Polt Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Polt Péter
Született 1955. szeptember 6. (65 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei három gyermek[1]
Foglalkozása
  • jogász
  • ügyész
  • egyetemi oktató
Iskolái
A Harmadik Magyar Köztársaság 5. legfőbb ügyésze
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. december 14.
Helyettes
Köztársasági elnök
Előd Kovács Tamás
A Harmadik Magyar Köztársaság 3. legfőbb ügyésze
Hivatali idő
2000. május 16. 2006. május 16.
Helyettes
Köztársasági elnök
Előd Györgyi Kálmán
Utód Kovács Tamás
Politikai pályafutása
Párt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (1993–1995)[2]
Tudományos pályafutása
Szakterület jogtudomány
Tudományos fokozat
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem 1983–2017
Széchenyi István Egyetem 1999˜–2007
Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2017–
Tudományos publikációk száma 237 (2020. július 5.)[3]

Polt Péter (Budapest, 1955. szeptember 6. –)[4] magyar jogász, ügyész, egyetemi tanár, volt fideszes politikus. 2000–2006 között, valamint 2010-től Magyarország legfőbb ügyésze. Hivatali ideje alatt számos kritika érte tevékenységét a Fideszhez köthető ügyek miatt.[5][6] A 2020-as Befolyás-barométer szerint Magyarország 16. legbefolyásosabb személye.

Életpályája[szerkesztés]

A budapesti Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, majd 1975-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1980-ban szerzett jogi diplomát, summa cum laude minősítéssel.[4] [7][8] Ezt követően 1981-ben Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem elismerésben részesült.[9] Emellett posztgraduális képzésen vett részt a Strasbourgi Egyetemen(wd) és a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián(wd).[4]

A diploma megszerzése után az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, jelenleg a OKRI Tudományos Tanács tagja.[10] 1989-ben Eredményes Munkáért miniszteri dicséretben részesült. 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK büntetőjogi tanszékének tanársegédje lett. 1985-ben adjunktussá, 2012-ben docenssé nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott.[4][11] 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát szerzett jeles minősítéssel.[12][13] 1986-tól 1995-ig ügyvédként dolgozott.[4] 1989-ben Eredményes Munkáért miniszteri dicséretben részesült. [14] 1990 és 1995 között egy évig részmunkaidős, majd eseti tanácsadó az Igazságügyi Minisztériumnál. 1999 és 2007 között a Széchenyi István Egyetemen egyetemi oktató.[4] 2010-ben Kozma Sándor-díjat kapott. [15]2011-ben PhD-fokozatot szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd ugyanott 2016-ban habilitált.[4] 2006-ban címzetes egyetemi tanár lett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, illetve 2017-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán.[4][11] Alapítása óta Rendészettudományi Kar büntetőjogi tanszékének oktatója és 2015-től annak tanszékvezetője.[16][17] [18]Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanácsa 2017-ben egyértelműen elutasította Polt egyetemi magántanári kinevezését, azonban Balogh Zoltán miniszter javaslatára Áder János még decemberben egyetemi tanárnak nevezte ki.[11][19]

2014-tól a Shanghai Európai Büntetőjogi Kutatóközpont tiszteletbeli elnöke (Társadalomtudományi Akadémia, Shanghai - SASS), 2016-tól vendégprofesszor (Társadalomtudományi Akadémia – SASS, Shanghai).[20]

Mindemellett 1988-tól a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság tagja. 1990-ben az ENSZ vezető nemzeti referense Magyarországon a bűnmegelőzés és a bűntettesekkel való bánásmód területén. 1991-ben a Szakértői Munkacsoport és egyben az Európa Tanács Környezetvédelmi Büntetőjoggal Foglalkozó Bizottságának tagja (CPEC, Council of Europe).1992-ben választott tagja az Egyéni Kriminológiai Ösztöndíjakat Elbíráló Bizottságnak (ICRF, Council of Europe).[21]

Angolul és németül beszél.[22] A magyar és az európai büntetőjog, a büntető eljárásjog és az emberi jogok területén angolul és magyarul is publikál. [23]

Kutatási eredményeit itthon és külföldön megjelent tanulmányok, monográfiák és tankönyvek tartalmazzák. [24]

237 tudományos közleménnyel rendelkezik. Első monográfiáját 2010-ben adták ki Magyarországon. Az egyik mértékadónak tekintett büntető anyagi jogi tankönyvnek állandó társszerzője. Nyolc tanulmánykötetet, illetve kommentárt szerkesztett, ebből egy (a Büntető Törvénykönyv kommentárja) Kínában, kínai nyelven jelent meg. Külföldön, illetve idegen nyelven összesen 40 publikációja jelent meg. [9]

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

A legfőbb ügyészségig[szerkesztés]

