Juhász Imre (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dr. Juhász Imre
Született1963.
Foglalkozásajogász, alkotmánybíró, ügyvéd, egyetemi docens
TisztségeAlkotmánybíró
SablonWikidataSegítség

Juhász Imre (Budapest, 1963.) magyar jogász, az Alkotmánybíróság tagja.

Élete[szerkesztés]

Juhász Imre 1963-ban született Budapesten, édesapja jogász volt.[1] 1981-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, ahol 1986-ban szerzett jogi diplomát. Ezt követően egyetemi tanársegéd lett a Polgári Eljárásjogi Tanszéken. 1989-ben ügyvéd-jogtanácsos tagozaton jogi szakvizsgát tett, 1990 és 2013 között ügyvédként is tevékenykedett. 1992-től egyetemi adjunktus volt. Az 1990-es évek első felében részt vett az ENSZ által szervezett jogvédő programban, ahol délvidéki és erdélyi menekültek jogi képviseletét látta el. 2000-ben európai jogi szakjogász másoddiplomát szerzett.

2006 novembere és 2008 márciusa között alapító tagként vett részt a 2006-os őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság (CJB) munkájában. 2008 februárjában az Országgyűlés az akkor létrehozott és a rendőrségi tevékenység civil kontrolljával megbízott Független Rendészeti Panasztestület tagjává választotta; 2010-től 2013-ig a testület elnöke volt.

2011-ben PhD fokozatot szerzett.

2013. január 1-e óta Magyarország képviseletében az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának tagja.[2]

2013 márciusában az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta, a 70. életévét betöltő Holló András helyére. A testületnek 2013. április 3-a óta tagja. 2018-tól az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékének egyetemi docense.[3] Esetenként megbízást vállal más intézmények oktatási-tudományos feladatainak ellátásában is. (pl. Károli Gáspár Református egyetem ÁJK)

Szakmai életpálya[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1986-ban. 1989-ben jogi szakvizsgát tett. 2000-ben európai jogi szakjogász másoddiplomát szerzett. 2011-ben megkapta a Ph.D. fokozatot. 1986 és 1992 között egyetemi tanársegéd volt az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékén. 1990-től 2013-ig ügyvédként is tevékenykedett. 1992-től egyetemi adjunktus, 2018-tól egyetemi docens az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékén. 1990/1991-től 2013-ig ügyvédként is tevékenykedett. A 2006-os őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság (CJB) alapító tagja. 2008 februárjától a Független Rendészeti Panasztestület Archiválva 2022. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben tagja, 2010-től 2013-ig, alkotmánybíróvá választásáig, a testület tagja és elnöke.[4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14]

2013. január 1-től Magyarország képviseletében az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának tagja.

2013. április 3-tól alkotmánybíró.

Alkotmánybírói tevékenység[szerkesztés]

2013. március 25-én az Országgyűlés 2/3-os többséggel Alkotmánybíróvá választotta, 2013. április 3. napjától 12 évre.[15][16] [17][18][19][20][21][22][23] Dr. Juhász Imre alkotmánybíró-jelölt meghallgatása az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2013. március 25-én megtartott üléséről.

Alkotmánybíróként a Teljes Ülésen való folyamatos részvétel mellett tanácsvezető alkotmánybíróként és egyesbíróként is több ízben tevékenykedett.[24]

Alkotmánybírói szerepfelfogása: „ A történeti alkotmány vívmányainak és az emberi jogi szemléletnek az alkotmánybírósági döntésekben való még erőteljesebb megjelenítését továbbra is fontosnak tartom. Az Alaptörvény védelme és a szellemileg és lelkileg is egységes magyar nemzet jövője iránt érzett felelősség pedig nem átmeneti kabát, amit tetszés és igény szerint előkapunk a naftalinból.” Forrás: „Egyre inkább szükség van az Alkotmánybíróságra” – interjú dr. Juhász Imre alkotmánybíróval. Arsboni, 2018. [25]

Tudományos tevékenység[szerkesztés]

1986-tól egyetemi tanársegéd, 1992-től egyetemi adjunktus, 2018-tól egyetemi docens az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékén.[26]

