Fekete-Győr András (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fekete-Győr András (jogász) szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fekete-Győr András
Fekete-Győr András 2017-ben.jpg
Született 1989. április 13. (32 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiFekete-Győr András
Foglalkozása
Tisztség elnök (2016–, Momentum Mozgalom)
Iskolái

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete-Győr András témájú médiaállományokat.

Fekete-Győr András (Budapest, 1989. április 13. –) magyar jogász, politikus, 2016-tól a Momentum Mozgalom elnöke.[1] 2021. október 10-én a Momentum küldöttgyűlése megvonta tőle a bizalmat, ekkor az elnöki pozícióról lemondott.[2]

Származása[szerkesztés]

Anyai dédapja Kuncz Ödön nemzetközi hirű jogászprofesszor volt, a kereskedelmi jog megalkotója. Anyai nagyapja Kuncz József ügyvéd, aki 1956-ban az MNB forradalmi csoportjának egyik vezetője volt. Ezért '56 leverése után kirúgták az állásából, és az ügyvédi kamarából. A 60-as években rehabilitálták. A Kuncz család erdélyi származású. Apai nagyapja Fekete-Győr Endre agrármérnök, 1969-1981 között Heves megye tanácselnöke.[3] Édesapja Fekete-Győr András, 1993-tól az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezetőigazgató-helyettese, 2010-től 2018-ig ügyvezető igazgatója.[4][5][6]

Tanulmányai[szerkesztés]

Solymáron járt kéttannyelvű általános iskolába. 2008-ban érettségizett a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban.[5]

2013-ban a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodánál volt gyakornok néhány hónapon át, majd 2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál (ICC) volt szakmai gyakorlaton.[5][7]

2015-ben végzett jogászként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karon. Egyetemi tanulmányai közben ERASMUS ösztöndíjjal két szemeszteren át tanult a Heidelbergi Egyetem jogi karán.[5][7]

2015-ben Budapesten 4 hónapig a General Electricnél dolgozott követelésrendezőként.[5][7]

2016-ban a berlini Humboldt Egyetemen politikatudományt hallgatott egy német nemzetközi parlamenti ösztöndíj keretében.[7]

Politikai karrierje[szerkesztés]

2014. január 15-én Párizsban elhatározta, hogy visszatér Magyarországra, és mert nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs pozitív nemzetkép a baloldalon, ezért létrehoz egy új generációs politikai közösséget, majd azt követően egy új magyarországi pártot,[8] ami – az Index újságírójának megfogalmazása szerint – „a vállalhatatlan kormánnyal és a vállalhatatlan ellenzékkel szemben is alternatívát nyújt”.

2014–2015-ben elsősorban a politikai közösség szervezésén, másokkal együtt a közösségi hálózat kialakításán dolgozott. Előadásokat, nyári táborokat szerveztek, majd 2015 végén eldöntötték, hogy egyesületté alakulnak.

2015–2016 között Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál szerzett tapasztalatot, majd elnyert egy Bundestag-ösztöndíjat Berlinbe. Hans-Peter Friedrich irodájában volt gyakornok.[5]

2016 nyarán tért vissza Berlinből, ekkor a Momentum Mozgalom elnökévé választották.[5] Ebben a tisztségében a 2017. március 4-én tartott tisztújító közgyűlés újabb egy évre megerősítette. Az addig egyesületi formában működő mozgalom párttá alakult és az ő elnöksége alatt vett részt a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon, amelyen azonban a Momentum nem szerzett egyetlen mandátumot sem.

A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon a párt országos listájának 1. helyén szerepelt,[9] valamint a Budapesti 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselőjelöltjeként is indult a választásokon.[10]

2018-ban szerepelt az amerikai Forbes magazin 30-as listáján, azok között a 30 év alatti politikusok között, akik a legnagyobb hatással vannak Európa politikájára és közéletére[11], majd márciusban a Euronews válogatta be "Az év európai embere" díj jelöltjei közé (a díjat végül nem ő kapta).[12] 2018-őszén megkapta az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által támogatott International Visitors Leadership program ösztöndíját.[13]

2021. február 21-én bejelentették, hogy a Momentum miniszterelnökjelöltje lesz az ellenzéki előválasztáson.[14]

