Széchenyi István Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széchenyi István Egyetem (SZE)
Alapítva 1968
Hely magyar Győr, Magyarország
Korábbi nevei Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola,
Széchenyi István Főiskola
Típus állami egyetem
Hallgatói létszám 12845 fő (2011)
Rektor dr. Földesi Péter
Elérhetőség
Cím 9026 Győr, Egyetem tér 1.
Telefonszám +36-96/503-400
E-mail sze@sze.hu
Elhelyezkedése
Széchenyi István Egyetem (SZE) (Győr)
Széchenyi István Egyetem (SZE)
Széchenyi István Egyetem (SZE)
Pozíció Győr térképén
é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 17° 37′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 17° 37′ 39″
A Széchenyi István Egyetem (SZE) weboldala

A Széchenyi István Egyetem Győr város dinamikusan fejlődő felsőoktatási intézménye. Az 1968-ban megalakult Közlekedési és Távközlési Műszaki főiskola 1986-ban vette fel a Széchenyi István nevet, majd 2002-től egyetemi ranggal büszkélkedhet. 2016. januárjában a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar és a korábbiakban soproni székhelyű Apáczai Csere János Tanítóképző Kar is az egyetemhez csatlakozott.

Tartalomjegyzék

Az egyetem története[szerkesztés]

Győr mindig is jelentős iskolaváros volt. Egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolái mellett a XVIII. századtól a kor igényeinek és színvonalának megfelelő felsőoktatási intézmények is működtek a városban. Az 1718-ban létrehozott jezsuita Akadémia hittudományi, bölcseleti és jogi képzést nyújtott, s 1745-től világi hallgatók is tanulhattak az intézményben. A Győri Királyi Akadémia 1776-ban kezdte meg működését. A jogtudomány és a magyar irodalom olyan jelentős személyiségei folytatták tanulmányaikat Győrött, mint Deák Ferenc, Csány László (1848-ban Széchenyi István után a közlekedési és közmunkaügyi miniszter) és Mikszáth Kálmán. Az akadémia kisebb nagyobb megszakításokkal a XIX. század végéig, 1892-ig működött a városban.

1968 a következő jelentős időpont. Ebben az évben alapították az intézmény közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. A főiskola a közlekedési és távközlési infrastruktúra számára képezett - akkori szóhasználattal - mérnököket. Ekkor épült fel a Mosoni Duna festői szépségű kanyarulatában, a barokk belvárostól néhány percnyi sétaútra az az épületegyüttes, amely - Magyarországon párját ritkító kivételként - eredetileg is felsőoktatási célokra épült. Az intézmény 1986-tól viseli a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István nevét.

Az egyetem a város és a térség gazdaságát, társadalmát a képzési spektrum folyamatos színesítésével szolgálta és szolgálja a jövőben is. Az 1990-es évek elejétől a mérnöki tudományok mellett a közgazdasági, az egészségtudományi és szociális képzés is megjelent az oktatási kínálatban. 1995-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezése révén a jogi képzés, a jogász szak is visszatért a városba, s 2002-től a Széchenyi István Egyetem saját jogon indított szakja lett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Győri Tagozatának 1995-ben történt integrálásával az ezredforduló időszakára ténylegesen létrejött egy olyan universitas, amely hallgatói létszámával, oktatói karának tudományos minőségével, képzési kínálatának sokszínűségével kaphatta meg 2002. január 1-jével az egyetemi rangot. A sikerben meghatározó az Universitas-Győr Alapítvány szerepe. Az alapítvány 1990-től segíti, ösztöndíjakkal és költségtérítésekkel támogatja a győri egyetem tudományos hátterének megteremtését.

Az alapképzési szakok (BA, BSc) általában 7 félévesek, s - hasonlóan a főiskolai képzéshez - közvetlen elhelyezkedési lehetőséget is kínálnak a hallgatóknak. A végzettek másfél- vagy kétéves mesterképzésben (MA, MSc) folytathatják tanulmányaikat, amely a klasszikus egyetemi szintű diplomát adja. Egyetemünkön a hallgatók – felkészültségük kiteljesítése érdekében – más szakok tantárgyai közül is választhatnak, s párhuzamos képzésben tanulhatnak. Így pl. a közgazdászok jogi vagy mérnöki ismeretekkel is bővíthetik tanulmányaikat. A közel tizenötezer nappali tagozatos hallgató mellett ötezren levelező vagy távoktatási szakokon tanulnak.[forrás?]