Oktatott tantárgyak: Polgári Perjog, Polgári Nemperes Eljárások

Kutatott témák: Polgári Perjog (törvénykezési szervezet, alkotmányjogi panasz eljárásjogi összefüggései); Polgári Nemperes Eljárások (Nemperes eljárások fogalma, tárgya, története); Alkotmányjog (emberi jogok - nemzeti kisebbségek jogai - , alkotmánytörténet, az alkotmányjogi panasz helye és szerepe az alkotmánybíróságok gyakorlatában)

Aktuális, kiemelt kutatási területe: Fiume (jog)története, amelynek keretében a kikötőváros mind a múltban, mind a jelenben betöltött sajátos szerepére, valamint a várost érintő magyar jogszabályokra fókuszál. Vonatkozó kutatásának eredményei a 2020-ben megjelent „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című művében olvashatóak.[27][28][29][30][31]

Az Alkotmányjogi Szemle szerkesztőbizottságának tagja. Megszüntetéséig a Független Rendészeti Panasztestület Rendészet és emberi jogok c. folyóirata szerkesztőbizottságának tagja, majd a szerkesztőbizottság elnöke volt.

Az emberi jogok védelme[szerkesztés]

2015 és 2019 között az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (Fundamental Rights Agency – FRA) Igazgatótanácsának tagja, mely testület feladata az Ügynökség munkaprogramjának meghatározása, az emberi jogok uniós helyzetéről szóló éves jelentés, illetve az FRA költségvetésének jóváhagyása és munkájának felügyelete. Az igazgatótanács tagállamonként egy-egy független szakértőből, az Európai Bizottság két képviselőjéből és az Európa Tanács által kinevezett független szakértőből áll.

2012. október 24-én a Miniszterek Tanácsa (Európa Tanács - ET) első ízben erősítette meg a kinevezését az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának (ECRI) tagságára vonatkozóan. E strasbourgi székhelyű Bizottság kifejezetten jogászokból álló, emberi jogi szakértői testület, amely 5 évente országjelentésekben és időközi utánkövetési eljárásokban vizsgálja a tagállamokat a rasszizmus és az intolerancia szempontjából. A tagok többsége hazájában jogi egyetemi oktató, illetve különböző jogvédő szervezeteknél dolgozik, de pl. a több alkotmánybíró is volt már a testület tagja. A posztot Magyarország képviseletében 2013. január 1-jei hatállyal kezdődően tölti be és a Miniszterek Tanácsa (ET) döntése értelmében 2018. január 1-től újabb 5 évig folytathatja itt a munkát. Az ECRI 2017-ben a Moldovai Köztársaságról szóló jelentés raportőrének kérte fel. [32] [33]

2008-tól két ízben nyújtott be petíciót az Európai Unió Parlamentjéhez (EP), annak érdekében, hogy az EP vizsgálja meg mennyiben összeegyeztethetőek az uniós jogrenddel a súlyos emberi jogsértést megvalósító ún. Beneš-dekrétumok. A második petíció, amelyet a németországi Alida Hahn-Seidl társszerzővel 2012-ben terjesztett be (0070/2012. számú petíció), még vizsgálat alatt áll. Több jelenléti és internetes tárgyalást követően sikerült a petíció zárását elkerülni. [34] [35][36] [37][38][39][40][41]

Az Országgyűlés 2/3-os többséggel, 2008. február 25-én, az akkor létrehozott – a Rendőrség tevékenységének alapjogi szempontú civil kontrollját megvalósító – Független Rendészeti Panasztestület (Panasztestület) tagjává választotta. 2010. július 22-től töltötte be a Panasztestület elnöki tisztét. A tagsági viszonyról és az elnöki megbízatásról alkotmánybíróvá választása miatt kellett lemondania. (2013. április 12.)

