Áder János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Áder János
Áder János 2012-ben
Áder János 2012-ben
Született 1959. május 9. (59 éves)
Csorna
Állampolgársága magyar
Házastársa Herczegh Anita (1984–)
Gyermekei négy gyermek
Foglalkozása
  • politikus
  • jogász
Iskolái
Kitüntetései
  • Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal
  • Sztara Planina Érdemrend
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 1st class
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
  • Grand Cross of the Order of the Southern Cross
  • Order of the Republic
  • Belga Lipót-rend fősávja
  • Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje lánccal
  • Dostyk Order of grade I
  • Grand Cross of the White Rose of Finland
  • Order of Makarios III
  • Fehér Sas-rend
  • Collar of the Order of the Cross of Terra Mariana
A Harmadik Magyar Köztársaság 5. köztársasági elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2012. május 10.
Miniszterelnök Orbán Viktor
Előd
A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének 5. elnöke
Hivatali idő
1998. június 18. 2002. május 14.
Köztársasági elnök
Előd Gál Zoltán
Utód Szili Katalin
Politikai pályafutása
Párt Fidesz (1988–)
Választókerület

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Áder János témájú médiaállományokat.

Áder János (Csorna, 1959. május 9.[1] – ) magyar jogász, politikus, Magyarország köztársasági elnöke. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997 és 1998 között az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke. 2002 és 2003 között ügyvezető alelnökként a Fidesz – Magyar Polgári Párt, 2002-től 2006-ig a párt országgyűlési frakciójának vezetője. 2009-től 2012-ig európai parlamenti képviselő, 2012. januártól októberig az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága alelnöke.

2012. április 16-án Orbán Viktor javaslatára a Fidesz-KDNP frakciószövetség államfőjelöltje lett. Május 2-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta, az Alaptörvény rendelkezése szerint 8 nappal később,[2] 2012. május 10-én lépett hivatalba. 2017. március 13-án újraválasztották a köztársasági elnöki tisztségében.[3]

Életpályája[szerkesztés]

Az általános iskolát Csornán végezte. 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1977–1978-ban Kalocsán mint előfelvételis teljesített sorkatonai szolgálatot.

1978-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban diplomázott. Egyetemi évei alatt a ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (jelenlegi nevén Bibó István Szakkollégium) tagja volt. Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

A Fideszbe 1988 áprilisában lépett be.[4] 1989-ben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője volt. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Országos Választási Bizottság tagjává választották. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben pedig az országgyűlési és az önkormányzati választáson a Fidesz kampányfőnöke volt.

1990. december 29-én megválasztották az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének felülvizsgálatát végző ad hoc bizottság tagjává.

Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni megméretésen harmadik helyen végzett Budapest 24. választókerületében, majd lemondott az SZDSZ-es jelölt javára, pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1990 decemberében a Fidesz-frakció helyettes vezetőjévé választották, tisztségét 1992-ig töltötte be. 1992 februárjában választották a Fidesz Országos Választmányának elnökévé. 1993 áprilisában a párt debreceni, V. kongresszusán kinevezték a Fidesz alelnökévé, májusban pedig a párt ügyvezető alelnöke lett.

Az 1994-es országgyűlési választáson újra az országos listáról szerzett mandátumot. 1995. június 17-ig tagja volt a számvevőszéki állandó bizottságnak is.

Miután 1997-ben a Fidesz-frakció a Kereszténydemokrata Néppártból kivált tagokkal bővült, az Országgyűlés negyedik legnagyobb frakciója lett és így Ádert választották az Országgyűlés egyik alelnökévé. 1997-ig volt pártja ügyvezető alelnöke. Az 1998-as országgyűlési választáson a második fordulóban szerzett egyéni mandátumot (csornai választókerület). Pártja választási győzelme után őt választották az Országgyűlés elnökévé, így ő lett Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága. Ezt a pozícióját a ciklus végéig tartotta.

Eközben 1999-ben ismét a párt ügyvezető alelnökévé választották. A 2002-es országgyűlési választáson a csornai választókerületben az első fordulóban megvédte mandátumát. A képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd két hónappal később átvette a Fidesz-frakció vezetését. Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangjában vezette a pártot a Fidesz 2003-as újjászervezéséig. Ügyvezető alelnöki tisztségét is eddig viselte. 2003-ban egyetlen jelöltként megerősítették frakcióvezetői tisztségében, megbízatása a ciklus végéig szólt. A 2006-os országgyűlési választáson újra megnyerte a mandátumot a csornai választókerületben, az alakuló ülésen megválasztották az Országgyűlés alelnökének, a korábban felajánlott frakcióvezetői posztot nem vállalta el.

Európai parlamenti képviselő[szerkesztés]

2007-ben bejelentette, hogy indulni kíván a 2009-es európai parlamenti választáson.[5] Miután a választáson mandátumot szerzett, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról; ezt követően az Európai Parlamentben politizált 2012 tavaszáig.

