Akkreditáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az akkreditáció (más néven akkreditálás) annak a hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény alkalmas bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére. Az akkreditálást csak egy független, a nemzetközi normák szerint minősítő intézmény, a nemzeti akkreditáló szerv végezheti.

Az akkreditáció klasszikus értelme a diplomáciai életben valamely személy megbízása (pl. nagyköveté) külföldi államban való képviseletre.[1] Az akkreditáció számos területen (pl. oktatás) a tevékenység megkezdésének törvényes előfeltétele.

Magyarországon[szerkesztés]

Szervezeti keretei[szerkesztés]

Magyarországon a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény rendelkezett, amely biztosítja az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer működését.

2015. december 31-vel a Nemzeti Akkreditáló Testület megszűnik és helyét a Nemzeti Akkreditáló Hatóság veszi át.


Az akkreditálás célja az egységes európai elvekre épülő akkreditálási rendszerekben elismerést nyert szervezetek iránti bizalom növelése, a vizsgálati, tanúsítási és ellenőrzési tevékenység megbízhatóságának emelése, a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elősegítése, megteremtve ezáltal az ismételt vizsgálatok kiküszöbölését.

Egy képzési vagy oktatási intézmény, program akkreditációja annak a külső garantálását jelenti, hogy az intézmény, program megfelelő minőségű és a különféle előírásoknak, akkreditációs szempontoknak megfelelő képzést nyújt. Magyarországon külön szervezetek végzik a felsőoktatási, illetve a felnőttképzési intézmények és programok akkreditációját: Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság(MAB), Felnőttképzési Akkreditáló Testület.

A MAB[szerkesztés]

Az intézmény és programakkreditáció keretében a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési program fejlesztése érdekében tett intézkedések megvalósulásának külső értékelésére és nyomon követésére létrehozott független, országos szakértői testület a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB). A MAB feladatait a Felsőoktatási törvény (109., 110. §) és a MAB-ról szóló 69/2006. (III.28.) Korm. rendelet határozza meg. Ezek a következők.

  1. közreműködik a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő tervek, az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében,
  2. figyelemmel kíséri a felsőoktatás minőségfejlesztési tevékenységének és az Európai Felsőoktatási Térség fejlesztése irányelveinek harmonizációját,
  3. részt vesz a felsőoktatási képzés és tudományos kutatói, művészeti alkotótevékenység ágazati szintű értékelésében,
  4. e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban,
  5. ötévenként, munkaterve szerint értékeli
  • a felsőoktatási intézményben folyó képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenységet, azt, hogy a felsőoktatási intézmény mely képzési, illetve tudományterületen, képzési szinten rendelkezik a szükséges feltételekkel, valamint
  • a képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység fejlesztésére a minőségfejlesztési programban meghatározott intézkedések megvalósulását,
6. a felsőoktatási intézmény megkeresésére
  • szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzésben képzés indításáról, a doktori iskola létesítéséről,
  • véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenységről.[2]

A felsőoktatási akkreditációról további részletes információ áll rendelkezésre a MAB honlapján.



Magyarországon a felnőttképzés akkreditációját a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet végzi. Akkreditációt egyes intézmények és egyes oktatási programok is nyerhetnek. Az akkreditálás feltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezzen legalább egy általa már megvalósított képzési programmal, valamint működő, annak szakmai munkáját segítő, a képzés színvonalát és a felhasználók igényeinek megfelelő minőséget biztosító szakmai tanácsadó testület hagyja jóvá az intézmény éves képzési tervét, továbbá az intézmény egyéb felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást is végezzen. A program-akkreditációs során pedig a képzési cél megvalósíthatóságát, a pedagógiai követelményeknek való megfelelést és ezek alapján hitelesíti a képzési programot, amelyet - az akkreditálást követően -, mint akkreditált képzési programot más felnőttképzést folytató intézmények is alkalmazhatnak.

Kiegészítés: 2009. október 1-jétől már nem kötelező szakmai tanácsadó testületet működtetni. Ennek ellenére, a korábban akkreditált intézményeken a 2009. október 1. előtti SZTT ülések jegyzőkönyveit még számon kérhetik egy esetleges ellenőrzéskor, vagy újbóli akkreditáció benyújtásakor, hiszen minden, a képzésekkel kapcsolatos dokumentációt a felnőttképzési törvény szerint 5 évig meg kell őrizni.

A felnőttképzési akkreditációs kérelmekről a független szakmai testületként működő a Felnőttképzési Akkreditáló Testület dönt, amelyet a munkaügyért felelős miniszter vizsgálhat felül.

A programakkreditáció[szerkesztés]

A programakkreditáció egy képzési program akkreditációja, a képzés és képzéstervezés minőségére kíván hatni. Az akkreditációra előkészített képzési programnak nem csak céljában, a megvalósítást érintő feltételeiben kell magas színvonalúnak lennie, hanem a programalkotásnak magának is minőséget kell képviselnie.

A programakkreditáció az intézményi akkreditáció előfeltétele. léteznek olyan pályázatok, melyekben a képzésnek akkreditáltnak kell lennie.

A 2007. január 1-vel életbe lépett jogszabályi előírás szerint az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint az akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű, így a képzési programot ennek megfelelően kell kidolgozni.

A programakkreditáció esetén a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a képzési program óraszámának függvényében.

A program elbírálását a Felnőttképzési Akkreditáló Testület végzi. Az eljárás körülbelül 2 hónapot vesz igénybe. A beküldött program először formai áttekintésre, majd a szakértők által tartalmi értékelésre kerül. A programakkreditációt a 24/2004 (VII.22.) FMM-rendelet szabályozza.


2015. évi jogszabályok és módosítások [3][szerkesztés]

Források, jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]