A Rendőrség által elkövetett, 2006-os őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására alakult Civil Jogász Bizottság (CJB) alapító tagjaként a CJB „Jelentésé”-nek emberi jogi tárgyú fejezetét jegyezte (2007 február) és részt vett a CJB arra irányuló tevékenységében, hogy széles körben megismertesse vizsgálati eredményeit. [42][43][44][45](Civil jelentés – A 2006-os jogsértések (dokumentumfilm)[46]

Az 1990-es évek első felében – amikor nagy számban érkeztek Magyarországra magyar és más nemzetiségű menekültek – elsősorban az erdélyi és délvidéki magyarok jogvédelme okán részt vett az ENSZ által finanszírozott jogvédő programban. Ez elsősorban bíróságok, egyéb hatóságok előtti jogi képviseleti tevékenységet jelentett.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében, Magyarországon és a környező magyarlakta területeken a „Jogállami Kerekasztal” c. kulturális-szakmai rendezvénysorozaton 2013 januárja óta – a kezdetektől - vesz részt. [47] [48]

Jogi képviseleti/ügyvédi tevékenység[szerkesztés]

1990-től (az alkotmánybírói státusszal való összeférhetetlenség miatt) 2013-ig, előbb egyetemi oktatói jogi képviseleti munkaközösség, majd az egységes ügyvédi törvény hatálybalépését (1991) követően, ügyvédi iroda tagjaként, ügyvédi gyakorlatot folytatott, melynek során elsősorban klasszikus vagyonjogi, családjogi, társasági jogi ügyekben vállalt okirat-szerkesztési megbízásokat, peres és nemperes jogi képviseletet.

Magánélet[szerkesztés]

Nős, négy gyermek édesapja.

Publikációs lista[szerkesztés]

Szerzőség vagy társszerzőség könyvfejezet születésében:

Szerkesztőként és társszerzőként:

  1. Polgári jog II., A gazdasági társaságok III., Cégjogi kitekintés IV., A csődeljárás, a felszámolási eljárás, a végelszámolás VI., Büntetőjog VI., Polgári perjog VIII. In.: DR. BADÓ KATALIN - DR. JUHÁSZ IMRE: Jogi Ismeretek (főiskolai tankönyv – szerkesztette: DR. JUHÁSZ IMRE) Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest, 2004. 43-174.p., és 203-262.p.

Társszerzőként:

  1. A munkaviszonyból és a szövetkezeti tagsági viszonyból származó perek. In: JUHÁSZ IMRE - KISS DAISY - NÉMETH JÁNOS - PAPP ZSUZSANNA - SOMLAI ZSUZSANNA - SZENTIRMAY GYULA - SZILBEREKY JENŐ - VIDA ISTVÁN: Polgári perjog II. 329-340.p. Ligatura, 1993.
  2. A munkaviszonyból és a szövetkezeti tagsági viszonyból származó perek. In: JUHÁSZ IMRE - KISS DAISY - NÉMETH JÁNOS - PAPP ZSUZSANNA - SOMLAI ZSUZSANNA - SZENTIRMAY GYULA - SZILBEREKY JENŐ - VIDA ISTVÁN: Polgári perjog II. 329-340.p. Ligatura, 1996. (átdolgozott kiadás)
  3. A polgári nemperes eljárások fogalma és általános jellemzése, I. fejezet In.: ÉLESS TAMÁS – JUHÁSZ EDIT – JUHÁSZ IMRE – KAPA MÁTYÁS – PAPP ZSUZSANNA – SZÉCSÉNYI NAGY KRISTÓF – TIMÁR KINGA – TÓTH ÁDÁM – TÖRÖK JUDIT – VARGA ISTVÁN (szerk.: VARGA ISTVÁN): A polgári nemperes eljárások. ELTE Eötvös Kiadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2010. 29-87.p.
  4. A polgári nemperes eljárások fogalma és általános jellemzése, I. fejezet In.: ÉLESS TAMÁS – JUHÁSZ EDIT – JUHÁSZ IMRE – KAPA MÁTYÁS – PAPP ZSUZSANNA – SZÉCSÉNYI NAGY KRISTÓF – TIMÁR KINGA – TÓTH ÁDÁM – TÖRÖK JUDIT – VARGA ISTVÁN (szerk.: VARGA ISTVÁN): A polgári nemperes eljárások. ELTE Eötvös Kiadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2011. 27-74.p. (átdolgozott kiadás)
  5. Gyermekjogok a rendőri intézkedések tükrében. (társszerzők: Bögi Sándor – Lukonics Eszter) Rendészet és Emberi Jogok 2012/3. 79-102. p.
  6. A polgári nemperes eljárások fogalma és általános jellemzése, I. fejezet In.: ÉLESS TAMÁS – JUHÁSZ EDIT – JUHÁSZ IMRE – KAPA MÁTYÁS – PAPP ZSUZSANNA – SZÉCSÉNYI NAGY KRISTÓF – TIMÁR KINGA – TÓTH ÁDÁM – TÖRÖK JUDIT – VARGA ISTVÁN (szerk.: VARGA ISTVÁN): A polgári nemperes eljárások, ELTE Eötvös Kiadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2013. 41-91.p. (átdolgozott kiadás)
  7. Határozatok. In.: Polgári Eljárásjog I-II. Jogi Szakvizsga Felkészítő Kötet. (szerk.: UDVARY SÁNDOR) Patrocinium Kiadó, Budapest, 2015. 9-53. p.