Elnöki pályafutása[szerkesztés]

Schmitt Pál lemondása után, 2012 április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 ajánlásával lett az egyetlen államfőjelölt.[6] Az Országgyűlés május 2-án az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal köztársasági elnökké választotta.[7] A 305 leadott szavazatból 3 volt érvénytelen, a kormánypárt 262 képviselője igennel, a szavazáson részt vevő egyetlen ellenzéki frakció, a Jobbik képviselői 40-en nemmel voksoltak. Jelen voltak még a Lehet Más a Politika képviselői is, ám ők nem szavaztak. A Magyar Szocialista Párt és a frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből.[8] Áder az esküt még aznap letette, és május 10-én iktatták be hivatalába.[9][10] A beiktatási ünnepség után megkapta az államfőt jogszabály szerint megillető Magyar Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetéseket.[11] Államfőként többször nyilvánult meg a környezetvédelem ügyében, noha ezt megelőzően nyilvános megszólalása nem volt ilyen témákban.

2015 januárjában bejelentette, hogy Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot hoz létre a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ennek vezetését pedig Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövetre bízza. Sajtóinformációk szerint a lépés oka az, hogy Áder megpályázza az ENSZ főtitkári posztját Pan Gimun megbízatásának 2016-os lejárta után.[12][13]

2017. március 13-án az Országgyűlés 131 szavazattal újraválasztotta köztársasági elnöknek. Kihívója, a baloldali pártok által jelölt Majtényi László 39 szavazatot kapott.[3][14]

2017. április 10-én jelentős méretű tüntetés zajlott a Sándor-palota előtt, miután ezen a napon aláírta a nemzeti felsőoktatásról szóló, pár nappal korábban beterjesztett, főleg a Közép-európai Egyetemet (CEU) érintő törvénymódosítást, amellyel kapcsolatban korábban már tüntetések kezdődtek. A tiltakozók először azt akarták elérni, hogy a törvényt küldje az Alkotmánybíróságra, majd miután ehelyett azt mégis aláírta, haragos, trágár jelzőket sem mellőző transzparensekkel demonstráltak személye ellen, melyek a Sándor-palotai után más tüntetéseken is megjelentek; a tüntetők szerint ugyanis Áder a vitatott törvény ügyében kiszolgálta a harmadik Orbán-kormányt és nem hallgatott a tiltakozókra, illetve a törvény jelentős számú kritikusaira, akik emiatt veszélyben látták a CEU jövőjét. Áder annak dacára írta alá a törvénymódosítást, hogy az számos pontos alaptörvényt sért és erre figyelmeztették is.[15] Számos közéleti szereplő és publicista is sarkos vagy épp csalódott kritikát fogalmazott meg vele szemben,[16][17][18] de az ellenzéki politikusok is hasonlókép vélekedtek róla.[19]

Április 25-én előadást tartott a környezetvédelemről a ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola meghívására, mely még a „lex CEU” aláírása előtt történt, ám ezután a CEU ügyével kapcsolatban is kérdezték a diákok. A kérdésekre válaszolva ő is elmondta, hogy nem akarja a CEU megszűnését és szerinte a CEU-nak egy New York-i egyetemmel történő megállapodása megoldás lehet a problémára, majd azzal próbált érvelni, hogy szerinte ugyanannyian tüntethettek volna a CEU-törvény mellett is, és hogy választania kellett a népszerűség és az elvszerűség között, ő pedig az elvszerűség mellett döntött, miután kollégáival „nem látták érveit”, hogy a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak küldje a törvényt. Az iskola tanárainak és diákjainak egy része is tiltakozott a látogatás ellen, amúgy hosszú idő után ez volt az első alkalom, amikor Ádertől érdemben kérdezni lehetett, bár sok kérdést így is hárított.[20] A CEU rektorhelyettese szerint viszont Áder félretájékoztatta a diákokat és tételesen cáfolta az állításait.[21]

2017. május 8-án tette le második ciklusának elnöki esküjét a Parlamentben. Beszédében kiegyezést sürgetett és a közbeszéd színvonalának drámai mértékű csökkenését nehezményezte. Az MSZP-s és DK-s képviselők nem vettek részt az eseményen, mivel szerintük Áder nem fejezi ki a nemzet egységét, Szabó Tímea, az Együtt képviselője pedig egy marionettbábuval tiltakozott, mert pártja álláspontja szerint Áder a Fidesz pártkatonája, akit Orbán Viktor irányít.[22]

2017 őszén egy Figyelőnek adott interjúban szóba került az általa kidolgozott és azóta hatályos új választási rendszer is, amit több érvvel is próbál védeni a megváltozott képviselői helyekre és választókörzetekre hivatkozva, csakhogy arról már nem esik szó, hogy az új körzethatárokat tudatosan fideszes szempontok alapján húzták meg, ahogy a választás egyfordulóssá tétele is hozzá kötődik, mely jelentősen túlkompenzálja a győztes pártot, kényszerhelyzetbe hozva az ellenzéket. Mindezek pedig ebben az időben a korábbi pártjának, az őt is delegáló Fidesznek kedveznek.[23]

