1] Angolul és németül beszél.[4]

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

A legfőbb ügyészségig[szerkesztés]

1993-ban belépett a Fideszbe.[2] Az 1994-es országgyűlési választáson a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.[6] 1995. június 30-ától az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese (az ombudsman akkor Gönczöl Katalin volt), megválasztásakor kilépett a Fideszből.[7][2] Eme pozíciót 2000. május 15-éig töltötte be, majd az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, Györgyi Kálmán utódjaként.[7] Hivatali ideje során többször is kritizálták tevékenységét, visszatérően a Fidesz „pártkatonájának” titulálták, mert vezetése alatt az ügyészség Fideszhez köthető ügyeiben rendre nem indultak vagy leálltak a nyomozások.[6][8] Az Országgyűlésben többször leszavazták interpellációkra adott válaszait; 2003-ban hétszer is.[6][9]

Mandátuma 2006-ban járt le, utódja Kovács Tamás katonai főügyész lett, miután Sólyom László első jelöltjét, Horányi Miklóst a kormánypártok (MSZPSZDSZ) nem támogatták.[6] Ezt követően „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.[6]

Második terminus (2010–)[szerkesztés]

2010-ben Schmitt Pál köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit megválasztott a kétharmados többséggel rendelkező FideszKDNP koalíció. A módosított jogszabály értelmében a mandátum kilenc évre (az új legfőbb ügyész kinevezéséig) szól, valamint a legfőbb ügyész már nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá.[6] 2011-ben egy évre Poltot választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában.[10]

Polt másodszori legfőbb ügyészi kinevezése óta meredeken zuhant a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma; ahol mégis indult, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntették meg, mint korábban – írta meg 2015-ben az Átlátszó.hu.[11] A Legfőbb Ügyészség több olyan ügyben is (pl. Budapest Szíve, Elios-ügy) megszüntette a nyomozást, ahol az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált.[12][13][14] Ingeborg Grässle(wd), az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az Elios-ügy kapcsán valódi nyomozás lefolytatását kérte Polttól, aki nem válaszolt a képviselő azon kérdésére, hogy vádat emelne-e Orbán Viktor egyik családtagja ellen.[15] 2018. január 12-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és nyomozást rendelt el az ügyben.[16] 2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.[17][18] Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke az Ügyészség Napján 2018. június 12-én elmondott beszédében méltatta Polt széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét.[19]

Családja[szerkesztés]

Kétszer elvált, harmadik felesége Polt-Palásthy Marianna, a Magyar Nemzeti Bank személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, aki éles kritikákat kapott azután, hogy a személyzeti ügyek felelőseként a jegybank alkalmazni kezdte mostohalányát.[20]

Két lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.[1] Polt Petra és nővére a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát.[20]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották. Origo.hu, 2000. május 2. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  2. a b c Polt: az ügyészségnek nincs köze a Fideszhez. Népszava Online, 2017. november 13. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  3. Polt Péter publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2018. augusztus 7. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
  4. a b c d e f g h i Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján (PDF). Legfőbb Ügyészség. [2018. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
  5. Dezső András: Totális kézi vezérlés segíti a Fideszt. Index.hu, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  6. a b c d e f Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész. Index.hu, 2010. november 26. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  7. a b Polt Péter adatlapja az Országgyűlés honlapján. parlament.hu. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  8. Polt trófeájával bizonygatta igazát. Origo.hu, 2004. december 21. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  9. Polt Pétert hetedszer is leszavazták. Origo.hu, 2003. november 17. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  10. Polt Péter lett az uniós legfőbb ügyészek elnöke. Index.hu, 2011. május 28. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  11. Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma. Átlátszó.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  12. Hiába voltak visszaélések az EU szerint, a BRFK megszüntette az eljárást. Index.hu, 2017. június 14. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  13. Szalai Bálint: Mi lesz Orbán vejével most, hogy lesz nyomozás?. Index.hu, 2018. január 18. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  14. Miklósi Gábor: Az ügyészség megszólalt OLAF-Elios-ügyben. Index.hu, 2018. február 12. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  15. Tenczer Gábor: Valódi nyomozás van - bizonygatja Polt az EP-nek. Index.hu, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  16. Fábián Tamás: Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el. Index.hu, 2018. január 22. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  17. Rényi Pál Dániel: Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség. 444.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  18. Flachner Balázs: Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ügyében. Index.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  19. Az Eurojust Elnökének az Ügyészség Napján magyar nyelven elmondott beszéde
  20. a b Polt Péter ötmilliót kereső felesége felvette Polt lányát is a jegybankba. 24.hu, 2017. május 25. (Hozzáférés: 2018. november 29.)

Források[szerkesztés]