Polt Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Polt Péter
Született 1955. szeptember 6. (65 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei három gyermek[1]
Foglalkozása
  • jogász
  • ügyész
  • egyetemi oktató
Iskolái
A Harmadik Magyar Köztársaság 5. legfőbb ügyésze
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. december 14.
Helyettes
Köztársasági elnök
Előd Kovács Tamás
A Harmadik Magyar Köztársaság 3. legfőbb ügyésze
Hivatali idő
2000. május 16. 2006. május 16.
Helyettes
Köztársasági elnök
Előd Györgyi Kálmán
Utód Kovács Tamás
Politikai pályafutása
Párt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (1993–1995)[2]
Tudományos pályafutása
Szakterület jogtudomány
Tudományos fokozat
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem 1983–2017
Széchenyi István Egyetem 1999˜–2007
Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2017–
Tudományos publikációk száma 237 (2020. július 5.)[3]

Polt Péter (Budapest, 1955. szeptember 6. –)[4] magyar jogász, ügyész, egyetemi tanár, volt fideszes politikus. 2000–2006 között, valamint 2010-től Magyarország legfőbb ügyésze. Hivatali ideje alatt számos kritika érte tevékenységét a Fideszhez köthető ügyek miatt.[5][6] A 2020-as Befolyás-barométer szerint Magyarország 16. legbefolyásosabb személye.

Életpályája[szerkesztés]

A budapesti Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, majd 1975-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1980-ban szerzett jogi diplomát.[4] Emellett posztgraduális képzésen vett részt a Strasbourgi Egyetemen(wd) és a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián(wd).[4]

A diploma megszerzése után az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, majd 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK büntetőjogi tanszékének tanársegédje lett. 1985-ben adjunktussá, 2012-ben docenssé nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott.[4][7] 1982-ben szakvizsgát tett, 1986-tól 1995-ig ügyvédként dolgozott.[4] 1990 és 1995 között egy évig részmunkaidős, majd eseti tanácsadó az Igazságügyi Minisztériumnál. 1999 és 2007 között a Széchenyi István Egyetemen egyetemi oktató.[4] 2011-ben PhD-fokozatot szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd ugyanott 2016-ban habilitált.[4] 2006-ban címzetes egyetemi tanár lett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, illetve 2017-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán.[4][7] Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanácsa 2017-ben egyértelműen elutasította Polt egyetemi magántanári kinevezését, azonban Balogh Zoltán miniszter javaslatára Áder János még decemberben egyetemi tanárnak nevezte ki.[7][8]

2014-tól a Shanghai Európai Büntetőjogi Kutatóközpont tiszteletbeli elnöke (Társadalomtudományi Akadémia, Shanghai - SASS), 2016-tól vendégprofesszor (Társadalomtudományi Akadémia – SASS, Shanghai).[9]

Mindemellett 1988-tól a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság tagja. 1990-ben az ENSZ vezető nemzeti referense Magyarországon a bűnmegelőzés és a bűntettesekkel való bánásmód területén. 1991-ben a Szakértői Munkacsoport és egyben az Európa Tanács Környezetvédelmi Büntetőjoggal Foglalkozó Bizottságának tagja (CPEC, Council of Europe).1992-ben választott tagja az Egyéni Kriminológiai Ösztöndíjakat Elbíráló Bizottságnak (ICRF, Council of Europe).[10]

Angolul és németül beszél.[11] A magyar és az európai büntetőjog, a büntető eljárásjog és az emberi jogok területén angolul és magyarul is publikál. [12]

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

A legfőbb ügyészségig[szerkesztés]