1993-ban belépett a Fideszbe.[2] Az 1994-es országgyűlési választáson a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.[25] 1995. június 30-ától az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese (az ombudsman akkor Gönczöl Katalin volt), megválasztásakor kilépett a Fideszből.[2][26] Eme pozíciót 2000. május 15-éig töltötte be, majd az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, Györgyi Kálmán utódjaként.[26] Hivatali ideje során többször is kritizálták tevékenységét, visszatérően a Fidesz „pártkatonájának” titulálták, mert vezetése alatt az ügyészség Fideszhez köthető ügyeiben rendre nem indultak vagy leálltak a nyomozások.[25][27] Az Országgyűlésben többször leszavazták interpellációkra adott válaszait; 2003-ban hétszer is.[25][28]

Mandátuma 2006-ban járt le, utódja Kovács Tamás katonai főügyész lett, miután Sólyom László első jelöltjét, Horányi Miklóst a kormánypártok (MSZPSZDSZ) nem támogatták.[25] Ezt követően „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.[25]

Második terminus (2010–2019)[szerkesztés]

2010-ben Schmitt Pál köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit megválasztott a kétharmados többséggel rendelkező FideszKDNP-koalíció. A módosított jogszabály értelmében a mandátum kilenc évre (az új legfőbb ügyész kinevezéséig) szól, valamint a legfőbb ügyész már nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá.[25] 2011-ben egy évre Poltot választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában.[29]

Polt másodszori legfőbb ügyészi kinevezése óta meredeken zuhant a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma; ahol mégis indult, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntették meg, mint korábban – írta meg 2015-ben az Átlátszó.hu.[30] A Legfőbb Ügyészség több olyan ügyben is (pl. Budapest Szíve, Elios-ügy) megszüntette a nyomozást, ahol az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált.[31][32][33] Ingeborg Grässle(wd), az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az Elios-ügy kapcsán valódi nyomozás lefolytatását kérte Polttól, aki nem válaszolt a képviselő azon kérdésére, hogy vádat emelne-e Orbán Viktor egyik családtagja ellen.[34]

Az OCCRP(wd) nemzetközi újságírói szervezet banki bizonyítékokkal alátámasztott tényfeltárása szerint Azerbajdzsán egy nemzetközi feketekassza segítségével fizetett le európai politikusokat: a pénzből összesen több mint 9 millió dollár (2,3 milliárd forint) Magyarországra is érkezett abban az időszakban, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot. A Polt Péter által vezetett ügyészség úgy jutott arra az álláspontra, hogy nem kell nyomozni, hogy közben 13 ezer oldalnyi banki dokumentum igazolta a nemzetközi pénzmosási tevékenységet.[35]

2018. január 12-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és nyomozást rendelt el az ügyben.[36] 2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.[37][38] Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke az Ügyészség Napján 2018. június 12-én elmondott beszédében méltatta Polt széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét.[39]

2018-as éves jelentése szerint az OLAF a vizsgált országok közül Magyarországon tárta fel a legtöbb szabálytalanságot, és tett mindezekről ajánlást. A dokumentum által vizsgált 2012–2018 közötti időszakban az OLAF az EU tagállamai közül a második legtöbb ajánlását Magyarországgal szemben tette, eme húsz ügyből végül kilenc zárul vádemeléssel magyar részről.[40]

Harmadik terminus (2019–)[szerkesztés]

2019. november 4-én 134 igen, 27 nem és 3 érvénytelen szavazattal az Országgyűlés 9 évvel meghosszabbította Polt Péter kinevezését.[41][42] December 17-én iktatták be hivatalába.[43]

2019-ben harmadik terminusa alatt 98.3%-os csúcson volt az ügyészség váderedményessége.[44]

Családja[szerkesztés]

Kétszer elvált, első felesége Farkasné Dr. Gasparics Emese[45] (volt helyettes államtitkár, jelenleg az NKE oktatója[46]), harmadik felesége Polt-Palásthy Marianna, a Magyar Nemzeti Bank személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, aki éles kritikákat kapott azután, hogy a személyügyekért felelős igazgatóként a jegybank alkalmazni kezdte frissen diplomázott mostohalányát.[47][48][49]