Az egyetem szervezeti felépítése[szerkesztés]

A Széchenyi István Egyetemen jelenleg nyolc egyetemi karon, továbbá egy zeneművészeti intézeten történik a hallgatók képzése.

Apáczai Csere János Kar (SZE-AK)[szerkesztés]

A győri tanítóképzés több mint 235 éves. 1778. július 1-jén nyílt meg Győr város Nemzeti Iskolájában a történelmi Magyarország második mesterképző tanfolyama. Tradicionálisan Nyugat-Magyarország tanítójelöltjei és tanítói látogatták az intézményt, de szép számmal gyarapították mesterségbeli tudásukat Kolozsvárról, Munkácsról, Felvidékről érkezők is.

1884-ben elkészült az állami intézet új épülete (jelenlegi Kiss János utcai épületszárny), majd a püspök is új épületet emelt a fiúképzősöknek (mai gyakorlóiskola). A miniszteri rendelettel előírt négyéves tantervű tanítóképzés Győrött 1893-ban kezdődött. Ebben az évben megszűnt a soproni katolikus tanítóképző, melynek feladatait a győri képző vette át. Ettől a tanévtől nevezték ki a képző gyakorlóiskolájának első önálló vezetőjét, Öveges Kálmánt. Dr. Zalka János megyés püspök 1894. szeptember 1-jén kelt levelével az alapítványi intézetet a győri egyházmegyének ajándékozta. Az első világháború hosszú időre megtörte az intézetek fejlődését. Az 1920/21-es tanévtől megindult a hatéves tanítóképzés, 1923/24-től öt évre változott. 1926 szeptemberében a Szent Orsolya Rend is megnyitotta tanítónőképző intézetét, amit az államosítás 1948-ban megszüntetett.

Győr város első felsőfokú oktatási intézménye, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet 1959. szeptember 14-én kezdte meg működését 60 elsős hallgatóval, 17 fős tanári karral. Igazgatója Szabó János, igazgatóhelyettes dr. Csoknyai József. Az Állami Tanítónőképző épületét átalakították az új funkciónak megfelelően, csoportszobákat, előadótermet, könyvtárat rendeztek be. Gyakorlóiskola céljára a volt fiúképző épületét jelölték ki. Az Intézet vállalta a megszűnt középfokú győri, soproni, pápai, székesfehérvári tanítóképző feladatát és szellemi örökségét. 1961-ben, az ünnepélyes tanévzárón került sor először Győrött emlékdiplomák adományozására a megye nyugdíjas tanítóinak, több évtizedes pedagógiai tevékenységük elismerésére. Ez év őszén 30 hallgatóval elkezdődött a levelező oktatás. Ezekben az években az intézet zenei együttesei és irodalmi színpada, sportolói számos országos rendezvény díjait nyerték. Az 1974/75-ben befejeződött a főépület rekonstrukciója, átadták az új kollégiumi szárnyat. 1975-től a felsőfokú tanítóképző főiskola lett.  A tanítóképző intézetek főiskolai rangra emelése fordulópont volt a hazai pedagógusképzés történetében.

Audi Hungaria Járműmérnöki Kar (SZE-AHJK)[szerkesztés]

Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. a győri Széchenyi István Egyetemmel több mint 10 éve tartó együttműködésében újabb mérföldkőhöz érkezett. Az újonnan megalakult Audi Kar intézményes keretet biztosít az oktatók és az Audi Hungaria vállalati szakembereinek oktatási és szakmai-tudományos együttműködéséhez, valamint a régió iparának támogatásához. Az elmúlt évtizedekben Németországban széles körben elterjedt a duális képzési forma, amelybe vállalatok tízezrei – köztük számtalan kis- és középvállalkozás – kapcsolódtak be. A német mintára épülő duális felsőoktatási képzés az egyetemi tanulmányok kiegészítését jelenti, így a hallgatók valós ipari környezetben ültethetik át elméleti ismereteiket a gyakorlatba. Az új kar a magyarországi duális felsőoktatási képzés egyik bázisaként hozzájárult a gyakorlatorientált oktatás széles körű hazai elterjesztéséhez. Az oktatásban és a tudományos munkában az Audi Hungaria szakemberei közvetlenül is részt vesznek.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karhoz tartozik a Belsőégésű Motorok Tanszék, a Járműgyártási Tanszék, a Járműfejlesztési Tanszék, az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, a Környezetmérnöki Tanszék valamint a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék.

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar (SZE-ÁJK)[szerkesztés]

Győrött a jogi- és igazgatási képzés gyökerei az 1700-as évekig, az egyes jogi tárgyaknak a Jezsuita Gimnáziumban folytatott oktatásáig nyúlnak vissza. Először a casuistica, majd a retorika, azután az egyházjog (ius canonicum), végül a természetjog kapott helyet az oktatásban. Mária Terézia  Ratio Educationis révén  öt Királyi Akadémiát alapított Győr, Kassa, Nagyszombat, Nagyvárad és Zágráb székhellyel. Az Akadémia szervezete három karra tagolódott, és bölcseleti, hittudományi, továbbá jogi képzést folytatott. A Jogakadémia egyaránt képezett szakembereket a közigazgatás és az igazságszolgáltatás számára. Hallgatója volt Deák Ferenc, a haza bölcse, a tudós Reguly Antal, a kiváló regényíró Mikszáth Kálmán, s a magyar tudomány és közélet számos további kiválósága. A győri Királyi Jogakadémia 1892-ig működött.

1995-ben az ELTE Állam- és Jogtudomány Karával kötött együttműködési megállapodás alapján indult meg Győrben a jogászképzés. Az egyetemmé válással 2002-től a jogász képzés az intézmény saját jogon indított képzésévé vált. Az átalakulás során az ELTE-ÁJK kihelyezett győri tagozata az akkori Közgazdasági Fakultással együtt karrá alakult, melynek neve Jog- és Gazdaságtudományi Kar lett. A kar ennek megfelelően két intézetből, egy gazdaságiból és egy jogiból állt. 2007-ben a Jog- és Gazdaságtudományi Kar kettévált, mely után a jogász képzések irányítása az újonnan alapított Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karhoz került.

A bolognai folyamat eredményeként a jogi képzésterület a 2006-tól a nemzetközi igazgatás alapszakkal, majd 2009-től a Európai és nemzetközi igazgatásszervező mesterszakkal bővült. A jogi doktori iskolában 2008-ban indult meg az oktatás.

Egészség- és Sporttudományi Kar (SZE-PLI)[szerkesztés]

A Széchenyi István Egyetem jogelődjén a Széchenyi István Főiskolán az egészségügyi és szociális tudományterületre terjedő főiskolai képzés 1996. szeptemberében indult a Minisztérium, a Széchenyi István Főiskola és a Petz Aladár Megyei Oktatókórház valamint Győr – Moson – Sopron megye vezetőinek közös döntését követően. Az első években a diplomás ápoló és szociális munkás főiskolai képzések folyamatos szakmai fejlesztése, megszilárdítása és elfogadtatása volt a legjelentősebb feladat. A főiskolai struktúrában önálló  egységként működő Egészségügyi és Szociális Intézetben az oktatás, az Egészségtudományi és a Szociális munka tanszék irányításával zajlott. A Nyugat-magyarországi szociális és egészségügyi valós munkaerő piaci igények felismerése a diplomázott egészségügyi és szociális szakemberek jó elhelyezkedési lehetőségei és magas szintű ismeretei egyre növekvő hallgatói létszámot és országos elismertséget eredményeztek. Az első diplomák átadását követően több felsőfokú szakképzéssel és szakirányú továbbképzéssel bővült az intézet képzési palettája. 2002. január 1-től Intézményünk egyetemi rangot kapott, a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet az Egyetem kari jogállású, önálló intézeteként működött tovább. A Széchenyi Egyetem multidiszciplináris és infrastrukturális lehetőségei, valamint a bolognai képzési struktúra bevezetése újabb BSc szakok és szakirányok kialakítását és indítását tették lehetővé.

Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar (SZE-EEK)[szerkesztés]

Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar 2015. január 1-jén jött létre a korábbi Műszaki Tudományi Kar szétválásával. A kar léte nem előzmények nélküli, hiszen 2011-ig lényegében a mai kar oktatási és kutatási területeit fedte le a Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet. A kar gyökerei azonban sokkal korábbra nyúlnak vissza, hiszen a Széchenyi István Egyetem alapját adó Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán már a hetvenes években is folyt építő- és közlekedési üzemmérnök képzés. E képzésekhez csatlakozott később az építészképzés. A 2000-es évek elejétől három szakon ötéves egyetemi képzést is folytattunk. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta a karon egy osztatlan szakon, három alapképzési szakon (BSc) és három mesterszakon (MSc) folyik felsőfokú képzés. A kar oktatói 2005 óta részt vesznek a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola munkájában.

Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar (SZE-GIVK)[szerkesztés]

A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar (SZE-GIVK) 2015. január 1-jén alakult, a 2002-ben alapított, 21 tanszéket magába foglaló Műszaki Tudományi Kar szervezeti átalakítása eredményeképp. A Kar a műszaki tudományok tudományterületen folytat oktatási és tudományos kutatási tevékenységet, képzési területei a műszaki, az informatikai és pedagógusképzés. A szakstruktúra összhangban van az északnyugat-dunántúli régió társadalmi és gazdasági igényeivel.

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (SZE-GK)[szerkesztés]

A kar elődje az 1991-ben létrejött Közgazdasági Intézet, majd 1993-tól a Közgazdasági Fakultás volt. A közgazdászképzés Dr. Kupcsik József egyetemi tanár irányításával kezdődött el. Először az üzemgazdász és a gazdálkodási főiskolai szakokon indult meg a képzés. 1996-ban az igazgatói posztot Dr. Veress József vette át. 1998. szeptember 1-jétől a fakultás engedélyt kapott a egyetemi szintű gazdálkodási szak kiegészítő képzésként indítására. A képzési repertoár ezek után a nemzetközi kapcsolatok, majd a nemzetközi kommunikáció főiskolai szakokkal bővült. Az első ötéves képzési idejű egyetemi közgazdász-gazdálkodási szak 2001-ben indult meg. A képzési kínálat időközben valamennyi főiskolai és egyetemi szakon távoktatási-levelező, újabban e-learning távoktatással, illetve szakirányú továbbképzési szakokkal bővült. A változó igényeknek megfelelően nőtt a szakirányok száma, korszerűsödött az oktatás tartalma.

Az intézmény egyetemmé válásával együtt a Közgazdasági Fakultás az ELTE-ÁJK kihelyezett győri tagozatával együtt karrá alakult, melynek neve Jog- és Gazdaságtudományi Kar lett. A kar ennek megfelelően két intézetből, egy gazdaságiból és egy jogiból állt. A következő fontos állomás a doktori iskola megalapítása 2004-ben történt. 2007. január 1-jétől a Jog- és Gazdaságtudományi Kar két karrá vált szét. A közgazdász képzést irányítására önállósult az újonnan alapított Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar. A karrá válással együtt a dékáni hivatal Dr. Rechnitzer János kezébe került.

A bolognai folyamatnak megfelelően a képzési szisztémát alapjaiban kellett megváltoztatni. A hagyományos négy illetve ötéves főiskolai és egyetemi szakok 2005-től folyamatosan kivezetésre kerültek. Ezek eredményeként a karon 2006-tól az új kétszintű felsőoktatási rendszernek megfelelő alapképzések kerületek meghirdetésre. Az első mesterképzés 2008-ban indult meg.

Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (SZE-MÉK)[szerkesztés]

A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar jogi elődjét – a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetet – 1818. október 25-én alapította Albert Kázmér szász-tescheni herceg Wittmann Antal javaslatára. A képzés időtartama két év volt, az oktatás nyelve kezdetben latin, később pedig német lett. 1872-ben az anyaintézményből kivált a bécsi mezőgazdasági főiskola (mai nevén Universität für Bodenkultur, Wien - Bécsi Mezőgazdasági Egyetem). 1874-től Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményként működött. 1942-ben a tanintézet átalakult Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolává, négyéves képzési idővel. A második világháború után a főiskolát a Budapesti Mezőgazdasági Egyetemhez csatolták, s Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya néven működött. Az osztályt 1949-ben felszámolták.1954-ben a mezőgazdaság szakemberigényének kielégítése érdekében Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia néven újra beindították a képzést az intézményben. A következő átszervezés 1957-ben következett be, amikor egyetemi rangú felsőoktatási intézmény lett 4 éves oktatási időtartammal. Egy 1962. évi rendelet értelmében az intézmény új neve Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola lett. 1967-ben a képzés időtartama a nappali tagozaton 5, a levelező tagozaton 6 év lett.

1970-ben a Keszthelyi és a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolák összevonásával létrehozták az Agrártudományi Egyetemet, 1987-ben pedig a kaposvári Állattenyésztési Karral bővült az egyetem. Ennek megfelelően a kar új elnevezése Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Mosonmagyaróvár lett.

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet (SZE-ZMI)[szerkesztés]

A győri zeneművészeti képzés 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozataként indult meg. Néhány év elteltével az intézmény felvette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete nevet. Az Intézmény szervezetileg és szakmai felügyelet szempontjából a Zeneakadémia tagozataiként működött, és 1996-ban integrálódott a győri Széchenyi István Főiskolához. A Széchenyi István Egyetem szervezeti átalakításával az intézet 2006. január 1-jén felvette a győri származású világhírű hegedűművész, Varga Tibor nevét.

Akkreditált képzések[szerkesztés]

A Széchenyi István Egyetem jelenleg több mint 90 akkreditált alap,-és mesterszakkal illetve felsőfokú szakképzéssel rendelkezik. Ezek között megtalálhatóak jogi, gazdasági, műszaki, bölcsész, egészségügyi, mezőgazdasági és zeneművészeti képzések is. A legnépszerűbbek a műszaki szakok, ezen belül is a gépészmérnök, a mérnök informatikus és a villamosmérnök alapszakok. Gazdasági képzései között nagy hallgatói létszámmal rendelkezik a gazdálkodási és menedzsment és kereskedelem és marketing szak. Az Széchenyi István Egyetem hallgatóinak létszáma a 2011/2012-es évben 12845 fő volt.

Apáczai Csere János Kar[szerkesztés]

Alapképzési szakok[szerkesztés]

  • Andragógia
  • Gyógypedagógia
  • Rekreációszervezés és egészségfejlesztés
  • Szociálpedagógia
  • Tanító
  • Turizmus-vendéglátás

Mesterképzési szakok[szerkesztés]

  • Emberi erőforrás tanácsadó
  • Kulturális mediáció
  • Rekreáció

Audi Hungaria Járműmérnöki Kar[szerkesztés]

Alapképzési szakok[szerkesztés]

  • Járműmérnöki
  • Környezetmérnöki
  • Logisztikai mérnöki
  • Műszaki menedzser

Mesterképzési szakok[szerkesztés]

  • Járműmérnöki
  • Logisztikai mérnöki
  • Műszaki menedzser

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar[szerkesztés]

Alapképzési szakok[szerkesztés]

  • Igazságügyi igazgatási
  • Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási

Osztatlan egységes képzési szakok[szerkesztés]

  • Jogász

Egészség- és Sporttudományi Kar[szerkesztés]

Alapképzési szakok[szerkesztés]

  • Ápolás és betegellátás
  • Egészségügyi szervező
  • Szociális munka

Mesterképzési szakok[szerkesztés]

  • Közösségi és civil tanulmányok MA

Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar[szerkesztés]

Alapképzési szakok[szerkesztés]

  • Építészmérnöki
  • Építőmérnöki
  • Közlekedésmérnöki

Osztatlan képzési szakok[szerkesztés]

  • Építészmérnöki

Mesterképzési szakok[szerkesztés]

  • Infrastruktúra-építőmérnöki (magyar és angol nyelven)
  • Közlekedésmérnöki
  • Szerkezettervező építészmérnöki

Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar[szerkesztés]

Alapképzési szakok[szerkesztés]

  • Gazdaságinformatikus
  • Gépészmérnöki
  • Mechatronikai mérnöki
  • Mérnökinformatikus
  • Műszaki szakoktató
  • Villamosmérnöki

Mesterképzési szakok[szerkesztés]

  • Gazdasági informatikai
  • Gépészmérnöki
  • Mechatronikai mérnöki
  • Mérnökinformatikus
  • Osztott mérnöktanári
  • Villamosmérnöki

Osztatlan képzési szakok[szerkesztés]

  • Osztatlan mérnöktanári

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar[szerkesztés]

Alapképzési szakok[szerkesztés]

  • Gazdálkodási és menedzsment
  • Kereskedelem és marketing
  • Közszolgálati
  • Nemzetközi tanulmányok
  • Szociológia

Mesterképzési szakok[szerkesztés]

  • Logisztikai menedzsment
  • Marketing (magyar és angol nyelven)
  • Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás
  • Regionális és környezeti gazdaságtan
  • Vezetés és szervezés

MBA képzések[szerkesztés]

  • Executive MBA menedzser
  • Executive MBA szakközgazdász

Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar[szerkesztés]

Alapképzési szakok[szerkesztés]

  • Állattenyésztő mérnök
  • Élelmiszermérnök
  • Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
  • Környezetgazdálkodási agrármérnök
  • Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
  • Mezőgazdasági mérnök
  • Növénytermesztő mérnök
  • Osztatlan képzési szakok
  • Agrármérnöktanár

Mesterképzési szakok[szerkesztés]

  • Agrármérnöki
  • Agrármérnök tanári
  • Állattenyésztő mérnöki
  • Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki
  • Környezetgazdálkodási agrármérnöki
  • Növényorvosi
  • Vidékfejlesztési agrármérnöki

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet[szerkesztés]

Az intézmény tevékenysége[szerkesztés]

Az intézmény első, alapító főigazgatója dr. Hegedüs Gyula volt.

Már 1989-ben elkezdődött az addigiaktól eltérő – a hallgatói önálló munkára épülő – a követelmények teljesítését a centrumba állító képzés előkészítése. Az intézmény szervezete, képzési rendszere dr. Szekeres Tamás megbízása kezdetétől (1989)-től megváltozott. Növekedett a nagy létszámú eladások száma, súlya. Ugyanakkor bővültek a konzultációk formái és lehetőségei, hogy a hallgatók minél több személyes támogatást kapjanak tanulmányi problémáik megoldásához.

A főiskola és az Universitas Győr Alapítvány, minden erőforrást megmozgatott, hogy azokon a szakokon, ahol az egyetemi képzés indokolt megszerezze az akkreditáció feltételeit.

Széchenyis hallgatók, egyetemi diplomát először 1997 szeptemberében a TIGER nevű német nyelvű közlekedésépítő szakos, nemzetközi oktatási program keretében kaptak. Azt a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem állította ki részükre.

1995 őszén a Győri Jogakadémia megszűnése után 103 évvel, újra visszatért az egyetemi szintű jogászképzés Győrbe.

A hagyományos, mérnöki szakok a szolgáltató infrastruktúrával kapcsolatosak. Főképpen az építés, az építészet, a közlekedés, a logisztika, a szolgáltatási marketing, és menedzsment, a járműgyártás és a távközlési informatikai rendszerek területén tevékenykedő vállalkozásoknál helyezkedhetnek el a végzett hallgatók.

A tanulmányi időszaknak számító gyakorlati félév során az Audi Hungária Motor Kft.; Az Opel Hungary Ltd; a RÁBA Rt. mellett hazai és európai közlekedési, szállítmányozási, szakmai meghatározó cégeknél vesznek részt. Az iparban gyakorlati jártassággal rendelkező mérnökök felkészítése a cél. Az ipari háttér bemutatásával, az önálló munka ösztönzésével, a produktív műszaki készségek fejlesztésével készíti fel a jövendő szakembereket.

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]