Publikációs tevékenység (szak)folyóiratokban, tanulmánykötetekben:

  1. A hagyatéki eljárás aktuális kérdései. Magyar Jog 1987/2. 176-177.p.
  2. NÉVAI LÁSZLÓ: A szocialista polgári eljárásjog elméleti alapkérdései. c. művének kritikája Magyar Jog 1988/3. 280-282.p.
  3. Nagy-Britannia 1987. évi fogyasztóvédelmi törvénye. Magyar Jog 1988/9. 809-810.p.
  4. OBIE CLAYTON JR. - TIM CARR: A börtönök zsúfoltságának visszaesésre gyakorolt hatása az USA-ban. Ismertetés. Magyar Jog 1989/3. 269-270. p.
  5. Gondolatok az adótanácsadói felelősségről. Adótanácsadók Klubja Tájékoztató, 1992/5-6. 68-72. p.
  6. A bíróságok székhelye – kontra elérhetőség. Magyar Jog 1997/6. 353-354. p.
  7. A „Perrendtartás” történelmi távlatból In: A magyar polgári eljárásjog a kilencvenes években és az EU jogharmonizáció. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. 93-100. p.
  8. Gondolatok a Brüsszeli Egyezményről In: Magister Artis Boni Et Aequi, Studia in Honorem Németh János. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2003. 385-414. p.
  9. A bírói hatalom problematikája (KENGYEL MIKLÓS: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga a polgári perben c. művének ismertetése) Jogtudományi Közlöny 2004/4. 158-161. p.
  10. Az emberi jogok, az alkotmány, a nemzetközi emberi jogi egyezmények a bírói gyakorlat tükrében In.: A 2006. október 23-i budapesti erőszakos cselekmények kivizsgálására létrejött CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG Jelentése a 2006. szeptemberi-októberi emberi jogi jogsértésekről. Kairosz Kiadó, Budapest, 2007. 91-112. p.
  11. Eltékozolt évtizedek – lejtmenetben határokon innen és túl. In.: Elárvult szabadság. Kecskeméti lapok Kft., Kecskemét, 2008. 173-178. p.
  12. Slovakia Reaffirms World War II’s Controversial ’Benes Decrees’ Diplomacy and Trade 2008/5, 18-20. p.
  13. Pillanatfelvétel – a demokratikus jogállam itt és most. In.: Új államalapítás. Kecskeméti lapok Kft., Kecskemét, 2009. 261-274. p.
  14. A joghatóság közösségi szabályozásának további egységesítése – a 664/2009/EK rendelet margójára. Európai Jog 2009/11. 32-39. p.
  15. Beköszöntő helyett, egy folyóirat margójára. Rendészet és Emberi Jogok, 2011./1. 3-10. p.
  16. Történelmi önismeretünk. Jog és nemzeti kisebbség a Felvidéken. Kalejdoszkóp – Kaleidoscope, Toronto – Kanada 2011. szeptember – október 15-19. p.
  17. A kisebbségi problematika néhány aspektusa. Rendészet és Emberi Jogok, 2011/4.27-36. p.
  18. Az emberi jogok a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásainak tükrében – megismerés és felismerés a rendőrség mindennapjainak tükrében. In.: Rendőrség, 2011. Budapest, ORFK kiadása 6-11. p.
  19. Jog és nemzeti kisebbség az egykori Nyugat-Magyarországon (Burgenland) Kalejdoszkóp – Kaleidoscope,Toronto-Kanad 2012. május-június 24-28. p.
  20. Az Alkotmányjogi panasz eljárásjogi vetületének néhány aspektusa In.: Codificatio processualis civilis – Studia Honorem Németh János II. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 119-132. p.
  21. Járatlan úton az emberi jogokért – A Független Rendészeti Panasztestület első évei. Rendészet és Emberi Jogok 2013/4. 3-26. p.
  22. Fiat libertas, pereat mundus? A vélemény-nyilvánítás szabadsága kontra emberi méltóság – örök küzdelem vagy békés egymás mellett élés? Alkotmánybírósági Szemle 2016/1. 88-107. p.
  23. Alapjogok és polgári perrendtartás: A Pp. szabályainak vizsgálata az Alkotmánybíróság gyakorlatában In: Menyhárd, Attila; Varga, István (szerk.) 350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara: a jubileumi év konferenciasorozatának tanulmányai. (I.-II. kötet) Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018. pp. 146-157.,12 p.
  24. Vázlat a polgári perrendtartás 2010-2018 közötti változásairól. In.: Jogalkotási tükör 2010-2018 (Szerk.: Arató Balázs) Patrocínium, Budapest, 2018. 225-243. p.
  25. Fiume – Egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában. Heraldika, Budapest, 2020.
  26. Fiume és a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott 1868. évi XLIV. törvénycikk. Erdélyi Jogélet 2020/2. 107-123. p.
  27. Fundamental Rights and Civil Procedure: Examining the Rules of Civil Procedure Act in the Practice of the Constitutional Court (ELTE ÁJK Jubilee Volume, under appearance)