Családja[szerkesztés]

Édesapja, Áder János (1932–1980) bolti eladóként dolgozott, később Csornán és környékén különböző kereskedelmi egységeknél működött mint boltvezető-helyettes. Édesanyja, Szabó Terézia (sz. 1936) a Csornai Kórházban volt könyvelő, majd nyugdíjba vonulásáig a kórház gazdasági igazgatóhelyettese volt. Szülei katolikus vallásúak, egyetlen pártba sem léptek be. Húga, Annamária (sz. 1960) biológia-földrajz szakos gimnáziumi tanár, Pölöskei Gábor labdarúgó felesége. Pölöskei Gáborné a harmadik Orbán-kormány alatt, 2014 júliusától az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára,[24] 2016. március 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vezetője,[25] 2017. január 16-tól a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.[26]

Nős, felesége Herczegh Anita,[27] akivel az egyetemen ismerkedtek meg és 1984-ben összeházasodtak. Párja 1987-ben szerzett jogi diplomát, majd bírói hivatása önkéntes átmeneti felfüggesztéséig a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán dolgozott. Három lány- és egy fiúgyermek édesapja.

Gyermekeik közül Borbála (sz. 1988), a legidősebb lány maga is jogász lett. András (sz. 1990) gazdasági főiskolát végzett, 2014. október 17-től kiemelt multimédiás újságíró beosztásban alkalmazza az állami MTVA.[28] Orsolya (sz. 1993) a művészetek iránt érdeklődik, s a legkisebb, Júlia pedig általános iskolai tanulmányait végzi.[27] Apósa Herczegh Géza volt alkotmánybíró, illetve a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 7.
  2. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 11. cikk (6) bekezdés
  3. a b Parlament.hu: a köztársasági elnöki szavazás eredménye
  4. http://www.urbanlegends.hu/2012/04/fidesz-alapito-volt-e-ader-janos/
  5. Navracsics vezeti tovább a frakciót, Áder EPK-jelölt lesz – Magyar Nemzet Online
  6. Ádernak nem lesz ellenfele szerdán
  7. Áder János a köztársasági elnök - MNO
  8. Áder János a köztársasági elnök - Magyar Gazdaság
  9. Államfővé választották Áder Jánost
  10. MTI: Beiktatták hivatalába Áder Jánost – videó. delmagyar.hu, 2012. május 10. (Hozzáférés: 2013. március 27.)
  11. MTI: Áder rögtön két kitüntetést kapott. Index, 2012. május 10. (Hozzáférés: 2015. január 19.)
  12. Spirk József: Áder János az ENSZ-főtitkári posztra hajt (magyar nyelven). Index, 2015. január 6. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  13. Iván András, Spirk József: Akkor is nyerhetünk, ha Áder nem lesz ENSZ-főtitkár (magyar nyelven). Index, 2015. február 4. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  14. A második körben szavazták meg Ádert - mno.hu, 2017. március 13.
  15. Nagyon is tudta Áder, hogy nem stimmel a lex CEU, mégis aláírta. HVG, 2017. április 13. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  16. Tamás Gáspár Miklós: Áder János nem számít. HVG, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  17. Tóta W. Árpád: Az elnök, aki ott se volt. HVG, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  18. Kálmán Olgánál érte a sokkoló hír, eltört a mécses. Hír TV, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  19. Sajó Dávid: Áder egy káder, aki méltatlanná vált hivatalára. Index, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  20. Áder a dühös gimnazisták között - Egy ország nézhette, de egy ideig senki nem hallotta. HVG, 2017. április 25. (Hozzáférés: 2017. április 26.)
  21. A CEU rektorhelyettese tételesen cáfolta Ádert. propeller.hu, 2017. április 26. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  22. Dull Szabolcs: Áder letette az esküt, majd visszafogottságra kérte a fideszeseket. Index, 2017. május 8. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
  23. Gergely Márton: Áder János úgy hazudik, ahogy csak a legnagyobbak tudnak. HVG, 2017. október 6. (Hozzáférés: 2017. október 8.)
  24. Áder húga is helyettes államtitkár lett – 24.hu, 2014. július 23.
  25. Távozik a Klik vezetője, Áder János húga veszi át a helyét – Hvg.hu, 2016. február 29.
  26. Pölöskei Gáborné az NGM-ben folytatja – Napi.hu, 2017. január 25.
  27. a b Herczegh Anita. Köztársasági Elnöki Hivatal. (Hozzáférés: 2013. március 27.)
  28. Áder fia a köztévénél dolgozik, az MTVA visszalő – Népszabadság, 2014. december 16.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Elődje:
Gál Zoltán
A magyar Országgyűlés elnöke
19982002
Utódja:
Szili Katalin
Elődje:
Pokorni Zoltán
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
2002 – 2003
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség címere
Utódja:
Orbán Viktor
Elődje:
Kövér László (ideiglenes)
A (III.) Magyar Köztársaság elnöke
2012–
A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
Utódja:
hivatalban