Miután az ellenzéki előválasztás első fordulójában az utolsó helyen végzett, 2021. október 10-én a Momentum küldöttgyűlése közel kétharmados arányban leszavazta, és ekkor lemondott az elnöki pozícióról.[15]

Személye körüli konfliktusok[szerkesztés]

  • 2017. május 18-án az Origo.hu cikket közölt, melyben azt állította, hogy a Momentum tagjai egyrészt Soros Györgyhöz köthetők, másrészt pedig milliós fizetéseket vettek fel hallgatói önkormányzati képviselőként.[16] Ezt követően Fekete-Győr András és néhány társa engedély nélkül behatolt az Origo irodájába, és az ott jelenlévőkről azok engedélye nélkül felvételeket készített és tett később közzé.[17][18] A Momentum közleményében úgy fogalmazott, hogy „Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük.”[19] A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elítélte a párt akcióját: „Az Origo székhelye magánterület, oda pedig engedély nélkül senki – még a hatóságok sem – léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás.”[20] Az Origo feljelentést tett az ügyben, mert megdöbbentőnek tartották, „hogy egy magát komolynak mondó párt elnöke olyan jogsértésre vetemedik, hogy engedély nélkül betör egy magántulajdonban lévő épületbe.”[21]
  • 2018 decemberében egy tüntetés alkalmával füstgyertyát dobott a rendőrök felé, amiről később azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg.[22][23] 2019. április 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség közölte, hogy az ügyhöz kapcsolódóan hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Fekete-Győr Andrást.[24]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tóth Richi: Párttá alakul a Momentum, Fekete-Győr az új elnök. 24.hu, 2017. március 5. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  2. Lemondott Fekete-Győr András, miután megvonta tőle a bizalmat a Momentum (hvg.hu, 2021-10-10)
  3. Szentesi Zöldi László: Egy bukás anatómiája. Demokrata, 2017. március 19. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  4. MTI: Kinevezték az OBA új ügyvezető igazgatóját. hvg.hu, 2010. augusztus 13. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  5. a b c d e f g Joób Sándor: Egy magyar fiatal, akitől megijedt az egész Orbán-kormány. Index.hu, 2017. február 23. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  6. Brückner Gergely: Fekete-Győr András, a momentumos politikus édesapja távozik az OBA éléről. Index.hu, 2018. január 9. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  7. a b c d András Fekete-Győr. LinkedIn. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
  8. Párttá alakult a Momentum
  9. Nincs miniszterelnök-jelöltje a Momentumnak. Mandiner, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  10. Jelöltjeink. Momentum Mozgalom. [2019. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  11. A Momentum elnöke Európa 30 legbefolyásosabb fiatalja között
  12. Fekete-Győr András az Év európai embere lehet. hvg.hu, 2018. március 19. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
  13. Amerikába utazik tanulni Fekete-Győr András és Szél Bernadett A két politikus az amerikai külügyminisztérium ösztöndíjasa lett.
  14. [1]
  15. Lemondott Fekete-Győr András, miután megvonta tőle a bizalmat a Momentum (hvg.hu, 2021-10-10)
  16. http://www.origo.hu/itthon/20170517-milliok-momentum-mozgalom-hallgatoi-onkormanyzatok.html
  17. Momentumosok látogatták meg az Origo újságíróját
  18. http://www.origo.hu/itthon/20170518-momentum-mozgalom-kuruc-info.html
  19. https://index.hu/belfold/2017/05/18/momentum_origo_video/?utm_source=facebook&utm_medium=share&utm_campaign=index
  20. Az Origo székhelye magánterület - TASZ nyilatkozat
  21. Betört az Origóhoz Fekete-Győr - Magyar Idők, 2017. május 19.
  22. http://www.atv.hu/belfold/20181213-fekete-gyor-is-fustgranatot-dobott-a-rendorokre
  23. http://mandiner.hu/cikk/20181213_fustgranatot_dobott_a_rendorokre_a_momentum_elnoke
  24. Márk, Herczeg: Meggyanúsította az ügyészség Fekete-Győr Andrást. 444, 2019. április 3. (Hozzáférés: 2019. április 4.)

Források[szerkesztés]