ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (Faculty of Law)

ElteFotoThalerTamas1.jpg
Alapítva 1667
Rövid név ELTE-ÁJK
Hely Magyarország, Budapest
Típus kar
Oktatók száma 200
Hallgatói létszám 2000
Dékán Sonnevend Pál
Elérhetőség
Postacím 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar weboldala

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar az egyetem egyik legrégibb kara. 1667-ben egészült ki az egyetem jogi karral.

Történet[szerkesztés]

1637. augusztus 30-án Lippay György egri érsek felszentelte a nagyszombati egyetemi templomot Keresztelő Szent János emlékére. 1649. július 31-én Lippay György megalapította a nagyszombati egyetem jogi karát miután kiegészítette Lósy Imre esztergomi érsek alapítványát 15 000 forinttal.[1]

1667. január 17-én nyitották meg a nagyszombati egyetem jogi karát. A jogi kar létrejöttében nagy szerepe volt Lósy Imre és Lippay György érsekeknek. 1872-ig Magyarországon csak ezen a karon volt egyetemi szintű oktatás. Ekkoriban a karnak csak 4-5 professzora volt. 1777-ben Budára, majd 1783-ban Pestre költöztették a Kart.[2]

1774-ben Markovics Mátyás Antalt a jogi karhoz nevezték ki tanársegédnek, majd 1776-ben jogi oktori címet szerzett és 1780-ben az egyházi jog tanára lett. 1790 és 1802 között az egyetem rektoraként dolgozz.

1784. május 26-i rendeletében II. József megszüntette az egyetemes történelem oktatását a jogi karon és áthelyezte a Bölcsészettudományi Karra.

1806. november 4-én I. Ferenc szentesítette a II. Ratio Educationis-t, amely 1848-ig meghatározta a magyar oktatást. A filozófiai osztályok tananyaga a természettudományos ismeretekre épült. Szintén erre épült a négyéves teológiai, a hároméves jogi és az ötéves orvosi kar.

1816-ban Virozsil Antal jogi doktori, majd 1833-ban bölcsészetdoktori oklevelet szerzett a pesti tudományegyetemen. 1832 és 1861 között jogtanárként oktatott az intézményben. Jogbölcselet, jogtudományi enciklopédia és a magyar közjog tantárgyait oktatta az egyetemen. 1849 és 1860 között az egyetem rektora volt.

Trefort Ágostonnak volt köszönhető, hogy kiterjesztette az egészségtan oktatását a jogi és a bölcsészettudományi karra.

1865-ben Eötvös Loránd beiratkozott a pesti egyetem jogi karára.

1945 és 1948 között alsó- és középfokon megszervezték a dolgozók iskoláját, és az egyetemeken megalapították a munkástanfolyamokat először a jogi karon, majd 1947-ben a bölcsészettudományi karon is.

1956-ban megalakult az új egyetemi vitafórum, a Hajnóczy Kör a jogi karon.

1956. október 17-én a jogi karon tartották a gyűlést, ahol már követelések pontokba is szedték. Az Egyetemi Ifjúság leírása szerint a gyűlés a jogi kar vitafóruma alakuló ülésének nyilvánította magát és a következő követekéseket fogalmazta meg és fogadta el: 1. március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítása, 2. az orosz nyelv választhatóvá tétele, 3 a honvédelmi oktatás beszüntetése, 4 tiltakozás a középiskolás módszerek alkalmazása ellen az egyetemen.

Vezetés[szerkesztés]

Fejléc szövege Fejléc szövege
Dékán Sonnevend Pál
Dékánhelyettes Somssich Réka
Dékánhelyettes Rozsnyai Krisztina
Dékánhelyettes Varga István

Dékánok[szerkesztés]

Tanszékek[szerkesztés]

Tanszék Tanszékvezető
Agrárjogi Tanszék[5] Réti Mária
Alkotmányjogi Tanszék Nagy Marianna
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi tanszék Hack Péter
Büntetőjogi Tanszék Gellér Balázs
Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Fleck Zoltán
Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék Somssich Réka
Közigazgatási Jogi Tanszék Nagy Marianna
Kriminológiai Tanszék Rozsnyai Krisztina
Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Horváth István
Nemzetközi Jogi Tanszék Sonnevend Pál
Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék Király Miklós
Pénzügyi Jogi Tanszék Simon István
Polgárjogi Eljárásjogi Tanszék Varga István
Polgári Jogi Tanszék Menyhárd Attila
Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék[6] Földi András

Képzések[szerkesztés]

Típus Fejléc szövege
BA képzés Politikatudomány
Politológia
Igazságügyi igazgatási
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási
Személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási
Osztatlan képzés jogász
MA képzés Politikatudomány
Kriminológia
Ma képzés (angol nyelven) European and International Business Law
European Human Rights
International and European Taxation
PhD képzés

Doktori képzés[szerkesztés]

A Karon 1993-ban kezdődött meg a doktori képzés, két akkreditált doktori programban: az állam- és jogtudományok és a politikatudomány területén. A képzések akkreditációja az állam- és jogtudomány körében valamennyi területre kiterjedt, s ezzel egyedüli volt a magyarországi jogtudományi doktori akkreditációk között. A politikatudományok területén elsőként akkreditálták a képzést Magyarországon.

Kutatás[szerkesztés]

Kari kiadványok[szerkesztés]

  • Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae
  • Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae – Sectio Iuridica
  • ELTE Law Journal
  • Jogi Tanulmányok
  • Politikatudományi Tanulmányok
  • Tudományos diákköri dolgozatok
  • Academia
  • Themis – Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata
  • Seminarium
  • Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Évkönyve

Ismertebb oktatók[szerkesztés]

Tanszék Oktatók
Agrárjogi Tanszék Földes Iván
Alkotmányjogi Tanszék Schlett István
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi tanszék Hack Péter
Büntetőjogi Tanszék Morvai Krisztina
Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Bihari Mihály
Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék
Közigazgatási Jogi Tanszék Müller György
Kriminológiai Tanszék Faludi Gábor
Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Martonyi János, Mezey Barna, Stumpf István
Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Takács Péter
Nemzetközi Jogi Tanszék Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Nagy Csongor István, Sonnevend Pál
Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék Berke Barna
Pénzügyi Jogi Tanszék Boytha György
Polgárjogi Eljárásjogi Tanszék Juhász Imre, Kolláth György
Polgári Jogi Tanszék Menyhárd Attila, Nizsalovszky Endre, Peschka Vilmos, Sárándi Imre, Sólyom László, Somogyvári István, Szabó Máté, Székely László, Weiss Emília
Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék Hamza Gábor Földi András, Tölgyessy Péter

Ismertebb hallgatók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borsodi Csaba és Tüskés Anna: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története képekben. real.mtak.hu. (Hozzáférés: 2021. május 23.)
  2. A Kar története. ajk.elte.hu. [2021. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
  3. Hivatalba lépett a Kar új dékánja. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. május 14.)
  4. Új dékán az ÁJK élén. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  5. Agrárjogi Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. május 14.)
  6. Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. május 14.)