1993-ban belépett a Fideszbe.[2] Az 1994-es országgyűlési választáson a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.[13] 1995. június 30-ától az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese (az ombudsman akkor Gönczöl Katalin volt), megválasztásakor kilépett a Fideszből.[2][14] Eme pozíciót 2000. május 15-éig töltötte be, majd az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, Györgyi Kálmán utódjaként.[14] Hivatali ideje során többször is kritizálták tevékenységét, visszatérően a Fidesz „pártkatonájának” titulálták, mert vezetése alatt az ügyészség Fideszhez köthető ügyeiben rendre nem indultak vagy leálltak a nyomozások.[13][15] Az Országgyűlésben többször leszavazták interpellációkra adott válaszait; 2003-ban hétszer is.[13][16]

Mandátuma 2006-ban járt le, utódja Kovács Tamás katonai főügyész lett, miután Sólyom László első jelöltjét, Horányi Miklóst a kormánypártok (MSZPSZDSZ) nem támogatták.[13] Ezt követően „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.[13]

Második terminus (2010–2019)[szerkesztés]

2010-ben Schmitt Pál köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit megválasztott a kétharmados többséggel rendelkező FideszKDNP-koalíció. A módosított jogszabály értelmében a mandátum kilenc évre (az új legfőbb ügyész kinevezéséig) szól, valamint a legfőbb ügyész már nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá.[13] 2011-ben egy évre Poltot választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában.[17]

Polt másodszori legfőbb ügyészi kinevezése óta meredeken zuhant a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma; ahol mégis indult, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntették meg, mint korábban – írta meg 2015-ben az Átlátszó.hu.[18] A Legfőbb Ügyészség több olyan ügyben is (pl. Budapest Szíve, Elios-ügy) megszüntette a nyomozást, ahol az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált.[19][20][21] Ingeborg Grässle(wd), az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az Elios-ügy kapcsán valódi nyomozás lefolytatását kérte Polttól, aki nem válaszolt a képviselő azon kérdésére, hogy vádat emelne-e Orbán Viktor egyik családtagja ellen.[22]

Az OCCRP(wd) nemzetközi újságírói szervezet banki bizonyítékokkal alátámasztott tényfeltárása szerint Azerbajdzsán egy nemzetközi feketekassza segítségével fizetett le európai politikusokat: a pénzből összesen több mint 9 millió dollár (2,3 milliárd forint) Magyarországra is érkezett abban az időszakban, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot. A Polt Péter által vezetett ügyészség úgy jutott arra az álláspontra, hogy nem kell nyomozni, hogy közben 13 ezer oldalnyi banki dokumentum igazolta a nemzetközi pénzmosási tevékenységet.[23]

2018. január 12-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és nyomozást rendelt el az ügyben.[24] 2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.[25][26] Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke az Ügyészség Napján 2018. június 12-én elmondott beszédében méltatta Polt széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét.[27]

2018-as éves jelentése szerint az OLAF a vizsgált országok közül Magyarországon tárta fel a legtöbb szabálytalanságot, és tett mindezekről ajánlást. A dokumentum által vizsgált 2012–2018 közötti időszakban az OLAF az EU tagállamai közül a második legtöbb ajánlását Magyarországgal szemben tette, eme húsz ügyből végül kilenc zárul vádemeléssel magyar részről.[28]

Harmadik terminus (2019–)[szerkesztés]

2019. november 4-én 134 igen, 27 nem és 3 érvénytelen szavazattal az Országgyűlés 9 évvel meghosszabbította Polt Péter kinevezését.[29][30] December 17-én iktatták be hivatalába.[31]

Családja[szerkesztés]

Kétszer elvált, harmadik felesége Polt-Palásthy Marianna, a Magyar Nemzeti Bank személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, aki éles kritikákat kapott azután, hogy a személyügyekért felelős igazgatóként a jegybank alkalmazni kezdte frissen diplomázott mostohalányát.[32][33][34]