Két lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.[1] Polt Petra és nővére a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát.[47]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották. Origo.hu, 2000. május 2. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  2. a b c Polt: az ügyészségnek nincs köze a Fideszhez. Népszava Online, 2017. november 13. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  3. Polt Péter publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2020. július 5. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
  4. a b c d e f g h Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján (PDF). Legfőbb Ügyészség. [2018. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
  5. Dezső András: Totális kézi vezérlés segíti a Fideszt. Index.hu, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  6. Horváth Bence: 33 érv, hogy Polt Péter miért remek választás a legfőbb ügyészi posztra. 444.hu, 2019. november 4. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  7. Dr. Polt Péter | Magyarország Bíróságai. birosag.hu. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  8. Dr. Polt Péter - AJBH. www.ajbh.hu. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  9. a b Országgyűlés Hivatala: "a legfőbb ügyész megválasztásáról". (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  10. Tudományos Tanács. www.okri.hu. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  11. a b c Mátyás, Domschitz: Az ELTE nem akart professzort csinálni Polt Péterből, végül mégis az lett. Index.hu, 2017. december 6. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  12. Dr. Polt Péter | Magyarország Bíróságai. birosag.hu. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  13. Dr. Polt Péter - AJBH. www.ajbh.hu. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  14. Polt Péter szakmai életrajz. (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  15. Polt Péter szakmai életrajz. (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  16. Új egyetemi tanárok az NKE-n (angol nyelven). www.uni-nke.hu. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  17. Oktat és kutat is a legfőbb ügyész (angol nyelven). www.uni-nke.hu. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  18. Dr. Polt Péter szakmai önéletrajz (magyar nyelven). Ügyészség. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  19. A kormány kedvenc egyeteme javasolta Polt professzori kinevezését. HVG.hu, 2017. december 6. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  20. https://web.archive.org/web/20181026184141/http:/ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf
  21. https://web.archive.org/web/20181026184141/http:/ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf
  22. https://web.archive.org/web/20181026184141/http:/ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf
  23. https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10020753&labelLang=hun
  24. erdelyip: Az Európai Ügyészségről ír monográfiát Polt Péter legfőbb ügyész. 444, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  25. a b c d e f Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész. Index.hu, 2010. november 26. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  26. a b Polt Péter adatlapja az Országgyűlés honlapján. parlament.hu. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  27. Polt trófeájával bizonygatta igazát. Origo.hu, 2004. december 21. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  28. Polt Pétert hetedszer is leszavazták. Origo.hu, 2003. november 17. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  29. Polt Péter lett az uniós legfőbb ügyészek elnöke. Index.hu, 2011. május 28. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  30. Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma. Átlátszó.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  31. Hiába voltak visszaélések az EU szerint, a BRFK megszüntette az eljárást. Index.hu, 2017. június 14. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  32. Szalai Bálint: Mi lesz Orbán vejével most, hogy lesz nyomozás?. Index.hu, 2018. január 18. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  33. Miklósi Gábor: Az ügyészség megszólalt OLAF-Elios-ügyben. Index.hu, 2018. február 12. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  34. Tenczer Gábor: Valódi nyomozás van - bizonygatja Polt az EP-nek. Index.hu, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  35. Hiába tettünk feljelentést, nem nyomoznak az azeri pénzmosoda után. Átlátszó.hu, 2017. december 28. (Hozzáférés: 2019. január 2.)
  36. Fábián Tamás: Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el. Index.hu, 2018. január 22. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  37. Rényi Pál Dániel: Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség. 444.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  38. Flachner Balázs: Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ügyében. Index.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  39. Az Eurojust Elnökének az Ügyészség Napján magyar nyelven elmondott beszéde
  40. The OLAF report 2018: Nineteenth report of the European Anti-Fraud Office, 1 January to 31 December 2018. (angolul) Luxembourg: Publications Office of the European Union. 2019. ISBN 978-92-79-99551-4 ISSN 2315-2494 doi:10.2784/695669  
  41. Gulyás Erika; Kósa András: A legfőbb ügyész negyedszázada. Népszava Online, 2019. november 4. (Hozzáférés: 2019. november 19.)
  42. Szavazások adott időszakban - Országgyűlés. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  43. Beiktatták Polt Pétert, újabb kilenc évig ő a legfőbb ügyész: A Fidesz egykori képviselőjének az ügyészség elfogulatlan működése felett kellene őrködnie. Népszava (2019. dec. 7.) (Hozzáférés: 2020. jan. 9.)
  44. 98,3 százalékos csúcson az ügyészség váderedményessége (magyar nyelven). telex, 2020. október 7. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  45. "A törvénytelenségnek is van határa", Zsámbéki krónika, 2003, 4. szám 6-7. oldal (https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/451177/default/doc_url/zsambeki_kronika_4_szam0001.pdf)
  46. NKE: Farkasné Dr. Gasparics Emese önéletrajza, https://antk.uni-nke.hu/document/akk-copy-uni-nke-hu/Farkasn%C3%A9%20Gasparics%20Emese_CV.pdf
  47. a b Polt Péter ötmilliót kereső felesége felvette Polt lányát is a jegybankba. 24.hu, 2017. május 25. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  48. Diósgyőri papírgyár: Új pozíció a legfőbb ügyész feleségének. Heti Világgazdaság, 48. sz. (2018. nov. 29.) 78. o. ISSN 1217-9647
  49. Keller-Alánt Ákos: A bűvös 8-as: Matolcsy György első jegybankelnöki ciklusa (2013–2019) – II. Magyar Narancs, XXXI. évf. 11. sz. (2019. márc. 14.) 10–11. o. ISSN 1586-0647

Források[szerkesztés]