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Richárd, Kállai Nóra-Romsics: „Egyre inkább szükség van az Alkotmánybíróságra” - interjú dr. Juhász Imre alkotmánybíróval (magyar nyelven). arsboni, 2018. március 20. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
  2. Békésebb korszakot remél az új alkotmánybíró (magyar nyelven). 24.hu, 2013. április 2. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
  3. Alkotmánybíróság | Dr. Juhász Imre (magyar nyelven). Alkotmánybíróság. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
  4. Dr. Juhász Imre alkotmánybíró előadása a Független Rendészeti Panasztestület konferenciáján_2016. 01. 14.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  5. Juhász Imre a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettesének előadása a Civil Akadémián_polgarokhaza.hu_2009. 02. 05.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  6. Balog Zoltán előadása a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) létrejöttének 5. évfordulóján_2013. 04. 11.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  7. A Független Rendészeti Panasztestület Beszámolója a 2008–2010. évi tapasztalatairól_2011. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  8. Frigyesy Ágnes: Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához. A Független Rendészeti Panasztestület sajtótájékoztatója_hunsor.se_2008. október 21.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  9. A Független Rendészeti Panasztestület Beszámolója a 2008–2010. évi tapasztalatairól_Rendészet és emberi jogok_2012. II. évfolyam 1–2. szám. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  10. Balsai István: Aránytalan volt a rendőrség fellépése 2006. október 23-án_szegedma.hu_2015. 02. 26.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  11. Rendészet és emberi jogok_A Független Rendészeti Panasztestület folyóirata_2013. III. évfolyam. 3. szám. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  12. A Független Rendészeti Panasztestület tájékoztatója a 2011. évi tapasztalatairól_Rendészet és Emberi Jogok_2013/1–2.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  13. Dormán László: Idén is szólt a harang az 1944-45-ös áldozatok emlékére_keskenyut.hu_2012. november 25.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  14. Kirúghatják a bohócforradalom szervezőjét_168ora.hu_2011. július 6.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  15. Az Országgyûlés 17/2013. (III. 28.) OGY határozata az Alkotmánybíróság tagjának megválasztásáról. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  16. Alkotmánybíró-választás: megválasztották Juhász Imrét_atv Magyarország_2013.03.25.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  17. A Jobbik felé tett gesztus az új alkotmánybíró megválasztása?_ATV Magyarország_2013.03.25.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  18. Az MSZP a Jobbiknak tett gesztusként értékeli Juhász Imre jelölését_Magyar Szocialist Párt_2013.03.25.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  19. Juhász Imre lesz az új alkotmánybíró_Origo.hu_2013.03.19.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  20. Megválasztották Juhász Imrét_harkanyihirek.hu_2013.03.25.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  21. Támogatták Juhász Imre alkotmánybíró-jelöltet a bizottságban_magyarnemzet.hu_2013.03.25.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  22. Bartha Szabó József:Alkotmánybíróság: „Mindenek felett…?”_kdnp.hu_2013.04.07.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  23. Herter László: A Civil Jogász Bizottság kisértete járja be a marxista utódpártokat_ajobbik.network.hu_2013.03.28.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  24. Alkotmánybíróság | Kezdőlap (magyar nyelven). Alkotmánybíróság. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  25. Richárd, Kállai Nóra-Romsics: „Egyre inkább szükség van az Alkotmánybíróságra”_interjú dr. Juhász Imre alkotmánybíróval. arsboni.hu. 2018. március 20.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  26. Juhász Imre (magyar nyelven). www.ajk.elte.hu. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  27. Könyvbemutató - Fiume-Rijeka - várostörténet egy magyar jogász szemével_ugyvedforum.hu_2020.07.16.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  28. Könyvbemutató: Fiume - Egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában_Magyar Kulturális Központ Zágráb_2021.09.23.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  29. L. Fábián Anikó : Fiume a fókuszban_szabadfold.hu_2020.12.01.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  30. FIUME – TÖRTÉNETI DIMENZIÓBAN_dr. Juhász Imre alkotmánybíró „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvének bemutatója. Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, mpee.hu _2021.01.11.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  31. Könyvbemutató Zágrábban és Fiumében_kepesujsag.com_2021.09.30.. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  32. MEETING WITH HUNGARIAN DELEGATION TO THE CONGRESS OF LOCAL AND REGIONAL AUTHORITIES_Magyarország Európa Tanács Melletti Állandó Képviselete_strasbourg.mfa.gov.hu. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  33. Members of the European Commission against Racism and Intolerance_ECRI_coe.int. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  34. EP Petíciós Bizottsági ülés a Beneš-dekrétumokról_2012.10.03. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  35. Bagó Zoltán és Juhász Imre az m1 Ma reggel című műsorában_2012.09.21. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  36. Hogyan tovább, felvidéki magyarság? -- konferencia_Polgárok Háza_2012.09.19. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  37. Jegyzőkönyv_PETI_PV(2021)309-1_europarl.europa.eu_2021.01.26. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  38. Krivánszky Miklós:Előrelépés a Beneš-dekrétumok ügyében – magyar siker született az Európai Parlament Petíciós Bizottságának ülésén_erdelyinaplo.ro_2021.01.28. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  39. Morvai harcos felszólalása a Benes dekrétumok brüsszeli tárgyalásán_2012.09.21.. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  40. Gecse Géza: Hét évtizedes fájdalom_felvidek.ma_2016.09.25.. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  41. Peticios-bizottsag-jegyzokonyv_Európai Parlament_2021.01.26.. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  42. Civil Jelentés - A Civil Jogász Bizottság Jelentése a 2006-os emberi jogi jogsértésekről_2012.07.17.. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  43. A Civil Jogász Bizottság által szervezett meghallgatás - teljes film_2012.07.17.. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  44. A Civil Jogász Bizottság meghallgatásai 2. rész (2006. október 23-i áldozatok)_2012.02.27.. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  45. Feljelentést tesz a hibázó rendőrök ellen a Civil Jogász Biz_2007.10.22.. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  46. Civil jelentés – A 2006-os jogsértések (dokumentumfilm)_2017.12.14.. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  47. P.E.:A nemzet egysége érdekében Szakmai előadást tartottak Szabadkán az új magyar Alaptörvénynek a külhoni magyarok szempontjából legfontosabb elemeiről_magyarszo.rs_2017.12.01. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  48. Dormán László:Idén is szólt a harang az 1944-45-ös áldozatok emlékére_keskenyut.hu_2012. november 25.. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap