Gönczöl Katalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gönczöl Katalin
2008-ban
2008-ban
Született 1944. április 17. (73 éves)
Nagykőrös
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • jogtudós
  • kriminológus

Gönczöl Katalin (Nagykőrös, 1944. április 17. – ) magyar jogász, egyetemi tanár, nemzetközileg ismert kriminológus. 1995-2001 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, 2002 nyarától az Igazságügyi Minisztériumban a büntetőpolitika elvi kérdéseiért felelős miniszteri biztos, 2008-2009 között szakállamtitkár. Vezetője volt a 2006. szeptemberi-októberi erőszakos megmozdulások okait, hátterét és következményeinek feltárását végző szakértői vizsgálóbizottságnak.

Nevéhez a bűnmegelőzés és a pártfogó felügyelet átfogó reformja, továbbá alternatív büntetési módok bevezetése fűződik. Számos alkalommal vett részt referátumokkal nemzetközi kriminológiai konferenciákon, szervezett konferenciákat. Kutatási témái: a büntetőpolitika, a bűnmegelőzés, az utógondozás, a visszaeső bűnelkövetők tipológiája, a bűnözés társadalmi újratermelődésének folyamatai.

Pályafutása[szerkesztés]

1944-ben született Nagykőrösön. A nagykőrösi Arany János Gimnáziumban érettségizett, 1968-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát, mely a munkahelye is lett. Később szociológiai végzettséget is szerzett. Az akkoriban önállósodó kriminológiai tanszéken tanársegéd, majd adjunktus; 1975-78 között aspirantúrán volt, kandidátusi disszertációját a visszaeső bűnelkövetők tipológiájáról írta. 1979-től egyetemi docens. 1989-ben a „bűnös szegényekről” írta akadémiai doktori disszertációját. 1990-től egyetemi tanár.

Tagja volt a KISZ-nek, majd 1965-től az MSZMP-nek; elmondása szerint akkoriban a jogi kar 80%-a párttag volt, ez csak védőernyőt jelentett számára; nem politizáltak, inkább szakmai vitákat folytattak.[1] 1967-1985 között szervezte és vezette a kriminológiai tanszék mellett működő tudományos diákkört. 1984-1995 között az ELTE Szociológiai Intézet szociálpolitikai tanszéke gondozásában folyó szociálismunkás-képzésben tanított kriminálszociológiát. 1991-1995 között az igazságügyi szociális munkások egyetemi szintű képzését szervezte. 1980-1983 között a jogi karok referenseként dolgozott félállásban, a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályán. 1985-től 1988-ig az ELTE jogi karának oktatási dékánhelyettese volt.

Kutatásai[szerkesztés]

Az erőszakos bűnözés témakörében folyó, évekig tartó kutatómunkában vett részt. Több éven keresztül részt vett a Szociálpolitikai reformok című, kiemelt tárcaközi kutatásban. 1979-80-ban a büntetés-végrehajtás nevelési koncepcióját kidolgozó bizottság munkájában vett részt. Tagja volt a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai távlati fejlesztési bizottságának 1988-89-ben. 1989-ben WHO-szakértőként közreműködött az erőszakos viselkedés megelőzésére szánt program kidolgozásában. 1992-94-ben vezetésével OKTK-kutatás folyt A bűnözés új tendenciáira adott társadalmi, hatósági reakciók – bűnmegelőzés, büntetőpolitika címmel.

Tisztségei[szerkesztés]

  • a Genovai Nemzetközi Összehasonlító Klinikai Kriminológiai Intézet tudományos tanácsának tagja (1984-1989)
  • a Nemzetközi Kriminológiai Társaság igazgató tanácsának tagja (1985-), főtitkár-helyette (1990), majd a tudományos bizottság elnökhelyettese
  • a Magyar Kriminológiai Társaság titkára (1983-1991), főtitkára (1991-2004), elnöke (2004-)
  • a Penal Reform International igazgató tanácsának tagja (1988-1999)
  • az European Journal on Criminal Policy and Research kiadói tanácsának tagja (1992-2001)
  • a londoni Börtönkutatás Nemzetközi Központja tanácsadó testületének tagja (1999-)[3]
  • a Nemzetközi Ombudsman Intézet (IOI) egyik európai területi igazgatója (2000. október-2001. július)
  • az UNICEF Magyar Bizottság elnökségi tagja (2004. április-?)
  • az ELTE habilitációs bizottságának tagja (1999-?)
  • az MTA IX. Osztályának tanácskozási jogú tagja (1999-)
  • az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Tanácsának megválasztott elnöke (2003. október-)
  • az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnöke (2003. augusztus-?); a bizottság azóta megszűnt, helyét a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) vette át

Művei[szerkesztés]

1978 óta négy monográfiája és 130-at meghaladó számú tanulmánya jelent meg, közülük több idegen nyelven.[4]

Monográfiái[szerkesztés]

  • Visszaeső bűnelkövetők tipológiája. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1980. 346 oldal)
  • Bűnözés és társadalompolitika. Szociológiai Tanulmányok 29. köt. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 188 oldal)
  • Bűnös szegények. Feketén-fehéren sorozat. (Közgazdasági és jogi Könyvkiadó, Budapest, 1991. 231 oldal)
  • Ombudsman 1995-2001 (Társszerző: Kóthy Judit, Helikon Kiadó, Budapest, 2002. 246 oldal)

Szerkesztés, közreműködés[szerkesztés]

  • Felelősség és szankció a jogban; szerk. Asztalos László, Gönczöl Katalin; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1980
  • Az alternatív büntetési formák és a pártfogó felügyelet Angliában és Walesben; szerk. Gönczöl Katalin; Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., 1991 (Kriminológiai közlemények)
  • Bűn – bűnözés – börtönirodalom; többekkel; Móricz Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza 1991
  • Munkáltatás, képzés, szakképzés a büntetés-végrehajtás alatt és az utógondozás során; szerk. Gönczöl Katalin; Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., 1992 (Kriminológiai közlemények)
  • Deviancia, emberi jogok, garanciák. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára; vál., szerk. Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára; ELTE Szociológiai Intézet–T-Twins, Bp., 1993 (Szociális szakképzés könyvtára)
  • A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára; vál., szerk. Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára; T-Twins, Bp., 1993 (Szociális szakképzés könyvtára)
  • Büntetőpolitika, bűnmegelőzés Hollandiában; szerk. Gönczöl Katalin; Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., 1994 (Kriminológiai közlemények)
  • Büntetőpolitika, bűnmegelőzés. Tanulmánygyűjtemény a szociális szakképzés számára; szerk. Gönczöl Katalin; ELTE Szociológiai Intézet, Bp., 1994 (A szociális munka gyakorlata)
  • A társadalmi-politikai változások és a bűnözés. A 21. század kihívása. Válogatás a 11. Nemzetközi Kriminológiai Kongresszus előadásaiból. Budapest, 1993. augusztus 22-27.; vál. és szerk. Gönczöl Katalin; Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., 1994
  • A modern büntetőpolitika problémái Nagy-Britanniában; szerk. Gönczöl Katalin; Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., 1995 (Kriminológiai közlemények)
  • A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény; vál., szerk. Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára; Hilscher Szociálpolitikai Egyesület–ELTE Szociológiai Intézete, Bp., 1996 (Társadalompolitikai olvasókönyvek)
  • Deviancia, emberi jogok, garanciák. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára; szerk. Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára; Hilscher Szociálpolitikai Egyesület–ELTE Szociológiai Intézete, Bp., 1996 (A szociális munka gyakorlata)
  • Kriminológiai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. Egyetemi tankönyv; szerk. Gönczöl Katalin, Korinek László, Lévai Miklós; Corvina, Bp., 1996 (Egyetemi könyvtár)
  • Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára; szerk. Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára; Scholastica, Bp., 1998
  • Kriminológiai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll; szerk. Gönczöl Katalin, Korinek László, Lévai Miklós; 3. átd. kiad.; Corvina, Bp., 1999 (Egyetemi könyvtár)
  • A bűnözés új tendenciái, a kriminálpolitika változásai Közép- és Kelet-Európában. A Nemzetközi Kriminológiai Társaság 65. Nemzetközi Kurzusának előadásai, 2003. március 11-14, Miskolc; szerk. Gönczöl Katalin et al.; Bíbor, Miskolc 2004
  • Kriminológia – szakkriminológia; szerk. Gönczöl Katalin et al.; CompLex, Bp., 2006

Elismerései[szerkesztés]

Családja[szerkesztés]

Házas, férje Valki László nemzetközi jogász, egyetemi tanár.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]