Két lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.[1] Polt Petra és nővére a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát.[32]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották. Origo.hu, 2000. május 2. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  2. a b c Polt: az ügyészségnek nincs köze a Fideszhez. Népszava Online, 2017. november 13. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  3. Polt Péter publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2020. július 5. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
  4. a b c d e f g h Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján (PDF). Legfőbb Ügyészség. [2018. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
  5. Dezső András: Totális kézi vezérlés segíti a Fideszt. Index.hu, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  6. Horváth Bence: 33 érv, hogy Polt Péter miért remek választás a legfőbb ügyészi posztra. 444.hu, 2019. november 4. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  7. a b c Mátyás, Domschitz: Az ELTE nem akart professzort csinálni Polt Péterből, végül mégis az lett. Index.hu, 2017. december 6. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  8. A kormány kedvenc egyeteme javasolta Polt professzori kinevezését. HVG.hu, 2017. december 6. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  9. https://web.archive.org/web/20181026184141/http:/ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf
  10. https://web.archive.org/web/20181026184141/http:/ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf
  11. https://web.archive.org/web/20181026184141/http:/ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf
  12. https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10020753&labelLang=hun
  13. a b c d e f Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész. Index.hu, 2010. november 26. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  14. a b Polt Péter adatlapja az Országgyűlés honlapján. parlament.hu. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  15. Polt trófeájával bizonygatta igazát. Origo.hu, 2004. december 21. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  16. Polt Pétert hetedszer is leszavazták. Origo.hu, 2003. november 17. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  17. Polt Péter lett az uniós legfőbb ügyészek elnöke. Index.hu, 2011. május 28. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  18. Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma. Átlátszó.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  19. Hiába voltak visszaélések az EU szerint, a BRFK megszüntette az eljárást. Index.hu, 2017. június 14. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  20. Szalai Bálint: Mi lesz Orbán vejével most, hogy lesz nyomozás?. Index.hu, 2018. január 18. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  21. Miklósi Gábor: Az ügyészség megszólalt OLAF-Elios-ügyben. Index.hu, 2018. február 12. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  22. Tenczer Gábor: Valódi nyomozás van - bizonygatja Polt az EP-nek. Index.hu, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  23. Hiába tettünk feljelentést, nem nyomoznak az azeri pénzmosoda után. Átlátszó.hu, 2017. december 28. (Hozzáférés: 2019. január 2.)
  24. Fábián Tamás: Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el. Index.hu, 2018. január 22. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  25. Rényi Pál Dániel: Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség. 444.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  26. Flachner Balázs: Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ügyében. Index.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  27. Az Eurojust Elnökének az Ügyészség Napján magyar nyelven elmondott beszéde
  28. The OLAF report 2018: Nineteenth report of the European Anti-Fraud Office, 1 January to 31 December 2018. (angolul) Luxembourg: Publications Office of the European Union. 2019. ISBN 978-92-79-99551-4 ISSN 2315-2494 doi:10.2784/695669  
  29. Gulyás Erika; Kósa András: A legfőbb ügyész negyedszázada. Népszava Online, 2019. november 4. (Hozzáférés: 2019. november 19.)
  30. Szavazások adott időszakban - Országgyűlés. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  31. Beiktatták Polt Pétert, újabb kilenc évig ő a legfőbb ügyész: A Fidesz egykori képviselőjének az ügyészség elfogulatlan működése felett kellene őrködnie. Népszava (2019. dec. 7.) (Hozzáférés: 2020. jan. 9.)
  32. a b Polt Péter ötmilliót kereső felesége felvette Polt lányát is a jegybankba. 24.hu, 2017. május 25. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  33. Diósgyőri papírgyár: Új pozíció a legfőbb ügyész feleségének. Heti Világgazdaság, 48. sz. (2018. nov. 29.) 78. o. ISSN 1217-9647
  34. Keller-Alánt Ákos: A bűvös 8-as: Matolcsy György első jegybankelnöki ciklusa (2013–2019) – II. Magyar Narancs, XXXI. évf. 11. sz. (2019. márc. 14.) 10–11. o. ISSN 1586-0647

Források[szerkesztés]